Parallaxis Univerzum

Rakétastart-halasztásológia | Sokolébresztő #212

· PT58M3S

Összefoglaló

A Szokolébresztő ezen epizódjában a rakétakilövések elhalasztásának szakmai okait és a közvélemény reakcióit vizsgálják. Vince Miklós (dr. MZ/X) kitér a magyar űrrepülés körüli technikai késésekre, valamint megemlékezik az STS-35 küldetésről, amely a történelem legtöbbet…

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2025. 06. 25.
Hossz
58 perc
Témák
űrhajózás, rakéták, sts-35 küldetés, űrutazás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz, akkor csapold be az öveket és lép hozzák a parallaxisba.

Üdvözlünk a Paralaxis univerzumban.

Benne a tilos rádió és benne a szokoléztő.

Ez itt valóban a Tilos Rádió a 90,3 MHz-es frekvenciamodulált sávon.

Benne pedig a szokolébresztő című műsor, vagyis az űrös műsor.

És felvételről jelentkezünk ezúttal.

Ennek az oka, hogy államvizsga pontosabban záróvizsgáztatás zajlik az ELT fizikus képzésén, és ott ülök egy bizottságban hétfől reggel 9-kor, úgyhogy hát innen is azt üzenem a hallgatóknak, hogy ne izguljanak és hajrá.

Viszont hát mivel ott ülök, ezért nem ülhetek Attila stúdiójában.

Ebből az következik, hogy előző nap, vagyis vasárnap 22-én rögzítem ezt a felvételt, ami egyébként az olyan szokolébresztő, ami legutoljára egy hónappal ezelőtt jelentkezett, ugyanis két héttel ezelőtt kimaradt az adásunk.

A tilos maraton apropóján megint csak úgy volt, hogy csak konzervadást tudtam volna készíteni, de hát az meg nem méltó a maratonhoz, mert akkor nem lehetett volna élőben buzdítani a tisztelt lakosságot és hallgatókat, hogy hát próbáljanak minél több adománnyal hozzájárulni a Tilos rádiónak a zavartalan működéséhez.

Így aztán ugye elcseréltük a műsorunkat.

Másik műsor jelentkezett be akkor két héttel ezelőtt.

Ugyanakkor az történt, hogy azért az interneten minket követők mégse maradjanak szokolébresztő nélkül.

Ezért a két héttel ezelőtti szerdán is kikerült valami.

Tehát élőben a tiloson ugye hétfőn nem volt nem volt hallható szokolébresztő. viszont ugye szerdán ami még szintén a maraton ideje alatt volt, de a YouTube és hasonló egyéb csatornáinkra, a parallaxis egyéb felületeire azért kitettünk egy ilyen fél órányi, tehát a szokásosnál rövidebb extra anyagot, ami egy 2020-as beszélgetésünk volt Werner Norbival, amit azonban eddig sose adtunk le.

Az azzal volt kapcsolatos, hogy mesterséges intelligencia az hogyan fogja átformálni az űrtevékenységet, ideértve azt is, hogy az emberes repüléseken a mesterséges intelligencia, illetve a humanoid, vagy vagy nem annyira humanoid robotok megjelenése, az hogyan fog hozzájárulni az űrhajózáshoz, űrkutatáshoz.

És hát most már olyan szemmel is érdemes azt, vagy érdekes azt visszahallgatni, hogy közben ugye 2025 lett és a hétköznapi életünk minden területén ott van a mesterséges intelligencia.

Sőt, hát már a humanoid robotok terén is jelentős fejlődés történt azóta.

Ugye mind a kettőről szó van egyébként abban a bizonyos extra adásban.

Tehát hogyha valakit érdekel az a beszélgetés, az az keresse bátran.

Nem a tilos archívumban lesz megtalálható, hanem az összes többi olyan felületen, ahol a szokolébresztő halható ott rá fogtok bukkanni, tehát legyen az a parallaxisnak a YouTube csatornája, vagy vagy Soundcloud, vagy ilyesmik, iTunes, nem is tudom mifélek.

Na, szóval azt gondoltuk, és ezen a amikor ilyen felvezető szöveget mondtam ahhoz a két héttel ezelőtti extra adáshoz, ami ugye a 2020-as felvétel újrahasznosításából készült, de hát azért mondtam az elejére meg a végére egy kis bevezető meg elköszönő szöveget, és hát akkor még nagyon úgy festett, hogy Kapu Tibi, ugyis a magyar űrhajósunk, az el fog indulni, mire az adásba, vagy hát a YouTube-ra kerül.

És ennek megfelelően azt javasoltam a hallgatóknak, hogy kövessék a magyar űrrepülés híreit.

Hát most ehhez képest ott tartunk, hogy még mindig nem történt meg a repülés, és ennek oka mindenféle technikai halasztásban keresendő.

És hát nem mindenki fogadja megfelelő vérmérséklettel ezt a sok halasztást.

Itt nem az űrhajósokra gondolok, akik a karanténban várakoznak Floridában, hanem az internet népére.

Tehát, hogy nagyon sok fotel űrszakértő bukkant fel, akik kikérik maguknak, hogy ennyit halasztanak, és hogy különben is hogy van ez.

Nagyon érdekes dolog látni, ahogy így a magyar közvélemény, szélesebb közvélemény, tehát a közbeszéd, illetve hát a az utca emberei úgymond rácsodálkoznak arra a tényre, hogy az űrrepüléseket halasztani szokták.

És igazából az a jelenleg mondjuk kevesebb mint egy hónapnyi csúszás, amiben ez a startedetileg meghatározott május 29-i tarddátumhoz képest van.

Ez még csak egyáltalán nem is mondható különösebben rendkívülinek, habár előfordul a mai világban, hogy a rakéták, űrhajók időben fölmennek, de hát azért legalább ennyi példa van arra, hogy nem.

És ugye azért vegyük végig a kronológiát.

Most így ezt fejből próbálom mondani, lehet, hogy valamit elrontok, de valahogy úgy volt, hogy május 29-ére volt először úgy rendesen beütemezve a start.

Hát ugye volt mindenféle extra idő, amire szükség volt.

Ez részben az első halasztása emlékeim szerint ott nem volt meg nevezve, legalábbis nyilvánosan, hogy mi volt a technikai probléma, hanem az volt, hogy hát új több technikai vizsgálatok kellenek még.

Na most ugye ezen semmi csodálkoznivaló nincs, különösen annak fényében, hogy ez lesz ennek az űrhajónak az első útja.

Tehát a dragon űrhajók, a a személyzetszállító változatok, azok ugye újrahasznosíthatók, és ez lesz a a flottának az utolsó tagja egyébként.

Tehát több ilyen emberszállító dragonűrhajó nem készül.

Az eredeti tervek szerint egyébként a NASA mindegyik úgy vásárolta be a SpaceX-től ezeket a a mármint a NASA úgy, hogy mondjam ezt, úgy hagyta jóvá ezeknek a minősítését, hogy hogy egy ilyen űrhajó ötször használható, de azóta már tök sok tapasztalatfelgyülem lett, és most már dolgoznak azon a SpaceXék, hogy az eddigi tapasztalatok alapján, hogy egy egy adott űrhajót akár kiterjeszt essenek 10 személyzetes repülésre is.

Na most ez még folyamatban van.

Mindenesetre kétségtelen tény, hogy most talán a negyedik vagy ötödik, nem is tudom pontosan, elnézést, de mindenesetre, hogy az utolsó a futószalagról legördülő ilyen űrhajónak az első repülése lesz ez, ami ugye Kaputibit is felviszi.

Tehát az akció 4 személyzete fogja megkapni egyébként a hagyománynak megfelelően ilyenkor azt a lehetőséget, hogy elnevezzék az űrhajót, és ezt majd csak a start után fogják bejelenteni.

Tehát ők már nyilván főleg Pegy Witson parancsnok nyilván tudja, hogy hogy fogják elnevezni ezt az űrhajót, de ez kívülről nincsen ráírva, tehát ez mindenkinek egy meglepi lesz, amikor pályára áll.

Na most hát azt akarom mondani, hogy persze amikor egy új űrhajóról van szó, akkor önmagában eleve megszokott, hogy hát még egyszer átnéznek mindent, letesztelnek mindent.

Az első halasztás, amikor a május 29-i sztardátum helyett végül is egy júniusit jelöltek ki, abban azt hiszem ez is benne volt.

Utána kitűzték június 8-ára a startot.

A június 8-ai is tart, az talán pünkösd vasárnap lett volna.

Ott időjárási okok miatt rakták át 9-ére, június 9-ére.

Június 9-én viszont érdekes, hogy arra lettek figyelmesek, hogy a rakétából, tehát ezután nem az űrhajóban, hanem a rakétában tapasztaltak szivárgást.

Tehát még 10i tardátumról is volt szó.

Már összefolynak a fejemben, de 89 10, tehát ott pünkösd hétfő környékén voltak mindenféle dolgok.

Ugye mondom elsős az érdekes, hogy időjárű okok miatt is volt halasztás, de ez is egy furcsa dolog, amire az internet népe igencsak furcsállotta, hogy ugye a nyolcadik-át átrakták 9ére az, merthogy Floridában rossz volt az időjárás, de aztán akkor 9-én viszont elindult a szomszéd, tehát a 40-es számú indítóállásról, a Lunch Complex 40-ről egy ugyanolyan űrhajó ami vagyis nem úgyhajó, ez a lényeg, hanem hanem hanem egy ugyanolyan rakéta, tehát ugyanolyan Falcon 9 típusú rakéta, ami egyébként a Dragonűrhajót is viszi, az viszont elindult, időjárás ide vagy oda.

Miközben egyébként a Tibék startját elhalasztották.

Amúgy ez az ominózus rakéta, ez 40 perccel a Tibék startja után indult volna, tehát lényegében ugyanolyan időjársi körülmények között.

És persze az internet népe értetlenkedett részben, hogy az hogy van.

Akkor a szomszéd individuálásról miért mehet föl.

Ugye az a válasz erre a kérdésre, hogy amikor egy emberes űrrepülésről van szó, akkor nem csak a start helyen kell jó időnek lenni, elfogadható időnek.

Persze, az is fontos, ugye gondoljunk bele például, hogy hogyha túl erős szél fúj, ráadásul túl erős keleti szél, akkor lefújják a startot, merthogy hát ugye, hogyha felrobban a rakéta, akkor semmiképp se forduljon elő az, hogy a szél a felrobbant rakéta darabjait lakott területek fölé fújja be, ugye?

És a Florida az a keleti parton van, ami azt jelenti, hogy hogy az űrközpontól nyugatabbra, vagyis hát az űrközpontól keletebbre ott van az óceán, az űrközpontól nyugatabbra viszont ott vannak a lakott területek.

Tehát ha keletről nyugatra fújó szél, keleti szél az túl erős, akkor le szokták fújni a startot.

Viszont itt most nem erről volt szó, mert Floridában speciál tök jó idő volt, és ezért mehetett föl az a másik faló kilences, ami műholdakat szállított.

A tibiék azért nem mehettek volna föl, mert viszont rossz idő volt az atlanti óceánban azon a helyen, ahol szintén jó időnek kell lenni, hogyha az ember hogyha ember utazik a fedélzeten.

Hát hogyha valami gond van a rakétával és meg kell szakítani a felszállás során a startot, akkor ugye létezik egy ilyen megszakítási mód, amit ki is próbáltak a Dragonűrhajóval egy ember ember nélküli teszten még a még a legelső emberes út előtt.

Tehát még a demo 2 repülés előtt 2020-ban még még megcsinálták azt a tesztet, hogy készakarva felrobbantottak egy Falkon 9-es rakétát a felszálláskor, és azt vizsgálták meg, hogy a az űrhajó ilyenkor le tudja-e választani saját magát a saját hajtóműveivel, és az ejtőernyőkkel biztonságosan le tud-e szállni az Atlanti óceánba?

Mert ilyenkor pontosan ezt kell tenni.

Tehát a Falcon Dragon rendszer az olyan, hogy az űrhajó a saját hajtóműveivel választja le magát ilyen vészhelyzet esetén, és akkor bepottyan az óceánba ejtőernyőköm.

Tehát itt nem egy külön mentőrakéta van rászerelve, mint mondjuk a Szajuznál, vagy mint amilyen az Apollónál vagy a Mercurynál volt, hanem bizony itt a saját hajtóművekkel dolgozik ilyenkor az űre űrhajó, amint ezt tökéletesen be is mutatták.

Na de ahhoz, hogy egy ilyen megszakítás az sikerrel tudjon járni, tehát hogy életben maradjanak az űrhajósok, meg megmaradjon az űrhajó, akkor persze ahhoz az is kell, hogy ebben a vészhelyzeti leszállási zónában is jó idő legyen.

Tehát több 1000 kmnyire akár mondjuk 1000 km-nyire a a felbocsátás helyétől.

Na, ott volt rossz idő, meg ott voltak nem túl jó magas légkörű szelek meg ilyenek.

Úgyhogy amiatt kellett elnapolni még egy kört, aztán utána jött a következő. hogy észrevették, hogy a hogy magából a Falcon 9 rakétából szivárog a folyékony oxigén.

Ugye a az a folyékony oxigén az a rakétának az oxidálószere. hogy a szok szokolébresztő törzshallgatói már tökéletesen tudják, hogy a rakétahajtómű elsősorban abban különbözik a repülőgépek sugárhajtóművétől, hogy mivel, hogy vákuan is üzemelnie kell, egy nagyon alacsony légnyomáson, nem tudja felhasználni a levegőben levő oxigént szemben a sugárhajtóművel, ami ugye az elején beszívja az oxigént, aztán történik egy égés és a hátulján kilöki.

Na hát a rakétaajtóműnek ezzel szemben magával kell vinnie az oxidálószert, úgyhogy ezért visznek magukkal ezek a rakéták nagy folyékony oxigéntartályokat, és benne sok folyékony oxigént.

És hát egy ilyen tartályban szivárgást észleltek, amit néhány nap alatt egyébként meg is oldottak, de ez újabb halasztásokhoz vezetett.

Tehát így lett a 9évből 11e, aztán 13-a.

És aztán végül, amikor már úgy volt, hogy hoppá, most már mindjárt jön a start, akkor egy másik szivárgás tett keresztbe a történetnek, mégpedig az, hogy ezúttal nem a földön és nem a falkon kilenc rakétában, hanem a nemzetközi űrállomásban érzékeltek szivárgást. konkrétan a levegő légnyomás csökkenését, illetve a levegő kiáramlását az űrállomásból.

Ez egy olyan dolog, ami nem volt újdonság, hiszen már legalább öt évet tudnak arról, hogy a Zvezda nevű modul, amit egyébként 2000-ben, tehát negyed százada állítottak földkörüli pályára, az ISS-nek amúgy az volt a harmadik modulja, és onnantól kezdve, hogy az Veszda fölment, onnantól lehetett lakót az ISS.

Tehát bár nem az volt az első modul, de az volt a fő modulja tulajdonképpen a BBI SS-nek, meg sok szempontból ma is egy nagyon fontos központi irányító modul szerepét tölti be az orosz Zvezda, azt jelenti, hogy csillag modul.

Szóval nagyon régóta fönt van, konkrétan negyed százada.

És azt már öt évet tudják róla, hogy szivárog belőle a levegő, ami hát annyira nem is meglepő, mert hogyha valami 25 évig fönn van az űrben, ahol van ez az óriási hőingadozás, ugye a nincs levegő körülötte, hacsak nem az, ami kiszivárok belőle, ugye, de hát az nagyon kevés.

Szóval, hogy a földi viszonyokkal ellentétben ugye ahova rásüt a napot, nagyon felforrósodik az oldala, a másik oldal meg nagyon hideg.

Tehát mondjuk egy 300 fokos hőmérseket különbség lehet. egy eszköznek a napsütötte meg az árnyekban levő oldala között.

Persze az űrállomást forgatják ennek megfelelően, hogy nem mindig ugyanabból az irányból éri a napfény a modulokat.

Na de hát azért mégiscsak azért itt nagy hőingadozásnak vannak kitéve ezek az ötvözetek, és hát azért egy idő után elkerülhetetlen, hogy a őingás következtében bizony-bizony hajszálrepedések jelenjenek meg rajtuk.

Még a hajszálrepedés is túlzás.

Tehát itt az emberi hajszálnál sokkal vékonyabb repedésekről van amúgy szó.

És éppen ezért aztán nincs is abban tulajdonképpen semmi meglepő vagy rendkívüli, hogy egy űreszközből szivárog valamennyi levegő.

Ezt természetesen ki tudja kompenzálni a levegőellátó rendszer.

Tehát itt nem egy ilyen nagy lyukra kell gondolni, vagy ilyesmi, mert akkor ugye pillanatok alatt hús kiszivárogna az egész, hanem hanem tényleg nagyon pici repedésekről.

Mivel, hogy a repedések picik, ezért nehéz őket lokalizálni, főleg egy modulon belül.

Tehát azt viszonylag egyszerű volt az arra rájönni, hogy melyik modul szivárog.

Ugye a modulokat úgy kell elképzelni, mint az űrállomásnak a különböző szobái.

Vannak bezárható ajtók köztük, amiket nem szoktak bezárni, de például…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Rakétastart-halasztásológia | Sokolébresztő #212”

Miről szól ez az epizód: „Rakétastart-halasztásológia | Sokolébresztő #212”?

A Szokolébresztő ezen epizódjában a rakétakilövések elhalasztásának szakmai okait és a közvélemény reakcióit vizsgálják. Vince Miklós (dr. MZ/X) kitér a magyar űrrepülés körüli technikai késésekre, valamint megemlékezik az STS-35 küldetésről, amely a történelem legtöbbet… Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 25..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Rakétastart-halasztásológia | Sokolébresztő #212”?

Fő témái: űrhajózás, rakéták, sts-35 küldetés, űrutazás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Rakétastart-halasztásológia | Sokolébresztő #212”?

Megjelenés: 2025. 06. 25.. Hossz: 58 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum-1/raketastart-halasztasologia-sokolebreszto-212-18288303

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből