Parallaxis Univerzum

Hold, Mars, a csillagok és a csökkenő NASA-költségvetés | Sokolébresztő #208

· PT58M23S

Összefoglaló

A Parallaxis Univerzum Szokolébresztő című epizódjában Vince Miklós (Dr. MZ Perx) az amerikai űrkutatási prioritások változásait elemzi a Trump-kormányzat színre lépésével összefüggésben. Tárgyalja az Egyesült Államok űrköltségvetésének várható csökkenését, amely kedvezőtlenül…

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2025. 04. 16.
Hossz
58 perc
Témák
űrhajózás, nasa költségvetés, mars kutatás, hold kutatás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz, akkor csapold be az öveket és lépj be hozzák a parallaxisba.

Üdvözlünk a Paralaxis univerzumban. [Taps] [Zene] Benne a tilos rádió és benne a szokoléjesztő. [Zene] Jó reggelt kívánok.

Ez itt valóban a Tilos Rádió. a 90,3 MHz-es frekvenciamodulált csávón, benne pedig a Szokolébresztő című műsor, vagyis az űrös műsor.

MZ Perx, más névem Vince Miklós.

És ezen a klasszikus áprilisi reggelen egyedül vagyok a stúdióban, nem teljesen így terveztem ezt, de így alakult.

Viszont elmondom, miért alakult így.

Werner Norbival szerettem volna beszélgetni arról, hogy mi a túró várható itt majd az Egyesült Államokröltségvetése területén. meg, hogy a Trump és kormánya színre lépésével most hogyan fognak módosulni az űrbeli prioritások.

Erről fogok valóban beszélni Werner Norbi nélkül, merthogy Norbinak nagyon fontos elrepülni valója támad Olaszországba.

Ö a korábbi adásokban volt szó arról, hogy norbiek terveznek egy európai, tehát a a mai adás témáját nem érintő hál istennek ultraiboya távcsövet, aminek az a neve, hogy Kuvik, ami fölmegy az űrbe, és ez ugye mintogy Norbi a brunoi egyetemen, a Masarik egyetemen professzor, ezért ugye itt egy alapvetően CEP projectről van szó, de nemzetközi kollaborációban valósul meg ez is, mint annyi minden.

És most éppen az olaszokat próbálják bevonni.

Úgyhogy sok sikert kívánunk Norbinak, akinek emiatt el kellett oda utazni, és ezért nem tud velünk itt lenni a távkapcsolat segítségével sem.

Viszont ennek ellenére a téma az olyan, hogy ez nem tűr halasztást ennek a kitárgyalása.

Úgyhogy most megpróbálom egyedül kipróbálni, meg természetesen majd az adás végén a betelefonálókkal.

Viszont előtte még van egy másik szolgálati jellegű közleményem, ami ugye egy olyasmi, ami a magyar űrrepüléshez kötődik.

Bizonyára hallottátok már a szokolébresztőből is, hogy legkorábban májusban fölmegy az űrbe kapu Tibor az Exium 4 fedélzetén.

Mennek a nemzetközi űrállomásra négy tagú személyzettel.

Éppen a mi nap volt az a hír, hogy befejezték végleg a hivatalos űrhajós kiképzést.

Tehát most már papírjuk van arról, hogy teljesen kiképzett űrhajósok.

Tibor is, meg a tartalékűrhajós is, Cserényi Gyula.

Tehát készen állnak ők már teljesen.

Azért még van némi tennivaló, és ahogy mondtam, a jelenlegi hivatalos állítás az, hogy legábban májusban megy föl a személyzet, a akik ugye két hetet fognak eltölteni a nemzetközi űrállomáson.

Na most ehhez kapcsolódik a köz közlendőm, hogy kitaláltunk Suminzki Nándor barátommal, aki rengetegszer volt itt vendég a műsorban.

Ha jól megpróbáltam összeszámolni, szerintem legalább ötször volt a szokolébresztő vendége űrtörténeti témákban.

Vele együtt találtuk ki a Sumi nevű projectet.

Mivel, hogy neki Sumi a bece neve, ezért értelme értelmesnek tűnhet, hogy Sumi ahogy ezt a szokolébresztő haglatói megszokhatták, ez is erre is rá tudtunk erőltetni valamit, hogy angol rövidítést tegyen az, hogy sumi.

Bár egy kicsit azért nyaklik, nyeklik, de azért mégis megalkottuk.

Ez a send up my image to space.

És erről szól a project, tehát küld föl a képed az űrbe, vagy küld föl a képem az űrbe.

Felkiáltójel, amire van egy honlap, és ez ezzel találtuk ki ezt a kezdeményezést. adatvédelmi okokból egyébként nem problémás a dolog, ezt meg kell, hogy mondjam, mert senki nem fogja látni, hogy mi mi az a kép, amit feltöltötök, leszámítva engem, aki kezeli az adatokat, és én is csak egyszer, és én se fogom tudni, hogy mi kihez tartozik, mert olyan a kódolás, hogy ezt lehetetlen lesz visszakeresni.

Viszont a lényeg, hogy van egy honlap aminek az a neve, hogy sumispacet.

Tehát ez a Sumispace, amit mondtam, kötőjelutitárs.hu sumispacekötőjelutitárs.hu Ezen a honlapon péntekig, vagyis nagy péntekig, április 18-a, éjfélig fogadjuk a feliratkozókat.

Hát itt egészen egyszerűen annyi történik, hogy az emberek, ha megadják a nevüket, és feltöltenek egy fényképet, ami opcionális, tehát a fénykép feltöltés az természetesen nem opcionális, az kap egy beszállókártyát, egy szimbolikus beszállókártyát, és ezekkel a nevekkel és képekkel az fog történni, hogy egy mikro SD kártyán Tibor fölviszi a nemzetközi űrállomástra, majd vissza is hozza a Földre.

Ilyen értelemben a dolognak körülbelül annyi értelme van, mint a mint az összes többi hasonló názás kampánynak, amin már a Marsh meg egyéb bolygókhoz el lehetett küldeni a nevedet, és ugyanúgy lehetett kapni beszámoló beszállókártyát.

Itt annyi ehhez képest az újítás, hogy mi azt is lehetővé tesszük, hogy egy nem túl hatalmas felbontásuk, de fényképet is felküldjön az ember.

Láttam én már egyébként osztályképeket, vagy vagy mindenféle csillagászati szakkörök logóját meg minden.

Tehát ezt azért viszonylag rugalmasan értelmezzük természetesen.

És amúgy ugyanit opcionálisan hírlevelet is lehet kérni a magyar űrhajós programmal kapcsolatos eseményekről, de még egyszer az opcionális, az nem kötelező eleme ennek a bulinak.

Tehát aki akar ilyen módon szimbolikusan a kaputibi útitársává válni, az menjen a Sumispace utitársispace kötőjelutitars.hu honlapra.

Ez szerintem egy aranyos kis szimbolikus kezdeményezés.

Jelenleg nagyjából 1500-an vagyunk úgymond, de még van hátra öt nap a maival együtt.

Tehát még egyszer péntek az az április 18-a, ha jól számolom.

Utána azonnal küldeni kell az adatcsomagot, és aztán már nincs is olyan messze az, hogy ezt bepakolják az űrhajóba.

Tehát ezért van így áprilisban a határidő.

Szóval ez egy szerintem egy jó pofa dolog.

Ugyanolyan, mint amikor például az űrszákon nem csak neveket, amit már mondtam, hanem szimbolikus képeket is elküldtek.

Mondjuk a Voyager űrszondal aranylemezén is.

Mennyi minden rajta volt, ami a földet jellemzi.

Hát igen, ezek lehetnek a mi arcaink is, vagy ami más képet jónak látunk feltölteni a jó ízlés keretein belül persze.

Na, szóval a helyzet a következő.

Ez volt itt úgymond a hát mondjuk, hogy virtuális programajánló, a aminek a létrehozását még egyszer Suminskin Nándor és Jómagam kezdeményeztük, és most jutott el addig, hogy ez tényleg meg is valósul.

Erről persze még később is lehet szó, de nem a mai adásban. ugyanis bár a magyar űrrepülést ez közvetlenül nem érinti, de az űrhajózás, beleértve a nemzetközi űrállomás, meg az emberek marsítása, meg az űrtávcsövek, meg mindenféle ilyen jövőbeli tervet maximálisan érinti az az űrpolitikai hát mondja, had mondjam csak talán, hogy földcsuszamlás, ami az elmúlt hetekben történt, illetve történik Egyesült az Egyesült Államokban.

Persze nem csak az űrpolitikában.

Nyilvánvaló, hogy az űrennek csak egy nagyon kicsi szelete, és olvashatjuk nap mint nap, hogy miféle változások meg rendeletek jönnek ki.

Ugye nekünk nem célunk, hogy ezt így átlássuk, meg elmeséljem én, hogy mi van az amerikai nagypolitikában.

Itt kifejezetten csak az űr tevékenységre fókuszálunk, de hát ott sem akármi zajlik.

És hát ezt írtam az adás beharangozójában, hogy most majd megpróbálhatunk esetleg a tea levelekből jósolni valamit, hogy hát akkor mi a bubánat várható.

Először is itt van az, hogy amikor beiktatták Donald Trumpot a januárban, akkor már rögtön a beszédében szerepelt az, hogy ő szeretne szeretné azt látni.

Ugye ezt nem mondta egyértelműen, hogy még a következő négy éven belül ezér ilyenekre még ő se vetemedett, hogy ilyet mondjon, de hogy szeretné látni, hogy az amerikai űrhajósok csillagos, sávos lobogót tűznek ki a Marsra.

Na hát ez egy érdekes kérdés. ugyanis ennek az nagy proponálója a világ leggazdagabb, vagy lehet, hogy most éppen már csak a második leggazdagabb, mindegy.

Szóval egy egy erkölcstelenül kőgazdag milliárdos, ugye Elon Musk, aki talán hamarosan a világ első tr billiárdossá válhat.

Ugye most ezt egy pillanatra tegyük rendbe ezt a dolgot.

Ugye ami a egyes után 120 van, az az 1000 milliárd.

Ez ez az, amit magyarul úgy mondanak, hogy billió, de angolul úgy mondják, hogy trillion, mert angolul ugye a milliárdot mondják úgy, hogy billion.

Mi meg itt a német rendszert követjük a magyar nyelvben.

Úgyhogy mi azt a a billi milliárdnak mondjuk, és az angol trilliantt mondjuk billiónak.

Szóval érdekes, tehát ilyen értelemben az Ilon Musk az egy olyan ember, aki körülbelül 1000 milliárd dollár értékű vagyona van.

Most, hogy az most cégekben, részvényekben, mit tudom én, hogy az egy más kérdés.

Mindenesetre ismerjük az embert, ugye, meg a mindenféle álmok futásait az élet minden területén, és a zseniális húzásait is.

Persze gondoljunk a a SpaceX-re, ami senki nem tagadhatja el, hogy valóban forradalmasította az űrhajózást, és ami jelenleg az egyetlen olyan módszert biztosítja és eszközt, amivel az amerikaiak például az űrbe embert tudnak juttatni.

Tehát, hogy ez azért egy elvitathatatlan, hogyha a máknak a cége nem lett volna, akkor Amerikán még mindig az oroszokkal volna kénytelen űrhajósokat fuvaroztatni a nemzetközi űrállomásra, ami azért a jelenlegi politikai helyzetben igencsak fincsi lenne.

Tehát, hogy adjuk meg azt, ami jár.

Ugyanakkor Elon Musknak nagyon radikális elképzelései vannak az űrhajózás jövőjével kapcsolatban, hiszen neki az a fő célja, amit mindig el is mond, hogy az emberiség váljon egy multiplanetáris faljá, vagyis hogy az emberek tényleg 1 milliós nagyságrendben lakjanak már lehetőleg 10-15 éven belül a Marson.

Ugye nyilván hát ezért ezek kellőképpen elborult víziók.

Erről már volt is szó korábban a szokorébresztőben, de az egyértelmű, hogyha Elon Muskot bárki megkérdezi, hogy az emberek mit csináljanak az űrbe, akkor körülbelül szerintem azt mondaná, ha igazán őszintén válaszolna, hogy a nemzetközi űrállomást, földkörüli dolgokat hagyjuk a francba.

Ugyanúgy hagyjuk fenébe a a Hold Holdra repülést, hiszen az ember ott már járt, hanem minden erőnket és energiánkat fókuszáljuk arra, hogy menjenek az emberek a Marsra.

Hát amikor a beiktatási beszédében a a ott a Kapitóliumban ott Trump azt mondta, hogy amerikai csillagos sávos lobogókat akar majd a Marson látni, amit űrhajósok lengetnek.

Akkor hát ott ott a Trump, aki a Trump mondta, és ugye ott mögötte két sorral ott csücsült az Elon Musk, és hát ez kábé úgy vigyorgott, mint egy mi izé ovis kisgyerek karácsony este.

Tehát, hogy látszik, hogy majd kiesett a száján örömében, hogy ez elhangzott, és akkor utána még ugye utána még elment egy stadionba ugrabugrálni, ahol ilyen érdekes mozdulatokat is tett.

Tehát, hogy annyira nagyon felsponolta a dolog, hogy na most végre megtörténik.

Na most tényleg úgy lehetett értelmezni, hogy ez azt jelzi, hogy a Trump adminisztráció az magáévá tette azt a az elképzelést, hogy akár a hold kihagyásával menjenek el az emberek a Marsra.

Néhány adással ezelőtt Pál Andrissal beszélgettünk a témáról, amikor éppen volt egy aktuális holdszonda, ami sikeresen leszállt a Holdra. ami ugye arról azt fejtegettük, hogy tényleg valójában mi értelme van a Holdra utazni, amikor a Hold az nem a Mars.

És hát világos, hogy az igazán érdekes tudományos kérdések, amik például a földi élet eredetével, vagyis azzal a kapcsolatosak, hogy olyan a földi élet az mennyire szükségszerű és mennyire véletlen a és ez a vég végső végsősorban ez a nagyon nagy kérdés, hogy az univerzumban van-e élet és milyen gyakori az élet, meg mik vagyunk mi egyáltalán?

Tehát nyilván itt nagyon sok olyan kérdés van, aminek a megválaszolásához a marskutatás, beleértve az emberek marsaszállását is kulcsfontosságú lehet.

És mi is elbeszélgettünk azon, hogy oké, oké, de akkor mi értelme van a a Hold a holdrepüléseknek, amik a náza jelenlegi programjában szerepelnek.

És hát arra jutottunk, hogy azért vegyük észre, hogy azért nagyságrendi különbségek vannak aközött, amit az amiben az emberiségnek igen nagy gyakorlata van, ami az alacsony földkörüli pályán történő keringés, és aközött, hogy egy több 100 millió kilométerrel levő bolygóhoz elrepülni.

A kettő között igazából olyan nagy különbség van, hogy valami köztes lépésre mindenképp szükség van, mert az emberiségnek a mély világűrben történő tevékenységhez, ideértve egyébként az egészségügyi vonzatait is, amik talán a legfontosabbak ebben az ügyben, szinte nulla tapasztalata van.

Pontosabban, pontosan annyi tapasztalata van, hogy 1968 és 1972 között összesen 24 ember eljutott a Földtől a Hold térségébe és vissza.

Ez volt ugye az Apollo program.

Azért úgy jön ki a 24, hogy hárman közülük kétszer is jártak a Hold közelében.

Tehát valójában az volt, hogy Apollo 8 10 11 12 13 14 15 16 17.

Tehát amost így jól számolom, ez kilenc repülést jelentett.

Kilenczer 9-3 fős személyzet repült oda.

És mondom ez attól lesz 24, hogy voltak, akik dupláztak.

De hát ennyi, ennyi, ennyi az emberiség összes tapasztalata, és ez is mind a 60-as70-es évekből van.

Tehát az, hogy rögtön az embereket elküldjük egy olyan repülésre, ami egy többé éves küldetés, egy olyan helyre, ami a földnek a mágneses úgymond védőburkán kívül van, ahol közvetlenül ki vannak téve az emberi szervezetek a kozmikus sugárzásnak, meg hát eleve az űrrepülés is más minden szempontból, logisztikai szempontból, és nem lehet teherűrhajókon utána küldeni az ellátmányt, nem lehet vész esetén fél napon belül hazajönni.

Tehát azért mégis csak nagyon más.

És itt és pontosan itt van nagyon fontos szerepe a Marsutazás előkészítéséhez a Holdnak.

Tehát nem igaz az, amit a sajtóban mondani szeretnek, hogy a Hold olyan értelemben ugródeszk a Mars felé, hogy majd a Holdon összeszerelik az űrhajókat és fölszállnak és onnan mennek a Marsra, vagy hogy a Holdról szedik össze az üzemanyagot, mert hát amúgy az se lenne teljes hülyeség, hiszen a Holdon van egy csomó vízjég, abból meg lehet hidrogén meg oxigént csinálni, ami kitűnő rakétazemanyag meg oxidálószer.

Ennek ellenére nem ez az elsődleges szerepe, és nem valószínű, hogy bárki úgy indulna el szerintem a következő évtizedekben a Mars felé, hogy a Holdról szállna fel, vagy hogy a Holdon szerelik össze az űrhajót.

Nem ilyen értelemben ugródeszk a Hold, hanem egyszerűen abban az értelemben, hogy ott kell összegyűjteni a tapasztalatokat, ami azért…

Említett entitások

Témák

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Hold, Mars, a csillagok és a csökkenő NASA-költségvetés | Sokolébresztő #208”

Miről szól ez az epizód: „Hold, Mars, a csillagok és a csökkenő NASA-költségvetés | Sokolébresztő #208”?

A Parallaxis Univerzum Szokolébresztő című epizódjában Vince Miklós (Dr. MZ Perx) az amerikai űrkutatási prioritások változásait elemzi a Trump-kormányzat színre lépésével összefüggésben. Tárgyalja az Egyesült Államok űrköltségvetésének várható csökkenését, amely kedvezőtlenül… Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 16..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Hold, Mars, a csillagok és a csökkenő NASA-költségvetés | Sokolébresztő #208”?

Fő témái: űrhajózás, nasa költségvetés, mars kutatás, hold kutatás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Hold, Mars, a csillagok és a csökkenő NASA-költségvetés | Sokolébresztő #208”?

Megjelenés: 2025. 04. 16.. Hossz: 58 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum-1/hold-mars-a-csillagok-es-a-csokkeno-nasa-koltsegvetes-sokolebreszto-208-78508080

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból