Országos Széchényi Könyvtár

Az esti lassú Duna folyó mellett borozó janicsárok. Henry Blount: Utazás a Közel-Keleten #CSEVEJ52

· PT40M13S

Összefoglaló

Bakonyi Zsuzsanna történész, a régi könyvek kutatója, Henry Blount angol utazó "Utazás a Közel-Keleten" című művének fordítója és sajtó alá rendezője a Csevej vendége. A beszélgetés során szó esik a kötet 1636-os keletkezéséről, az Oszmán Birodalomról, a hódoltsági…

Röviden

Műsor
Országos Széchényi Könyvtár
Megjelenés
2026. 07. 11.
Hossz
40 perc
Szereplők, említett nevek
Henry Blount
Témák
történelem, oszmán birodalom, utazás, könyvkiadás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Köszöntöm kedves hallgatóinkat a Nemzeti Könyvtár beszélgetés műsora 52. alkalommal Solymese Ákos kiváló hangmérnő kollégánk indította a potmet.

Tóth Péter vagyok a könyvtár kulturális menedzsere.

Ez a podcastre kérjük, hogy iratkozzanak fel.

Már 8000-ennél több feliratkozónk is van.

És vendégünk most Bakonyi Zsuzsanna, a régi nyomtatványok tára, kutatója, történésze.

És egy különleges kötet a Henry Blantnak az utazása Közelkeleten.

Erről fogunk beszélni, ami azért különleges, mert a nemzeti könyvítás saját kiadásába jelentettük meg.

Ugye ez ez egy ilyen fontos dolog. >> Igen.

Szeretettel köszöntök én is mindenkit. a Nemzeti Könyvtárban található egy példány Henry Blant utazása Közelkeleten című művéből, ami az apyi gyűjteménynek a tagja, az apyi hungarika gyűjteménynek egyik nagy bibliofil, könyvgyűjtő grófunk ajándéka volt a nemzetnek.

És amikor ezzel a gyűjteményrésszel dolgoztunk, akkor akadt meg a szemem ezen a különleges könyvön, és így gondoltam, hogy hozzáfogok a fordításához. >> Azt is tudjuk róla, hogy ez siker volt ez a kötet. annak idején tudunk ilyen eladási adatokat, vagy >> Igen, igen, igen, igen.

Amikor utánaanéztem akkor derült ki számomra, hogy nem csak nekem tetszett nagyon ez a ez a kötet, de valószínűleg a korábbi kiadóknak is.

A 17. században először 1636-ban jelent meg, abban az évben rögtön két kiadásban, de összesen a 17. században nyolcszor jelent meg angolul, egyszer németül, és aztán a további időkben megjelent 18. század elején két holland nyelvű kiadása is.

Később aztán franciára, törökre is lefordították, most pedig magyarul jelent meg.

Kicsit beszéljünk erről a hungarika gyűjteményről, mert mindig úgy helyre teszem ezeket a könyvtáros belterjességeket, hogy hogy ugye itt arról van szó, hogy valami Magyarországról vagy magyarul megjelent idegen területen megjelent, hogy ezt aponyi annak idején ezt ezt valaholan találta ezt a kötetet, vagy megvásárolta annak idején.

Aponyi ugye a magyar vonatkozású, külföldön megjelent külföldi nyelvű koraújkori műveket gyűjtötte.

Erre szűkítette az egyébként régi könyves érdeklődését és gyűjtőkörét.

Sokszor hozzáfűzi, hogy hol vette ezt a kötetet, illetve hogy mi a véleménye róla, vagy mit talál róla kifejezetten érdekesnek. ehhez a Henry Blant kötethez, ahhoz azon kívül, hogy leírta, hogy hol vette és mennyiért vette, leírta azt is, hogy még soha nem olvasott közelkeleti utazást ilyen nagy érdeklődéssel. >> És csak a magyar részt, vagy tehát ilyenkor lehet azt tudni mondjuk Aponyiról, vagy hogy úgy nézte, hogy van benne Magyarországról szó és akkor ez tök jó, vagy vagy elkalandozott és az egészet úgy, hogy mit tudom, feldolgozta, vagy abból készített bármit.

Én azt gondolom, hogy hogy majdnem az összes könyvét olvasta.

Rengeteget olvasott és mindenféle nyelven.

Tehát azt itt hozzá kell tenni, hogy az apyi hungarika gyűjtemény ugye külföldi nyelvű, van benne jó néhány angol nyelvű darab is, nagyrészt persze latin, német, de van ó, görög, francia, spanyol, portugál.

Művet is találtam a gyűjteményében.

Szóval nagyon sok nyelven olvasott, és én azt gondolom, hogy nagyrészt el is olvasta a a könyveit. egyébként ez nem egy túl hosszú és nagyon-nagyon érdekes mű, úgyhogy én azt gondolom, hogy ezt ő elolvasta végig. >> Volt már könyvbemutató a könyvtárban, ahol Varga Detti kiváló kolléganőnk vezette azt a beszélgetést.

Majd lehet hallgatni majd a YouTube-on meg podcast csatornán is azt a beszélgetést.

És ebben el is loptam egy kis szerkesztési trükköt, hogy Forgács Mihály, a hun ciceró a magáról az utazásról egy ilyen részletet olvasott föl.

Azt javasom, hogy ne hallgassuk meg ezt a részletet, és akkor után kicsit beszéljünk róla. >> Forgács Mihály, beszéd az utazásról és dicsőségéről.

Olvasó, ha úgy érzed tagjaidat bénító álomkor zsibasztja, elméd többet foglalatoskodik a léha mulatságokkal.

Élvezed a henyést s a pajzángygyönyöröket.

Otthon akarsz bortól s élvezetektől megvénülni.

Ezt a művet olvasd, melyet vitéz, forgács, dicső családsarja, s ami stílusát illeti, valósággal hun ciceró szerzett.

Itt pusztuljak, ha nem ragad el heves vágy felkerekedni a nagy világ sokféle tájára s vidékére, hogy lepipáld Odüszeuszt és éászt a külföld megismerésének dicsőségében.

S e réven elméd oly tudásra tegyen szert, mlyel örködhetsz a közélet felett, s hasznára lehetsz hanyatló hazádnak.

Hisz érte fáradalmas utazásoktól vonakodni becstelenség.

Szóval Egyed Balázsról még azt kell tudni, hogy [torokköszörülés] az ő a te fiad, aki amikor volt ez a könyvbemutató, akkor a színművészetére felvételizett, az eltelt egy kis idő.

Tudunk-e valami eredményt már? >> Tudunk, tudunk.

Jól drukkolta a könyvbemutató teljes közönsége, mert felvették színés. >> Szuper, szuper.

Szóval ez a részlet, ez ez egy évszad előtte keletkezett, és magáró az utazás szépségéről beszél, vagy írta ezt egy ilyen előadáson Forgács Mihály.

Ez mennyire fontos? >> Forgács Mihály személye talán kevésbé ismert így a a magyar közönség előtt, de ő mindenzer egy királyi és császári katona volt, és egy nagyon tanult ember.

Nyugati egyetemeken Wittenbergben meg Páduában tanult. és Wittenbergben rektor Magnifikus is lett, tehát vezető szerepet játszotta az egyetem történetében, de maga, tehát ennek a beszéd az utazásról és dicsőségéről című művének a bevezetőjét hallottuk, és szerintem egy fantasztikusan erős és vicces és magával ragadó részlet, ezért választottuk. >> És akkor kicsit menjünk vissza abba a korba, megint csak lopok a Varga Detitől, hogy itt ugye a 17. század eleje végetér a tudorkzak, a Stuard dinasztia és van ugye ez a Henry Blant, aki szintén ahogy a forgácsmán se nagyon ismerjük ő se ismerjük azért a Henry Blantot, hogy ilyenkor neki a apukája már nagy diplomata volt és minden korszakot kiszolgált és lovaggá is ütötték és a fia is hasonló utat járt be ugye tehát ő is minden egyes után jött ugye a polgárháború királypártiak parlamentiek krom És akkor mindenkinek ő a ő megfelelt úgymond. >> Így van.

Egyfelől megfelelt, másfelől pedig igen jelentős szaktudása volt szerintem, amire szüksége volt a királyoknak, a parlamentnek is minden időben.

Ő egyébként egy nagy múltú angol famíliában látta meg a napvilágot 1602-ben, és a család gyökerei egészen a Norman hódításig nyúlnak vissza.

Ez azt jelenti, mintogyha mondjuk most valaki Mátyás királyig vezetné vissza a családfáját. nagyon előkelő oktatásban volt része, Oxfordban is tanult, jogot jogot tanult, és a a négy londoni jogászkollégiumnak a legfontosabbjában, a Grace Inben kezdett dolgozni, majd a 20-as évek végén nyugat-európai utazásra indult, bejárt Franciaországot, Spanyolországot és Itáliát, de úgy érezte, hogy itt Nyugat-Európában nem találja meg azt, amit keresett, hogy ugyanazt találja más köntbe öltözve. >> [horkantás] >> És így aztán a 30-as, 1630-as évek elején 1634-ben az oszmánú birodalomba indult, hogy ott tegyen egy utazást és megfigyeljen egy teljesen más rendszert, egy más államot, más szokásokkal és más kultúrával.

Mi hazajött, első Károly angol királynak gyermekeinek lett a nevelője, illetve a királynak a tanácsadója hajózás és kereskedelmi ügyekben. 1640-ben lovagáis ütötte őt a király. ugyan itt, mint édesapját első Jakab, majd pedig a polgári forradalom alatt a parlamentnek adott tanácsot, és később a stuart restauráció alatt pedig Második Károlynak lett a tanácsadója.

Egyébként ugye második Károlynak volt egyben a nevelője is, mikor ugye első Károly a gyerekei mellé vette. [horkantás] >> Viszonylag késő már érett férfi korban házasodott meg. 45 éves korában vette feleségül a egy 130-as éveiben járó özvegyasszonyt. onnantól lett a 11 gyerek >> és tőle tőle született ezen.

Mindig így elgondolkodom, hogy hogy de valahogy kijött 11 gyermekük született.

És de egyébként amellett, hogy tanácsadó volt Henry Blant kereskedelmi tevékenységet is folytatott, illetve rokonaitól is sok pénzt örököltett, a családi kastélyt azt újjáépítette, és aztán itt is halt meg 1682-ben. >> Tanultak egyetemen, jártak, járták a világot a tehetősebb diákok, akkor ő is tudjuk, hogy tehetősebb ember volt, akkor utazgatott itt.

Ez a kereskedelmi kapcsolatok volt a fontos, a pénz volt a háttérben, hogy feltérképezze, hogy Oszmán birodalomban milyen lehetőségek vannak, vagy vagy ezt csak úgy rágatjuk.

Azt szokták mondani, hogy az mindenképp az mindenképp valahogy Henry Blant esetében én azt gondolom, hogy hogy neki már volt addig is pénze, volt nagy szaktudása, tehát hogy egészen biztosan hozzá akart járulni ahhoz, hogy hogyan lehessen az oszmán birodalomban, ami ugye Angliának alapvető kereskedelmi partnere volt, hogy lehessen ott biztonságosan közlekedni és haszonnal kereskedni, de emellett szerintem a kalandvágy, a titkok felfedésének vágya az első rangú motiváció lehetett Henry Plant utazásában, nem volt akkor még családja, mint meg tudtuk és akkor akkor nyugodtan csomó ideje volt és azt csinálta, amit akart.

Maga az utazás az az ilyenkor néz ki?

Azt tudjuk, hogy Velencéből Velencébe tartott ez az egész utazás, amit így papírra vetett, hogy elindult gyalog, aztán fölszállt egy tevére, vagy hog hogy zajlott ez?

Igen, [horkantás] mindenféle módokon utazott Velencéből persze hajóval indult, Rovinban, aztán Zárába, Splitbe, de szárazföldön utazott egyébként gyalog lovon, Egyiptomban egyébként tevén is, nyilván tengeren hajón utazott, úszva kevésbé haladt, >> tehát hogy mindenféle módokon.

És egyébként pedig általában valami, ha noha egyedül utazott, ami nagyon fontos volt az utazásában, tehát nem egy jól megszervezett védő kísérettel haladó utazás volt ez, hanem hanem ő maga szervezte az útját, vagy viszonylag egyedül volt keresztények, tehát más hasonló ember nélkül, de különböző karavánokhoz csatlakozott általában.

Tehát ilyen kereskedő karavánokhoz, illetve volt egy rész, amikor pedig a török hadsereg egy részével haladt. >> És hogy hogy képzeljük el, mert most ugye utazunk, akkor nekem így elé utazásom ugrik be 40 évvel ezelőtt, amikor mondták, hogy borzasztó veszélyes lesz majd ott bent a amikor elhagyjátok Erdét majd Bukarest felé meg mindenfelé, és és akkor féltünk kicsit, hogy akkor hogy lesz meg mit lesz, meg meg pénzünket elrejtettük ide, oda amoda.

Tehát azt h hogy képzeljük el, hogy Henry Blannak majd mennyi pénze volt?

Csinálta-e ilyeneket, amikor hallott az oszmán dolgokról, akkor mennyire készült erre?

Mennyire volt biztonságos ez az egész? >> Biztosan nem volt biztonságos, és szerintem ezt is várta, hogy ne legyen biztonságos, de azért valamennyire biztosította magát, valamennyi pénzt meg ilyen apró ajándéktárgyakat azért vitt magával.

Ezenkívül voltak ilyen váltói, amit bizonyos helyeken, bizonyos nagyobb városokba be lehetett váltani, illetve ismerősei is voltak.

Tehát rokona is volt például Kaíróban, de mondjuk Konstantinápolyban a konstantinápi angol követnél is megszállhatott és feltankolhatott.

Szóval, hogy hírekkel is és megfürdött.

De egyébként az oszmán birodalomban nagyon sok helyen volt, vagy hát majdnem minden városban volt például közfürdő, ami nagyon olcsó volt, tehát éppen fürdéssel nem volt probléma.

Az evéssel már néha néha több. >> Igen.

Hogy bírta agyomra? [nevetés] >> Arról nem ír, hogy hogy nagyon, tehát hogy nagyon rosszul lett volna, de azért a zsíros birkahúst mindig említi, hogy az, hogy azt nagyon szerették a a törökök.

Ő pedig azért kevésbé. >> Meg hát ez a kávé kultúra hasonlította össze a angol babokkal, hogy ott itt itt nincsenek ilyesmik, hanem mint ez kávé a menő.

Az angol kávézási kultúra meghonosításában szerepet tulajdonítanak Henry Blantnak, aki egyébként ebben a könyvében leírja a a kávékészítésnek a módját, és azt is írja, hogy a a kávéházak azok sokkal kultúráltabb időtöltést biztosítanak egy társaságnak, mint az angol sörözők vagy kocsmák. kicsit nézzünk erre akkor Magyarországra, ami aponyinak is ugye felkeltette a figyelmét, hogy van itt egy ilyen kötet, ami szól.

Mit mit volt képes itt meglátni és leírni?

Mer egyébként bocsánat még kicsit visszamennék, hogy az, hogy leírja, az mennyire volt egyértelmű ezt az egész utat?

Tudott írni rendesen? >> Tudott abszolút jó tud >> meg minden >> írni.

Én ugye nyomtatásból fordítottam, tehát hogy nem kéziratból, hanem hanem nyomtatványból.

Egész biztos, hogy tudott írni.

Az is érdekes, hogy például a francia, spanyol itáliai útjáról nem írt semmit, és nem [torokköszörülés] nagyon ismerünk több művét Henry Blantnak, hanem éppen csak ezt. >> Hát igen, azt mondtad, hogy hogy azt ismerte nagyjából azt a kultúránt, és az nem volt anne tartott említésre méltónak.

De ezt ezt azt gondolta, hogy ez egy alapvető mű arra nézve, hogy mi az, amit utánniuk kell, és mi az, amit pedig elvetniük.

Magyarországra pedig pedig úgy jutott, hogy a a hadsereggel Szarajevón át, mikor Szófiába vonult, akkor Nándorfehérvárt is érintették, és néhány napot meg is szállt itt, és valamennyit ír a városról.

Egyébként magát Nándorfehérvárat a az általa látott összes város közül az egyik legjobb fekvésűnek és legjobb elrendezésűnek tartja.

És az információit egyébként részben egy Dunaparton lakó Részeg Janicsártól szerezte, aki ezt vendégségbe elment. >> Elég sokat ír a részegsárokról, nem? [horkantás] A >> Így van.

A bor fogyasztás tiltásának ellenére igen sokat ittak egyes törökök, >> illetve a bor is elég olcsó volt, azt írja az oszbirodalomban. >> Tehát vissza Nándorfehérvárhoz, hogy magáról a városról ír a Dunáról. egyébként az is érdekes, hogy noha racionális gondolkodónak tartotta magát, de két ilyen csodás jelenséget feljegyzett a Dunáról, amit viszont igaznak tartott.

Tehát az egyik például az volt, hogy a Duna délben és éjfélkor lassabban folyik, mint a nap több többi szakában, amit a hajómalmok kerekeinek lassabb kattogásából állapított meg. illetve feljegyezte azt is, hogy hogy Nándorfehérvárnál, ahol a Duna és a száva összefolyik, ott a két folyó vize nem keveredik, de még 60 mérföldön keresztül sem keveredik, hanem egymás mellett folyik a Dunának az átlátszótiszta és a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az esti lassú Duna folyó mellett borozó janicsárok. Henry Blount: Utazás a Közel-Keleten #CSEVEJ52”

Miről szól ez az epizód: „Az esti lassú Duna folyó mellett borozó janicsárok. Henry Blount: Utazás a Közel-Keleten #CSEVEJ52”?

Bakonyi Zsuzsanna történész, a régi könyvek kutatója, Henry Blount angol utazó "Utazás a Közel-Keleten" című művének fordítója és sajtó alá rendezője a Csevej vendége. A beszélgetés során szó esik a kötet 1636-os keletkezéséről, az Oszmán Birodalomról, a hódoltsági… Az epizód a Országos Széchényi Könyvtár című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Az esti lassú Duna folyó mellett borozó janicsárok. Henry Blount: Utazás a Közel-Keleten #CSEVEJ52”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Henry Blount.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az esti lassú Duna folyó mellett borozó janicsárok. Henry Blount: Utazás a Közel-Keleten #CSEVEJ52”?

Fő témái: történelem, oszmán birodalom, utazás, könyvkiadás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az esti lassú Duna folyó mellett borozó janicsárok. Henry Blount: Utazás a Közel-Keleten #CSEVEJ52”?

Megjelenés: 2026. 07. 11.. Hossz: 40 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/orszagos-szechenyi-konyvtar/az-esti-lassu-duna-folyo-mellett-borozo-janicsarok-henry-blount-utazas-a-kozel-k-5ace1ed8

Több epizód a Országos Széchényi Könyvtár-ből