Parallaxis Univerzum

A mediatizáció kora | Amikor a valóság a képernyőn íródik | Médiazabálók #18

· PT1H3M43S

Összefoglaló

A Médiazabálók 18. epizódjában a mediatizáció folyamatát járják körül: azt, hogyan formálja a média a valóságot, a társadalmat és a mindennapjainkat. A beszélgetés során a vendégek kitérnek a média fejlődésére a barlangrajzoktól és a könyvnyomtatástól kezdve egészen a modern…

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2025. 04. 28.
Hossz
1 óra 4 perc
Témák
mediatizáció, médiahatás, figyelemgazdaság, mesterséges intelligencia, társadalmi változások
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz, akkor csapold be az öveket és lépj be hozzák a parallaxisba.

Üdvözlünk a Paralaxis univerzumban.

Figyelem, a műsorban spoilerek bukkanhatnak fel. 16 éven a luliak számára nem ajánlott.

Az MD média bemutatja. [Zene] Ez itt a médiazabálók, a Parallaxis univerzum médiaipari podcastje.

Sok szeretettel köszöntök mindenkit.

Ez itt a médiazabálók 18. része.

A mikrofonnál Kubatovics Áron.

Miről szól a világ, amikor már minden a médián keresztül történik, vagy épp a média hatására?

Hogyan változtatta meg a média a társadalmat, a politikát, a kultúrát és a mindennapokat?

Beszélgetésünk középpontjában az a jelenség el, hogy a média nem csupán közvetíti a valóságot, hanem egyre inkább formálja is azt az algoritmusokon, közösségi platformokon, mesterséges intelligencián és a figyelemgazdaságon keresztül.

Tehát hogyan hat a mediatizáció a döntéshozatalra, az oktatásra, az önképünkre, és hogyan alakul át maga a médiaipar, ki a felelősség és milyen kihívásokkal nézünk szembe a digitális jövő kihívásai kapcsán.

Erről beszélgetünk mai adásban Gizur Gergővel.

Szóval a média hogyan alakítja át társadalmunkat?

De hadd kérdezzek vissza szerintetek mi az első média? vagy mi volt az első média?

Képzeljétek el, nekem a chat GPT azt mondta, hogy a Sumérkírás, majd a az egyiptomi hieroglifák, ő a barlangrajzot valahogy elfelejtette.

A barlangrajz az egy olyan dolog, ami még a sumérok előtt is sok-sok évvel készült, és hát a mai napig közvetíti felénk a az akkori emberek életét.

Szóval sőt, hát abból próbálunk megtudakolni dolgokat.

Tehát abszolút viszont az első tömeg média azért az sokkal később indult el.

Én szerintem, na ezt nem kérdeztem meg a chat GPT-től, de én szerintem mondjuk a könyvnyomtatás, a Biblia kinyomtatása, és ez pont azért érdekes, mert a hallgatóinak eláruljuk, hogy húsvét hétfőn vesszük fel az adást, talán a Biblia kinyomtatása és a a könyvnyomtatás volt az első.

Majd néhány száz éve később már a 17.-18. századtól.

Én úgy emlékszem olvasmány élményeimből, hogy elindultak az első újságok Európában.

Szerintem az volt az első média, és ezt csak azért hozom ide, mert szerintem az rögtön elkezdett visszahatni a társadalmunkra, hiszen erről beszélünk most, hogy a média hogy hat ránk a társadalomra, a mindennapjainkra, az emberekre.

Szerintem amúgy még egy kicsit korábbi, ha az ilyen középkori filmeket, sorozatokat néztek, akkor ez a odaáll az ember és akkor közíré tétetik, hogy és akkor felolvassa, hogy a kisbíró ott az szerintem egy kicsit kicsit más pont, amit hozzátettél, mert nem egy olyan visszaható dolog.

Tehát ott azért király mondjuk kinyilatkoztatta, hogy mostantól nem tudom, nem tized van, hanem 20-ad.

A Biblia azért volt jó példa, mert az tényleg hatalmas hatással volt, illetve szerintem még a mai napig van is.

Tehát, hogy tényleg ha valamit meg kéne jelölni, akkor az valószínűleg az lenne az, amit barlangrajz ide vagy oda.

De és ha már Biblia, arról is emlékezzünk meg, hogy ma elhunyt Ferenc Pápa és elindul a hírneves konklávé ülésezése.

Mindenkinek ajánljuk ezúton is a Conclavé című filmet, ami pont erről szól, amiről igazából most beszélünk, függetlenül attól, hogy milyen régóta itt van velünk a média, az, hogy például az algoritmusok hagyalhatnak ránk és a társadalomra.

Szerintem egy nagyon fontos változás ez a modern korintem a kezdjük ott, hogy ugye ma már mindenki lehet hírszolgáltató, ma már mindenki lehet tartalomgyártó, bár én nem szeretem ezt a szót, szerintem a tartalmat azt készítik, nem gyártják. véleménybefolyásoló mondd inkább azt akkor.

Szóval szerintem az utóbbi mondjuk 5-10 évben ez ez még jobban felgyorsult, nyilván az algoritmusoknak köszönhetően is, illetve az, hogy az online média így működik.

De hát előtte azért már mondjuk a a web 2 meg a blogolás nag jobban elindította, vagy elkezdte felgyorsítani ezt a folyamatot, ami ami hát most, ahol tartunk ebben.

Hát itt a digitális világ ugye segítette elő azt, hogy amit mondjuk régebben nehezebb volt, hogy ugye szélkakasokat is legyártson ez a rendszer, úgymond, hogy ma még ezt mondom, holnap azt mondom, ugye ez a az analóg világban a szabad ilyen csúnyán fogalmazni, ott az ez jóval nehezebb volt.

Tehát ott kimondtál, vagy leírtál valamit, akkor az egy darabig azért úgy téged úgy jelzett.

De ma ez már pikpak átíródik, tehát te is pillanatokat át tudsz váltani és változtatni.

Talán az, amire az Ádám utalt, hogy 5-10 év, az a minőségi különbség, hogy míg korábban, lehet, hogy nem volt web 2, lehet, hogy mindenki egyszerre nézte a televíziót a 80-as90-es években, és ugyanazt a két- három négy csatornát, vagy később mondjuk 10-20 csatornát, de te döntötted el, hogy mit nézel, akár úgy, hogy elővetted a színes RTV-t, vagy nem tudom melyiket, és megnézted, hogy éppen mit ad a tév, és akkor kiválasztottad, meg bekarikázták a családtagok, és akkor volt egy kis vita, hogy akkor oké, akkor Mit nézünk este?

Elég sok olyan platform van, vagy média, ahol igazából nem én döntöm el.

Persze, ha valaki nagyon tudatos, megpróbálhatja eldönteni, de igazából a platforma az, ami megpróbál minket kiismerni és ő adja elénk a tartalmat, és mintogyha egy kicsit kicsavarta volna a kezünkből a döntés jogát.

És ez szerintem ez minőségileg más.

Igen, igen, de a látszat az pont az ellenkezője.

A látszat az, hogy ma ellenben mondjuk a 80-as90-es évek vagy a korai 2000-es évek kell most te döntesz, hiszen nem kell megvárnod, hogy a TV mit ad.

Én szerintem ez egy nagyon fontos dolog a médiával meg ezzel az egész témával kapcsolatban, hogy ez egy ilyen látszat dolog, mert hogy itt az előbb a Gergő említette ezt a ezt a véleménydgot, ami ami igaz még amellett is, hogy az internet nem felejt, de hát ugye mindannyian bubarékokban élünk, és ezek a bubarékok, ezek a véleményborékok ugyanúgy akár mondjuk egy Netflixnek az adott algoritmussal ránk, Szabja a YouTube-nak az adott algoritmus ránk. ránksabja, és mindenféle digitális platformra ez igaz.

A látszat az az nagyon nagyon nagyon fontos lett a az utóbbi időben.

Igazság szerint amit Áron mondott, az is egy tényszerű vélemény és tök igaz.

És amit most te is mondasz, az is viszont a kettő egymásnak ellentmond valamilyen szinten.

Ugye Áron te azt mondtad, hogy ugye kivették a kezünket a kezünkből a távirányítót és megmondják az algoritmusok, hogy milyen tartalmat kapsz.

Viszont közben Ádám meg azt mondja, hogy megvan a lehetőségünk sokkal inkább, mint régebben.

Mind a kettőtő tök jó, hogy igaza van.

És tényleg mind a kettőt igaza van, de homlokegyenest ellentmond egymásnak a kettő, és mégis igaz mindkettő.

Tehát nagyon nehéz igazat mond megmondani, hogy most ma ez hogy működik.

Ráadásul az, hogy mi igaz ebben az algoritmusok által uralt médiában, aztán végképp eldönthetetlen.

Tehát ezzel még megcsavarom azt, amit mondasz.

Ez látszólag ellentmondásban egymással, de a gyakorlatban nincs ellentmondásban.

Az a kiindulásunk, hogy még a 70-es,8-as,90-es évekhez képest iszonyú nagy a médiazaj, nagyon-nagyon sok a tartalom, nagyon sok a platforma, és ezek már ezek párhmosan zajlanak egymással, és a mi figyelmünket nagyon-nagyon sok irányból támadja mindenféle.

Ezt hívják egyébként figyelemgazdaságnak, mert ezért versenyez mindenki.

És mivel ennyire sok a tartalom, neked igazából már nincs időd minőségileg kiválogatni magadnak, hogy mi az, ami jó, és mi az, ami nem jó, hanem részint kényelemből te rábízod magad az algoritmusra.

Oké, dönts helyettem te, mert te jobban fogod tudni, hogy engem egyébként mi érdekel.

Van olyan platform, ami ezt nagyon jól csinálja, ilyen szerintem a TikTok, és van olyan, ami eléggé rosszul csinálja.

Például a Facebook az kifejezetten fingja nincs, hogy én engem gondolod, hogy ez véletlenül van így?

Nagyon jó, de ezt ugye nem tudjuk.

És közben ezek az algoritmusok, ezek a médiák visszahatnak a valóságunkra, hiszen nagyon sokszor bezárnak egy ilyen vélemény monopóliumba, véleménybuborékba.

Tehát a mi valóságunkat torzítja az, hogy a hogy az algoritmusok milyen világot mutatnak számunkra.

Iszonyú bonyolult ez az egész, miközben elég egyszerű ezt így elmond elmondani, de közben hát minden mindenre hat.

Szerintem nagyon fontos akkor hozzuk be azt a témát, hogy tudatos fogyasztás.

Ugye az igazság is relatív manapság már.

Ezt valamelyikötőtök említette korábban.

És szerintem nagyon fontos, hogy megpróbáljunk tájékozódni. lehetőleg most beszéljünk csak most mondjuk a hírfogyasztásról csak, mert az az tipikusan az a dolog, ami ami hát egyrészt a legjobban meghatározza az életünket, másrészt pedig a legjobban befolyásolja is az életünket.

Körülbelül mindegy, hogy én milyen sorozatot nézek valamelyik streaming platformon.

Szerintem kevésbé dönti el az algoritmus maga mint a környezetem, a barátaim ajánlása, a Facebook posztok esetleg egy adott sorozatról vagy filmről, vagy éppen cikkek, de a hírfogyasztás az szerintem az a leg sarkalatosabb pontja manapság ennek, hiszen látjuk, hogy milyen iránybó megy el a világ, és azt gondolom, hogy persze láttunk már ilyet, és ehhez nem kellett web 2 meg nem kellett algoritmus.

De azért a módszertan az eléggé hasonló.

Az a baj a manapság a világgal talán, hogyha nagyon sokszor találkozok azzal az információval, az én kis véleményborékomban, hogy az ég az zöld, akkor előbb-utóbb elhiszem, hogy az ég az zöld.

És szerintem ez a legeslegnagyobb probléma.

De nehéz is egyébként úgy tájékozódni.

Ráadásul szerintem ránk magyarokra kifejezetten jellemző a Facebookos hírfogyasztás.

Ez nagyban befolyásoljáronnak.

Igaza van úgy tűnik, mintha Facebook nem tudná, hogy mi mit szeretünk, és mi mit akarunk milyen tartalmat akarunk fogyasztani, de azért ez valójában nem igaz.

Az más kérdés, hogy ez mennyire jelenik meg a platform működésében, amiben nyilván van egy nagyon fontos tudatosság.

Itt nyilván be lehet hozni a a reklámok és mindenféle hirdetések pontosságát.

Ugye van az az urbán legend, hogy ugye hallgatóznak a telefonok, és ha én most arról beszélek, hogy új hűtőszekrényt akarok venni, akkor ezután a felvétel után én megnyitom a Facebookot, akkor biztos, hogy hűtőszekrény hirdetéseket fogok látni, de valójában nem hallgatózik a telefonunk, csak jobban ismer az algoritmus, az adott vállalat minket, mint mi azt gondoljuk.

És nagyon sokszor ezeket az információkat, ezeket az adatokat mi adjuk az ő tudtára.

Nyilván egyrészt a kuk követésével keresési előzmények, érdeklődési kör, hol kinek a posztjá alatt mennyi időt töltünk el, milyen milyen híroldalakat nézünk, satöbbi, satöbbi.

Másrészt meg nyilván az általános szerződési feltételekkel felhatalmazzuk erre a az adott platformot.

Ez a lehallgató telefonom, ez mindig egy nagyon necces téma, mert erre mindig szokták azt mondani ellen példaként, hogy hülyük tényleg csak beszélgettek a hűtőről, nem keresett rá meg semmi, és mégis följött a reklám.

De ezt most igazából hagyjuk is azt nem, nem akkor én hadd szóljak bele, mert ezt imádom.

Volt egy korábbi adás, ahol ezt kitárgyaltuk már, de képzeljétek el, hogy az és ez most egy nagy zárójel, nyúlüreg.

Tehát ez ez most kitekintünk akkor a mai médiazabálók témából, de hogy az ellemekkel, vagyis a nagy nyelvi modellek, large language modellek térhódításával, illetve, hogy pontosítsak az SLM-ekkel, tehát small language modellekkel, amiket a telefonunkon is úgy tudnak majd futni, hogy nem kell hozzá nagy szerverpark és processzorpark a feldolgozáshoz.

Szóval ezeknek a térhódításával simán eljön majd az akkor, nem fogja a telefon úgy lehallgatni a beszélgetésüket, hogy elküldi nagy szerverterembe, ott tárolja évtizedekig, hiszen néhány évtized alatt így megtelne a világegyetem összes csillaga ezzel az információval, ahogy így 8 milliárd ember beszél, de épp elég lesz az, hogy a telefonon működő pici ilyen helyi chat GPT szépen feldolgozza a beszélgetéseket, csak annyit el leír magának egy nótba, hogy helló, ez őt a hűtőszekrény érdekli, és csak azt fogja elküldeni a központi szervernek.

Tehát, hogy én most egy picit hadd tegyem föl az alusisakomat, szerintem ez a kor majd megint eljöhet, amikor tényleg le fog hallgatni minket a telefon í módon.

Szerintem amúgy erre nincs erre szükség.

És olyan szakemberek, akiknek én adok a szavára, azok mind-mind cáfolják ezt a dolgot.

Persze nyilván nem vagyok minden információ tudatában, és ki tudja, hogy mi történik valójában a háttérben, de médiásként és műsorkészítőként látom azt, hogy mondjuk indul egy új tehetségkutató műsor, és a kommentek 90%-a arról szól, hogy minek ez az új műsor.

Mondjuk lineáris tévérről beszélünk, és nagyon fontos, hogy bármennyire is nem úgy tűnik, lineáris tévében csak az van, amit a nézői igények megkívánnak, amit a nézők akarnak.

Tehát elébe kell menni, tudni kell.

Ez egy kicsit ugyanolyan, mintogy én akarok venni egy hűtőszekrényt.

Ennek nyilván vannak nyomai, mondjuk a keresési előzményeimben.

Nem kell meghallania hozzá a telefonomnak azt, hogy én egy új hűtőszekrényt akarok venni.

Szóval és nyilvánvaló, hogy azt látjuk, hogy igen, igen, elindul egy új tehetségkutató, vagy egy tehetségkutatónak a 615. része évada elindul, és bizony nézik az emberek.

Azt a sok adatot, amit mi a telefonunk, a weböngészünk vagy bármi által ezeknek a techcégeknek a tuttára adunk, az több annál, mint mi azt gondoljuk.

Vannak olyan összefüggések, amit tehát te rutinból csinálsz, rutinból chatelsz, írsz le dolgokat.

Nem biztos, hogy abból az következik, hogy te hűtőz, nem írod le, hogy te hűtőszekrényt akarsz venni, de bizonyos dolgok kikövetkeztethetőek.

És ebben a Facebook egyébként nagyon is jól működik.

Beszélted itt ugye Áron és azért most visszatérve egy picit, a Facebook algoritmus, hogy Facebook nagyon jól működik, csak abban a különbséggel mondjuk a Tiktokkal, bár a Tiktokét én nem ismerem,…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A mediatizáció kora | Amikor a valóság a képernyőn íródik | Médiazabálók #18”

Miről szól ez az epizód: „A mediatizáció kora | Amikor a valóság a képernyőn íródik | Médiazabálók #18”?

A Médiazabálók 18. epizódjában a mediatizáció folyamatát járják körül: azt, hogyan formálja a média a valóságot, a társadalmat és a mindennapjainkat. A beszélgetés során a vendégek kitérnek a média fejlődésére a barlangrajzoktól és a könyvnyomtatástól kezdve egészen a modern… Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 28..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A mediatizáció kora | Amikor a valóság a képernyőn íródik | Médiazabálók #18”?

Fő témái: mediatizáció, médiahatás, figyelemgazdaság, mesterséges intelligencia, társadalmi változások.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A mediatizáció kora | Amikor a valóság a képernyőn íródik | Médiazabálók #18”?

Megjelenés: 2025. 04. 28.. Hossz: 1 óra 4 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum-1/a-mediatizacio-kora-amikor-a-valosag-a-kepernyon-irodik-mediazabalok-18-84901072

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból