Nyugtával dicsérd a NAV-ot

Elbúcsúzhatunk az ingyenes Revolut utalástól?

· PT1H19M55S

Összefoglaló

A 2024. július 20-án életbe lépő törvénymódosítás lezárja a kiskaput, amelyet a Revolut használt ki tranzakciós illetékének csökkentésére. Az adásban elemzik a várható díjemeléseket és a jogszabályváltozás kriptopiacra gyakorolt hatását. Szó esik a nyugdíjasok…

Röviden

Műsor
Nyugtával dicsérd a NAV-ot
Megjelenés
2025. 07. 17.
Hossz
1 óra 20 perc
Témák
tranzakciós illeték, díjemelés, kriptopiac, törvénymódosítás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Lehetett azt sejteni, hogy a Revolute nem fizetett tranzakciós illetéket abban az esetben, amikor az elektronikus pénz a Revolut számlák között mozgott, pontosan arra hivatkozásra, hogy szerinte nem terjedt ki a tranzakciós illeték hatálya ezekre a tevékenységekre.

Mindenki várja, hogy hogyan emeli a díjait a Revolut, hogyan fog erre reagálni. >> Hogyha a Revolutot így lehet adóztatni, akkor a világ összes bankját lehet így adóztatni.

Tehát innentől kezdve a a magyar tranzakciós illetéknek a hatálya az elég kiterjesztő. >> Nyugtával dicsérd a NAVOT. >> Egy podcast azoknak, akiket érdekelnek az adózással összefüggő hírek. >> Adószakmai és közéleti kérdésekről közérthetően.

Néha viccesen, de leginkább lényegre törően. >> Barta Bence és Radnai Károly, valamint állandó beszélgetőtársuk, Horvát Dániel két hetente összefoglalja, amit nem akarunk hallani, de mégis mindenkit foglalkoztat.

Sziasztok kedves nézők, hallgatók!

Üdvözlünk titeket állandó szakértőinkkel Radnai Károllyal. >> Sziasztok! >> És Barta Bencével. >> Sziasztok! >> Ezen a szép nyári napon, ma is izgalmas témákkal készültünk.

Szó lesz többek között a tranzakciós illetékről, a kriptovalutákkal kapcsolatos elég súlyos szabályváltozásokról.

Természetesen lesz Trump topik is, de hát haladjunk szépen sorban, mielőtt azonban elkezdenénk az adást.

Fölhívnám a figyelmeteket arra, hogy kövessetek minket a csatornáinkon, hivatalos elérhetőségeinken, osszátok meg az adásainkat, kommenteljetek.

Ma is lesz szó kommentről egyébként az adásban, úgyhogy, úgyhogy előre is köszönjük szépen.

Az elérhetőségeinket pedig a leírásban megtaláljátok. >> Igazán jó szezonzárónak tűnik itt a felhozatal alapján.

Nem is nagyon érdemes szaporítani a szót a bevezetővel szerintem, mert rengeteg témánk van, amit át kell át kell beszélnünk.

Hát kezdjük a tranzakciós illetékkel.

Júliustól ugyanis változik evvel kapcsolatban a szabályozás.

Szerintem röviden már korábban esett szó erről, de azért húsbavágó a téma. >> Igen, abszolút.

Ugye hát aki nem tudná, frissítsük fel azért az emlékeket, hogy hogy mindenki ugyanonnan induljon.

Ugye egy fél mondat került be a tranzakciós illeték, pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvénybe, ami ugye az ötödik legnagyobb adónemkévált fél évvel ezelőtt, és úgy látszik, hogy most tovább tovább fog hízni az adóbevétel ezzel ebből az adónemből.

Egy olyan félmondat került be a törvénybe, hogy azt is adókötelesnek vagy illetékkötelesnek kell tekinteni azt a tranzakciót, amikor egy elektronikus pénzkibocsátó elektronikus pénzt bocsájt ki az ügyfele számlájának a mondjuk megterhelésével. és hogy ö sokan vakarták a fejüket, mert szerintem a a hétköznapokban nem honosodott meg, hogy mi az, hogy mi az, hogy elektronikus pénz, miben különbözik a bankszámlapénztől.

Szerintem fontos elkülöníteni a kettőt.

Ugye a bankszámla pénz az a hát hogyha bemész egy kereskedelmi bankhoz, ott nyitsz egy bankszámlát, befizetsz egy egy összeget mondjuk, akkor ott neked egy követelésed lesz a bankkal szemben, a banknak pedig lesz egy kötelezettsége veled szemben.

Ez azt jelenti, hogy bármikor köteles kiszolgáltatni neked ezt a ezt a követ hát a követelésnek az összegét, de hogy a bank mit csinál addig a pénzzel, az teljesen rá van bízva. befekteti, összevonja a többi hitelezőjének a a betétjével, befekteti, kihelyezi, tehát 1000 dolgot csinálhat.

Ugye ez nyilván le van szabályozva, egy szigorúan szabályozott piacról beszélünk.

És ez az a pont, a felelősség, ahol ahol nagyban különbözik a bankszámlapénz az elektronikus pénztől, mert el az elektronikus pénz is odáig hasonló a bankszámlapénzhez, hogy befizetek egy összeget és köteles a a pénzforgalmi szolgáltató vagy az elektronikus pénz kibocsátó nekem visszaadni azt az összeget.

Tehát nekem is van ott egy követelésem.

Viszont ez egy készpénzhelyettesítő fizetési eszköznek minősül.

Tehát a az elektronikus pénzkibocsátó nem csinálhat bármit azzal a pénzzel.

Azt elkülönítette nyilván kell tartania azt az összeget, folyamatosan rendelkezésre kell tartania, nem fektetheti be, nem helyezheti ki.

Ezért is van az, hogy elsősorban a fintech cégeknél is, hogyha elhelyezünk ilyen elektronikus pénzszámlákon összeget, kevesebb kamatot fizet, merthogy nincs, nem fogja, nem tudja megtermelni ezt a ezt a fedezetet.

Na és hogy mi okozza a problémát?

Hát az okozza a problémát, vagy az okozta a a kérdést idáig, hogy az elektronikus pénz kibocsátás tranzakciós illeték köteles eseménye.

Egyébként itt egy csomó csomó részletkérdés van, amit egy ilyen adópozíció tisztázásakor el kell végezni, de hogy itt a az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb magyar szereplő vagy a magyarországi szereplő kapcsán merült fel probléma a Litván Revolute kapcsán. aki hát nyilván nem lát nem lát bele a széles közvélemény az adóbevallásába, meg a bankszövetség sem lát bele az adóbevallásába, de lehetett lehetett azt sejteni, hogy a Revolut nem fizetett tranzakciós illetéket abban az esetben, amikor az elektronikus pénz a a Revolut számlák között mozgott pontosan arra hivatkozásra, hogy szerinte nem terjedt ki a tranzakciós illeték hatálya ezekre a tevé tevékenységekre.

És akkor most úgymond tiszta vizet öntött a pohárba a jogszabály, merthogy most már adóztatni akarja a a Revolutot is ezzel kapcsolatban.

És akkor itt most továbbra is mindenki vakarja a fejét, mindenki várja.

Tehát ugye a Revolute ügyfelek azok elég szép számmal vannak Magyarországon.

Mindenki várja, hogy hogyan emeli a díjait a Revolut, hogyan fog erre reagálni. >> Nekem két észrevételem van ezzel az egésszel. kapcsolatban.

Az egyik, ahogy a a statisztika engem teljesen megdöbbentett, hogy a Revolut most már így nagyságrendileg a banközi tranzakciók 15%-át bonyolítja.

Tehát a tranzakciós számloknak a 15%-a az szerintem az egy brutális szám.

Tehát hogy nem tudom, mert az az OTP ekkora, nem?

Tehát, hogy van Magyarországon nem tudom x bank, hogy a Revolut egy maga már 15%.

És akkor hát lehet, hogy a nyilván a volumen az nem akkora, mert hogy sok kicsi, de hogy hogy és két és fél millió magyar ember használja már.

Tehát nem tudom mennyi a bankkártya használat, de hogy hogy valahogy nekem az az érzésem, hogy mondjuk van 4 millió magyar, aki semnyire nem használ bankkártyát, mert vagy gyerek, vagy nyugdíjas, vagy vagy olyan társadalmi helyzetben van, hogy nem nagyon.

Tehát, hogy hogy ez a 2,sés fél millió az egy szintén brutálisan magas szám.

Tehát, hogy ebből a szempontból értettem a bankoknak a paranójáját, hogy hogy nagyon gyorsan tessék megregulázni a a vagy nem megregulálni, hanem hogy ő is ugyanolyan szabályok szerint fizessen. viszont másik oldalról meg tehát, hogy hogy ezek azok a szabályok, amelyek nagyon jól mutatják, hogy hogy ilyen régi módszerekkel egy új egy új szituációt mennyire nehéz szabályozni, mert hogyha egy kics kicsit k tovább megyek, hogy oké, ugye a Revolutnál könnyen lehet azt mondani, hogy hát igazából oké, Litván bankszámlák között történnek az utalások, de hát itt magyar adóidői illetőségű emberek között van, hogy az nem túl életszerű, hogy hogy mondjuk nekem van egy Hollandbankszámlám, neked van egy belga bankszámlád, és És akkor én a azért, mert hogy az én holland bankszámlámból neked Belgiumba átutalok, ezért akár az én Holland vagy a te belga számlavezető bankot, ez ez tranzakciói illetékköteles lesz Magyarországon.

Márpedig, hogyha a Revolutot így lehet adóztatni, akkor a világ összes bankját lehet így adóztatni.

Tehát innentől kezdve a a magyar tranzakciós illetéknek a hatálya az elég kiterjesztő szerintem.

Tehát hogy hogy hogy így én nem tudom, tehát hogy hogy nekem ez így nagyon fura, hogy hogy így ki tudunk lépni az országhatáron kívül.

És hogy értem, hogy a nagyszámok törvénye alapján, hogy a Revolutnak nagyon sok magyar ügyfele van, tehát akkor ezt vegyük már úgy, mintogyha egy magyar bank lenne, de nem az.

Tehát, hogy hogy ez az, ahol ahol ugye a valóság szembe jön, hogy hogy azért most tényleg vannak olyan szolgáltatók, akik most már a úgy tudnak nyújtani szolgáltatást, hogy országon átnyúló módon, hogy nem kell, hogy letelepedettek legyenek.

És egyébként a Revolutot még nagyon meg is regulázták, mert azt mondták, hogy neki banká kell válnia, mert régen nem volt bank.

Ez is egy ilyen pár évvel ezelőtti novum volt, de hogy ez sem elég.

Tehát hogy hogy nagyon repedezik ez az egész dolog, és hogy hogy oké, hogy most betoldozták ezt a lukat, de hogy hogy holnap után fog jönni egy másik szolgáltató, aki megint egy újabb kiskaput fog találni, vagy nem is tudom, hogy kiskapunak nevezzem, mert hogy egyszerűen meghaladja az élet ezeket a szabályokat. >> Én fú, nem is tudom, hogy melyik melyik gondolatodra csatlakozzak rá, mert szinte az összes összes jó felvetés volt, amit mondtál.

Ugye ez egy kérdés volt még, amikor 2022-ben az extra profit adó keretében behozták a fintech cégekre a tranzakciós illetéket, és kérdés volt, hogy akkor pontosan milyen tranzakcióra vonatkozik, merthogy eléggé szűkzavú volt a jogszabály, és felmerült felmerült igen, ez a lehetőség is, hogy akkor a világ összes tranzakcióját Magyarország megadóztathatja és akkor ott hát ment az activity nagyon sok activity nagyon sokáig, hogy mit lehet bevonni a magyar tranzakciós illetékszab szabályok alá.

Hát körülbelül fél évvel a itt a a jogszabály megszületését követően tisztázta a a jogalkotó, hogy a magyar adóügyi illetőségű személyek részére nyújtott pénzforgalmi szolgáltatások után kell tranzakciós illetéket fizetni, ami nagyjából úgy úgy sejthető volt.

Tehát mi is a én is amikor volt bejöttek ügyfelek ezzel kapcsolatban, akkor ez volt a ez volt a véleményünk és ezt megerősítette aztán de hogy abszolút tényleg, hogy a olyan olyan kérdéseket vetett fel ott a hogy a Magyarországnak az adóztatási joga meddig terjedt, hogy ugye volt az a másik a értékpapíros az értékpapíroknak a a tranzakciójára kivetett tranzakciós illeték.

Ott azt mondja a szabály, hogy ugye hogyha egy magyar társaság egy dematerializált értékpapírt bocsájt ki, mondjuk egy részvényt, >> és már más miatt nem nagyon tud.

Igen, akkor ugye kap egy úgynevezett isin kódot a Keller Zrt-től az az adott értékpapír.

És azt mondja ez a ez az adójogszabály, hogyha az az értékpapír, ami magyar is kóddal gazdát cserél, azonnal tranzakciós illetékköteles.

Most gondold el, hogy az mennyire életszerű.

Amikor egy amerikai elad egy kanadainak egy mrészvényt, akkor befut a befut a az adó az adóbevétel, a a tranzakciós illetékbevétel a a magyar adóhatósághoz.

Hát vannak vannak ezzel kapcsolatban kétségeim, de hogy abszolút egyébként és ez a második gondolatod és ez egyébként ez még trekkelhető is, tehát hogy hogy az a az is kódok alapján gondolom az visszakövethető >> abszolút trekelhető.

Igen, de hogy de hogy az, hogy az élet mennyire meghaladja a itt a konvencionális gazdasági és így az adóztatási szabályokat, az az tényleg egy érdekes kérdés, mert hogy a ahogy ahogy ez az atipikus gazdaság pörög fel, úgy vonja el ugye a a bevételt a a konvencionális gazdasági területekről, és egy idő után az állam azt látja, hogy csökkennek az adóbevételek, hol ott ugye vannak új szereplők, akiket meg akik akikben meg lehetne akiket et meg lehetne adóztatni.

Na és ekkor jön az, hogy próbálnak így utánanyúlni.

Egyébként itt a az ilyen gazdasági elméletek azt mondják, hogy nemsokára a az adatáramlást kell majd megad megadóztatniuk a a az országoknak, merthogy az adat a legfontosabb vagyon elem lesz most itt már a ebben a ebben az évezredben, ami ami itt indult.

Úgyhogy tényleg az lesz, hogy hogy szerintem még itt a mi életünkben is sorátunk hasonló.

Igen, még egyébként a levegőt is meg lehetne adóztatni, mert abból is sokat veszünk.

Úgyhogy >> rácsatlakozva erre az értékpapír után értékpapírtranzakció után fizetendő illetékfizetési kötelezés szerintem az egy érdekes kérdés, hogy talán még a légiutasadónál beszéltünk erről, hogy mekkora terhetró az azzal az államra, akinek be kell szednie az adót, mert mert itt is ugye a tranzakciós illeték fizetési kötelezettség összegén felül az is egy nagyon komoly feladat.

És maj most mindjárt rátérek a kontextusra, hogy miért mondom ezt, hogy hogy a bankoknak ezt az adót be kell szedniük.

Tehát mondjuk egy ilyen értékpapírtranzakció után akkor ki?

Akkor a MOL, mert nyilván a Holland meg a belga magán személy, akik egymás között a értékpapírral tranzaktáltak, hát ők nagy valószínű szerint egyikük se fogja se beszedni, se bevallani, se befizetni ezt a ezt a tranzakciós illetéket.

Hát a nyilván nem fogja befizetni, mert ez nem is nem is lenne >> hát meg egyébként tehát ennek a jogszerűsége is kérdőjeles, tehát hogy attól, hogy kibocsátottak el erre a részvényt és utána nem magyarok magyar jogi kereskedtek vele egy >> keresked >> egy szabadon forgalomképes értékpapírral, hogy az az egy tehát hogy bármelyik ország ilyenkor mondhatná akkor tehát innentől kezdete nicarai meg meg venezuelai meg meg fülöp-szigeteki szabályokat is olvasgathatnál, hogy esetleg nem adóköteles neked éppen az adott tranzakció, tehát hogy hogy >> ez abszolút ez abszolút valid, de hogy ez nem magyar találmány.

Tehát van egy olyan speckóadó, ami ami nagyot megy, de nem magyar találmány, mert ugye majd beszélünk a szlovák vonalról is mindjárt átérünk, >> de hogy ez egy olasz, ez egy olasz adó volt eredetileg, vagy egy olasz koncepció volt, és az Európai Bíróság ezt vizsgálta és és azt mondta, hogy az rendben van az uniós joggal, de abszolút el elképzelhető, hogy hogy kettős vagy sok sokszoros adóztatáshoz vezet, hogyha megtetszik ez a tranzakció más államoknak is.

Hát és megtetszik, rátérve a Szlovákiára nemrégiben, ott is bevezetésre került a tranzakciós illeték, ami elég nagy hullámokat váltott ki, elégedetlenséget az érintettek körében.

Zseniális magyar ötletnek nevezi az újságíró, úgyhogy ő lehet, hogy még nem tudta, hogy ez egy olasz alapú történet, de >> nem nem ők nem a szlovákok nem az értékpapírosat vezették be, hanem a klasszikus az nem olasz. >> Ja, az nem olasz.

Oké, akkor ez viszont originál magyar magyar ötlet, úgyhogy igen.

Említett entitások

Témák

  • tranzakciós illeték
  • díjemelés
  • kriptopiac
  • törvénymódosítás

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Elbúcsúzhatunk az ingyenes Revolut utalástól?”

Miről szól ez az epizód: „Elbúcsúzhatunk az ingyenes Revolut utalástól?”?

A 2024. július 20-án életbe lépő törvénymódosítás lezárja a kiskaput, amelyet a Revolut használt ki tranzakciós illetékének csökkentésére. Az adásban elemzik a várható díjemeléseket és a jogszabályváltozás kriptopiacra gyakorolt hatását. Szó esik a nyugdíjasok… Az epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 17..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Elbúcsúzhatunk az ingyenes Revolut utalástól?”?

Fő témái: tranzakciós illeték, díjemelés, kriptopiac, törvénymódosítás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Elbúcsúzhatunk az ingyenes Revolut utalástól?”?

Megjelenés: 2025. 07. 17.. Hossz: 1 óra 20 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/nyugtaval-dicserd-a-nav-ot/ep97-elbucsuzhatunk-az-ingyenes-revolut-utalastol

Több epizód a Nyugtával dicsérd a NAV-ot-ből