Parallaxis Univerzum

Korábban már visszament, hogy visszamenjen | Találmány (2004) | Parallaxis #120

· PT52M39S

Összefoglaló

A Parallaxis podcast 120. epizódjában a stáb a Találmány (Primer, 2004) című alacsony költségvetésű, kultikus sci-fi filmet elemzi. A beszélgetés során a műsorvezetők, Horvát Ádám Tamás, Szarka Gergő és Vince Miklós a film bonyolult, időutazással kapcsolatos koncepcióit és a…

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2025. 05. 07.
Hossz
53 perc
Témák
időutazás, sci-fi filmek, időparadoxon, időgép
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz?

Akkor csatold be az öveket és lépj be hozzák a parallaxisba.

Üdvözlünk a Paralaxis univerzumban.

Figyelem, a műsorban spoilerek bukkanhatnak fel. 16 éven a luliak számára nem ajánlott.

Tudományos és fantasztikus élmények Gergővel, aki mérnök, Miklóssal, aki fizikus, és Ádámmal, aki nem.

Ez itt a Parallaxis, az MD média tudományos és fantasztikus [Zene] podcastje.

Sok szeretettel köszöntök mindenkit.

Ez itt a Parallaxis 120. része a mikrofonnál Horvát Ádám Tamás.

Két mérnök véletlenül feltalál egy időgépet, majd annyiszor utaznak vissza saját magukhoz, hogy végül ők se tudják, hány példányban léteznek, amivel a nézőknek is okoznak némi fejfájást.

Ebben az adásban a Találmány című filmről fogunk beszélgetni.

Szarka Gergővel, szia Gergő, sziasztok.

Na hát a találmány egy ugye egy kis költségvetésű, de kultikus státuszú film.

Mi volt nektek az első benyomásotok?

Ennek a filmnek baromi jót tett az, hogy alig valamivel több mint egy óra, így belefért az időmbe, hogy kétszer is megnézzem. őszintén szólva szükség is volt rá.

Még inkábbill lett volna a film ez, hogyha ugyanabban az egy órában tudom kétszer megnézni, de ez nem jött össze.

Nekem a Total Mindfuck élmény, tehát azóta is próbálok napirendre térni, hogy mit láttam, de persze én nem néztem meg kétszer, hanem elkezdtem utána elolvasni, hogy elvileg mit láttam.

És ugye ez a rendezői koncepció, mert maga a rendező, aki maga az egyik főszereplő, a vágó, a rendező, a forgatókönyvíró és a filmzeneszerzője, ugye ezt mint ugyanaz a csávó, ő ezt elmondta, hogy hát bizony ő azért csinálta így, hogy bonyolult legyen, mert hát az időutazás maga is bonyolult.

Hát ha mást nem, akkor ezt ugye baromira megtanuljuk ebből, mert amiket eddig itt a paralxis több évében itt a nagypapa paradoxonokról és egyebekről itt összehablatyoltunk, az a kanyarban nincs ahhoz képest, ami szükséges ahhoz, hogy ennek a filmnek megértsük a történetét. és lineárisan megy végig időben, hogy ahogy történnek a dolgok, azzal az emberrel, aki egyébként saját magával ugye találkozik többször, mert visszajön ez nem mondom, hogy értettem a filmet, viszont örülök ennek az élménynek, mert mostanában nem ilyeneket szoktunk nézni, hanem ilyen két bitesebb filmeket és itt legalább volt mit agyalni, ahogy mondtad is, hogy fejfájást okozott a nézőnek.

Hát ja, abszolút nem fogta a kezedet, ahogy mondod, hogy lineáris volt.

Amikor visszanéztem, akkor derült ki számomra is, hogy amik később történnek, de korábban történtek, azok már látszódnak a filmben korábban, mielőtt megtörténtek volna.

Egyébként matematikus és villamos mérnök végzettségű rendező, vágó, zenészszerző, szóval főszereplője ennek a filmnek.

Érződik is ez a részleteken meg a filmben.

De miben különbözik ez a film más időutazós filmektől, mint mondjuk a visszajövőbe a looper, vagy az időhurok, ahol egy időnkívüli személy felcsinálja saját magát, és megszüli saját magát, ha emlékszel, Miklós.

Hát ugye itt ez az érdekesebben, hogy ez tényleg szerintem egy érdekes értelmezése ennek az időhúrok témának.

Képzeljünk el olyan hallgatókat is, akik valamiért meghallgatják ezt a műsort, úgyhogy nem látták ezt a filmet.

Ugye nekik külön gratulálok egyébként a mazohizmusnak olyan szintjét mutatják be, ami mindenképpen dicséretre méltó, és az önsorsrontás régi magyar erény.

Örülök, hogy sokan viszék tovább ezt a hagyományt.

Van egy faszi, aki be szeretne szállni egy időgépbe, de nem akar magával találkozni, ezért előre időzítővel bekapcsolja az időgépet, hogy felmelegedjen, majd elbújik.

Utána az időgépből kimászik az az önmaga, aki 6 órát ült az időgépben, de úgy, hogy visszament közben abba a pillanatba, amikor bekapcsolta az időgépet, mert az az érdekes ebben a filmben, hogy ebbe nem lehet régebbi időpillanatba visszamenni, mint amikor az időgép létezik.

Ugye ez egy fontos fontos eleme a történetnek.

És és az is érdekes, hogy igazából ott előjelet vált az idő az időgép belsejében.

Tehát nem az van, hogy beülsz és hopp, kiszállsz 6 órával ezelőtt, hanem neked konkrétan hat órát kell ülnöd az időgép belsejébe, hogy te 6 órával korábbra visszamenjél.

Tehát neked tényleg az órád ketyeg, és nézed, hogy eltelt 6 óra, most már kiszállhatok, és akkor fogsz 6 órával előbbre visszaérni.

Tehát mintogyha az idő iránya változna meg, de attól még te, mint saját időben, te ugyanúgy 6 órával tovább vagy ébren azért, hogy 6 órával előbbre visszajuls, és akkor kiszállsz az időgépből, és akkor létezik egy ugyancsak 6 órás időintervallum, ami két példányban létezel ebben a világban, hiszen az egyik éned az benne van az időgépben, a másik meg most jött ki.

Aztán utána amikor letelik az az időintervallum, akkor széthasad az univerzum.

Ott már nem értem azt majd mondjátok el, hogy ez hogy van.

De akkor onnantól szétválnak különböző idővonalakra és akkor onnantól már megint nem látjuk azt a illetőt, aki mit tudom én, például genyesre kereste magát abban a hat órában, mert ő visszament és közben tudta töltsd adatokat, vagy mit tudom én, a lottózámokat, vagy mit tudom én milyen izé.

Tehát a sport almanachnak itt is megvannak a megfelelői ebben a sztoriban, de ő már a nagy dellával egy új idővonalra lép le, és akkor őt elveszítjük, vagy valami ilyesmi.

Tehát nem mondom, hogy értem, de mindenesetre az egy érdekes dolog volt, hogy az időgép belsejében is ténylegesen ki kell várni azt az időt, és hogy nem tudsz visszamenni régebbre, mint amitől fogva az időgép létezik. egyik az már volt más filmekben is, nem jut eszembe a film címe, de az, hogy konkrétan annyi időt kell eltölteni benne, tehát hogyha mondjuk valaki egy évvel akarna visszamenni, akkor egy évet kellene beülni, fura majdnem.

Jó, azt a részt ne hagyd ki, hogy na mondd, mondd el.

Nem egyszerűen visszautaznak az időben, hanem a időgép belsejében, ugye a dobozban oda visszatelik az idő a bekapcsolás és a kikapcsolás között.

Tehát hogyha a végén nem száll ki, ugye ott mondják is, van egy rövid idő ablak, mielőtt teljesen leállna a gép, amikor már elég biztonságos kibeszállni, de még működik, amikor ki tud jönni, vagy be tud menni, mert hogyha kihagyja azt az időablakot, akkor megint elindul az időben a másik irányba, és oda visszapattog addig, ameddig ki nem száll.

Ez történik a bigyóval, amit az elején beleraknak, ami bepenészedik.

És ettől nő egy csomó gomba néhány hónap alatt.

Olyan, ami több év alatt kellett volna, hogy nőjön.

Na, ter igen, erről erről jönnek rá.

Meg ugye az órájuk is furán viselkedik.

Valójában egy olyan szerkezetet akartak építeni, ami ami a filmben nagyon jó ez a garázség hangulat, meg hogy próbálnak kifejleszteni valamit összerakni, sok mérnöki duma meg minden.

Az az érzésed, hogy tényleg rendesen utána jártak, de hát ezek szerint akkor a csávónak a vérében meg a képzeltségében van a filmű minden esének.

Tehát itt most érdekes módon nincs az az érzésed, mint a legtöbb ilyen két bites Cifinél, hogy ugyan 100 millió dolláros költségvetés van, de nem futott arra, hogy konzultáljanak egy másodéves egyetemistával, hogy legalább ne orbitális magad mondjanak.

De most itt nincs ilyen probléma.

Teljesen magával ragad a film, hogy itt valóban itt simán olyan mondatok hozzanak el, amit igazi mérnökök mondhatnának akár.

Jól értettem, hogy egy olyan gépet akarnak létrehozni, amivel csökkenteni tudják a tárgyak tömegét. valami szupravezetéses dologgal valójában.

Tehát nekem meg az jutott eszembe, hogy lehet, hogy ezek itt szobahőmérsékletű szupravezetést akarnak csinálni.

Ami ugye egy nagy szent grája lenne a világnak.

És hogy persze valójában azzal ugye nem a tömeget csökkentett, hanem egy mágneses lebegtetést lehet csinálni, ilyen halleffektust meg mit tudom én micsoda.

Tehát itt lehet ilyen légdeszkát.

Nekem az jött le egyébként, hogy annak ellenére, hogy a fickó matematikus, villamosmérnök még rendező, zeneszerző és a többi, ennek ellenére egy olyan kütyüt találnak ki itt az elején, ami inkább egy Verne vagy Orson Veles regénybe illene bele.

Tehát ez abszolút ilyen skifibla a ez a tömegcsökkentőgép.

Végkísérjük, ahogy szétszednek mikrohullámú sütőt, hűtőt, szóval gyakorlatilag ilyen dolgokat ez olyan relatable, nem?

Tehát az tudsz azzal azonosulni, hogy tényleg ezt valószínűleg tényleg így csinálják az ilyen arcok.

Kedves Shane ön készített egy időgépet.

Szerintetek egyébként lehet, hogy ez a legrealisztikusabb időutazós film?

Hát figyelj, ha két kétféleképp lehet értelmezni ezt a kérdést, mivel az időutazás realitásáról nem tudunk semmit, ezért azt nem tudom megválaszolni, hogy az időutazás szempontjában realisztikus, de hogy a legrealisztikusabb film, ami az időutazásról szól, tehát hogy a leginkább olyan érzésed van, mintha már szinte majdnem mintha egy mokumentaryt néznél.

Egy kicsit a kameramozgások is olyanok, de persze nem, de valahogy tényleg az a benyomásod, hogy ez nyugodtan lehetne egy film arról, hogy a Bill GCK hogyan találták ki a Windows-t a garázsba, vagy mit tudom én micsoda, érted?

Tehát, hogy teljesen olyan, tehát olyan a hangulat, mint vagy mint az Apollo 13-ban.

Hogyan lehet ezt a darabot az erre szabott lyukba dugni, úgy, hogy ez van hozzá?

Pont ezt akartam mondani, hogy az időutazós filmek kategóriáján belül a legrealisztikusabb időutazós film valószínűleg.

Nincsenek benne olyan hihetetlen karakterek, mint a Doki, vagy a Doki, mármint a vagy a a Dr.

És nincs valami világmegváltó, világmegmentő történet.

Az időutazás a fő témája igazából és az időutazás következményei.

Nem valamire használják igazából az időutazást, mármint a film készítői, hanem maga az időutazás a a film.

Meg az, hogy az, hogy véletlenül találnak fel egyébet, azért az az egy zseniális, nem?

Tehát hogy ugye a tudománytörténetben hány ilyen dolog volt, és tudod, ez olyan, mint amikor az ilyen jósoknál mondják, hogyha elegendő baromságot mond az életedbe, egyszer-egyszer beletrafálsz.

Hogyha egyfolytában próbálsz valamit feltalálni, akkor néha sikerül időgépet.

Kultfilm a gékeknek, vagy egy ilyen valódi tudományos gondolatkísérlet?

Hát valószínűleg ha egy kultfilmet akarsz csinálni a geeknek, akkor ahhoz szerintem elengedhetetlen egy valódi tudományos gondolatkísérlet.

És szerintem mindkettő ugye azt nyilatkozta a mindenes, a film készítője azt nyilatkozta, hogy hogy az inspirálta, hogy a részecskefizikában előfordul a CP szimmetria, amiről már volt szó korábban a paralaxis számtalan adásának egyikében, vagy talán többször is előfordult, hogy vannak olyan értelmezései matematikailag teljesen koherens leírásai a világnak sok szempontból, amik például az antirészecskét, mit tudom én, az elektron antirészecskéjét, a pozitront, azt úgy tekintik, hogy az időben visszafelé haladó elektron bármit jelentsen.

És ugye arról is meséltem már korábban, hogy elektrodinam sima klasszikus tisztességes elektrodinamikában is van olyan, hogy kijönnek olyan megoldások, amikben végülis mintha megelőzné az okozat az okot és időben visszafelé haladna, és hogy valójában nagyon sok, sőt a fizika alapegyenletei azért jellemzően olyanok, hogy az időtükrözésre vagy invariánsak, vagy hogyha az idő, vagyis ezért lesz az elektronból pozitron, hogy valójában nem az időtükrözésre önmagában, hanem az időtükrözésre és a töltést tükrözésére együtt invariáns, ami azt jelenti, hogy az időben visszafelé haladó elektront nem lehet megkülönböztetni a tisztességes pozitrontól.

És ugye és akkor ha már nem lehet megkülönböztetni, akkor hogy van innentől már az csak interpretáció kérdése, hogy valami oda-vissza megy-e az időben.

És szerintem, sőt nem is csak, hogy szerintem, hanem azt olvastam, hogy a film készítőjénnek is ez jutott az eszébe, amikor ezt az oda-vissza pattogó a pontból b pontba bontból a pontba menő időpattogást.

Ehhez pont a Feinman féle fejinman diagrammokból vette az ötletet, hogy na hát ezt úgy is el lehet képzelni, hogy erre megy egy elektron, de úgy is, hogy amarra megy egy pozitron például.

Tehát szerintem a kérdésre az a válasz, hogy valóban egy geek volt ő maga is, és egy geeknek akart egy geekfilmet csinálni, amit senki más nem fog megnézni, csak néhány geí.

Ráadásul nem is csak természettudományos gondolatkísérlet, hanem egy filozófiai gondolatkísérlet is az időutazásnak a következményeivel és a paradoxonaival és az etikai dilemmáival rengeteget foglalkozik a film, mégpedig olyan mértékben, ami szerintem egyedülálló, mert egy kicsit mindenhol előjönnek ezek a kérdések az összes ilyen filmben, de szerintem ilyen sűrűségben sehol máshol.

És itt nem csak mellékesen jön elő, hanem direkt erről beszélnek.

Én ezt a részét nagyon élveztem.

Nagyon érdekes feltételezés számomra az időutazás a múltban, mert azt már többször megbeszéltük itt a Paralalaxis univerzumban, és a tudománymai állásra is azt tartja, hogy hát gyakorlatilag egy fekete lyuk vagy nagy tömeg, nagy energia, az megkönnyíti a az időben előrevaló utazást, hiszen számodra normálisan telik az idő, míg mindenki más számára felgyorsul. viszont a tudományban keves kevésszer hallunk arról, hogy hogy egy információ visszamegy a az időben.

Ez egy nagyon érdekes megközelítés.

É, nekem egy nagyon nehezen emrzthető film volt ez a mai.

Láttam már korábban is egyébként, de nem emlékeztem arra, hogy erre ennyire kell figyelni, hogy az apró részleteket észrevedd, amit te is Gergő említettél, hogy a fülhallgató például a fülében, amit nagyon sokáig nem értettem, hogy miért van benne, film végén derül ki csak, hogy ennek milyen jelentősége van, hogy most tulajdonképpen kit is látunk pontosan, hogy ez egy valódi időhurok, ami nem törhető meg soha, vagy ha megtörhető, akkor hogyan törhet?

Ő meg kérdezem, hogy mennyire reális az, hogy valaki ilyen horderejű dolgot véletlenül fedezzen fel.…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Korábban már visszament, hogy visszamenjen | Találmány (2004) | Parallaxis #120”

Miről szól ez az epizód: „Korábban már visszament, hogy visszamenjen | Találmány (2004) | Parallaxis #120”?

A Parallaxis podcast 120. epizódjában a stáb a Találmány (Primer, 2004) című alacsony költségvetésű, kultikus sci-fi filmet elemzi. A beszélgetés során a műsorvezetők, Horvát Ádám Tamás, Szarka Gergő és Vince Miklós a film bonyolult, időutazással kapcsolatos koncepcióit és a… Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 07..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Korábban már visszament, hogy visszamenjen | Találmány (2004) | Parallaxis #120”?

Fő témái: időutazás, sci-fi filmek, időparadoxon, időgép.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Korábban már visszament, hogy visszamenjen | Találmány (2004) | Parallaxis #120”?

Megjelenés: 2025. 05. 07.. Hossz: 53 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum-1/korabban-mar-visszament-hogy-visszamenjen-talalmany-2004-parallaxis-120-87939541

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből