Országos Széchényi Könyvtár

Amikor a könyvtár Amerikából jön – Háromká magazin a könyvtárosoktól

· PT38M47S

Összefoglaló

Szeifer Csaba, a Háromká könyvtári magazin főszerkesztője és Szüts Etele, a Könyvtári Intézet vezetője beszélgetnek a könyvtárak jövőjéről a digitális korban, a mesterséges intelligencia árnyékában, valamint a Háromká magazinról. Az epizód kitér a könyvtáros szakma…

Röviden

Műsor
Országos Széchényi Könyvtár
Megjelenés
2026. 03. 22.
Hossz
39 perc
Szereplők, említett nevek
Szüts Etele, Szeifer Csaba
Témák
könyvtárak jövője, digitális korban, mesterséges intelligencia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Köszöntöm kedves hallgatóinkat.

A Nemzeti Könyvtár beszélgetős műsora, amit Csevejnek neveztünk el, most már a 48 alkalommal indított el Solymosi Ákos kiváló hangmérnőkünk a a felvételt.

Mindig valami könyvtárközeli eseményekkel könyvtárosokkal könyvtári történeteket mutatunk be.

És a mai történet egy izgalmas lesz, hiszen egy könyvtáros magazin egy egykori print kiadványból online kiadvánnyá vált könyvtár is könyvtáros volt ez 92-től 2021-ig.

És most így 3k címmel én már két-három éve, de majd a vendégeink elmondják pontosan, hogy mióta működik.

Szjfer Csaba, ő a könyvtári magazin főszerkesztője, és Szücs Etele, a könyvtári intézet vezetője, aki a szerkesztő bizottság elnöke.

Akkor kérlek mondjátok meg, hogy mióta van ez a váltás. >> Szervusztok, üdvözlöm a hallgatókat.

Ö a váltás az 2023 évvégén történt, ugyanis én 2022-ben kerültem a könyvtári intézetbe, és már akkor Rózsa Dávid főigazgató úrral felmerült, hogy az intézet kiadásában megjelenő könyv könyvtár könyvtáros című magazint kondoljuk újra, modernizáljuk és erre 2023 év végén tudott sor kerülni egy PK-s pályázat keretén belül.

Ilyenkor kifejezetten abban gondolkodtunk, hogy egy könnyedebb magazin jellegű lapot hozzunk létre. >> Csabát hogy találtad meg a főszerkesztődt? >> Csabával nagyon régi a viszonyom.

Jó magam 15 éve vagyok könyvtáros. a pécsi Csorba Győző könyvtárban kezdtem dolgozni, ahol Csaba jelenleg is csoportvezető, illetve Csaba a korábbi lapnak is a szerkesztő bizottságában tag, és időről időre megpingelt engem, hogy mit tudunk a la, hogy lesz-e folytatás.

Tehát, hogy ő nagyon aktívan érdeklődt e ezután.

Tehát amikor nálunk kirajzolódott a lehetősége annak, hogy újra tudjuk a lapot indítani, akkor egyértelmű volt, hogy Csabára fogunk gondolni, mintogy főszerkesztő legyen, és szerencsénkre elvállalta a felkérésünket. >> Akkor nem volt meglepetés számodra, pingelted folyamatosan etelét, és >> köszöntök én is mindenkit.

Hát ez pontosan így történt, >> hogy időközönként rákérdeztem, hogy lehet-e bármit tudni a folytatásról.

Ö, és akkor többszö telefon vagy levélváltás után keresett tele, hogy lehet lenne-e lehetőség és igazából ki kellett találni mindent, >> tehát ahogy mondtad is, hogy hogy ugye ez egy több évtizedig működő lap volt, teljesen más koncepcióval, úgyhogy számomra is kihívás volt arra szerintem mindenkinek, hogy hogy találja ki a struktúrát, hogy találja ki a működést, hogy találja ki a tartalmakat.

Szóval már régi publikáltál már? >> Igen.

Alkalmanként talán évente egyet kettőt ha jól emlékszem én 2017-ben kerültem a szerkesztőbizottságban, amikor a Béres Judit volt a a főszerkesztő.

Az egy kicsit máshogy működött szerintem az a munka, mint a mostani.

Így látom azt is belülről, meg ezt is látom belülről, de szerintem más volt.

És ez nem volt olyan régen, tehát ugye ez így 10 éven belül vagyunk, >> de hogy de hogy mennyi téma és mennyi aktualitás kerül fel most nyilván most bele fogunk majd menni a közösségi médi satöbbi dolgokba, hogy hogy így >> ömlik ránk a az információ és a téma a könyvterjü ügyekben is.

És annak idején mindig van ez a közhelyes célok meghatározása, meg küldetés, amiket senki nem olvas el, de valahogy csak amikor modernizációt említetted el tele csak valamit megfogalmaztatok, hogy hogy merrefelé kell menni a lapnak, és mi volt ez a fő vonal, ha egyáltalán lehet ilyet mondani?

Szerintem a legfőbb vonalak között benne volt, hogy mindenképpen friss tartalom legyen benne, a megjelenése is legyen friss.

Az előző laról azt kell tudni, hogy ugye 30 éven keresztül szolgálta ki a Magyar Könyvtáros Közösséget, és utoljára 2004-ben kapott friss arculatot, tehát egy közel 20 éves arculattal rendelkezett.

Nyilván az évek alatt el tud sok minden avulni, inflálódni benne.

Tehát egy nagyon fiatalos modell magazint szerettünk volna létrehozni, és úgy gondolom, hogy hogy ez sikerült, illetve a a visszajelzések is azt mutatják, hogy az olvasóink ezzel elégedettek.

A legfontosabb szerepünk szerintem, hogy láthatóvá tegyük a a könyvtáraknak a a munkáját. különböző típusú könyvtáraknak a munkáját, az egész Kárpátmedence, magyar könyvtár ügyét, és nem csupán híreket szeretnénk közölni, hanem egyfajta szakmai emlékezetként is szeretnénk működni. >> Mennyire volt nehéz elengedni a print formátumot? >> A megszűnésnél?

Ugye én már nem, tehát a megszűnésről annyira nem tudok pontos információkat, de így a covid környékén volt, tehát hogy ott minden megállt, lelassult >> és talán az akkori főszerkesztő is >> még jobban fölment mindenki az online térben. >> Igen, igen.

Elment, és akkor igazából ez így megszűnt, lehet, hogy erről többet tud és akkor így csönd volt egy egy ideig évig, két két évig körülbelül.

Koráb korábban volt szerintem egy féléves gap, amikor a a számok kikerültek az online térbe.

Előtte ugye fizetős print kiadvány volt elérhető, ami a könyvtári intézeten keresztül lehetett megrendelni, és a covidban főigazgatói döntésre lett az egész archívum már a kiadás pillanától szabadon és ingyenesen elérhető.

Ezt szerintem hozta magával, hogy ezzel a print eladási számai becsökkentek. illetve a költségességen kívül azt tudnám még a print ellen fölhozni, hogy ugye annak még van egy hosszabb átfutási ideje.

Tehát mi, hogyha most elkészítjük a lapszámot, mármint itt a grafikai tördésre értek, akkor onnantól kezdve órákon belül meg tudjuk osztani a folyóiratnak a publikálási rendszerében, és szabadon ingyen bárki számára bármilyen okos eszközről bár bárhonnan elérhető.

Ez a frissesség tulajdonképpen akkor ki lett pipálva.

Az, hogy ez ez van egy ilyen zsurnál nevű ez ez motornak hívk vagy mi ez a felület?

Majd benne lesz majd a leírásban, hogy hol lehet olvasni meg látni.

Egy ojs rendszerről beszélünk.

Ez a Open Journal Systemnek a rövidítése.

Ez egy >> szabadon hozzáférhető ingyenes rendszer, ami kifejezetten folyóiratok, illetve tudományos folyóiratoknak a a publikálását segíti. >> Én is újságüskát végeztem még 1000 éve.

Vannak ezek a különböző műfajok.

Itt mennyire volt fontos, hogy mindent érintsen, hogy néz ki egy ilyen szerkezetőségi ülés, mennyire fontos a hírek, a a a beszámolók, a riportok, esetleg interjúk, ez hogyan áll össze? >> Hát a a munka online indult, és most is online zajlik inkább.

Tehát hogyha a kollégák, illetve a bizottság tagjaitól vannak témajavaslatok, azokat emailben szoktuk leginkább megvitatni, de alkalmanként egy egy-egy online megbeszélés is elő szokott fordulni.

Igazából gyűjtjük a témákat, tehát nagyon sokszor Etelének küldöz Etelével küldözgetünk egymásnak cikkeket, anyagokat ötleteketüm >> és az már a kezdetektől biztos volt, hogy hogy interjúk legyenek.

És talán mondhatom, hogy ez az egyik legolvasottabb, vagy talán a legolvasottabb műfaj a labban.

És természetesen a tudósítások, a hírek és az egyéb műfajok is szerepet kapnak a labban.

Nem mondom azt, hogy tudok riportot írni, de de szeret szeretnék riportot írni.

És akkor ilyen céllal voltam például Pélmonostoron tavaly vagy tavaly előtt, tehát ilyen riport jellegű műfaj is legyen a lapban egy picit.

Szóval változatosak az írások. >> Igen.

A Frlabba két interjú is van tőletek.

Majd azt elemezzük majd a végén, hiszen most amikor fölvesszük március elején a műsort, akkor jelent meg a idei első szám.

Hogyan áll össze ez a szerkesztőség?

Ugye van egy szeketű bizottság, van főszerkesztés, itt két felelős személy.

Hogyan lett az a ma kialakítva?

Igazából a szerkesztőbizottság tagjait fölkértük induláskor, tehát ahogy említettük is, hogy teljesen mondjuk azt nulláról vagy újra kezdtük ezt az egészet felépíteni.

Különböző könyvtártípusokban dolgozó, tevékenykedő szakembereket kerestünk meg.

Nagyjából ezt tükrözi a a szerkesztőbizottság is.

És ahogy mondtam is hogy várjuk tőlük mindig a javaslatokat.

Ha etelének küldik a szerzők, akkor nyilván azt is átnézem, szerkesztem, föltöltöm a a saját felhőnkbe, és ott ott gyűlik a cik, ott gyűlnek a cikkek, majd ezt nézi át a korrektor, és nyilván azokat a javítási javaslatokat vagy korrekciókat, amiket meg kell tenni a lapban, azt visszajelzi nekem, látom a dokumentum mellett, és hogy adott esetben, ha a szerzővel kell konzultálni nekem, akkor akkor azt megteszem.

De például Etelea a szerző, nyilván őnek is ugyanúgy, de folyamatos kapcsolatban vagyunk a szerkesztés folyamatában.

Igazából a szerkesztési munka azért nagyjából az én felelősségem, és a korrektorral nyilván szintén mondhatni azt, hogy napi kapcsolatban vagyunk, amikor amikor a a tördelés zajlik, vagy az előkészítő munka zajlik a az aktuális lapszám.

Sokkal kell foglalkozni a újságírókkal egy időzőjelben egy mondjuk a terjedelmi korlátok m régen mondjuk a printbe megmondták, hogy mint két fleknyi két A4-es oldalnyi lehet az írás.

Most azért ez online-ba azért ez mozoghat. >> Igen, mozoghat, de azért azt mindig nyilván meghatározzuk illetve meg beszéltük már a kezetektől, hogy nagyjából ilyen 30-35 oldalas alap.

Tehát azért ennek is vannak korlátai, karakterszám is nyilván, de azért a a cikkek olvashatósága is egy szempont.

Tehát azért négy-öt oldalas írások nagyon ritkán vannak, azok inkább a körkérdés rovatnak a a szövegei, de a legtöbb cikk az az két-három oldalas.

Ezek ilyen 7500 10000 körüli karakterek.

De ahogy kérdezted és ezt egymással néztünk szerintem mosolyogva, hogy hogy igen, nagyon sokszor leírjuk, hogy hogy mennyi legyen az a karakterszám, amit tudunk fogadni.

Tehát mondjuk egy ilyen 700585, amiben meg kicsit lehet játszani, >> de de sokszor van olyan, hogy valaki azt írja, hogy picit több lett, nem gond.

Hát tehát ha két oldalt szeretnénk, akkor igen.

És akkor nyilván ezt meg kell beszélnünk a szerzővel, hogy mely részeket hagyhatjuk ki, mely részeket hagyhatjuk el, vagy ő meghúzza.

Szóval azért ez így egy ilyen konzultációs munka is, de a de azért a többség azért a többség az azt könnyen meg tudja oldani. >> Ez ez mind főszerkesztőként ez hálás feladat, vagy ez a legnehezebb feladat, amikor a >> Igen.

Fárasztó >> két bekezdést ki kell törölni.

Hát az igen, néha fájdalmas, és nyilván a a szerzőnek is fájdalmas, hogy pont azt nem szeretnéd, de mondom azért azért rugalmas mindenki tekintetben, vagy olyannal lehet akkor játszani, hogy nem tudom, a tervezett négy kép helyett három megy be akkor ezt nyilván a tördelől is meg kell beszélni és akkor azért marad mondjuk még egy valamennyi karakternyi hely a szövegnek. >> És szerkesztő bizottság elnöke, hogy áll-e ez hozzá?

Igen, ezt én is szeretném kiemelni, amit Csaba már megtett, hogy a szerkesztőbizottság olyan tudatosan lett összeállítva, hogy a próbáltuk az egész országot lefedni vele, illetve két határon túli magyar könyvtár vezető is tagunk.

Az egyik Szőcsendre, a székely udvarhelyi városi könyvtár vezetője, aki egyben a romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének az elnöke, illetve Varga Éva, a Berek Szászi Központi Könyvtár igazgatója, aki egyben a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületének az elnöke. tőlük rendszeresen kapunk a régió újukra vonatkozó szakmai híreket, amiről szoktunk tudósítani, de kapcsolatban vagyunk a a más elszakított területeken élő magyar könyvtervezetőkkel is, illetve még akkor itt szeretném nevesíteni is a korrektorokat, akiről már volt szó.

Az egyik Horvát Barnabás, a másik pedig Ormándi Marca Lotto, illetve nagy köszönetet tartozok Csabának, aki összehozott minket a műszaki szerkesztőnkel, grafikusunkkal.

Ő szintén Pécsettél, és őt pedig Varga Csillának hívják.

Tehát ebből áll össze a csapatunk tulajdonképpen. >> Tehát maga az a dizájn kialakítása meg az egész tördelése más egy print meg más egy online kiadvány.

Ez teljesen rá van bízva a grafikusra, hogy hogyan teszi a képeket, a címeket, a kiemeléseket, a tördelé, mint olyat.

Hát az elején volt javaslata, ez ugye már több mint két éve volt.

Volt egy-két verzió, amit amit földobott, javasolt, és akkor ez lett a végleges.

Tehát ő javasolta a kiemeléseket, a kiemelt mondatokat, aztán az oldal közepén jelenik meg többnyire nyilván a fő címal cím, képek száma, kicsit mindig dizájnolja az oldalt.

Most télen is volt egy ilyen kérés felé, hogy hogy egy picit még csinosítsuk a a a megjelenést.

Ilyen apró kis vonalakkal ezt megtette.

Ezt a háromoldalas, illetve három hasábas tördelést is ő javasolta.

Én azt gondolom, hogy ez így olvasható, vállalható.

Szóval, hogy ő korábban is tördelt ilyen magazin jellegű lapokat, tehát azért van rutinja, illetve van tapasztalata, hogy ezt ezt átadja. >> Mondtátok, hogy nézettséget is néztek meg.

Ugye egyben van az egész PDF-ben is meg lehet nézni, de lehet külön cikkekre is így rákattintani.

Mondjuk ugye, hogyha írná egy riportot majd valamikor, akkor kiderülne, hogy az nagyon megy vagy nem.

Az abból valami tapasztalatot szereztek, és melyik megy jól.

Hát bocs, etellát a a számokra, és szerintem mindjárt el is mondja, de de nyilván az is nagyon fontos, hogy azért a kollégák megosszák, illetve a mai manapság már azért egy egy Facebook vagy egy közösségi minő megosztás is nagyon sokat tud hozni az olvasottságon. >> Azt látjuk, hogy egy népszerűbb számot olyan 8-900 ember megnéz oldalon. konkrét cikkeket is több százan szoktak megnézni a nyári hónapokban, mikor mondjuk nem jelenik meg szám, akkor is van egy stabil 3-400 fős elérésünk az oldalon.

Ezzel mi elégedettek vagyunk, illetve ugye minden szerzőnket biztatunk arra, hogy ossza meg a a cikkeiket.

Ezeket monitorozni is szoktuk, és ö láthatóan sok elérést generál a >> Igen, ez ez is egy eszköze lehet, mert a könyvtárosak mindig azt tapasztaltam, hogy ez önmenedzselésben nem annyira bátrak, de hogyha így van egy ilyen kis nyomás feléjük, hogy ők ők csinálják a cikkeket, meg ugye mi is a nemzeti könyvtáak a felületein ezeket szoktuk így részletekbe így közölgetni.

Most megjelenik, akkor megint majd be lesznek állítgatva. eddig nagyon keveset beszéltünk a témákról.

Nem akarom, hogy mit tudom belterjes legyen az egész könyvtári szakmás dolog, de azért ez a digitalizáció, az AI satöbbi, ezek ezek nagyon itt vannak.

Sőt itt vannak, hát már lassan el is hagyjuk, hogy mennyire…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Amikor a könyvtár Amerikából jön – Háromká magazin a könyvtárosoktól”

Miről szól ez az epizód: „Amikor a könyvtár Amerikából jön – Háromká magazin a könyvtárosoktól”?

Szeifer Csaba, a Háromká könyvtári magazin főszerkesztője és Szüts Etele, a Könyvtári Intézet vezetője beszélgetnek a könyvtárak jövőjéről a digitális korban, a mesterséges intelligencia árnyékában, valamint a Háromká magazinról. Az epizód kitér a könyvtáros szakma… Az epizód a Országos Széchényi Könyvtár című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 22..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Amikor a könyvtár Amerikából jön – Háromká magazin a könyvtárosoktól”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szüts Etele, Szeifer Csaba.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Amikor a könyvtár Amerikából jön – Háromká magazin a könyvtárosoktól”?

Fő témái: könyvtárak jövője, digitális korban, mesterséges intelligencia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Amikor a könyvtár Amerikából jön – Háromká magazin a könyvtárosoktól”?

Megjelenés: 2026. 03. 22.. Hossz: 39 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/orszagos-szechenyi-konyvtar/amikor-a-konyvtar-amerikabol-jon-haromka-magazin-a-konyvtarosoktol

Több epizód a Országos Széchényi Könyvtár-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból