Országos Széchényi Könyvtár

Kódextöredékekből összerakott történelem – Csevej43 – Zsupán Edina, Lauf Judit és Kisdi Klára

· PT50M46S

Összefoglaló

A nemzeti könyvtár podcastjében Zsupán Edina, Lauf Judit és Kisdi Klára a HUN-REN OSZK Fragmenta et codices kutatócsoport munkáját mutatja be, betekintést nyújtva a középkori kódextöredékek megőrzésébe és a digitális fragmentológiába. Szó esik a nemzetközi együttműködésekről és…

Röviden

Műsor
Országos Széchényi Könyvtár
Megjelenés
2025. 12. 14.
Hossz
51 perc
Szereplők, említett nevek
Zsupán Edina, Lauf Judit
Témák
digitális fragmentológia, középkori kódextöredékek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Köszöntöm kedves hallgatóinkat a Nemzeti Könyvtár beszélgetés műsorában, podcastjában, csevejében.

Most három kutatóval fogunk beszélgetni és a Hunren OSK fragmenta @ kodicész kutatócsoport három tagja, a vezetője Zsupán Edina, Lauf Judit és Kis Diklárát köszöntöm most ebben a műsorban.

Ö volt már egyszer ö pár évvel ezelőtt egy magáról a kódex töredékekről beszélgetett az egyik kollégám Edinával és Judittal majd benz a leírásb akit bővenben ez érdekel.

Ott részletesen elmondták a töredékeket, de az én összegzésem ebben úgy úgy tekintődik, hogy ugye jött a kövnyomtatás, jött Gutenberg és ekkor már ezekről az információhordozó eszközök, kódexekre kézzel írtak a akik akik másolták meg készítették ezeket a anyagokat, olcsóbbá váltak a nyomtatással ezeknek a elterjedése, és úgy döntöttek valakik, hogy bizonyos kódexeket szét szednek és a könyvek bekötésére fogják használni, mert már jobban el tud a könyv terjedni és és olcsóbb lesz az egész.

Jól foglaltam ezt össze, hogy hogyan hogy mi ez a kódext töredékeknek a a lényege.

Judit >> igen, nagyon szépen köszönjük az összefoglalást. jól foglaltad össze.

Azzal egészíteném ki, hogy ezek azért voltak jó kötőanyagok, mert a pergamenből készültek ezek a középkori kódexek és a pergamen, ezt pedig a you bőréből készítették, és ezek bőrkötések voltak valójában.

És azért voltak ennyire olcsók, mert nem kellett új bőröket fölhasználni, hanem ezeket a régi bőröket, amik beírott pergamenek voltak, azokat használták föl.

De itt számunkra nem csak a töredékek a fontosak, illetve hát elsősorban mindenképpen azok a legfontosabbak, hanem a könyvkötők nagyon sokat segítettnek nekünk abban is, hogy a pergamenkötések alá mindenféle általuk hulladéknak vélt anyagokat, papírtöredékeket is bekötöttek, ami éppen a könyvkötőnek a kezébe került.

És a könkötő kezébe bizony nagyon izgalmas dolgok is kerülhettek.

Már csak, hogyha arra gondolunk, hogy a mondtad a Guttenberg és a nyomtatás a azok a nyomdai termékek, amiket nem tudtak fölhasználni, mert rossz volt az úgynevezett kilövése a ezeknek a nyomtatványoknak.

Az a kilövés ez azt jelenti, hogy az oldalakat azokat nem jó sorrendbe rakták egy rá rá egy ívre, és ezért nem tudták összehajtani, ezért azok hulladékként szerepeltek, vagy maradtak meg. hogy ezek is bekerülhettek a pergamenkötések alá, és bizony itt is találnak a nyomtatványosok olyan nyomtatványokat, amiket korábban nem ismertek, de más hulladék is került bele, akár egy egy kolostornak a könyvállományak, az írott könyvállományak az anyaga kerülhetnek így el olyan izgalmas 15. századi papírtöredékek is, amik amik a történészek számára értékesek lehetnek.

Sőt, még egyet mondanék, még kódex kötések is, nem kódexkötések, hanem kötések is, olyan táblák, amiken vannak egyes béjegzők, a könyvkötőknek az egyes béjegzői, és amiket ők már nem tartottak felhasználhatónak, mert elrontották.

És ezeket is belerakták ezekbe a kötésekbe azért, hogy ezek a kötések kemények legyenek.

Üüm. >> Úgyhogy még ennyit mondanék hozzá.

És egy egy dologgal egészíteném ki én is, hogy nem csak a könyvnyomtatás járult ahhoz hozzá, hogy tulajdonképpen már elveszítették ezek a régi kézzelírt pergamen kódexek, most főként a liturgikus kódexekre gondolok az aktualitásukat, hanem a a reformáció is nagyban >> megtette a magáét, tehát hogy már a katolikus liturgiának a szerkönyveire már nem nem volt szükség, >> hogy meglegyen Klára művel egészítenéd ki a ezt a >> én azt egészíteném ki, hogy nem csak a reformáció, hanem a liturgia reformia is >> szükségessé tette azt, hogy új liturgikus könyveket vegyenek igénybe, és ezért ezeket a régieket már szétszedték.

Tehát a tridenti zsinat egységesítette a liturgiát, és a korábban az egyes egyházmegyék és az egyes kolostorok mind-mind más liturgiát követtek, és ez a 16. századtól már nem volt szükséges. >> És akkor az lehet azt mondani, hogy válogatás nélkül azt mondták, hogy ezek már meghaladottak és akkor rá szükség, hogy akkor volt már akkor könyvtáros, aki azt mondta, hogy eltesszünk belőle kettőt.

Ez ezek véletlenszerű, hogy hogy melyikek maradtak meg.

És volt olyan is, ami egészen óriási gyönyörű szerkönyv, és mégis szétszedték, és van olyan esztergomba több olyan is megmaradt, amik teljesen épek. >> Juli szeretett volna valamit még? >> Nem. annyit, hogy nem véletlen szedték szét ezeket a hatalmas nagy díszkódexeket, azért, mert ezek nagyon nagy levelek voltak, és ezeket nagyon jól tudták könyvkötéshez felhasználni.

Nagy formátumú könyvekhez is tökéletesen használhatóak voltak nagyságuk miatt.

És még annyit egy érdekességet mondanék, hogy hogy akkor amikor így ezeket a töredékeket nézzük, ezeket a kódext töredékeket, akkor a formáját is nézzük, hogy mekkora a formája, mibe köthették, mert nagyon sokszor nincsen meg a a nyomtatvány, amik amikbe bekötötték a könyveket.

És csak egy úgy érdekességként mondom, hogy hogy találtunk olyan töredékeket, amiknek olyan ugyebár ezek általában téglalap alakúak, merthogy úgy lehet belerakni a a könyvet, de találtunk olyat, ami trapéza lakó, és akkor nézegettük, hogy hogy a csudába, hogy a csudába, hogy így a széle ilyen varrott, és akkor most ez miért mi minek használhatták? >> És akkor egyszer csak úgy beugrott, hogy hát valószínűleg lámpaőnek.

Azta, merthogy a lámpák, a pet vagy a hát nem petrólem lempát Igen, igen, igen. arra is alkalmas volt, hogy a a gyertyát vagy a petróleum fölé helyezzék ezeket.

És ez csak úgy, hogy ez ez úgy jutott eszembe, hogy hogy az én nagyapám ő csinált ilyen lámpaőket, amit ő így bőrre készített, és akkor akkor beugrott, hogy hogy hát az én nagyapám is ilyet csinált.

És beszélgettem a az Edittel, Madas Edittel akkor, amikor éppen ezt a töredéket néztük.

És akkor mondta, hogy jé, de jó, hogy mondod, mert a Mezei László professzor úr mondta, hogy egyszer antikváriumban talált egy töredéket, ami ugyanilyen formájú volt, és mondták, hogy lámpaőn volt. beszélgetésünk apropóját az adja, hogy a kutatócsoport egy nagy mérföldköhöz ért el, hiszen ezek a töredékeket egy egy nyilvános felületen egészen pontosan, hogyha megtalálom, akkor akkor akkor 400 darab töredéket elérhet bárki az interneten. egy kópia nevű felületünk és te mint Edina ez hogy hogy tekint erre a kutatóc csoport, hogy ugye voltak adatbázisok, voltak leírások és egyszer csak 400 töredék máris mindenki számára elérhető.

Ez ez mekkora lépték így a kutatói csoport munkájában?

Igen, ez valóban egy nagyon fontos mérföldkő és bizonyos értelemben több évtizedes munkának a gyümölcse.

Ugye a kutatócsoport történetéről, hogyha egy pár szóban lásól induljunk el. >> Igen, Mezei Lászlótól indulunk el. 1974-ben jött létre ez a kutatócsoport.

Mezei László ismerte fel azt, hogy olyan könyv, régi könyvállományok, amelyek nagyjából helyben maradtak így az országhoz történelme során, ezek a könyvállományok, ugye könyvállományoknak az elemei könyvkötőanyagként hordozhatnak olyan töredékeket, amelyek esetleg visszavezetnek a magyar középkorba, és az elveszett magyar írásberiségnek a darabjait őrizhették meg, vagy őrizhetik meg.

És ezért kezdeményezte a saját köreiben és a tanítványaival egy ilyen kutatócsoportnak a létrehozását, és Judit is ennek a kutatócsoportnak a tagja volt.

És ekkor kezdődött a töredékkutatás, tehát elsősorban a a kódex töredékrek fókuszálva, és elkészült a soproni töredékeknek, a győri töredékeknek a katalógusa, az Esztergomi töredékeké.

Budapesten a központi szeminárium, papi szeminárium töredékeinek a katalógusa, az egyetemi könyvtár töredékeinek a katalógusa.

Ezek mind papírkatalógusok, tehát nyomtatott katalógusok.

És ezt követően a kutatócsoport bekerült 2000-ben az országos Széchenyi Könyvtárba, és elkezdte feldolgozni a nemzeti könyvtár töredékeit, ami egy léptékeiben egy nagyobb nagyobb mennyiség.

És valójában a Széchenyi könyvtár töredékeinek a a katalógustételei, tehát a feldolgozott a munkának az eredménye került bele ebbe az adatbázisba.

A leírások azok különféle szintűek. az, hogy szintek vannak a jelenti, hogy ugye adatbázis azért nagyon jó, mint munkafelület, hogy nem kell mindent 100%-osan észre készíteni, hanem a megnyitás az több fázisban történhet.

Vannak olyan leírások az adatbázisban, amelyek már full, tehát teljes leírások, a maga mélysékében mutatják be annak a töredéknek a feldolgozását.

Vannak, amelyek kevesebb adatot tesznek közzé, vannak egészen csupán csak alapadatokat szolgáltatók.

Ez attól függ, hogy a hogy mögötte milyen még milyen munkafázisokat kell elvégezni.

Emellett majd meg fog jelenni ezekből is nyomtatott katalógus, de esetleg erről majd később beszélhetnénk.

És a még még egy dolog, hogy nem csak töredékfeldolgozással foglalkozunk, ami sokszor elhangzik, hanem teljes kódexeket is dolgoz fel a kutatócsoport.

Ezzel bővült a kutatócsoportnak a tudományos profi az elmúlt években. >> Most csak töredékekkel foglalkozunk.

Az is különleges ez a adatbázis, ez nyilvános adatbázis, hogy többféle nyelven, magyarul is, latinul is, és és idegen nyelven is, normális idegen nyelven, bocsánat a latinoktól, de hogy ez ez a munka, amikor három nyelven készül mondjuk egy ilyen leírás, az az mit jelent?

Igazából ez úttörő eredménynek számít, hogy ez a adatbázis háromnyelvű.

Szerintem ilyen ilyen adatbázis nincsen a világon, >> ami egyrészt magyar, másrészt a mostani trendeknek megfelelően angol, és a kutatócsoport hagyományaira való tekintettel, és a környező országok tudósaira való tekintettel német nyelvű is.

Azért fontos a német, mert a legtöbb anyagunk az az erősen kapcsolódik a német nyelvterületekhez, és ezeket a leírásokat három nyelven készítjük.

A kutatócsoportban Korondi ági készíti az angol és Orsó Júlia német fordításokat, és akkor engedünk ki egy leírást teljességében, amikor már ezeket is tudjuk mellé feltölteni. >> És ez ezzel így a nemzetközi kutatóknak szeretnénk elsősorban segíteni, és a magyarról pedig a magyar kutatóknak.

És a magyar nyelv nagyon fontos, hogy az akadémiának abba a célkitűzésébe illeszkedik ez a az adatbázis, hogy hogy teremtsük meg a tudományágaknak a magyar szakkifejezéseit és szaknyelvét. >> És ez ebben is a kutatócsoport tagjai az a főleg az esztergomi kódexkatalógussal nagyon nagy munkát fejtettek ki.

A paleográfiának a Madesedit most készíti a magyar szakkönyvét. >> Az, hogy 400 darab kikerült, az az mit jelent, hogy az valami határ, vagy említettük, hogy most is történnek kutatások.

Ez folyamatosan bővül? >> Ezt úgy kell elképzelni, hogy a COSZK lefejtett kódex töredékei öt csoportra lettek beosztva a jelzetük szerint.

A B C D E és ezeket szépen sorba kezdte el földolgozni a csoport.

Az a jelűek, arról majd Judit fog beszélni és a b jelűek feldolgozása tart a legelőrébb.

Ezeknek nemsokára nyomtatott katalógusa is megjelenik.

És ezen felül a C jelűeket már nagyjából feldolgoztuk Hendefanival, és a D és E jelűek a közeljövőben részletesen is, de most rövid leírással már szerepelnek az adatbázisban. >> Mi alapján vannak ezek elnevezve?

AB CD. >> Nagyságrend szerint vannak elnevez.

Ezt Bartonieken máék kezdték a 40-es években.

Akkor rendült fel valójában a töredékkutatás.

Akkor kaptak jelentőséget a töredékek, nem csak kódexek, hanem a a töredékek is.

És a Széchenyi könvtárban lévő töredékek, amik akkor ott töredékes formában voltak már a kezükben.

Később kezdték el a lefejtéseket, a restaurálásokat.

Akkor öt mégis milyen sorrendbe tegyék, akkor úgy gondolták, hogy a legnagyobb méretűeket azokat az ába.

Ezek elsősorban ezért liturgikus töredékek, mert a a liturgikus kódexek voltak a legnagyobb méretű kódexek. >> Messiről is látszódjon a >> hát, hogy lehessen messziről is olvasni.

Tehát akkor amikor Zsolmásztak együtt a papok, akkor egy nagy könyvet tettek maguk elé, és akkor >> az abból abból énekeltek, vagy amikor misézett a papa, akkor a mi szále-e, annak is nagyobbnak kellett lennie, hogy hogy ki tudja maga elé helyezni.

És ezért ezekből a töredékekből maradt fönn a legtöbb, mivel ahogy mondtam az előbb, ezek a ezek nagyméretűek voltak, tehát alkalmasabbak voltak könyvkötésre.

Aztán így megyünk sorba lefele, a B az kisebb, a C az kisebb, de aztán utána azért itt vannak átfedések, azért ez nem ennyire egyértelmű volt, hogy hogy a C-sek közé kicsit nagyobbakat raktak, a B-sek közé kevésbé, és aztán utána erről megfeledkeztek, és akkor utána itt egy kicsit úgy keveredett a sorrend. >> Akkor menjünk át a a nyomtatott katalógusra.

Ugye itt itt bárki hozzáfér és és otthon a fotelből tudja nagyítgatni.

Tehát tök klassz ez az egész adatbázis.

Egy nyomtatott katalógusnak a célcsoportja. >> Hát én úgy gondolom, hogy elsősorban a megőrzés, ami úgy ki van nyomtatva, az az úgy >> azt úgy meg lehet fogni, az úgy az úgy az úgy megmarad. nek hát egységében lehet látni ezeket a töredékleírásokat, meg hát a hagyomány is, hogy korábban megjelentek a katalógusaink, és jó ezeket úgy együtt is látni.

A rendszer az most változik, tehát a Széchenyi könyvtárnak a nyomtatott katalógusában másképpen fogjuk a töredékeket megjelentetni, mert eddig az volt a rend, hogy nem jelzint jelentettük meg, tehát nem a nem az őrzőkönyvek jelzete szerint jelentek meg a a nyomtatott katalógusban a töredékek, hanem műfajokra csoportosítottuk.

Tehát vannak benne liturgikus, voltak benne liturgikus töredékek, liturgikus töredékek, kumkantuval énekelt részekkel volt benne a szeptemész liberálész a hét szabadművészet szerint volt tulajdonképpen csoport voltak csoportosítva a töredékek teológia grammatika szermok medicina.

Most nem ezt a rendszert követjük, azért mert annyira adottak ezek a csoportok, ahogy beszéltünk róla, hogy jelzetek A B C D E, hogy úgy gondoltuk, ezt nem bontjuk meg.

Meg annyira esetleges, hogy a Széchenyi könyvtárban milyen töredékek kerültek, mivel ugyebár ez a Nemzeti könyvtár és a legnagyobb befogadó könyvtár, és ezért nagyon-nagyon sok olyan könyv került ide be, amelyik töredékbe van kötve, és amit esetlegesen bontattak, bontottak le, fejtettek, szétrestauráltak, attól függően, hogy éppen melyiket tartották izgalmasnak. hogy a korábbi módszerünket megváltoztatván jelzint…

Említett entitások

Témák

  • digitális fragmentológia
  • középkori kódextöredékek

Személyek

Szervezetek, cégek

  • HUN-REN OSZK

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kódextöredékekből összerakott történelem – Csevej43 – Zsupán Edina, Lauf Judit és Kisdi Klára”

Miről szól ez az epizód: „Kódextöredékekből összerakott történelem – Csevej43 – Zsupán Edina, Lauf Judit és Kisdi Klára”?

A nemzeti könyvtár podcastjében Zsupán Edina, Lauf Judit és Kisdi Klára a HUN-REN OSZK Fragmenta et codices kutatócsoport munkáját mutatja be, betekintést nyújtva a középkori kódextöredékek megőrzésébe és a digitális fragmentológiába. Szó esik a nemzetközi együttműködésekről és… Az epizód a Országos Széchényi Könyvtár című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 14..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kódextöredékekből összerakott történelem – Csevej43 – Zsupán Edina, Lauf Judit és Kisdi Klára”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Zsupán Edina, Lauf Judit.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kódextöredékekből összerakott történelem – Csevej43 – Zsupán Edina, Lauf Judit és Kisdi Klára”?

Fő témái: digitális fragmentológia, középkori kódextöredékek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kódextöredékekből összerakott történelem – Csevej43 – Zsupán Edina, Lauf Judit és Kisdi Klára”?

Megjelenés: 2025. 12. 14.. Hossz: 51 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/orszagos-szechenyi-konyvtar/kodextoredekekbol-osszerakott-tortenelem-csevej43-zsupan-edina-lauf-judit-es-kis

Több epizód a Országos Széchényi Könyvtár-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból