Kék Bolygó - Áder János podcastja

Viharok előrejelzése, pontosabb GPS - mit ad nekünk Kapu Tibor? #136

· PT30M36S

Összefoglaló

Kapu Tibor, Magyarország Szent István-renddel kitüntetett űrhajósa a Kék Bolygó podcast vendége volt. Beszélt a Hunor-program űrrepülésre való felkészülésének részleteiről, beleértve a kiválasztási folyamatot, amely 247 jelentkezőből végül négy fősre szűkült, és 14 hónapig…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2025. 09. 22.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Kapu Tibor, Áder János
Témák
űrkutatás, hunor-program, űrhajós képzés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket. mai vendégem, beszélgetőtársam.

Gondolkodtam, hogy hogy mutassam be, de mégis egy ilyen kis találós kérdésen, hogy ki lehet a Szent István rend legfiatalabb birtokosa? >> Ó, igen, nem rossz, nem rossz találós kérdés.

Na, tehát a kapu Tibor, akit egy egész ország ismer már, és aki néhány héttel ezelőtt megkapta a Magyarország legmagasabb állami kitüntetését, a Szent István rendet ehhez utólag, és ezúttal is gratulálok, de nem ezért jöttünk össze, hanem azért, hogy három kérdésről beszéljünk.

Úgyhogy tisztelettel köszöntöm itt a stúdióban. >> Köszönöm szépen.

És hozzátartozik a hírhez, hogy nem csak én kaptam meg Axnap, hanem ugye Farkas Bertan is.

Úgyhogy egy ilyen űrhajós napot rendeztünk a Sándor palatában augusztus 20-án. >> Ez így igaz.

Amikor mi erről beszéltünk erről a találkozóról, akkor én három témát vetettem fel, és azt mondta, hogy mind a háromra nyitott.

Az első, hogy beszéljünk a felkészülésről.

Ennek nagyon sok ágát, bogát már taglalta a sajtó, de talán tudunk mondani egy-két új információt.

A második blokban beszélni fogunk majd arról, hogy az az űrpar az elmúlt évtizedekben mit adott nekünk, hogyan hasznosulnak az űrkutatási eredmények, hogyan hasznosulnak a mindennapjainkban.

És aztán a végén beszélünk Kapu Tibónak a kutatásairól, hiszen erről viszonylag kevés szó esett.

Ugye elég messzire kell visszamennünk.

Ha pontosak a sajtóértesülések, akkor 2019-ben jelentette be a szándékot Szártó Péter külügyminiszter úr.

Utána elfogadta a kormány az űrstratégiát.

Ferenc Orsolya kormánybiztos lett és elkezdődött lényegében az önök felkészítésen.

Na innentől öné a szó. >> Így van.

Ami ami még hozzátartozik a dátumokhoz, legalábbisz részéhez, hogy 2021 volt aztán amikor a Hunorprogramot a Hunorprogramot kiírták gyakorlatilag, tehát a jelentkezést megnyitották, és ez 22 január 31-ig tartott. 247-en kezdtük el.

A ez még bőven csak a kiválasztási része, úgy mondom, úgyhogy a felkészüléshez majd nemsokára vagy felkészüléshez majd nemsokára elérünk. 247-en elkezdtük.

Ez az érvényes jelentkezők száma volt.

Azért is érdemes kimenelni kiemelni, mert ennél picit többen voltunk, de ugye egy hatalmas nagy dokumentumlista volt az, amit nekünk le kellett adni, és akik hiányos jelentkezést adtak le, ők nem számítanak érvényesnek. 247-en elkezdtük. szépen elkezdték gyakorlatilag majdnem fordulóról fordulóra majdnem felezni és felezni a társaságot.

Először csak 100-an, aztán 44-en, 25-en, nycan és végül négyen maradtunk.

A négyes forduló miért érdekes számunkra legalábbis, mert onnantól kezdődött a felkészítés része a Hunornak, de még mindig a kiválasztási szakaszban járunk.

Az előző ugye azt megelőző időszak 14 hónapos volt, és úgy alakult végül, hogy ez is 14 hónapos sikerült.

Úgyhogy az itthoni tartózkodásunk a Hunoran belül, legalábbis az iti tevékenységeink az 28 hónapot ölelnek fel. >> Hogy azt olvastam egy interjúban, hogy csak a az utolsó szakasza a felkészülésnek, amikor már ketten voltak, az is közel egy évig tartott. >> És ez még az arra a 28 hónapra még rájön, ugye ez már a Houston szakasz.

És akkor amit itt kiemelhetünk a a Hunornak az a 14 hónapos felkészítése, amikor még csak négyen voltunk.

Ezt mondhatjuk úgy, hogy alapkiképzés.

Olyan tantárgyakat tanultunk, olyan edzésekben vettünk részt, olyan némileg különleges vagy extra tréningeink voltak, amire végül ez az egy egy éves Houstoni képzésre nagyon-nagyon jól rá tudott épülni. >> Na most ez egy elég hosszú időszak. >> Így van.

A lehet, hogy már megkérdezték egyébként >> ühüm >> öntől, de nem biztos, hogy minden podcast hallgató és néző olvasta azt az interjút.

Mi volt a legviccesebb pillanata, ha van ilyen?

És volt-e legveszélyesebb, hiszen azért nagyon komoly tréningen vettek részt, volt-e legveszélyesebb pillanata ennek a felkészülési időszaknak?

Én mind a legviccesebb és mind a legveszélyesebbnél kitítanám ezt az időszakot nem csak az utolsó egy évre, hanem a hanem azt megelőző. >> Azért nem menjünk is az óvodáig. >> Óvodáig nem fogunk visszamenni, de már bőven a hunorba vagyunk, és mindkét szakasz a a felkészítésnek a része volt.

Nagyon kevés helyen meséltem még el ezt, de pont nem sok nem régiben gondoltam erre.

A Magyar Honvédség viccelt meg engem, legalábbis a Pumaszázad Kecskeméten viccelt meg engem azzal.

Bár egy tehát ez valamilyen szinten viccesnek hangzik ez a történet, de én elképesztően kedvelem.

Nem csak vicces része van, amikor amikor minket a gripen vadászgépeken teszteltek.

Tudni kell a gripen vadászgépekről, hogy annak van egy sisakja és egy maszkja.

Mind a sisakot, mind a maszkot azt azt a pilótának a fejére gyártják.

Elmennek ugye Svédországba, onnan származnak a gripen vadászgépek és 3D-szenéssel beszkennelik a pilótáknak a mindenféle tulajdonságát. ott a nyaktól felfelé és és ott a kecskeméten nyilván abból főzünk, amink van.

Nekünk be kellett ülnünk ezekbe a gépekbe.

Na most, hogyha az ember felveszi a sisukat és a maszkot, és megbukik egy ilyen földi szivárgást teszten, tehát valahol szivárog a levegő, ez a túlnyomás oxigén, akkor akkor a gép sem fog végül beindulni.

Tehát a nem tudjuk elcsavarni a a a gyújtókulcsot vagy bármit.

Tehát nem lehet indítani, >> nem lehet indítani a repülőt.

És kaputé, >> de ez de ez a pilóta a védelmi érdekében van, hogy nehogy hogy nehogy valamilyen egészségárosodás legyen, amikor fölszállt.

Olyan szoftveres limitációk vannak már ezekben a teljes mértében, hightech gépekben, amikhez ez is hozzátartozik.

És ugye van kettő olyan gépünk, ami trénergép, tehát ketten is beleférnek.

Van egy első és egy hátsó pilóta.

Mi a hátsóban ültünk, és nekem hozzátartozik az én tulajdonságaimhoz, hogy olyan széles orrom van, hogy többen is megkérdezték már, hogy boxolok-e, és nem azért, mert ez a ez a felső testi izmokon látszana, hanem az orromon, és nem találtunk olyan maszkot, ami ami az én orromra lett volna.

Úgyhogy egy olyan öregebb maszkot találtak, amit amit már nem holdott már évek óta senki.

Azok a pilóták, akik visszavonultak nekik a maszkaiik, ott ott maradtak.

És szerintem valamilyen szinten mindenképpen vicces az, hogy ennek le kellett flexelni az első vagy a fenti egy centjét azért, hogy végül én be tudjak ülni a a gripembe.

Úgyhogy úgyhogy ez számomra egy nagyon emlékezetes pillanat, >> de még mindig jobban járt.

Nem szoktam viccelni egyébként a podcastban, de most akkor ez eszembe jutott, hogy a szovjet időkben, Szovjetunióban föltalálják egyébként a borotválkozó gépet, >> borotválkozó automatát.

Igen. >> És mondják, hogy hát nekünk remek borotvárkozó automatánk van.

Hát mondják, de ez hogy lehet?

Hát minden arc, minden ember más. >> Hát mindenkinek az arca más >> először.

Na szóval na >> akkor nem így nem nem a tehát ez oké.

Tehát ezt nem így nem nem így alakították át.

Akkor az a lényeg föl tudtak szállni, tehát a a kiképzés keres volt.

Na nézzük akkor a veszélyesebbet.

A legveszélyesebbnél nekem a műrepüléseink jutnak eszünkbe, vagy jutnak jutnak eszembe.

A grippen is persze azért minden repülés valamilyen szinten veszélyes, de a műrepülő gépek azok azok egyáltalán nem levezhetők, legalábbis ilyen szinten hightechnek, tehát kvázi semmilyen szoftver nincsen bennük.

Ezek és se döntött ülés, se túlnyomás, oxigén.

Ezek nagyon-nagyon könnyű szerkezetes gépek, pont azért, hogy a gyakorlatilag a a szerkezet és némely aerodinamikai elemek legyenek azok, amik miatt végül kibírja ezeket a hatalmas gérőket, amikel kapcsolatban ezekkel lehet manőverezni, legalábbis ezeken a gépeken.

Én azt mondanám, amikor amikor az volt az egyetlen olyan az volt az egyetlen olyan repülésünk, amikor amikor ejtőanyővel szállunk be a repülőgépbe, hogyha bármi van, akkor akkor legalább még azt tudjuk használni.

Úgyhogy én számomra ezek a ezek a a műrepülések, és ezt többször is megcsináltuk, mind bűnnyben, mind tökölön és és másút is.

Azért fontosak ezek a képzések egyébként, mert bele tudjuk a repülőt vinni olyan röpképtelen helyzetekbe bármikor.

Ugye nekünk mi négyen megszereztük a pilótavégzettséget is.

Onnantól kezdve, hogy mi röpképtelen helyzetbe visszük a repülőgépet, nekünk ki kell tudnunk azt onnan hozni és műrepülőgépeken a legjobb ezt szimulálni.

Egy kettő pedig az, hogy műrepülgépekkel nagyon-nagyon könnyen lehet ezeket a hatalmas Ghatásokat elérni és így így tesztelni az emberi testet. >> De életveszélyben nem volt. >> Életveszélyben nem voltunk sosem.

Hát a a program gondoskodott arról, hogy hogy biztonságban legyenek mind jelöltek, és aztán pedig amikor már ketten voltunk Gyulálva. hogy a felkészülésnek akkor ez a személyes része.

Ennek néhány elemét érintettünk, de a felkészülésnek, és erről megint csak megjelent egy nagyon részletes írás elemzés az is a Mandinerben egyébként, úgyhogy most a Mandinernek csinálok reklámot.

Ami sorra vette, hogy kik voltak azok a kutatók, és melyek voltak azok a kutatóintézetek, akik az önök felkészülését és a legvégén már, amikor az ön kiválasztása megtörtént, az ön felkészülését segítették. ejtsünk azért erről is néhány szót, mert ez eddig a tudósításokból azért úgy általában kimaradt, vagy legalábbis olyan nagyon nagy teret nem kaptak.

Pedig azt gondolom, hogy nagyon fontos szerepük volt az önök személyes felkészítésében.

És aztán majd beszélünk, ez a második vagy a harmadik fele lesz a beszélgetésnek a kutatási programokra való felkészülésben. >> Pontosan.

És olyan olyan olyan talán beszélgetésre vagy interjúra én sem még igazán emlékszem, hogy ezeket tényleg összeszedtük volna.

Ög szerintem első helyen mindenképp a szemelvész Egyetem, akit ki lehet emelni, hiszen ők már a kiválasztásban is szerepet játszottak.

Amikor még csak 25-en voltunk, már akkor becsatlakoztak a programba és segítettek az egészségügyi szűrésében a jelölteknek, és azóta is mai napig nyomon követik, ami hát tényleg azt mondhatjuk, hogy mindennapjainkat mi ez dietetikától kezdve edzéseken árt és minden mérés és természetesen egészségügyi dolgok ezeket ők lefedik.

Úgyhogy az ő hozzájárulásuk a programhoz az tényleg hatalmas.

Ott meg megemlíthetjük a a Műegyetemet és az Új egyetemet is, főleg akik akiktől műszakibb jellegű képzéseket kaptunk.

Itt az amatőr rádiózás, a robotika és hasonlók, ezek felmerülnek ezekben a kérdésekben.

És nem csak a a többi egyetemről majd szerintem a kísérleti blogban tudunk majd kicsit többet beszélni.

A és nem csak nem csak kutatóintézetek segítették a mi munkánkat.

Ott volt a terrorelhájtási központ, akik főleg az izolációs gyakorlatunkban segítettek rengeteget.

Ugye volt egy hat napos izolációnk, amikor azt szimuláltuk, hogy milyen lehet nagyjából az élet az űrállomáson.

Nem volt rajtunk napfény, nem volt se szél, és még víz se érte a testünket.

Hat napon keresztül három kicsi konténerben voltunk összezárva.

Egyikben dolgoztunk, másikben aludtunk, és a harmadikban volt étkezés és edzés.

Ezek a legfontosabbak, amiket a az ember az űrállomáson is tud persze csinálni, elzárva teljesen a környezetétől.

Magyar honvédség semmiképpen sem szabad kihagynom, hiszen ahogy említettem a a grippenes felmérést is még ők csinálták, illetve aztán persze a felkészülés során volt egy volt egy túlélő képzésünk, mind szárazföldi, mind pedig vízi, és ezeket is a Magyar Honvédség fedte le, annak egy speciális osztaga.

Úgyhogy tényleg rengeteget tanultunk és rengeteg szakember foglalkozott velünk az elmúlt most már azt mondom, hogy három és fél évben.

Szeretném azt kiemelni, hogy Magyarország szintjén ez mekkora kooperációt igényelt ezektől az intéz intézményektől. >> A majd a harmadik blokban beszélünk a dolognak a üzleti részéről, hiszen a dolog ugye az nem csak tudományos munka, hanem üzlet is, de szerintem ezt most tegyük zárójelbe.

A második kérdés ugye úgy hangzik, hogy az űrkutatás az eddigi, az elmúlt az eltelt évtizedekben az űrkutatásnak az eddigi eredményei hogyan hasznosulnak a civil szférában.

Tehát nem maradnak meg az őban, még még csak nem is nem is a hadiiparba kerülnek át, hanem átkerülnek a a civil szférába. készülve erre a beszélgetésre, tehát nyugodtan mondhatom azt is, hogy mi is haszonélvezői leszünk annak a munkának, amit egyébként >> önök, illetleg az önök és az ön elődjei fent a világűrben végeztek ezeken a kísérleti kutatóállomásokon. hármat gyűjtöttem ki, és aztán majd ha akarja ezeket kommentelni, ha akarja esetleg kiegészíti, ami egyébként már a mindennapi életünk során az életünk részévé vált.

Az első az élelmiszermelés és az élelmiszer ellátás.

Hát nehéz kimondani, ami azt jelenti, hogy fagyasztva szárítás.

Én azt se tudtam, hogy ilyen létezik, de kiderült, hogy ezt a NASA találta ki azért, hogy az önök étrendje egyrészt kellen változatos és tápanyagdús legyen.

Ennek a bizonyos fagyasztaszállításnak a végeredménye, hogy a 80%-át a súlyának ugyan elveszti a gyümölcs vagy egyéb élelmiszer, de a tápértékének a 98%-át megtartja.

És ugye ezt most már nem csak az önök számára hozzáférhető ez a technológia élelmiszeripari élelmiszeripari technológia, hanem a mindennapi halandok számára is.

A második a vezeték nélküli fejhallgató.

Hát ma már nagyon sokan használnak ilyet, de először ezt kevesen tudják, Armstrong né Amstrong használta ezt 1969-ben, amikor a holdra szállt.

És a harmadik pedig a karcálló szemüveglen lencse, amit megint csak azért fejlesztettek ki, hogy a az űrhajósoknak a sisakjátnak a védelme megoldott legyen.

Hát aki szemüveges, az pontosan tudja, hogy mennyire fontos a hétköznapi életben, hogy ne karcolódjon a szemüvegnek a lencséje.

Én ezt a hármat gyűjtöttem ki, ami elég evidensen, elég nyilvánvalóan a mindennapi életünk részévé vált.

Biztos, hogy ön ki tudja ezt egészíteni még jó néhány dologgal. >> Ki is tudom, de de valamilyen szinten hozzá is fogok hozzá szólni az előző példákhoz.

Nekem a az egyik kedvenc példám az tényleg a a vezeték nélküli fejhallgató.

Én én annak ellenére, hogy van egy elég erős vagy legalábbis…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Viharok előrejelzése, pontosabb GPS - mit ad nekünk Kapu Tibor? #136”

Miről szól ez az epizód: „Viharok előrejelzése, pontosabb GPS - mit ad nekünk Kapu Tibor? #136”?

Kapu Tibor, Magyarország Szent István-renddel kitüntetett űrhajósa a Kék Bolygó podcast vendége volt. Beszélt a Hunor-program űrrepülésre való felkészülésének részleteiről, beleértve a kiválasztási folyamatot, amely 247 jelentkezőből végül négy fősre szűkült, és 14 hónapig… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 22..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Viharok előrejelzése, pontosabb GPS - mit ad nekünk Kapu Tibor? #136”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kapu Tibor, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Viharok előrejelzése, pontosabb GPS - mit ad nekünk Kapu Tibor? #136”?

Fő témái: űrkutatás, hunor-program, űrhajós képzés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Viharok előrejelzése, pontosabb GPS - mit ad nekünk Kapu Tibor? #136”?

Megjelenés: 2025. 09. 22.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/viharok-elorejelzese-pontosabb-gps-mit-ad-nekunk-kapu-tibor-136-74404839

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból