Parallaxis Univerzum

Érezni a feszültséget a levegőben | A tökéletes trükk (2006) | Parallaxis #130

· PT47M41S

Összefoglaló

A Parallaxis podcast évadzáró epizódjában A tökéletes trükk (2006) című filmről beszélgettek, amely a századfordulós Londonban játszódik, két rivalizáló bűvészről szól. Egy tragikus mutatvány után a színpad csatatérré válik köztük, ahol minden előadás fokozza a párharcukat.

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2025. 09. 24.
Hossz
48 perc
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz? >> Akkor csatold be az öveket és lépj be hozzák a parallaxisba. >> Üdvözlünk a Paralaxis univerzumban. >> Figyelem, a műsorban spoilerek bukkanhatnak fel. 12 éven aluliak számára nem ajánlott. >> Az MD média bemutatja.

Tudományos és fantasztikus élmények Gergővel, aki mérnök, Miklóssal, aki fizikus, és Ádámmal, aki nem.

Ez itt a Parallaxis, az MDIA tudományos és fantasztikus podcastje. [Zene] >> Sok szeretettel köszöntök mindenkit.

Ez itt a Parallax és nyolcadik évadának zárórésze.

A mikrofonnál Horvát Ádám Tamás.

Mai filmünkben két bűvész egymásra licitál, míg az egyik a hasonmásával játszik, a másik feltaláltatja a világ legdrágább fénymásolóját.

Évadzáró részünkben közkívánatra a 2006-os A tökéletes trükk című mozit vizsgáljuk elsősorban tudományos szempontból Szarka Gergővel.

Szia Gergő. >> Sziasztok. és Vince Miklóssal.

Szia Miki! >> Sziasztok! >> 509128 Ft.

Egészen hihetetlen, hogy az adománygyűjtő kampányunk során ilyen óriási összeget gyűjtöttetek össze nekünk, és nemcsak ki tudjuk fizetni az idén felhalmazott tartozásunkat, hanem az év végéig biztosítottátok a parallax és univerzum működését is.

Mit szóltok hozzá? >> Le a kalappal a támogatók előtt?

De komolyan, sőt ilyen összegnél már más ruhadarabokkal is.

Ahogy most kimondtad ezt az összegedbe számokon nem szoktam meghatódni, mert egyébként ugyanilyen nagy dolog lenne, hogyha mondjuk csak 25000 Ft gyűlt volna össze, de most itt tényleg arról van szó, hogy azért a parallaxis tábora az azért nem egy milliós tábor, értitek?

Tehát azért itt egy egy viszonylag kisméretű közösség van.

És úgy tűnik, hogy itt tényleg léteznek olyan emberek, akiknek jelent valamit az életükben ez az egész dolog, ami itt történik.

Olyannyira, hogy a mostani gazdasági viszonyok között is ebbe ők ad beleadakoztak.

Szóval én én őszintén szólva nem gondoltam volna.

Ja >> igen, hogyha egy pillanatra hallgató lehetek, mert hát szűk egy éve még én is hallgató voltam, valószínűleg nem egyedül vagyok vele, hogy hogy fontos ez a műsor.

Tehát ez ez egy kis saját valami, amit lehet várni, a amit szeretünk.

És igen, ez ennek a fenntartása egyszerűen pénzbe kerül.

Ahogy támogató voltam, ahogy bekerültem, úgy is támogató maradtam, és láthatóan mások is így vannak vele, hogy hogy fontos nekik ez, amit csinálunk.

Úgyhogy nagyon nagy köszi és respectekt. >> Reméljük, hogy az őszi évadban ismét rászolgálunk a bizalmatokra, és izgalmas műsorokkal tudjuk meghálni ezt a fantasztikus önzetlenséget és összefogást, amit tényleg szívből köszönünk.

A háttérben már egyébként nagyban dolgozunk azon, hogy biztosítsuk a parallaxis univerzum hosszútávú működését is.

És akkor forduljunk rá a mai műsorunkra, és kezdjük a mai filmünk tudományos vizsgálatát a bűvészet és a fizikai törvény kapcsolatával, hiszen a 19. században már az elektromosság, a mágnesesség, a rejtett szerkezetek és a színpad részei voltak.

Mennyire tekinthetők ezek a színpadi illúziók mérnöki projekteknek tervezés és biztonsági problémákkal együtt? >> Végre egy filmnél nem kell kiventilálnunk.

Addem, tudom, ez nem a viem és nem egy filmes kibeszélő, de ez egy nagyon jó film volt, úgyhogy csak annyi, hogy ha valaki nem látta, akkor rohan.

Úgyha a filmes esztétikájáról fogunk beszélgetni, hanem a tudományos és technikai bravúrokról meg mindenféle érdekességről.

De ha egy filmet nézzel meg idén, és nem láttad még, akkor ez legyen. >> Ja, a paralaxisos kibeszélt filmek közül mindenképpen.

És igen, nekem amúgy ezt biztos mondtam már többször is, de nekem ez az egyik kedvenc filmem. >> Nagyon jó film. >> Annak ellenére, hogy most tudományos szempontból persze nem tudom mi a francot fogunk róla beszélni igazából, de szerintem szenzációs film.

Én itt tudtam meg, hogy ki az a Christopher Nolen, és azóta ő lett az egyik kedvenc rendezőm nekem.

Hát mondjuk szerintem a legjobb 10 filmben benne van, amit életemben láttam.

Most ez lehet, hogy rólam állít ki szegénységi bizonyítványt, vagy nem tudom, de én így gondolom. >> Tudományos szempontból, ha nem is a film maga, hanem azok a témák, amiket felvet, azért itt bőséggel van.

És ezek a színpadi illúziók, itt a az első bevezetőben bűvész mondtál, de hát a művészeten belül, a művészet művészetén belül a színpadi illúionisták, David Cupperfield és sokan mások, ez egy egészen külön műfaj.

És hogy ez mennyire tekinthető mérnökű projektnek 100%-ban?

Ezek a mutatványok fele részben az előadásról szólnak, hogy hogyan adja el ezt a színpadon, mint előadóművész, de maga a trükk megvalósítása 100%-ban a a mérnöki munkaeredménye >> és bravúros dolgokról van szó.

Tényleg abszolút >> maga David Copperfield üzemeltett Las Vegasban egy egy múzeumot, ami nem nyilvános egyébként, de elképesztő gyűjteménye van neki abból, mert ő nem csak ugye illúionista, hanem az illionizmus történetének is egy nagy rajongója és és gyűjtője meg minden.

Tehát nála van mindenféle cucca a 19. századtól kezdve a klasszikus félbefűrészelt nős a a mutatványoknak az ez annak is van 1000erféle változata és mindenféle elképesztő trükk.

Például ez a ez a körfűrészes ugye ezt a David Cpperfield is megcsinálta.

Ugye ez a leg legősib legősib trükk olyan értelemben, hogy a leginkább visszatérő téma, amit tényleg már a legelső művészek elkezdték már.

Hihetetlen, hogy mindig rá lehet tenni még egyet, hogy a David Cupperfieldnél, ha emlékeztek, ott volt neki egy olyan mutatványa, hogy volt egy bazi nagy körfűrész, az jött lefelé, ketté vágta a David Cperfield, de ezutána a két része az szétment, és még külön lóbálta a lábát az egyik végében, a másik részében meg ott volt a David Copperfield feje meg a keze, és a kettőt elvontatták egymásról 10 mre.

Ugye például ilyen, tehát hogy mindig rá lehet tenni még egy csavart, és mindig elképesztően kreatív trükkök vannak. mindig optikailag úgy kell kinéznie egy talapzatnak, mintha oda nem férne bele egy ember.

De azért valahogy mégis belefér, de csak akkor fér bele, hogyha egyébként éjjel nappal arra gyúr a konditerembe, hogy oda be tudjon mászni, mert különben teljesen esélytelen.

Tehát ez nem is csak mérnöki, hanem egy, ahogy mondtad is, hogy egy fele része az a show, az előadásmond, de hogy egy annyira nagyon komplex dolog ez az egész.

Tehát olyan szinten, hát mondjuk úgy, hogy interdiszciplináris, mindenféle fizikai dolog is kell, hogy mitől lesz jó, optikailag egy illúzió, mi mitő mitől lesz az a benyomásod, hogy keskenyebb például, hogy ez egy olyan keskeny rúd, amibe egy ember nem fér bele, pedig de >> És akkor erre erre jön rá a a pszichológiai része, az előadás, hogyan terelemmel a figyelmet.

Az a játék, amiben a bűvész vagy az illuzionista ugye a közönséggel van.

Ez a suspension of disbelief. közönség szeretné, hogy becsapják.

Ez az az eset, amikor azért megy, oda is fizet, és és ezért együtt játszik igazából az illionistával, akinek akinek meg az a feladata ez azzal tiszteli meg a közönséget, hogy a lehető legkönnyebbé teszi nekik, hogy elhigyék a a hihetetlent azzal, hogy a lehető legjobban mutatja be ezeket a trükköket, amiknek alapvetően az illuzin trükköknek mindig az a lényege, hogy olyat szeretne bemutatni, ami a fizika törvényei szerint lehetetlen.

És a a nagyon jó pofa az egészben, hogy pont a >> vagy a biológia, >> vagy a biológia.

Igen, járulékosan, de hogy a legjób pofában az egészben, hogy pont a fizika törvényeit használja ki ahhoz, hogy hogy úgy tegyen, mintogyha ezeket ő meg tudná hajlítani. >> És egyébként jó, hogy behoztad ezt, hogy hogyan épül fel egy trükk, hiszen a filmünk, amiről beszélünk, az oké, hogy magyarul az a címe, hogy a tökéletes trükk, de ugye angolul az a címe, hogy The Prestige, amit elég nehéz lefordítani, úgyhogy meg se próbálkoztak vele, ugye esetleg ezt is be lehetne dobni.

A bolygó neve hírhet Facebook csoportba, ahol minél kreténebb filmeket, filmcímeket kell adni a filmeknek.

Szerintem érdemes lenne ezt is megfuttatni.

Ugye valójában a presage, ezt nem is tudom magyarul, hogy hogy mondják azt az elemét a a mutatványnak, hát ami a végül a feloldást adja az egészet, ami tényleg az, hogy oké, nem elég, hogy eltűnik mondjuk a kismadár vagy az ember vagy akármi, hanem annak aztán elő is kell kerülnie valahonnan nagyon váratlan helyről máshogyan máshonnan.

Különben nincs meg az embernek az a kerekségérzete.

Persze triviális, tudom, de azért mondjuk, hogy mennyi minden kell hozzá.

Nagyon kell érteni azt is, hogy az emberi psziché az hogyan működik. >> Abszolút.

Egyébként a presztízs a korabeli angolban, ugye itt a Viktoriánus korban játszódik a a film, alapvetően trükköt jelentett.

Tehát ez a latin presztígiumból ez a hármas tagolás, ez adja a filmnek is a kretes szerkezetét, hogy ezt elmondják.

Sőt, maga a film is így épül föl igazából.

Ugye van egy felvezető része a amikor mutat valamit, ami egészen hétköznapi, utána csinál valamit, amivel lerombolja ezt a képet, kiemeli az egészet a a valóságból, >> profanitásból. >> A prof.

És és hihetetlenné teszi, ezzel felépíti a feszültséget, és végül jön a feloldás, az utolsó lépés, és ekkor tör ki a taps, amikor feloldódik a feszültség.

Ezzel kezdődik és végződik a film. >> Tudom, hogy nem filmes kibeszélő.

Tudom, de hogy a ha már keretes szerkezet azért annyira fantasztikus, hogy az elején rögtön amikor ezek a bevezető gondolatok elhangzanak, akkor ugye látjuk a szokásos kismadár eltűnt kísérletet.

Ott pontosan ugyanaz történik, mint ami a filmben az emberekkel.

Tehát ugye az történik, hogy kismadár, összecsukódik a kalitka, kétdimziósra átkonvertálódik szegényke. >> Katica, katica, matrica, matrica, matric. ami annyira embertele, vagy vagy annyira, hogy mondjam, szemét, hogy egyszerűen az ember nem fordul meg a fejében, hogy ez a ez a kedves, mosolygós, gyerekeket szerető bűvész bácsi, ez képes lenne arra, hogy fuss, egy egy taps pillanat alatt összapít egy madárkát, hogy aztán az ingulujából előrántsa aztán a másikat.

És akkor persze a kisgyerek teljesen rendes fizikai intuícióval megkérdezi, hogy de hol van az eredeti?

Ez a kis testvére az a helyzet, hogy a gyerekek azért az elején nem hülyék, hanem az is kell hozzá, hogy akkor már itt is keresztpromózzuk a egyéb paralaxisus műsorokat, hogy az ember úgy megy oda, hogy hinni akar.

Hinni akartunk, ugye, hogy az ember úgy megy bele, hogy tudom, hogy itt csak az a megoldás, hogy meg kellett semmisíteni azt a madarat, basszus, mert fizikailag nincs nincs más megoldás.

De hinni akarom, hogy tényleg ugyanaz a madár van.

Az kerül elő a másik ingujújából, vagy vagy ölty ujjából, vagy zsebéből.

És az emberrel ugye pontosan ez történik, ugye, mint majd meglátjuk, hogy a minden ilyen egyes mutatvánnyal meg fog semmisülni egy ember, de ne rohanjunk előre. >> Halmozzal rendezőnek a forgatókönyvre egyébként az ilyen jelképeket, szimbólumokat.

Itt is, ahogy mondod, ez ugye utal-e a filmre, illetve a többször elhangzik, hogy a a tökéletes trükkért vagy a trükkért szenvedni kell, hogy ez egy közhely, hogy a művészetért szenvedik el, vagy a művésznek szenvednie kell, de nagyon-nagyon sok ilyen van.

Véletlenül a neten találtam rá arra is egyébként, hogy a két főszereplőnek ugye nevei Alfred Borden és Robert Angsi, hogyha a kezdőbetűket veszed, akkor Abra, ugye Abra kadabra.

Ó, >> úgyhogy e ez ez sok ez sokszor megnézős film.

Teht tele van ilyen kis pici izékkel. >> Jó, de nem tudod annyiszor megnézni, hogy erre rájöjtj.

De valójában ugye az is nagyon jó, hogy mondod, hogy igen, hogy itt itt látszik, hogy tényleg az életüket fel kell áldozni.

Hogyha ugye másod példányod van, hogyha mondjuk a ugye azt a testvér azt a hát akiről kiderül ugye, hogy testvérpár, egyik egyiknek levágódik az ujja, akkor a másiknak is le kell vágni.

Tehát, hogy tényleg eszmé, tehát az egész életüket be kell áldozni, hogy a saját házastársa nem tudhatja, hogy kettő van belőle.

Tehát hogy De itt tényleg látod azokat a nagy pillanatokat, amikor azt mondod, hogy hú, basszus, ezeknek az embereknek ez a drogja és ezért megérted, hogy nekik ez ennyire fontos, hogy ezért megéri.

Most, hogy egy teljesen nem ide tartozó filmről beszéljek, a mindenki által nagyon szeretett Wplash című jazz dobozról szóló film.

Én aki dobolok meg zenész vagyok valamennyire, persze közel sem olyan profi szinten, mint ami ott megjelenik abban a filmben, de hogy hogy nekem pont az zavart abban a filmben, hogy valahogy egy pillanatig nem jön át, hogy ezek az emberek miért akarnak, hogy ez hogy zenélni iszonyú jó, hogy baromi jó.

Az látszik, hogy szenved a csávó, hogy vér folyik le, minden izé neki fágnak egy cintányért a fejének, autóbaleset, minden izé.

Tehát egy iszonyatosan ennyi erővel lehetne valami küzdősportos film is, de egy pillanatig nincs benne csak egy öt perces jelenet, amikor azt látod, hogy hú, amúgy azért zenélni nagyon jót, amikor csak úgy spontán jammelgetnek a haverjaival, és akkor emiatt nekem ott nem állt össze ez a film.

És itt a presztí-nél, ami tényleg az van, hogy emberek még ennél sokkal durvábban ráteszik az életüket valamire, van olyan pont, amikor azt hiszem, hogy hú, basszus, ez ez igen.

É, nagyon jó pofán van felépítve, hogy ameddig nem tudod, hogy hogy mi a trükk, hogy többen vannak és meghalnak, hanem csak azt látod, hogy hogy szenvednek, hogy nincs magánéletük, hogy a a a akinek van, a házassága tönkremegy, a titkolózása nem tudhatja, a a művészi élet ugye a fellépések minden, hogy hogy ez alapvetően szenvedéssel és lemondásokkal jár.

És akkor a végén kiderül, hogy nem csak átvitt értelemben, hanem szó szerint is minden este meg kell halni, hogy a trükköt bemutathassa. >> Ennek persze majd ráfordulunk a tudományos izéire, paradoxonjaira egy adott ponton.

Elvarom a filmes kibeszélőt azzal, hogy a a leg legjobb trivia, amit találtam a neten a filmmel kapcsolatban, az, hogy valaki megszámolta a vágás. 146 időugrás van a filmben 135 percre.

Említett entitások

Szervezetek, cégek

  • A tökéletes trükk

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Érezni a feszültséget a levegőben | A tökéletes trükk (2006) | Parallaxis #130”

Miről szól ez az epizód: „Érezni a feszültséget a levegőben | A tökéletes trükk (2006) | Parallaxis #130”?

A Parallaxis podcast évadzáró epizódjában A tökéletes trükk (2006) című filmről beszélgettek, amely a századfordulós Londonban játszódik, két rivalizáló bűvészről szól. Egy tragikus mutatvány után a színpad csatatérré válik köztük, ahol minden előadás fokozza a párharcukat. Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 24..

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Érezni a feszültséget a levegőben | A tökéletes trükk (2006) | Parallaxis #130”?

Megjelenés: 2025. 09. 24.. Hossz: 48 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum-1/erezni-a-feszultseget-a-levegoben-a-tokeletes-trukk-2006-parallaxis-130-72268725

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből