Partizán

A Fidesz bukásától a Tisza-kormányig: mit tanultunk négy év alatt? | Utolsó Elemző

· PT1H12M44S

Összefoglaló

2022 őszén, a Fidesz negyedik kétharmados győzelme után az ország egy végtelenített NER-nek tűnt. Benyó Rita és Lakner Zoltán podcastjük utolsó adásában elemzik a Fidesz bukásához vezető folyamatokat, a Tisza-kormány első száz napját, és a Magyar Péter köré épülő politikai…

Röviden

Műsor
Partizán
Megjelenés
2026. 08. 07.
Hossz
1 óra 13 perc
Szereplők, említett nevek
Benyó Rita
Témák
politikai elemzés, magyar politika, kormányzás, választási rendszer, gazdaságpolitika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — 2022: a végtelenítettnek látszó NER 05:45 A Tisza-kormány első válságkezelése 11:10 Hozzá kell-e nyúlni a rezsicsökkenté
  2. — Mit csinál az ellenzék egy válságban? 38:15 A politikai inga soha nem ugyanoda lendül vissza 43:28 Párt vagy rendszervál
  3. — Ki legyen a következő köztársasági elnök? 1:01:58 Mit láttunk jól, és mit nem láthattunk előre? 1:07:13 Búcsú az Elemzőt

Ebben az epizódban

Ez itt az elemző Benyó Ritával és Laknárt Zoltánnal. 2022 őszén indult el az elemző.

Fél évvel voltunk túl a Fidesz negyedik egymást követő kétharmados győzelmén, és alig fél évvel az ötödik Orbánkormány megalakulása után máris átalakult a kabinet.

Az első adásunk címe az volt, udvartásszerű kormányzati irányítás történik.

Azt kérdeztük, maradt-e még kormányzás a hatalomtechnikai és kommunikációs manőverek mögött.

Közel négy évvel később egy másik, ugyancsak kétharmados kormány első százpjának hajrájában ülünk, miközben a 16 év után ellenzékbe került Fidesz a szétesés jeleit mutatja.

Elképzelhető volt-e mindez 2022 őszén, és változott-e a legfontosabb kérdésünk, mitől kormányzás a kormányzás? és képes-e egy kétharmados hatalom korlátozni önmagát.

Ezzel kezdünk tehát, és Zoli már itt van, és most egy kicsit összefogóbb, nagyobb adásra készülünk. >> Úgyhogy kezdjünk is azzal, hogyha visszamegyünk 2022 őszére, milyen állapotban volt akkor az ország?

És milyen lelki állapotban volt a társadalom?

Mert talán így négy évvel ezután meg az áprilisi eufória után lehet, hogy már sokan nem is emlékeznek, hogy miben ültünk akkor mi, amikor legelőször elkezdtük ezt az elemzőt.

Ugye négy évvel ezelőtt, mondjuk nyáron ősszel a negyedik sorrendben, negyedik kétharmados Fidesz győzelmen voltunk túl, és a tulajdonképpen egy ilyen végtelenített NER időszaknak látszott lenni az, amiben élt az ország, és ehhez nagy mértékben hozzájárult az, hogy nem nem egyszerűen arról volt szó, hogy nincsen ellenzék, hanem hogy valahogy az volt a benyomás, hogy már minden ötletünket ellőttük. vagy minden ötletét ellőtte az ellenzék.

Hát hiszen megvolt a széleskörű összefogás is, amiről nagyon jól tudjuk, hogy sok mindenben, sok területen hiányolt a az együttműködés, de hogy abból az ellenzékből annyi együttműködést tudott kijönni, ereje meg legfeljebb arra futott hogy hát elérje azt a két milliónál valamivel kevesebb szavazatot, illetve, hogy 2022 őszén mondjuk az akkori nagy politikai innováció az a DK-nak az árnyékkormánya volt.

Tehát így minden remény szátonyra futni látszott.

Miközben ugye ez egy olyan periódus, ez a négy évvel ezelőtti nyárősz, amikor a Fidesz kormány, az ötödik korbánkormány nagyon súlyos megszorítócsomagot jelentett be, amit a rezsicsökkentés csökkentése és más ilyen fedőnevek alatt futtattak, akkor volt a hatázás.

Elhangzott a kormányzati ígéretek, hogy hú, hát ez most egyszeri 1000 milliárd Ft, ez biztosan elég lesz.

És én én én akkor írtam egyébként egy hosszú cikket a 2006 és a 2022 nyár összevetéséről, és meghőkentően sok hasonlóságot találtam abban, hogy mennyire azonos dolgokat mondott a Gyurcsány kormány.

Például arról, hogy elég lesz csak egyszer megszorítani, és akkor túl leszünk ezen, és majd a ciklus közepére mindenki fog egyenesedni. ugye 2022-ben is, amikor elhatározza ez az ötödik kormánykormány, hogy majd összevonják az önkormányzati és az európai parlamenti választást.

Én akkor azt gondoltam, hogy ez biztos azért van, mert ők úgy gondolják, hogy addig a rendben lesznek, tehát megmerik kockáztatni ezt a dolgot.

És akkor ezek szerint egy olyan két éves kifutás lesz ennek a válságkezelésnek.

Ugye ez az időszaka a a félpörgő inflációnak és >> háborús infláció.

Akkor jött akkor éppen ez és az uniós jogállamisági eljárás elindulásának, amit akkoriban, erre nagyon jól emlékszem elemző műsorokból igazából senki nem hitte el, hogy az unió ott most tényleg csinálni fog valamit, és nem a nem a szokásos ilyen papírtigris magatartását fogja mutatni.

És akkor talán még egy dolgot mondanék, vagy vagy kettőt.

Az egyik az, hogy a az akkor fölpörgő infláció az nem egyszerűen egy rossz gazdaságpolitikát, hanem egy ilyen kontrollvesztést mutatott. miközben volt egy ilyen stratégiai irányvesztés a 22-es, most nem mondom, hogy hallgassák vissza a nézők, mert most ne csinálják magukkal, de hogy a 22-es Tusványosi Beszéd, miközben ugye ez a globális szereplő önnépítése zajló Ormán Viktor részéről, a túsványosi beszéd az tehát teljesen zűrzavaros helyzetértékelés volt a világról, illetve csak ez az utolsó mondat, ami ide tartozik a a 22 októberében ment Németországba, és akkor is egyrészt lehetett látni, hogy mennyire ilyen minimum protokolt nyújt a az akkori német kancellár, tehát a csak a legszükségesebbeket nyújtották Orbán Viktornak, mint egy miniszterelnök partnernek, de hogy az igazi ilyen mélypontja annak a látogatásnak az volt, amikor a Német Gazdasági Kamarában mondott egy beszédelt és ö tehát én emlékszem a az élményre, amikor olvastam ezt azt a szöveget, hogy oké, hogy itthon arról beszél, hogy majd jövőre 4%-os növekedés lesz.

Ugye akkor minden évben meg volt igérve a következő évre a 4%-os növekedés.

Na de hát a német gazdasági kamarában olyan cégek ülnek, amelyeknek nagyon komoly befektetéseik vannak Magyarországon.

Tehát hogy ez még csak rosszabb, mintogyha föltárná az igazságot és valami tervet mellé tenne, mert ezzel azt a benyomást kelté a magyar kormány, hogy fogalma sincs, hogy mi történik, illetve azt, hogy ő nem akar változtatni azon, ami történik. ö nem öncélú, hogy a négy évvel ezelőtti dolgokról beszélünk.

Akkor is akkor egy gazdasági válságkezeléssel kellett kezdenie az akkori kormánynak.

De igazából jellemző valahogy ahogy végignéztem a kabinetfelállások elejére mindig jön valami válság, vagy egy vörös szab vagy egy árvíz.

Valahogy mindig a négy éves ciklusok elején azonnal tesztelve van egy-egy kormánynak a válságkezelése.

És hát most pedig itt van a Tisza kormány az első válságkezeléssel az energetikai és a Duna vízszintje és ugye Paks ügyén és hát tényleg a soha nem látott hőség okán.

Látszanak-e párhuzamok vagy különbségek a válságkezelésben?

Meg lehet-e most ebből nézni, mutatni, hogy mi a jelentős különbség a két kormány között?

Hisz most valami olyat látunk, amit technikailag kell kezelni, tehát akár technokrata módjára lehetne ugyanolyan is a válságkezelés, vagy abból adódóan, hogy egy nagyon más lelkületű kormány született, nagyon más maga a válságkezelés is.

Mondanék néhány jellemzőt, és akkor majd esetleg a nem tudom közösen, vagy a nézők összerakják, hogy ebből mi a hasonlóság, meg mi a különbség, mert hogy persze nyilván a helyzetek nagyon sok mindenben eltérnek, akkor egy már 12 éve folyamatosan hatalmon lévő kormány egy részben saját maga által előállított, igen nagy részben saját maga által előállított gazdasági válságot kellett, hogy kezeljen.

Ez is hasonló volt egyébként a 2006-os szituációhoz.

Ez most ugye egy újonnan felálló kormány egy sok szempontból külső.

Hát a klímaváltozás az hát annyiból külső, hogy az időjárást azt nyilván még egyelőre nem a kormányok szabályozzák.

Másrészt ugye a felkészültség meg az előző kormány tevékenységéből, vagy felkészületlenség az előző kormány tevékenységéből adódik. azon kívül ugye egy 12 éve hatalmon lévő kormánytól azt lehetett várni, hogy hát rendelkezik azokkal az eszközökkel és azzal a kormányzati jártassággal, hogy pontosan tudja, hogy ha lefutott a kampány, akkor neki hogyan kell rendesen beavatkozni a kormányzati eszközök használatával.

Most pedig egy még a kormányzást belakó, hát még mindig nincs három hónapja hivatalban a kormány.

Tehát egy ilyen kormánynak a válságkezelő tevékenységét látjuk.

Ezt érdekes lenne valóban készíteni egy ilyen statisztikát, hogy vajon mindig a kormányzás elejére érkeznek-e meg a válságok.

Nekem az a gyanúm, hogy mindig van válság, vagy jó formán mindig van valamilyen kihívás, vagy krízis, és történetesen jut ezekből a kormányzati időszakok elejére.

Tehát ezek a ezek a vásárlágok ezek be szoktak gyűrűzni, nem szoktak bekopogni, megkérdezni, hogy most éppen alkalmas pillanatban érkeznek-e.

És az kétségtelen, hogy ez a nagyon súlyos hőhullám, most már második hőhullám, és a vízhiány, és a ennek az energetikai rendszerre gyakorolt hatása, ez az első kríziskezelési feladata ennek a mostani kormánynak, a Magyar Péter által vezetett kormánynak.

És itt egyrészt ugye azt nézi mindenki, azt hiszem, hogy mennyire tudja menedzselni ezt a a kabinát.

És ugye az, hogy kicsit még negatívabbak is voltak talán a várakozások, hogy ugye akár még le is állhat Paks, amit úgy tűnik, hogy megúsztunk, mert a az utolsó blokk az végül is folyamatosan működik, és talán a talán ez teljesen elkerülhető.

Ez én nem tudom még itt élni szakmailag, hogy mekkora volt a veszély és és a konkrét intézkedések milyen mértékben járultak ehhez hozzá, de a politikai narratíva szintjén, amihez van valami közöm, mégiscsak valami olyasmi történik, hogy egy nagyon komoly veszélyről beszélt a kormány, amiben együttműködést kért a társadalomtól.

A legkomolyabb veszély nem következett be, és ez úgy kereteződik, hogy ezt a kormány és a társadalom együttműködésével sikerült elérni.

Én azt gondolom, ez egy nagyon sikeres politikai narratívaépítés történt mindez úgy, hogy nem rendeltek el hőségügyi veszélyhezetet, nem lett rendeleti kormányzás, még csak szankciókat sem kellett rendeletileg kilátásba helyezni.

A Fidesz kritizálja, tegnap is láttam egy Bóka János videót, hogy egy ilyen fenyegetésekkel vegyes ajánlásokat fogalmazott meg a miniszterelnök.

Hát oké, ezt lehet így értelmezni, de egyébként egyetlen olyan jogszabály sem született, ami konkrét korlátozást rendelt volna el, hanem azt >> Igen, mert ugye az orbáni kormányzásból azt jegyeztük meg nagyon sokszor, hogy igen, ilyenkor valamilyen vészhelyzetet hirdetnek, azonnal összeáll valami olyan bizottság, ami egy ilyen vál válságkezelő, de egyben szankcionáló bizottság.

És igen, amit mondas az, hogy általában a rendeleti kormányzás is ilyenkor előkerült, >> ami ugye arra utal, hogy persze ilyenkor minden kormány azt csinálja, amelyek ami az alapvető reflexeiből következik.

Tehát egy egy és majd talán ez persze érdekes a mostani helyzetre vonatkozóan is, hogy mik ezek az alapvető reflexek, de ugye az Orbánkormánynál a hatalomkoncentráció volt a az alapvető üzemmód és a válsághelyzet az egy újabb alkalmat teremtett mindig arra, hogy további hatalomkoncentráció valósuljon meg és lehetőleg jogszabályokkal körülbástyázva.

Tehát most viszont ugye tulajdonképpen az történt, hogy van egy ilyen 60%-os társadalmi támogatottsággal rendelkező kormány, am kétos többsége van, és pusztán ebből a pozícióból adódóan ö tudta azt érni, hogy az emberek elhitték neki, hogy itt most nagy baj van, és hogy ők tehetnek valamit annak érdekében, hogy az a baj ne legyen akkora.

Ezt nem is, hogy mondja, ezt nem is feltétlenül dicsérőleg akarom mondani, leírólag akarom mondani, hogy ez egy politizálási stílus, ez egyfajta módja annak, hogy a kormány hogyan van párbeszédben egy ilyen irányított, struktúrált, valamiféle módon kontrollált párbeszédben a a társadalommal, és ennek a reflexnek megfelelően van benne ebben a válságkezelésben is a kormányzat.

Ö ha ennyire bevonható lett a társadalom, és ennyire együttműködő lett a társadalom, akkor ezt néha már felvetettem, de most erősen felvetem, nem ez-e a legjobb alkalom arra, hogy az olyan szent tehenet, mint a rezsicsökkentés, aminek egyenes következménye az, amit most látunk, azt végre megértse és elmagyarázza a kormány a társadalomnak, hogy a rezsicsökkentés i módja az egyenes következményei Ez és hogy mi lenne, hogyha közösen megbeszélnénk, hogy mondjuk ha adunk pénzt arra, hogy kicseréljétek az ablakot, vagy hogyha adunk pénzt arra, hogy szigeteljétek a házat, akkor mit szólnátok, ha egyébként a rezsicsökkentésnek a jelenformáját kivezetnénk vagy a magyar péteri lájk politizálásból és az állandó közösségi média általi kontrollból és a a saját politikájának ez irányú felülírásából az következik, hogy pont az ilyen szenttehenek szenthenek maradnak. >> Hát a rövid válaszom az, hogy de pont ez lenne ez a helyzet.

Nyilván ezt én többször is itt is a mi műsorunkban is elmondtam már, ezt tartom és mindig is el fogom mondani.

Tehát ha nem akkor nyúlsz hozzá mondjuk a rezsicsökkentéshez, aminek a kárait abban a formában, ahogy megvalósult, fölsorolni is nehéz, vagy a vagy a teljesen abszurd adórendszerhez, amikor 60%-od van a teljes népességben, akkor tényleg nem tudom mikor mikor lehet ezzel bármit is kezdeni, és ez nagyon szerintem nagyon komoly felelősséget ró a kormányra.

Szerintem még mindig nincs 100 napja hivatalban a kormány.

Előtte állunk két költségvetési vitának is, egy pótköltségvetésének és egy 27-es költségvetési vitának is.

Szóval, hogy ezeket szerintem kellene majd látnunk.

Az elosztási kérdések ótatlát arról szól a költségvetés.

Szóval, hogy föl föl kell, hogy föl kell, hogy merüljön, és akkor valamit látni fogunk ezünkben.

Ráadásul még azt is gondolnám, mert én azért azt sem várnám el egy kormánytól.

Ezt is azért időnként hangsúlyozzuk, hogy nem attól lesz jó a kormányzás, hogyha beleveti magát fejjel előre a szakadékba, hogy ő önfeláldozza magát.

Szerintem ráadásul a rezcsökkentés vagy akár az adórendszer az alkalmas arra is, hogy a társadalom széles rétegeinek jobb ajánlatot lehessen tenni.

És nem csak abban az értelemben jobb ajánlatot, hogyha jobb adórendszerünk van, akkor több pénzt lehet kszolgáltatásokra fordítani, de lehet nagyon nagyon széles több százezres csoportoknak, több milliós létszámú társadalmi csoportoknak igazságosabb, kedvezőbb adórendszert, vagy őket is elérő resicsökkentési rendszert kínálni.

Szóval nem is feltétlenül azt jelenti ez, hogy a kormánynak valami őrületes kockázatot kell vállalnia.

Természetesen minden változtatásban vannak vesztesek, nyertesek, vannak ilyen ilyen 0-0 álló társadalmi csoportok, és hát a kormányzáshoz hozzátartozó politikai narratíva építésnek a része, hogy a veszteseket tudod-e kompenzálni, vagy elég szűken tudod-e tartani a veszteseknek a csoportjád, és akik pedig nyertesei egy-egy változtatásnak, azokhoz eljuttasd a hírt, hogy ők nyerteseiennek is úgy is érezzék. magukat.

Ezek politikai műveletek, amelyeket kivitelezni lehet.

Most ami a reflexeket illeti, ugye amit itt látunk ebben a mostani válságkezelésben, ez megint…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A Fidesz bukásától a Tisza-kormányig: mit tanultunk négy év alatt? | Utolsó Elemző”

Miről szól ez az epizód: „A Fidesz bukásától a Tisza-kormányig: mit tanultunk négy év alatt? | Utolsó Elemző”?

2022 őszén, a Fidesz negyedik kétharmados győzelme után az ország egy végtelenített NER-nek tűnt. Benyó Rita és Lakner Zoltán podcastjük utolsó adásában elemzik a Fidesz bukásához vezető folyamatokat, a Tisza-kormány első száz napját, és a Magyar Péter köré épülő politikai… Az epizód a Partizán című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 08. 07..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A Fidesz bukásától a Tisza-kormányig: mit tanultunk négy év alatt? | Utolsó Elemző”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Benyó Rita.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A Fidesz bukásától a Tisza-kormányig: mit tanultunk négy év alatt? | Utolsó Elemző”?

Fő témái: politikai elemzés, magyar politika, kormányzás, választási rendszer, gazdaságpolitika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A Fidesz bukásától a Tisza-kormányig: mit tanultunk négy év alatt? | Utolsó Elemző”?

Megjelenés: 2026. 08. 07.. Hossz: 1 óra 13 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan/a-fidesz-bukasatol-a-tisza-kormanyig-mit-tanultunk-negy-ev-alatt-utolso-elemzo-edddcf9c

Több epizód a Partizán-ből