Parallaxis Univerzum

In memoriam: James A. Lovell | Sokolébresztő #216

· PT56M25S

Összefoglaló

A Parallaxis Univerzum podcast e heti adása James Lovell legendás űrhajós előtt tiszteleg, aki nemrég hunyt el 97 éves korában. Az adásban Vince Miklós, a műsorvezető elmeséli, hogy Lovell milyen hatással volt az ő űrhajózás iránti érdeklődésére, különösen az Apollo-13 film és…

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2025. 08. 20.
Hossz
56 perc
Szereplők, említett nevek
James A. Lovell, Bill Anders, Frank Borman, Vince Miklós
Témák
űrhajózás, apollo-13
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz, >> akkor csapold be az öveket és lépj be hozzák a parallaxisba. >> Üdvözlünk a Parallaxis univerzumban. [Zene] Benne a tilos rádió és benne a szokoléjesztő. [Zene] >> Jó reggelt kívánok.

A 90,3 MHz-es frekvenciamodulált sávon, illetve a tilos.hu-n.

Benne pedig a szokolébresztő című műsor, az űrös műsor.

MZ Perix, vagyis Vince Miklós.

És ezen a szép nyári reggelen egyedül vagyok a stúdióban, amint az megszokott az olyan alkalmakor, amikor olyan űrtörténeti adásra kerül sor, amikor például az űrhajózás egy legendás alakjáról emlékezünk meg, és hát ez ma sincs másként sajnos.

Ugyanis a mai adásnak az apropója az, hogy augusztus 7-én 97 éves korában elhunyt James Arthur Laval, legendás űrhajós, aki hát a 60-as-70-es évek űrprogramjainak nagy alakja volt, és hát nagyon sok mindent köszönhet neki az űrhajózás.

Sőt, hát igazából szokolébresztő se lenne gym level nélkül, ezt el kell, hogy áruljam, mert hát közvetve mindenképpen nagy hatást gyakorolt arra, hogy ez a műsor létrejött.

Ugye ez úgy történt, hogy én is azért kezdtem el az űrhajóhozás iránt érdeklődni, amikor 11 éves voltam, merthogy megnéztem a az apukámmal az Apollo 13 című filmet a moziban.

Ugye ezt erről hát volt szó már idén is, hiszen magának az Apollo 13 című filmnek is idén van a 30. évfordulója, illetve 55. évfordulója van idén az 1970-es űrrepülésnek, az Apollo 13-nak, ami alapján a ugyanilyen nevű film készült, és ugye erről már volt adás idén, tehát a szokorébresztő egyik márciusi adásában, amikor picit megelőzve a konkrét áprilisi évfordulót volt szó az Apollo 13-ról, és így persze Gimverről is.

Tehát, hogy hát ugye ez volt az az űrrepülés, amiről még a mai adásban is természetesen lesz szó, de hát egy nagyon kalandos út volt, amit a Náza aztán szerencsés kudarcnak minős minősített, ugye ami egy elég furcsa kifejezés, ez a successful failure, de tényleg ez szerepelt a hivatalos dokumentációkban, ami azt jelenti, hogy hát ugye nem sikerült eljutni a Holdra, viszont az űrhajósokat szerencsésen visszahozták a Földre.

Ez baromira nem volt egyszerű.

És hát Jim Leveli lélek jelenléte és kitartása meg rengeteg tapasztalata, és természetesen nagyban kellett hozzá.

Tehát hogyha nincs az Apollo 13, akkor nincs az a film, akkor én se kezdek el, és még nagyon sokan mások egyébként nem kezdenek el érdeklődni az űrhajózás iránt, és akkor most például alig, ha nem a szokolébresztő sem lenne ebben a formában.

Úgyhogy végül is Jim Lavel szerepe ebben is megkerülhetetlen.

És hát az ő életútjára fog emlékezni.

Az tény, hogy hát ugye a szokorébresztő ilyen értelemben egy lassú reagálású műsor, hiszen két hetente van, tehát augusztus 7-én level, és az azóta eltelt egy hétben, több mint egy hétben.

Azóta nyilván már nagyon sok nekrológ jelent meg róla, sok űrhajózási, űrkutatási témájú YouTube csatornában foglalkoztak az életével nagyon helyesen.

Úgyhogy most megpróbálom egy kicsit máshogy elmondani, fókuszálva azokra az információkra, amik ott máshol talán nem hangozhattak el, vagyis amennyire én láttam, nem hangzottak el.

Tehát azért óhatatlanul lesznek átfedések, annál is inkább, mert hát bizony ugye több űrhajós társáról is készült sajnos az elmúlt egy-két évben hasonló műsor.

Tehát nemrég távozott el közülünk, tehát az elmúlt egy-két évben távozott el Frank Borman és Bill Anders is, akikről szintén megemlékeztünk így a szokorébresztőben.

És hát olyankor ugye elmeséljük az űrrepüléseket, amiken részt vettek.

Hát amiken együtt vettek részt, akkor azt elmeséljük többször.

Tehát akkor nyilvánvaló óhatatlanul ismétlésekbe bocsátkozik az ember.

De hát mégis csak így kerek ez a történet.

De azért próbálom most valami olyan adatokkal kiegészíteni, amik nem biztos, hogy mindenki számára hát akkor mindenki ezzel jutottak mondjuk az elmúlt két hétben, például Lavellel kapcsolatban.

Tehát James Arthur Lavel egy egy tulajdonképpen a legrhajósabb régi űrhajósok közül, mert hogyha végignézzük azt, hogy a Mercury Gemini program idején az amerikai űrprogramban az első űrhajósok, mondjuk nézzük ezt az első 16 űrhajóst, jött az első egyszemélyes amerikai űrprogramhoz, a Mercuryhoz, amiben 1959-ben válogatták ki az embereket, ott ugye hét űrhajós űrhajós jelöltet választottak ki.

Utána a 1962-ben a második csoport érkezett, akik a Gemini programnak a parancsnokai lettek.

Tulajdonképpen a Gemini programnak a az űrhajósai.

Ők 1962-ben lettek kiválasztva.

Őket aztán Kisvárt az a követ a 63-as csoport, akik szintén szerepet kaptak abszolút a gemini programban, és aztán meg még inkább az Apollóban.

És ugye onnantól kezdve néhány évente folyamatosan bővült a náza űrhajós kereten, mert annantól, hogy Kennedy bejelentette a holdutazást, persze világosan lehet, hogy sokkal több űrhajósra van szükség, mert sok na háromszemélyes küldetések lesznek igen gyakran.

Tehát hogy kellett bővíteni a csoportot.

De hogyha nézzük az első két csoportot, tehát a hét fős Mercury és a kilenc fős első gemini, mondjuk, hogy osztályt, akkor azok közül azt hiszem, hogy Jim Level az egyetlen, aki már gyerekkora óta az űrhajózásra volt rákattanva.

Tehát az összes többi ugye itt kizárólag pilótákról beszélünk, berepülő pilótákból válogatták akkoriban az űrhajósokat.

Az első két űrhajós csoportnál konkrétan a berepülőpilóták közül válogatták ki.

Aztán a harmadik csoportnál már megjelentek olyan pilóták, például Buzoldrin, hogy mást ne mondjunk, vagy Ed Mitchell például, akik pilóták, vagy vagy Jean Snan, ugye, akik pilóták voltak, kitűnő pilóták, vagy lesz pilóták, de nem berepülőpilóták.

Ugye a berepülőpilóta angolul test pilot vagy testpilóta, kísérleti pilóta, az olyan pilóta, aki újfajta repülőgépeknek a berepülését végzi.

Tehát nem azért berepülő pilóta, mert valami ellenséges terület fölé berepül. hanem azért, mertogy ő végzi az a próbáját, a kísérleti repüléseit az új fajta repülőgépeknek, ami persze egy rendkívül kockázatos vállalkozás, és ugye az is a része ennek a a mesterségnek, hogy együtt kell gondolkozni a mérnökökkel, meg a tapasztalatokat minél pontosabban megosztani a repülés után a mérnökökkel, sőt ötleteket megfogalmazni, hogy hogyan lehetne jobb.

Tehát óhatatlanul is ez egy mérnöki munka és a pilóta munka egyszerre.

Tehát nem véletlenül jel és persze rendkívül kockázatos is. nem véletlenül jelentette ez annak idején a repülés csúcsát, és hát mondanám, hogy a katonai repülés csúcsát, de például ugye a második űrhajós csoportban a a következő az első hét utáni a következő kilencben, ahogy ezt annak idején hívták, The New, az új kilenc a amiben végül ugye Jim Level is bekerült az űrprogramba.

Ugye kizárólag berepülőpilótákat találunk, de nem kizárólag katonai berepülőpilótákat.

A második csoportban már megjelentek a civil repülőpilóták, köztük Neil Armstrong, illetve Eliot Seot aztán később tragikus balesetben elhunyt egy gyakor Hogy is volt az?

Tehát, hogy ne ködben nekirepültek egy épületnek, amikor a pontból B pontba repültek.

Tehát, hogy nem nem jutottak el az űrbe, hanem a T38-as kis tréning repülőgépükkel mentek át éppen az űrhajójukat megnézni a McDonald Aircraft épületéhez.

Egy ködös rossz láthatósági viszonyok melletti időben nekirepültek a háznak, meghaltak.

Tehát Eliotből nem lett olyan értelemben űrhajós, hogy nem járt fönt az űrbe.

Na, szóval ezért talán sokak számára nem ismert a neve.

Tehát Eliotzi és Neil Armstrong ők berepülőpilóták voltak, de civilek.

Tehát például Neil Armstrong ugye a Nazának volt a berepülőpilótája már akkor.

Őket is persze volt nekik is katonai előtörténetük.

Csak ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, hogy már a második csoportban már nem volt mindenki konkrétan katona, de mindenki berepülőpilóta volt.

És ezért ezek a berepülőpilóták gyerekkoruk óta jellemzően a repülésre voltak rákattanva.

A rengeteg interjút hallgattam, vagy olvastam végig mindegyikükkel.

Mindenki elmondta szinte kivétel nélkül a szokásos útját az életének, hogy ő már gyerekkorában hallgatták, hogy Charles Lindberg átrepülte az Atlanti óceánt.

Ugye nagy hőse volt a Lindberg az összes összesnek gyakorlatilag.

Persze akkor még nem volt nyilvános, hogy a Lindberg az miféle kettős életet élt.

Mit tudom én, volt egy másik családja Németországban, akiről senki nem tudott akkor tehát a Lindberg az egy ezek persze sokkal később derültek ki.

A Lindberg volt a nagyamerikai hős.

Gyakorlatilag az egész generációnak a hőse volt a Lindberg.

És a és és bámulták ezek a gyerekek, építgették balzafából a modellre repülőgépeket és mindannyian repülni akartak. szinte kivétel nélkül gyerekkoruk óta.

De és akkor itt kanyarodok vissza tulajdonképpen én mondanivalómhoz, hogy ha megnézzük ezt az első két csoportbeli 16 embert, akkor egyetlen egy olyat találunk a és szerintem tényleg elolvastam az összesük összesükkel ilyen életút interjút a NASA Orel History archívumában. egyetlen olyat találunk, aki rakétákat akart építeni, és az űrutazásról elmodozott a repülők mellett, és ez Jim Lavel volt.

Jim Lavellt teljesen magával ragadta a 20-as években az, hogy folyékony hajtóanyagú rakétákkal esetleg el lehet jutni a világűrbe.

Ugye ennek volt egy korabeli amerikai űr űr űrúttörője, nem más mint akiről ma az egyik űrközpontja a NASÁak is a nevét viseli.

Robert Gadard, aki az első között épített folyékony hajtóanyagú rakétát és hát rengeteg kísérletet végzett.

Érdekes hogy Roswellben, tehát a ugye az ufó incidensről híres Roswell egyébként a 40-es években ugye elméletileg ott zuhant volna le egy ugye idegen űrhajó, ugye a mindenféle elméletek szerint.

Ugye természetesen nagy valószínűséggel nem ez történt ott, de a lényeg, hogy ugyanebben a a Isten háta mögötti újmexikói kisvárosban is tevékenykedett Robert Gadard. és hát írogatott azért mindenféle népszerűsítő cikkeket, amiben szó volt arról, hogy hát majd rakétákkal lehet a világűrbe jutni.

Hát ez ezt a Gym level ezt természetesen gyerekkorában olvasta és elhatározta, hogy ő is épít rakétát.

Na most egy kicsit ak és ezt meg is tette hát középiskolás korában, úgyhogy vannak lesznek itt még kalandok, de akkor még egy picit tekintsünk át akkor a Lavel családon. ugyanis Laverről már mondtam, hogy 97 évesen hunyt el.

Ebből ki lehet számolni, hogy 1928-ban született, konkrétan március 25-én.

Ő volt az első és egyedüli gyerek a családban.

Hát lehet, hogy ez nem így lett volna, de az a sajnálatos dolog történt hogy James Level Senior, tehát Levelnek az édesapja, egy autóbalesetben elhunyt 1933-ban, tehát akkor, amikor a kis Jim öt éves volt.

Innentől kezdve az édesanyja Blanch Lavel nevelte, nem lett neki újabb férje.

Tehát, hogy így így éldegéltek ők ketten.

Érdekes, hogy az anyukája az MEK volt neki a lánykori neve, ami cse származást enged sejtetni.

Tehát Jim Level ilyen értelemben egy félig cse származású űrhajós is.

Ezt az adatot se olvastam egyébként mostanáig.

Viszont az apukája meg kanadai származású volt, mert James Level Senior Torontóban született, és oh jobbankba költöztek, vagy hát ott ismerkedett meg a feleségével, és ott telepedtek le Clevelandben, ahol ugye nagy magyar közösség van, de ezek szerint nem csak magyar közösség van, hanem az osztrák-magyar monarchiából sokan kötöttek ki az Ohioi Clevelandben, és hát valószínűleg így kerültek oda a maszekék is.

Tehát maszek, mint a magánszektor.

Tényleg ez de de hogy már ez volt a De természetesen nem innen ered a MEC név, ami Blan Schlavelnek az eredeti neve, hogy hívják?

Na, a lényeg, hogy megszületett Lavel.

Öt éves korábban elvesztette az apukáját.

Innentől kezdve az anyukája gondoskodott róla, ketten élgegéltek, nem vetette föl őket éppen a pénz, ami azt jelenti, hogy hát nem nagyon lettek volna például a Laveln gyereknek kilátásai arra, hogy egyetemre menjen.

Ugye Amerikában az egy eléggé drága dolog. egyébként Visconzinba költöztek át addigra Milvokiba, tehát Milvokiba, Visconin államba, ahol Lavela annak rendje és módja szerint belépett a Cserkészövetségbe, a Eagle Scout ugye Amerikában ez egy fontos fontos ilyen közösségépítő valami.

És hát ugye ügyes volt a level gyerek.

Ennek később aztán lesz jelentősége, hogy sportos volt és már akkor is jeleskedett abban, amit ők focinak hívnak. tehát amerikai futballban.

És viszont na ez volt az, amikor ő ottan Milvokiban járt a suliba, középiskolába, amikor elkezdett a rakéták iránt nagyon érdeklődni, és rávette néhány haverját, hogy építsenek rakétát.

Most először Robert Gadder nyomdokain haladva ők elhatározták, hogy folyékony hajtóanyagú rakétát fognak építeni.

Ugye a folyékony hajtóanyagú rakéta az volt, amit tényleg az első között csinált meg Gadard, sőt az is lehet, hogy elsőként.

Tény, hogy a 20-as években ugye az óceán túloldalán a Herman Nótnek a csapata, akik között ilyen fiatal egyetemistákat találunk ott Berlinben a Wei Köztársaság idején, mint például Werner von Brown, ugye ők ők is igyekeztek építgetni már folyékonyhajtóanyagú rakétákat.

Hasonlóan Moszkva környékén is ott volt a Cialkovski csoportja, a Gird, aki szintén ilyen hát egy hobbi rakétaépítő csapat volt valójában.

És hát ugye volt ennek amerikai megfelelője is.

A Godard az tényleg eléggé el volt szigetelve. nem kapta meg a Gadard életében azt az elismerést, ami járt az ő munkásságáért.

Más kérdés, hogy vajon mennyiben kapcsolódott szervesen a rakéta fejlő rakéták fejlődéséhez, mert hát a pont azért, mert hogy elszigetelt volt a Robert Gadard, ezért nem merem állítani, hogy a későbbi rakétatechnológia az a Gadardi örökség szerves folytatásaként nőtt ki.

Főleg, hogy aztán ugye nagyban kellettek a német emigránsok a második világháború után, hogy úgy igazán berobbantsák a a rakéta technológiát Amerikában, ugye Von Brownnal és a többiekkel az élen.

Tehát lehet, hogy ilyen értelemben a Gadard egy kicsit zsákutca, de hát ez nem a mai adás témája.

Egy biztos, hogy Gatherard talán a világon először épített folyékony hajtóanyagú rakétát.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „In memoriam: James A. Lovell | Sokolébresztő #216”

Miről szól ez az epizód: „In memoriam: James A. Lovell | Sokolébresztő #216”?

A Parallaxis Univerzum podcast e heti adása James Lovell legendás űrhajós előtt tiszteleg, aki nemrég hunyt el 97 éves korában. Az adásban Vince Miklós, a műsorvezető elmeséli, hogy Lovell milyen hatással volt az ő űrhajózás iránti érdeklődésére, különösen az Apollo-13 film és… Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 08. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „In memoriam: James A. Lovell | Sokolébresztő #216”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: James A. Lovell, Bill Anders, Frank Borman, Vince Miklós.

Milyen témákat érint ez az epizód: „In memoriam: James A. Lovell | Sokolébresztő #216”?

Fő témái: űrhajózás, apollo-13.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „In memoriam: James A. Lovell | Sokolébresztő #216”?

Megjelenés: 2025. 08. 20.. Hossz: 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum-1/in-memoriam-james-a-lovell-sokolebreszto-216-55276251

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből