Parallaxis Univerzum

Kurt Russell lehalálkosárlabdázza Che Guevarát | Menekülés Los Angelesből (1996) | Parallaxis #126

· PT46M29S

Összefoglaló

A Parallaxis Univerzum ezen epizódjában az 1996-os Menekülés Los Angelesből című filmet tárgyalják, amely egy poszt-apokaliptikus akciófilm Lövöldözős videojáték stílusban. A történetben Los Angeles börtönszigetté válik egy földrengés után, az elnök lánya pedig ellop egy…

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2025. 07. 30.
Hossz
46 perc
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz? >> Akkor csatold be az öveket és lépj be hozzák a parallaxisba. >> Üdvözlünk a Paralaxis univerzumban. >> Figyelem, a műsorban spoilerek bukkanhatnak fel. 16 éven a luliak számára nem ajánlott. >> Az MD média bemutatja. [ __ ] fogót. >> Igen, sajnos.

Ott azt ott már csak magyarul tudom. Я Иван иван. Мы поехали на океа на океане дождь идёт. Мы поехали на пароход. Пам-пам-пам. >> És most énekeljük el finnül.

És lökjen tökjen lökhetök kepö lökhetök keppök lökhepökhetökér [Zene] állelében untervasserbó [Zene] >> leveszem ezt a vackot, mert nem látok >> semmit nem lát >> de hát ez a formátum annyira tökéletes, hogy látni sem kell hozzá Lehet amúgy mégis látok. [Zene] Az a baj, hogy megy az audaszít és ennek nyomomat, amit itt csinálunk >> és Ádám azt csinál vele, amit akar. >> Nem konkrétan ez maga a patronállói extra, ami most készül.

Tudományos és fantasztikus élmények Gergővel, aki mérnök, Miklósal, aki fizikus, és Ádámmal, aki nem.

Ez itt a Parallaxis, az MD média tudományos és fantasztikus podcastje. [Zene] >> Nothing Beats Jetto Holiday.

Sok szeretettel köszöntök mindenkit.

Ez itt a Parallaxis 126. része.

A mikrofonnál Horvát Ádám Tamás.

Mai filmünk egy vérbeli posztapokaliptikus akciófilmben csomagolt lövöldözős videójáték egyenesen 1996-ból, amelyben Los Angeles egy földrengés következtében leválik a szárazföldről és ettől kezdve börtönszigetként működik, ahol a nem kívánatos embereket tartják.

Az elnök lánya, utópia ellopja azt a készüléket, amely képes a világot az elektromosság előtti korba taszítani, és a börtönszigetre szökik, hogy az erőszakos anarchista pasijával szövetkezve megzsarolja az elnököt, aki arra kényszeríti főhősünket, hogy hozza vissza az ellopott világ vége készüléket.

Mai műsorunkban a menekülés Los Angelesből című mozit vizsgáljuk elsősorban tudományos szempontból.

Szarka Gergővel, szia Gergő. >> Szólis Snak-enek egyébként.

Sziasztok. és Vince Miklóssal.

Szia Miki! >> Sziasztok! >> A filmben az elnök elképzelései szerint, aki korlátlan ideig töltheti be az elnöki tisztséget, egy új világrendet akar létrehozni, amelyben mindenki azonos normák szerint él.

Nincs dohányzás, nincs csúnya beszéd, nincs házasságon kívüli szex, és mindenki vegetariánus.

Ezzel szemben a börtönszigeten káosz és anarchia uralkodik.

A film ezeket az ellentétes társadalmi struktúrákat vizsgálja, amelyek mindkettő más-más technológiai, etikai és politikai kérdéseket vett fel.

Hogyan látjátok ezt a szép új világkoncepciót a filmben, >> ahol az elnöknek az első lépése az, hogy a szülőfalujába helyezteti át a fővárost.

Csak csodálkozok, hogy semmi bevezetés, csak így belevágunk a közepébe. >> Kérem.

Annyi minden van ebben a filmben, amit ki kell tárgyalni, hogy tényleg bele kell ugranunk a kellős közepébe.

Hát ugye itt ez nem csak nem csak egy science fiction opus nagyon pont nem az, de hogy itt van benne társadalomkritika, Los Angeles összekaccsintás, Hollywood fikázás, ért mindenféle bonyolult tudományos technikai megoldások sokasága.

Holográfiától neutronfegyveren át a mit tudom én miég.

Ja. a pontosan másodpercre kiszámítható időmúlva ható víruskészítménytől minden.

Szóval itt azért súlyos súlyos mennyiségű témát ad ez nekünk a Szent András törésvonal ugye tehát azért van itt ebben minden.

Tehát éppen ezért van ez így. >> Hát akkor kedves gyerekek a mai első óránk trash nevelés.

Jó de mielőtt belekezdenénk, kérdezzük már meg Ádámtól, hogy miért is érezte fontosnak, hogy ma pont erről a filmről beszélgessünk, ahogy mondani szokták elsősorban tudományos szempontból.

Ez egy nagyon remek alkotás, és ezzel tisztelgünk a nemrégiben újonnan kinevezett vezetőszerkesztőnk, Kubatovics Áron előtt. >> Helló Áron! >> És ő erről tud, hogy pont a tisztelgésünknek pont ezt a formáját adjuk.

Ez az Áron egyik kedvenc filmje. >> Nem tudom, >> nem tudjuk, >> de azt mondta, hogy ne mondjunk róla rosszakat.

Szóval valószínű, >> mármint a filmről, vagy az Áronról?

Áronról meg adáson kívül maximum, hogy ne rögz >> áronról.

Nem is tudnék rosszat mondani.

Hát most néztem újra egyébként a a holdraaszállás 55-öt.

A amikor tavaly mekkorát mentünk már, amikor 55 éve volt a hraszállás és most meg 56 éve volt a hraszállás.

Úgyhogy nosztalgiából megnéztem, hogy tavaly hogy ünnepeltük meg a paralaxis élőben a az Áronnal meg a Nagy Szabival.

Én azóta egyébként a nagy rajongója vagyok.

Azelőtt is nagy rajongója voltam az Áronnak, de azóta meg főleg.

Ezt olyan profil lehozta azt a sót, hogy tanítani kéne. >> Akkor ne olvassam be a snit.hu-ról a kedvenc értékelésemet, ami úgy kezdődik, hogy a covidos BDSM szerkó Curt Russell lehalálkos árlabdázza a Los Angelesit Csegelverát egy gladiátor mérkőzésen. >> Valójában ez történik, de azért, ahogy a Miklós elmondta, van ebben azért néhány tudományos aspektus, inkább úgy fogalmaznék, hogy tudományosnak tűnő tudománytalan aspektus.

Tehát például itt neutron bombákat emlegetnek, csak aztán végül elfelejtik.

Tehát utána már nincsennek neutronbombák, csak ilyen EMP fegyverek. >> Egyébként érdekes dolgokat mondanak a neutron fegyverről útközben is.

Tehát a neutron bomba az amúgy pont az a fegyver, amit elsősorban pont arra fejlesztettek ki, hogy az épített környezetben ne tegyen kárt, csak az élőlényeket írtsa ki.

A neutron bomba az egy olyan szörnyű fegyver, amit pontosan abból a célból alakítottak ki, hogyha az ember nem akarja a szarrábombázni mondjuk a várost, hanem egyszerűen csak szeretné sterilizálni úgymond, hogy ne legyen benne senki.

Ugye itt meg valahogy oly pont mintha fordítottját akarnák csinálni.

Tehát itt az történik, hogy mindenki életben marad, csak mit tudom én, elmegy az áram, vagy valami ilyesmi.

Ugye ez egy teljes teljesen más sztori.

Tehát ez ez egy >> Igen, de egyébként nem lőttek teljesen mellé.

Tehát az, hogy hogy viselkedik az EMP, ugye az elektromágnes lökéshullám impulzus, ezzel nem mentek mélyen bele, de annyira mellé sem lőttek.

Igazából csak annyi, hogy a film végére elfelejtették az egész neutronbomba a dolgot. >> Igen, de az egy elektromagnetic puls volt, tehát az pont, hogy a neutronhoz nol köze.

De itt vagy lehet, hogy csak én hallucináltam, hogy neutron fegyvert említettek. >> Így, de azt mondták, hogy ezeken a műholdakon neutron bombák vannak, amik bla bla.

És majd utána kiderült, hogy igazából nem, hanem ilyen lézeres, nem tudom milyen EMP fegyver, amivel akár önszpontosíthatsz egy lakásra.

Tehát én itt most beütöm a a kódodat, az én nagyon fura, csak számokat számokkal használható távirányítómon, és akkor nálad elmegy az áramörökre. >> Igen, igen, igen.

Meg hát animációkkal is segítettek a filmkészítők.

Jó, hát az a része, hogy hülyeség volt, hogy itt ugye beütötte a irányítószámot, és akkor odalttek. >> Na de várjál, várjál.

Mi volt, mi volt a világ irányítószám? 666. >> Micsoda bonyolult szimbolika.

Ne felejtsük el, John Carpenter volt a rendező, az egyik író Költ Rusterrel meg egy harmadik figurával, de még a zeneszerző is John Carpenter volt. >> Viszont ha már 666, akkor ezen a ponton említsük meg, hogy az adásfelvétele előtti napon elhunyt Oziosbor, aki akiről ugye tudományos kutatások születtek. >> Azt túlélni, amit ő művelt magával. >> Igen, pontosan.

Tehát, hogy kiderült, hogy ő olyan ritka genetikai mutációt hordozott, ami valahogy sokkal hatékonyabban tudta vele az alkoholt lebontani, meg még egy csomó minden mást, mint a populációnak a 90, nem tudom hány százalé-a.

Nem tudom, hogy ez városi legenda, vagy megtörtént eset, hogy a az Oziosborn egyszer azt mondta, hogy neki a 80-as évek az úgy kiesett, tehát hogy ez így neki nincs meg.

De de azt ugye egyébként simán elképzelhető tekintve, hogy összeszámolták, hogy ő tulajdonképpen mi miket fogyasztott és milyen mennyiségben.

És és tényleg eléggé meglepő, hogy ezt túlélte. >> Ez egészen elképesztő minden emberi számítás szerint, már 90-es éveket nem kellett volna túlélnia. >> Így van.

Tehát ha innen közelítjük meg a dolgot, akkor azért örülhetünk, hogy ilyen sokáig velünk volt, és hogy ugye volt neki a búcsú koncertje néhány hete.

Í, >> tehát az is szimbolikus azért, hogy hogy ő lenyomta azt a búcsú koncertet, és akkor utána tényleg elbúcsúzott a földi árnyékvilágtól.

Szóval, hogyha visszakanyarodunk egyébként a a filmben a végén tényleg valamilyen besugárzás meg ilyen célzott, és ilyen fegyverekkel léteznek kísérletek, mert nem csak nukleáris vegyerrel lehet EMP-t előállítani, mindenféle mikrohullám generátorokkal, rendkívül impresszív nevű fluxuskompressziós generátorokkal például.

És ez valóban irányított meg lokális hatású, viszont nagyságrendekkel kisebb energiájú, mint a NMP-k vagy a HMP-k, tehát a nagy magasságú nukleáris fegyverrobbantással előállított ilyen impulzusok.

Viszont célozható, sokkal precízebben célozható.

Rátaláltam az 1962-es Starfish Prime teszt robbantásra, amikor a Csendes óceán fölött 400 km magasan, tehát bőven az űrben egy 1,4 megnás atombombát robbantottak föl, és egészen elképesztő a több mint 1400 km-rel lévő Hawa kicsapta a közvilágítást, lekapcsolta a telefonhálózatot.

Nagyon jó képeket is találtam, kárhogy ez a formátumhoz kép sem kell meg tudnám mutatni.

Én mondjuk nekem tetszik, hogy ennyire belevágtatok a közepébe, de én meg szeretnék visszacsatolni a az első kérdésre, hogy itt ugye nem sokat látunk a Los Angelesen kívüli világról, de egy eléggé érdekes utópiát vázol fel tulajdonképpen.

Sőt, hogy igazából az utolsó jelenetben tudjuk meg mindazt, hogy ez milyen világ.

Tehát azon kívül, hogy a az elnök a új fővárost Los Felutra teszi, viszont manapság már 2025-ből nézve ezt a filmet, azt kell mondanom, hogy egyáltalán nem annyira utópisztikus ez a világ.

Nincs is olyan messze, vagy hogy mondjam, szóval mint a mint az a óra, ami a tudósok mindig állítgatják, hogy hány perccel vagyunk éjfél előtt.

Közelebb érzem magunkat ehhez a világhoz, mint mondjuk a 90-es években éreztem volna. 96-os a film, igaz? >> Így van.

Így van. >> Ez már a Clinton ére Amerikában.

Ezt megelőző időszak egy egészen érdekes dolog volt.

Ott elsősorban a régen korszak nagyon sokáig is tartott és egy nagyon jellegzetes hát ezt a republikánus nagyon boomer, nagyon a régi időkben visszatekintő, régen minden jobb volt dolog, és ez a filmekben is megjelent azokkal a hősökkel, akik mindig a rendet hozzák el a pankokkal teli világba.

És ez már azután született, és stilisztikájában hozza ezt a dolgot, de a történetében meg pont ez ebbe a disztópiába, amit leír, ebben már reflektál inkább arra a korszakra, merthogy amit Amerikában létrehoz ez az elnök, ez a rendszer, ez egy ilyen hát semilyén Zsolti értelemben vett keresztény demokrácia. bibliai alapokon mindent megtilt, és gyakorlatilag mindenkit, aki csúnyán beszél, vagy hosszú a haja, az száműzik Los Angeles Burton szigetre, kivéve, hogyha nagyon megbánja, mert akkor választhatja a villamos széket.

Ugye ez ez már reflexió erre a a az ultrakonzervatív ultrakeresztény nagyon nemzeti nagyságot hirdető régen érára.

Ugyanez a dolog köszönt vissza, csak kicsit bullshitebb változatban.

Tehát már annyi szofisztikáció sem maradt benne, mint abban volt.

De de igen, én is ez erre gondoltam film közben, hogy megint ebben élünk, mintogyha híreket nézném. >> Igen, igen.

Meg ez a szolgálól izé tényleg egy kicsit olyan, mint a mint a, hogy hívják?

A Gileád földje, ugye, amivel Amerikát átkonvertálják abban a legendás regényben, sorozatban.

Itt ezért egy érdekes világ van. annyira 96, hogy például ilyeneket lehet benne hallani például, bár full irreleváns, hogy van például amerikai Tajwan, tehát hogy ez például egy léte én is >> egy létező politikai entitás az amerikai Tajwan.

Hát ez 1996-ban ez így simán ki is nézhetett amúgy éppen.

Tehát az annyira pax Amerikának kora.

Az a az az időszak ugye amikor a Fukuyama is megírta, hogy a Szovjetunió összeomlásával ugye lényegében végetért a történelem, már nincsenek vetélkedő szuperhatalmak.

Tehát a Kínából nem nézték ki még az sem, hogy esetleg mondjuk Tajvanra rá rá akarná tenni a kezét.

Ugye itt egyébként 2013-ban játszódik a film.

Ugye ezt is azért hangsúlyozzuk, hogy 96-ban készült a film.

Ugye érdekes, hogy már a bevezető szöveg azt mondja, hogy hogy az amerikai társadalom közti feszülő ellentétek azok a végletekig fokozódtak a politikai szembenást.

Tehát ezt ez tökéletesen megvan, és ezt már tök jól ki lehetett már akkor rajzolni.

Nyilván itt a városvidék, hát mondjuk magyar izébe kultúrköntösbe átültetve mondhatnánk, hogy a népi urbánus ellentét.

De hát itt persze nem az irodalomról meg a tudományról van szó abszolút, hanem a sztenderd városvidék életformák ellentétéről.

És nyilvánvaló, hogy itt akkor a vidék kerekedett felül ezt természetesen párhuzamba lehet állítani akármelyik szavazati eredménnyel onnantól kezdve.

Azt hiszem, ez pont akkoriban kezdett el egyértelműen kirajzolódni, hogy a városok demokraták.

Még a 90-es években azért még lehetett találni egy-két republikánus nagyvárost, de most már nem.

Tehát hogyha megnézitek a mostani legutóbbi választási eredményeket, amiket ugye magas simán behozott a Trump, de ha megnézitek, gyakorlatilag egy bizonyos lakosságnál nagyobb, tehát a nagy városok egytől egyig demokrata győzelemmel nyertek.

Én nem tudom, kedves kommentelők írják be, hogyha van erre ellentpélda.

Én én úgy emlékszem, hogy nem volt, és ez már így volt az előbbi néhány választás során is.

Tehát ez az alaphelyzet, amiből a film kiindul, hogy tényleg itt már párhuzamos kultúrák együttéléséről van szó egy társadalmon belül is.

Tehát nem az, hogy izé migrációs krízis vagy mit tudom én micsoda, hanem egyszerűen tényleg az a fehér angolsz 100z protestáns amerikai a városban meg a vidéken teljesen más értékrendet val magának.

Gondolom ebből jött ki az, amire úgy indít a film, hogy kialakult egy ilyen polgárháborús helyzet, amit csak tovább súlyosbítottak a természeti katasztrófák.

Említett entitások

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kurt Russell lehalálkosárlabdázza Che Guevarát | Menekülés Los Angelesből (1996) | Parallaxis #126”

Miről szól ez az epizód: „Kurt Russell lehalálkosárlabdázza Che Guevarát | Menekülés Los Angelesből (1996) | Parallaxis #126”?

A Parallaxis Univerzum ezen epizódjában az 1996-os Menekülés Los Angelesből című filmet tárgyalják, amely egy poszt-apokaliptikus akciófilm Lövöldözős videojáték stílusban. A történetben Los Angeles börtönszigetté válik egy földrengés után, az elnök lánya pedig ellop egy… Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 30..

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kurt Russell lehalálkosárlabdázza Che Guevarát | Menekülés Los Angelesből (1996) | Parallaxis #126”?

Megjelenés: 2025. 07. 30.. Hossz: 46 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum-1/kurt-russell-lehalalkosarlabdazza-che-guevarat-menekules-los-angelesbol-1996-par-35607885

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből