Parallaxis Univerzum

Multikulturalizmusként instrumentalizált elnyomás | Valerian és az ezer bolygó városa (2017) | Parallaxis #123

· PT41M39S

Összefoglaló

A Parallaxis podcast 123. epizódjában a Valerian és az ezer bolygó városa (2017) című filmet elemzik tudományos szempontból. A beszélgetés során a műsorvezetők kitérnek a filmben megjelenő űrállomás építésének realitására, valamint az űrhajózás történetére is. Külön figyelmet…

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2025. 06. 18.
Hossz
42 perc
Témák
filmkritika, sci-fi filmek, multikulturalizmus, jövőkutatás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz?

Akkor csatold be az öveket és lépj be hozzák a parallaxisba.

Üdvözlünk a Paralaxis univerzumban.

Figyelem, a műsorban spoilerek bukkanhatnak fel. 16 éven a luliak számára nem ajánlott.

Tudományos és fantasztikus élmények Gergővel, aki mérnök, Miklóssal, aki fizikus, és Ádámmal, aki nem.

Ez itt a Parallaxis, az MD média tudományos és fantasztikus podcastje.

Sok szeretettel köszöntök mindenkit.

Ez itt a Parallaxis 123. része.

A mikrofonnál Horvát Ádám Tamás.

Filmünk egy futurisztikus kaland, amelyben két űrügynök, Valerián és Laurin egy galaktikus Metropolis védelmében küzdenek, miközben egy rejtélyes összeesküvés nyomába erednek, amely fenyegeti az egész univerzumot.

A film a jövő társadalmi és technológiai fejlődését ábrázolja, miközben a szereplőknek egy veszélyes és színes univerzumban kell navigálniuk.

Mai műsorunkban a Valerián és az Ezerbolygó városa című mozit vizsgáljuk elsősorban tudományos szempontból.

Sziasztok! és Vince Miklóssal.

Na, egész a film elején elhangzik egy ilyen kis tudományos dolog, méghozzá az, hogy ez a űrállomás új pályája a magellen áramlást követi majd.

Ugye itt nagyon érdekesen indul a film, tehát még mielőtt ez szóba kerül, ugye arról van szó, hogy látjuk gyönyörűen az űrhajózás történetének a különböző epizódjait.

A Szajuz Apollóval kezdődik 1975-ben, amikor összekapcsolódik az amerikai Apollo és a szovjet szajzűrhajó.

És amúgy az amerikai Apollo az keretes szerkezetként vissza fog köszönni a film legvégén, mit tudom én, a 28. században egy ilyen csotrogány ős űrhajóval.

De a lényeg, hogy hogy ugye elkezd nőni nődögélni valami a földgüli pályán, ami úgy tűnik az elején, hogy hogy szervesen az ISS-ből kezd el kinőni, ami poén.

Az is hozzátartozik a sztorihoz, hogy a nemzetközi űrállomásnak eredetileg csomó ideig az volt a mondás, hogy az lesz a neve, hogy alfa, ugye, mint a első görög betű.

Végül aztán nem ez lett, mert nem tudtak a felek megegyezni, hogy mi legyen a neve.

Így lett aztán csak nemzetközi űrállomás.

De a filmben azt látjuk, hogy ez elkezd így modulokból épülgetni, ahogy egyébként ez a valóságban is történt, illetve történik.

És aztán szerves növekedés eredményeként kialakul belőle egy ilyen gigantikus multikultti metropolis, ugye egy ilyen kozmikus pábel.

Odajár egyébként az összes ilyen humanoid és nem humanoid, mindenféle lény.

És akkor annyira sokan lesznek már, hogy hogy gravitációs már probléma a földnek, hogy itt van egy ilyen gigáz brutyó, akkor jön ez az izé, hogy akkor el kell indítani valamerre. ugye jól kipöccintik, eléri a szökési sebességet, és akkor hangzik el az inkriminált mondat, hogy a magellenáramlásra ül rá, vagy hogy az a célja, hogy ilyen gyönyörűen hangzik, merthogy a Magellán az egy felfedező volt, ugye, aki körbenigálta, körbehajózta a világot.

Nem, nem érte meg egyébként, hogy körbeélje, érjen.

Azt hiszem, tehát, hogy a maga mag ellen nem jutott vissza, de néhány ember a felélről igen.

Szóval a lényeg, hogy egy jó analógia, mert ő hajós, és hogy a hajó és fújja, széláramlást, tolja a hajót.

De azért cseng jól, mert tényleg van a csillagászatban ilyen, hogy Magellán extreme, ami nem más, mint egy bazi nagy gázokból és csillagokból meg plazmából álló gázhíd.

Nem tudom, hogy ez most mennyire áramlik, tényleg úgy, mint egy szél, de tényleg van egy iránya a benne levő mozgásnak.

Azt mutatják a Doppler adatok, ami a két magellán köd között húzódik.

A déli égbolton van ez a két gyönyörű kísérőgalaxisa a tejútrendszernek.

Gondolom azért hívják magellán felhőknek, mert hát a déli féltekén hajókázó magellán lehet, hogy ő volt az egyik első európai, aki ezeket úgy leírta, úgyhogy ezek az ő nevét viselik.

Ezek a magellán felhők, amik tényleg gyönyörűek.

Én még sose voltam a déli féltekén, úgyhogy sose láttam a magellánfelhőket. úgy hívják, hogy szatellit galaxisok.

Tehát ez egy pici nem olyan nagy spirálgalaxis, mint a tejútrendszer, hanem két kisebb ilyen csillagcsoportosulás a tejútrendszer közelében, Teútrendszer halójában.

Ezért tűnnek olyan szép nagynak.

És azt fedezték föl már az 1960-as években, hogy a kettő között egy mintegy 600000 fényév hosszúságú, tehát 600000 fényév hosszúságú gázhíd húzódik a kettő között.

Valószínűleg az a sztori, hogy valaha a két magellán felhő így hús elment egymás mellett, és akkor ennek a hát ilyen ütközés vagy súrolás hatására kijött belőlük egy csomó gáz, meg kis csillag meg mindenféle valami, és ennek a nyoma azóta is ott ragyog az égen.

Hát persze nem úgy ragyog, hogy szabadszemmel látjuk, de mondjuk rádiótartományban tök jól lehet látni, és úgy fedezték föl.

És hát akkor azt mondják, hogy az a cél, az persze hülyeség.

Tehát szeretném megjegyezni, hogy ez a film, ez nem tudom pontosan hol játszódik.

Ugye erre is teljesen ellentmondó számadatok hangzanak el a filmben.

Nem hinném, hogy ez a te rendszerföld fősíkján kívül játszódna bárhol ez a film.

A Star Trek se hagyja el a tejútrendszert.

Tehát ahhoz, hogy valami a két magellenfelhő közötti anyagáramlásba tudjon repkedni, ahhoz azért messzebbre kéne repülnie, mondjuk, mint a Dejútrendszer közepe innen.

És ezt mondjuk nem hinném, hogy ez lenne.

Lukason úgy gondolta, hogy ez így jó lesz és jól fog hangzani.

És amúgy tényleg most elmesélted egy több mint két órás film összesértékelhető jelenetét 10 percben.

Itt a vége fusé két hét múlva.

Rátérhetünk a maradék két órának a szétekézésére.

A film nézhető része David Bowvy Space Audity című számának kezdetétől végéig tart, és onnantól fogva szenvedés.

Akkor kezdtem el szundikálni rajta egyébként L, amikor Lukon rájött, hogy sajnálja, hogy nem rendezte meg az Avatárt, úgyhogy nekilátott, de minek?

Adtak neki egy rakáspénzt, hogy rendezze meg még egyszer az ötödik elemet körülbelül.

Tehát, hogy csak merr nem emlékezett rá, hogy hogy kell sztorit írni.

Ú de ez ugye egy tudományos kibeszélő, azért ezt ezt együtt.

Tehát ezt most nagyon tudományosan kell itt alátámasztanunk.

Nyilván azért gondoltam, hogy adjuk ki magunkból az elején a feszültséget, akkor nem mindig a film szakmai részek fognak előjönni.

Mindenki elmondja egy percben terápiás jelleggel, hogy ki akadt a filmtől, és akkor rátérhetünk a tudományra.

Igazából szerintem nem az volt a filmmel a fő gond, hogy a cselekmény több sebből vérzett, hanem inkább a karakterek, akiket nem sikerült kellőképpen meg tervezni alakítani.

Karakterfejlődésről meg már ne is beszéljünk, ami azért elvárható egy majdnem két és fél órás film során.

Itt azért ez nem volt annyira erős.

És hát én azért a főszereplőkről egyáltalán nem tudtam elhinni azt, hogy ők valamiféle űrügynökök, inkább viccnek tűnt az egész. pedig a rajzfilm sorozatot, azt ott nagyon szerettem belőle.

Az nagyon-nagyon remek volt, mert ugye ennek az eredetije egy képregénysorozat.

Igen, ezt mindenképp figyelembe kell venni, hiszen ez egy adaptáció.

Ez a Valerianet Lorelin című francia képregény, ami talán 67-ben, 1967-ben indult, ha jól emlékszem, és egy nagyon-nagyon kiváló istálóból, tehát a francia és a belga az európai képregény művészetnek ez a az aranykora volt és egyben a szívcsakrája.

A szerző és a rajzoló Pierre Christine és Jean-Claude Mziier.

Ugyanaz a csapat, ugyanaz az újság, mint ahol például Jean Zsiró ugye Mbius alkotott. egészen-egészen fantasztikus képregényeket.

Azért kezdtem bele ebbe az egészbe, merthogy nem kellett volna ezeket a karaktereket előlről kitalálni, hiszen kész karakterek voltak.

Ennek ellenére a filmnek, elsősorban a karaktereknek, a karakterek jellemének, de a kinézetüknek sincs semmi köze az eredeti alapanyaghoz.

Én én a rajzfilmet mondjuk nem láttam, a képregényt valamennyire minimálisan ismerem, de hát hogyha nem mondják, akkor én nem jöttem volna rá, hogy a filmnek köze van hozzá.

Én láttam a rajzfilmet, és emlékszem rá, hogy ennek a filmnek én a magyarországi ilyen premier előtti dízbemutatóján voltam, amikor rájöttem, hogy én ezt valójában ismerem.

Tehát ennyire eltértek, vagy ennyire nem volt ez kézzelf fogható, legalábbis számomra, hogy ugyanarról a történetről van szó.

És abban a pillanatban, hogy erre rájöttem, abban a pillanatban vált élvezhetetlenné számomra, merthogy egy ilyen 20 20 perces rajzímsorozat sokkal többet adott ebből a világból, mint egy két és fél órás hatalmas költségvetésű, gyakorlatilag hát hollywoodi minőségű európai film.

Hát ez nem sikerült annyira jól, de hát ugye azért egy tudományos kibeszélőben vagyunk, úgyhogy kicsit menjünk így a tudomány fele, de csak szépen apró léptekkel, mert ugye a filmben a már említett Alfa város, ez az 1000 bolygó városa, egy hatalmas több bolygóról származó kultúrák és folyok összefonódását ábrázolja.

Ugye azt a fő címben láthatjuk, ami tényleg az egyetlen jól sikerült része az egész filmnek.

Ugye a galaktikus multikulti metropolis, tehát egy olyan jövőbeli társadalmat képvisel, ahol a technológia, kereskedelem és a kultúrák szabad áramlása egyesíti az emberiséget és más civilizációkat.

Ti hogyan képzelnétek el a jövő városát a filmben bemutatott galaktikus metropolis alapján?

Mi szükséges ahhoz, hogy egy ilyen kozmopolita város működőképes legyen szerintetek?

Ez az utópisztikus látásmód, amivel elmesélted, hogy ez hogy működik.

Tehát itt azért a népirtástól kezdve a az osztály és faj alapú elnyomáson mindent láthatunk.

Ez viszont szerintem valóságos.

Én nem nagyon látom, hogy hogy az ember hogy bújna ki ilyen környezetben is a a bőréből.

Az biztos, hogy nem a Star Trek világát látjuk.

Viszont azt igen, hogy annak akar látszódni.

Így a multikulti az a felszínen létezik.

Különben, valóságban egyáltalán nem.

Pedig ahhoz, hogy működjön, ez a legelső megoldandó probléma.

Még még a technológiai problémáknál is fontosabb az, hogy hogyan tudják a kulturális problémákat megoldni egymás között különböző idegenfajok, tehát az interkulturális együttműködés.

Aztán utána ebből már jönnek a a technológiai tudományos dolgok.

Tehát például a a kommunikációt nem lehet megoldani azon kívül, hogy valamilyen közös nyelvi interfésszel egy univerzális fordítóval oldják meg.

Ugye 3200 akárhány fa él ezen a űrbázison vagy mesterséges bolygón.

Ennyi nyelvet nem lehet megtanulni. ugyanígy nem lehet ennyi kultúrát elsajátítani.

Úgyhogy mi mindenképp szükség van valami közös kulturális alapra, a amirez mindenkit lehet igazítani.

Hát ezzel ugye azért komoly etikai dilemmák merülnek föl, de nem tudom, hogy másképp működhetne.

Ez is egy nagyon érdekes kérdés ebben, hogy az a az volt a legviccesebb, ami csak így részint került szóba, hogy itt amúgy nem csak humanoidok laknak ebbe a városban, hanem mindenféle random lény.

Csak van annak a városnak egy olyan része, ahol a humanoidszerűségek, akik úgy tényleg úgy mondjuk tehát ilyen alapvető szinten el tudnak egymás mellett létezgetni, azok úgy együtt léteznek.

Úgy is nevezik őket, hogy humanoid kompatibilis fajok.

Tehát a humanoid kompatibilisek.

És akkor rögtön itt vagyunk akár a hát nem is tudom, hogy rossz alapú elnyomás, nem tudom, hogy az elnyomás, de hogy ilyen apart hide jellegű valami, hogy kompatibilis fajok, ugye?

Tehát emlékeztek erre, hogy hát nem amit ugye nem emlékszünk rá, csak hogy mert ebbe az adásban is náczunk egy kiadósat, tehát ott is voltak ilyenek, hogy kompatibilis fajok.

Tehát, hogy az volt, hogy hogy megvoltak a tervek, hogy milyen sorrendben kell ugye Európa népeit elpakolni láb alól.

És hát ugye voltak az úgynevezett kompatibilis fajok, akiket hát ugye mit tudom én eléggé árják ahhoz, hogy úgy be békénk lehet őket hagyni, tehát mondjuk a dánok vagy a norvégok vagy mit tudom én micsodák.

És ugye vannak az a nem kompatibilis fajok, akiket meg ki kell szorítani az élettből, ugye.

És nekem rögtön ez jött vissza.

Nem tudom, miért nagyon súlyos a helyzet.

Tehát ez a multi, ahogy nagyon jól mondtad, itt itt van egy látszat multikulti ott fönt, ami persze itt is látjuk, hogy persze nem működik, mert mert katasztrófa az egész.

Mármint a filmben, tehát a filmbeli valóságban tényleg csak a a felszín kapargatása, mert vannak azok a lények, akik mit tudom én, a az IT-hoz értenek, és ott szerelgetik a gigantikus nagy izé áramkör paneleket meg mit tudom én micsoda.

Aztán vannak azok, akik ott tengerben izélnek, mit tudom én, mindenféle random lény.

Felmerül a kérdés, hogy ők miért akarnak eleve együtt lakni?

Tehát mi ez a közös gazdasági érdek, ha már kulturális érdekről utalán nem lehet beszélni, ami arra kényszeríti ezeket a galaktikus társadalmakat, hogy létrehozzanak ilyen Hongkong, vagy Kaszablanka, vagy vagy nem is tudom milyen hangulatú ilyen hát egy ilyen kikötő város feeling van, nem?

Tehát itt abszolút az van, ahol cserélődnek a az áruk, mindenféle beteg, pigsin nyelveket beszélnek az emberek, cserélődnek a kultúrák, rejtőenői hősök sokasága jelenne meg, ha jó lenne a film, de de nem jó.

Tehát nem nem jelennek meg ilyenek, de tökre lenne benne lehetőség.

A társadalmi mobilitás hiánya egyébként az nagyon szembőtlő a filmben.

És csak így eszembe jutott arról, amit mondtál, hogy én észrevettem, hogy több helyütt, amikor ilyen a magyar szinkronban, legalábbis mikor ilyen idegen nyelvet hallunk, nagyon sokszor kínaiul beszélnek benne.

Ezt azért vetted észre, mert te tudsz kínaiul, ugye?

De nyilván azért csinálták, hogy mi sose vegyük észre.

Én mondjuk angolul néztem, ott nagyon szórakoztatók voltak az idegen nyelvek.

Szerintem kellően halandzsának hatott ahhoz, hogy működjön.

Na de ha már mit vettünk észre a filmben, azt gondolom észrevettétek, hogy akik dolgoznak, azok sosem emberek.

A humánok kizárólag a kormányzatba és a erőszakszervezetbe a nem tudom, hogy ezt katonaságnak tekintsük, ami ő ott volt, mert mindig azt mondja magáról, hogy a kormánynak dolgozik, vagy a kormány ügynöke.

I work for the federal government.

Azt mondja az angolban mindig.

Kizárólag azok az emberek, akik a munkákat végeznek.

Ez amit Miki mondas, hogy ilyen Hongkong vagy Shanghai vagy nem is tudom miű vagy rejtő ilyen…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Multikulturalizmusként instrumentalizált elnyomás | Valerian és az ezer bolygó városa (2017) | Parallaxis #123”

Miről szól ez az epizód: „Multikulturalizmusként instrumentalizált elnyomás | Valerian és az ezer bolygó városa (2017) | Parallaxis #123”?

A Parallaxis podcast 123. epizódjában a Valerian és az ezer bolygó városa (2017) című filmet elemzik tudományos szempontból. A beszélgetés során a műsorvezetők kitérnek a filmben megjelenő űrállomás építésének realitására, valamint az űrhajózás történetére is. Külön figyelmet… Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 18..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Multikulturalizmusként instrumentalizált elnyomás | Valerian és az ezer bolygó városa (2017) | Parallaxis #123”?

Fő témái: filmkritika, sci-fi filmek, multikulturalizmus, jövőkutatás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Multikulturalizmusként instrumentalizált elnyomás | Valerian és az ezer bolygó városa (2017) | Parallaxis #123”?

Megjelenés: 2025. 06. 18.. Hossz: 42 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum-1/multikulturalizmuskent-instrumentalizalt-elnyomas-valerian-es-az-ezer-bolygo-var-08587644

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből