Parallaxis Univerzum

Farkas Bertalan űrrepülése | Sokolébresztő #217

· PT1H2M4S

Összefoglaló

Ez az epizód az első magyar űrrepülésről emlékezik meg, Farkas Bertalan látogatásáról a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén. Kivesézi az esemény politikai és technikai kontextusát, valamint az Interkozmosz együttműködés hátterét.

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2025. 09. 03.
Hossz
1 óra 2 perc
Témák
űrrepülés, űrállomás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A nyári szünet után hamarosan visszatérnek kedvenc műsoraitok, és elindul a Paralaxis univerzum őszi évada, de ez most csak veletek együtt lehetséges.

Kérünk benneteket, segítsetek, hogy továbbra is elkészíthessük tervezett adásainkat.

Támogatóink száma sajnos folyamatosan csökken, a működési költségünk pedig egyre csak nő.

Ebben az évben már közel 300000 Ft-os mínuszban vagyunk, amely veszteséget önerőből sajnos nem tudjuk fedezni.

Ez a bizonytalan anyagi helyzet hónapról hónapra olyan kihívások elé állít minket, amelyek néha már szinte megugorhatatlanok, miközben mindent megteszünk azért, hogy a megszokott műsorok változatlan rendszerességgel és minőségben szólhassanak hozzátok.

Arra kérünk, hogy segítsetek, hogy biztosíthassuk a szükséges anyagi hátteret és elkészíthessük a tervezett adásainkat.

Ha módodban áll, kérlek támogass minket a leírásban található linken keresztül, és ha a megjegyzés rovadban feltünteted az email címed, küldünk egy meghívót a Paralaxis klubba, ahol egyebek mellett premier előtt hallgathatod a Paralaxis podcast legújabb részeit.

Bővebb információkat ugyancsak a leírásban található linken találhattok.

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz, akkor csapold be az öveket és lépj be hozzák a parallaxisba. >> Üdvözlünk a Paralaxis univerzumban. [Taps] [Zene] Benne a tilos rádió és benne a szokoléjesztő. [Zene] >> Jó reggelt kívánok.

Ez itt valóban a Tilosádió a 90,3 MHz-es frekvencia modulált sávon, illetve a tilos.hu-n.

És benne pedig a szokonébresztő. az úgynevezett űrős műsor, az én nevem dr.

És ezen a szeptemberjei reggelen, amivel egyben megnyitjuk a tanévet a Szokolébresztőben, egy olyan témával készültünk, ami készültem, mert most egyedül leszek, ami hát egy adósságunk törlesztése, mint amerre nem egy, hanem azt hiszem, hogy három üzenet is fölhívta a figyelmet.

Úgyhogy itt egy tényleg egy tömegigény mutatkozik meg itt szokorébresztős szinten.

A három üzenet azért az már lényegesen több mint a nulla.

Főleg, hogy ezek függetlenek, tehát nem ugyanazon komment falon jöttek, hanem külön rendes üzenetben, hogy tudni illik.

Ugye idén volt a Farkasberci repülésének a 45. évfordulója és hogy erről nem igazán emlékeztünk meg.

Hát azért volt róla néhány szó.

Ugye pont május végén, amikor konkrétan az évforduló volt, akkor annyiból megemlékeztünk, hogy bejátszottam néhány másodpercet a berci repülés előtti monológiából, és éppen Pál Andris volt itt a vendégünk, ami akivel arról beszélgettünk akkor, hogy hát a műholdak azok hogyan égnek el a Föld légkörében, meg hogyan történik mindez, az űrszeméttel mi a helyzet, és ilyesmik.

Tehát nem másról volt szó, de akkor úgy érintőlegesen megemlékeztünk.

Most újra a reflektorfénybe került ugye Farkasbertalan és az ő repülése.

Annak ellenére, hogy ugye még egyszer május 26-ától volt az ő repülése.

Tehát ez azt jelenti, hogy akkor volt az évforduló is, a 45. évforduló, ugye 1980-ban történt a repülés.

Most ugye az augusztus 20-ai állami ünnepsége keretében a kaputib mellett Farkas Bertalant is kitüntették a Sándor palotában, mégpedig a Szent István rendel, amit egyébként Nobeldíjasok jellemzően Ábeldíjas matematikus sorolhatnánk, hogy milyen rangos emberek kaptak meg.

Szilágyi Áron is megkapta egyébként, ugye a vívonk.

És idén az volt a az ötlet, hogy hogy hát a frissen visszatért kapu Tibi kapja meg.

És persze nem egyedül, hanem akkor már ugye a 45 évvel ezelőtti őrepülést végrehajtó Farkas Bercit is kitüntette ilyen módon a köztársasági elnök.

Talán emiatt is történt az, hogy hogy azóta az elmúlt néhány hétben jöttek ezek az üzenetek, és nem pedig májusban, vagy nem tudom, ez már csak az én elméletem erre, de a lényeg az, hogy persze ettől még teljesen jogos az észre és észrevétel és egy nagyon érdekes kortörténeti visszatekintésre ad ez lehetőséget.

Úgyhogy persze én örömmel teljesítem ezt a kérést, annál is inkább, mert remélem, hogy el tudok mondani egy-két olyan dolgot, amit amúgy nem nagyon, vagy nem sokszor lehet hallani.

Itt ugye ez egy külön kihívás, mert pént ezek miatt a dolgok miatt elég sok megemlékezés van.

Farkas Berciel is több interjú készült, meg több helyen felszólalt, meg mindenféle jópofa dolgot mondott, érdekes dolgokat.

Most ezért aztán próbálom minél kevésbé ismételni azokat és valami más szokolébresztős irányból megközelíteni ezt a kérdést.

Szóval ugorjunk is fejest a dologba.

El kell, hogy mondjam, hogy gondolkoztam, hogy ezt honnan kezdjük, h mégse lehet azért teljesen a kezdetektől elindulni.

Néhány szóban azért össze kell foglalni, hogy egyáltalán mi volt ez a politikai kontextus, ami lehetővé tette ezt az egészet.

Ugye volt ez a bizonyos dolog, hogy interkozmos program.

Az interkozmosz program, amint a neve is sugalja, egy nemzetközi internacionalista program volt, amelynek keretében a Szovjetunió és az úgynevezett szocialista országok, tehát a keleti tömb országai kiterjesztve persze olyan országokkal, amiket nem tudom, hogy hát mondjuk, hogy keleti tööb, de benne van mondjuk ilyenek is, mint Kuba, ugye, tehát hogy de a a kelet-európai országok, amiket KGST országoknak is lehet nevezni egyébként bővebb, mint a varsói szerződés egyébként. ként tehát a románok is benne vannak ebben.

Valójában benne volt ugyanakkor aztán később kuba is.

Csatlakoztak a vietnámiak és a mongolok, tehát hogy tulajdonképpen ilyen nagy hát igen, tehát ilyen népköztársaságok.

Vietnam később csatlakozott egyébként, tehát ők ott el voltak foglalva az elején a háborúval, ugyanis maga az Interkozmosz együttműködés 1967-ben kezdődött, amikor ugye még csak 10 éve volt űrhajózás, tehát az első Sputnyik fölment, ezzel megindítva az űrkorszakot valójában.

És hát ugye egy évtizeddel később elérkezettnek látta az időt a Szovjetunió, hogy bevonjon más országokat.

És természetesen több ok, több okból következett ez be.

Egyrészt nyilvánvaló kellett egy ilyen presztízs program, amiben lehet mutatni, hogy a Szovjetunió tényleg kiterjeszti, megnyitja az űrkapuit a más országok számára.

A és persze ez bizonyos értelemben válasz volt az hasonló amerikai dolgokra is, hiszen az amerikaiak közreműködésével akkor már ment föl kanadai, anglia, angol, francia műhold is.

Annak ellenére, hogy a franciák amúgy saját rakétát is tudtak már addigra építeni, de az Egyesült Államok már addigra bőven túl volt azon, hogy más országok műholdjait felküldte.

És erő és elsősorban itt valóban műholdakról volt szó kezdetben.

Tehát az 1967-es kezdeti megállapodás, amit akkor még egyébként nem hívtak Interkozzmosznak, csak 1970-től kapta meg ezt a nevet az együttműködés, de már 1967-ben aláírták a résztvevő országok: Bulgária, Csehszlovákia Kuba Lengyelország Magyarország, Mongólia és az NDK, valamint Románia és persze a Szovjetunió.

És mondom, ehhez jött még később hozzá Vietnam.

Szóval, hogy itt szintén arról szólt a kezdeti megállapodás egyéb adatcsereik mellett, tehát hogy például amit a szovjet tudósok a szovjet műholdakkal kimérnek, azt oda tudják adni a ezeknek a baráti országoknak, illetve mérőhálózatokat szerveznek.

Tehát volt ennek egy jelentős földi lába is.

Mi magnetoszféra, ionoszféra kutatásban adatot cserélnek, napmegfigyelés.

Tehát sok eleme volt, de talán a legfensbb része az volt, hogy hogy ez már magában foglalta a kezdeti megállapodás, hogy itt űreszközfejlesztés fog történni ezekben az országokban, ami azt jelenti, hogy hogy bedolgoznak ezek az országok olyan műholda, a alkatrészeket, illetve mérőműszereket adnak olyan műholdakba, amiket aztán a Szovjetunió bocsát fel.

Ezek lettek döntően az interkozmosz műholdak, de nem csak az inter, tehát ez volt a nevük a műholdaknak. 1-től 25-ig ment föl a 25 interkozmosz nevű műhold.

A legelső az azt hiszem 1976-ban, de mindjárt pontosítok.

Nem is igaz már sokkal korábban 1969 októberében felment, és az utolsó az Interkozmos 25 az már 1991-ben ment föl, tehát hogy hogy itt sok küldetés volt, de mondom ez csak a az Interkozmosz műholdak sorozata, az csak egy része a dolognak, mert volt ott még mindenféle geofizikai rakéta, amire szintén voltak kelet-európai fejlesztésű műszerek, illetve más proekek is.

Többről volt szó a szovjet a szovjetuni hát a szogol ébresztő be.

Például ajánlom szeretettel azokat az adásokat, például azt a konkrét adást, amikor Szalai Sándor volt a vendégünk, aki a Vega űrszonda programban való brutális magyar részvételről beszélt.

Azt hiszem, és most ebben a mostani hunorprogramot is beleértve, hogy a magyar űrhajózás, űrkutatás történetében az, amikor egyszerre a legtöbb ember dolgozott egy űrprojectben, az a Vega program volt.

Hát nem a farkasberci repülése, még csak nem is a mostani őre repülés, hanem hogyha megvizsgáljuk, hogy hányan dolgoztak egyszerre azon a projeken, milyen intenzitással főállásban, aminek eredményeképp a Héli üstököshez küldtek egy nemzetközi űrszondát a 80 86-ban, igen igen igen jelentős magyar részvétellel, akkor az a Vega program volt, és erről mostanában kevés szó esik, főleg ilyen kontextusban, nem?

Szóval ez mind-mind interkozmoszon belül van. volt az Interkooszmosznak egy olyan eleme is, ami azért tényleg az volt, hogy itt nem csak az, hogy jaj, hát most akkor ők is csináljanak valamit, hanem a szovjetek ezzel tök sok szempontból tök jól jártak.

Gondoljuk meg például azt az aspektusát a dolognak, ami a korabeli helyzet értelmezéséhez szerintem elengedhetetlen, hogy a szovjetek nem épát mindenféle embargós dolgok miatt nem építhettek be, például nem is vásárolhattak.

Biztos megoldották volna persze, de hogy törvények voltak arra, hogy nem építhetnek be az Egyesült Államokból származó processzorokat a műholdjaikba és űreszközeikbe és egyéb áramköri elemeket.

Persze, ahol tudták, ezeket igyekeztek lemásolni, de hát ahogy arról szintén volt már szó a a szokolébresztőben, azért az nem a másolás, az mindenképp már az, hogy hogyha az ember szétszed egy ilyen mikroppet és szépen lecsiszolgatja a tetejét, már azzal ugye beavatkozik.

És tából a másolat, mert megnézzük, hogy mit kell lemásolni, már azzal egy minőségront ugye megfigyelésbe avatkozás, ugye, tehát nem lehet roncsolásmentesen szétszedni egy ilyet.

Ebből viszont az következik, hogy hogy a másolatok, amiket az alapján készítettek amit az áramköri elemekbe bekukkantva láttak, azok sem működtek tökéletesen.

Tehát pontosan lehetett tudni az ilyen áramköri elemek katalógusban, hogy melyik szovjet áramköri elem, melyik texas instrument vagy egyéb amerikai áramköri elemnek feleltethető meg, szinte egy az egyben.

De hát valójában azért az amerikaiak azok jellemzően jobbak voltak, meg évekkel előttük jártak.

Most a például az Apáti István mesélte el azt a sztorit, aki annak idején a KFKI-ban központi fizikai kutatóintézeten belül az Atomenergia kutatóintézetbe dolgozott, és később épp a Farkasberci repülés során lesz majd igazán jelentős a az ő szerepe, hiszen ő a Pille sugárdózis mérőknek, legendás magyar űrműszernek az egyik atja.

Ő mesélte azt a sztorét, hogy ő valójában amikor először belecsobbant az űrhajózásba, űrkutatásba, az egy olyan alkalom volt, hogy a szovjetek megkörnyékezték őket, hogy az egyik prognózne nevű műholdhoz kellene nekik egy amerikai áramköri elem.

Ám, de ők azt nem építhetek be.

Ugyanakkor, hogyha a magyarok az Interkozmosz együttműködés keretében csinálnak egy dobozt, amire ami tartalmaz valamit, többek közt ezt az amerikai elmet, és arra a dobozra már az van ráírva, hogy hogy made in Hungary, vagy Zelanovengri, vagy micsoda, tehát hogy Magyarországon készül, akkor azt már ő gond nélkül beszerelhetik a saját műholdjukba, akkor is, hogyha egyébként egy gonosz imperialista áramköri elem van benne.

És akkor így aztán ez egy winwin helyzet.

Tehát tulajdonképpen azt kérték így virágnyelven, hogy szerelzetek be Amerikából valamit, tegyétek bele egy dobozba, írjátok rá, hogy ez Magyarországon készült, és akkor beszereljük a műholdunkba.

Na, szóval, hogy hát ilyen kicsibe kell kezdeni.

De aztán természetesen ennél sokkal komolyabb dolgok kialakultak.

És ugye például gondoljunk bele, hogy azért a Cseszlovák meg az NDK ipar azért az ott azért nagyon komoly dolgok készültek, amiből nagyon sokat profitált a Szovjetunió.

Gondoljunk arra, hogy például ugye a J, a CJ optikai művek ugye az úgy nézett ki, hogy a ugye világszínvonalú mindmáig természetesen a CJ optikák, fényképezőgépek mindenféle.

Na most a Cnek természetesen még még hát a nácik idejében is még egész Németországban kiterjedt gyárózata volt.

Így aztán nem csoda, hogy amikor felosztották Németországot, akkor a CEJ egy része az NSZK-ba került, és továbbra is gyártották a Cej fényképezőgépeket.

És viszont a jénai egyik fő gyártelep, Jéna, az ugye az NDK-ba került, és azért ott is kialakult a Caris Fa Faeb néptulajdonú üzem, ugye így hívták a az NDK-ba ezeket a a vállalatokat, népi tulajdonú vállalatokat.

Tehát, hogy ott ott is azért a tudásnak egy nagy része megmaradt, meg hát a tulajdonképpen a legnagyobb gyártósorok azok ott maradtak.

Tehát például a legkifinomultabbtabb optikai berendezéseket, például az űrállomásokon üzemeltetett multispektrális kamerákat, amik több szintképtományban tudták a föld felszínt férképezni, azt bizony az NDK-sok fejlesztették ki, és a szal juthat űrállomáson is ennek óriási szerepe lesz, amire már a következő fejezetét jelentett az Interkaszmos programnak, ugyanis mentek mentek föl szépen magyar NDK Cseák, lengyel és a többi együttműködésben a kisebb műholdak, geofizikai rakéták meg minden.

És 1976-ra odaeszkalálódott ez az együttműködés, hogy úgy döntött a Szovjetuni, hogy eljött az idő, hogy az emberes űrprogramokba is bekapcsolódjanak ezek az országok.

Mi tette ezt egyáltalán lehetővé?

Valójában ez egy nagyon okos ötlet volt.

Ezt egy tök régi szokorébresztőben elmondtam, de évekkel ezelőtt.

Szóval a törzsalgatóktól elnézést kérek, de megismétlem.

Tehát az egész hátterében az állt, hogy a szovjeteket elkezdte érdekelni az, hogy milyen az, amikor az emberek sokáig fönt vannak az űrben.

Tehát a sokáig alatt azt kell érteni, hogy mondjuk fél évig, vagy még annál is tovább.

Említett entitások

Témák

Szervezetek, cégek

  • Interkozmosz

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Farkas Bertalan űrrepülése | Sokolébresztő #217”

Miről szól ez az epizód: „Farkas Bertalan űrrepülése | Sokolébresztő #217”?

Ez az epizód az első magyar űrrepülésről emlékezik meg, Farkas Bertalan látogatásáról a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén. Kivesézi az esemény politikai és technikai kontextusát, valamint az Interkozmosz együttműködés hátterét. Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 03..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Farkas Bertalan űrrepülése | Sokolébresztő #217”?

Fő témái: űrrepülés, űrállomás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Farkas Bertalan űrrepülése | Sokolébresztő #217”?

Megjelenés: 2025. 09. 03.. Hossz: 1 óra 2 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum-1/farkas-bertalan-urrepulese-sokolebreszto-217-62798046

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból