Partizán Podcast

Hogyan trükközhet a Fidesz a választás után, ha nyer a Tisza? | Gemišt

· PT1H5M41S

Összefoglaló

A Partizán és a Gemist közös podcastjának mai adásában Bakó Bea EU-jogász és Tehet Péter, az IDM Intézet tudományos munkatársa elemzi a magyarországi választások lehetséges következményeit. A beszélgetés hat forgatókönyvet vázol fel arra az esetre, ha a Tisza győzne, de a Fidesz…

Röviden

Műsor
Partizán Podcast
Megjelenés
2026. 03. 30.
Hossz
1 óra 6 perc
Témák
választások, jog, politika, magyarország
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Mielőtt elindul a podcast, gyorsan hadd hívjam fel a figyelmed arra, hogy a Partizán döntően közösségi támogatásokból működik.

Ha fontosnak tartod a munkánkat, csatlakozz te is, ajáld fel nekünk személyi jövedelem adód 1%-át, és szállj be a finanszírozásunkba rendszeres támogatóként is.

Így lesz a Partizán közös veled, [zene] független miattad.

A részleteket megtalálod a partizán.hu/ [zene] támogatásoldalon.

Ez itt a Gemist és a Partizán közös podcastja Közép-Európáról és a Balkánról.

EUt és összehasonlító alkotmányogot kutatok a Prágai Károly Egyetemen.

Emellett a Gemist egyik szerzője is vagyok.

Ha nem ismernétek, a Gemist egy hírlevél, ami hetente kétszer érkezik a postaládátokba, és a www.gemist.hu oldalon tudtok rá feliratkozni, ha szeretnétek többet megtudni Közép-Európáról.

Nem csak a politikáról, de jó helyekről, jó borokról, az életről.

A mai témánk a bécsi IDM Institute fürdén donuramunateng frisk tanulmánya, amely hat forgatókönyvet vizsgál arra az esetre, hogy mi történhet Magyarországon a választások után, attól függően, hogy ki milyen arányban nyer, és a vesztes elfogadja-e az eredményt.

A vendégem pedig Tehet Péter, aki amellett, hogy az IDM tudományos munkatársa és a tanulmány egyik szerzője, ugyancsak szerzője a Gevincsnek.

Szervusztok! >> Először is arra kérnélek, hogy vázold fel röviden ezt a hat szenáriót, amit vizsgáltatok, hogy mik a lehetséges kimenetelek, és aztán majd bővebben is megvizsgáljuk a legérdekesebb eredményeket. >> Hát ugye a fő kérdés az valóban az, hogy az a párt, amely megnyeri a választásokat április 12-én, az milyen arányban tudja ezt?

Tehát kétharmadot szerezze, vagy egyszerű többséget?

Értelemszerűen ez főleg az ellenzék szempontjából fontos, hiszen a Fidesz azért egy egyszerű többséggel is tud kormányozni, mert le vannak téve már az alkotmányos alapok.

Ehhez az ellenzéknek viszont sokkal inkább szüksége van kétharmados többségre, hogyha nem forradalmi úton, akkor rendszerváltást megvalósítani.

Tehát ez az egyik irány, hogy ki milyen arányban szerez többséget, és a mindenkori vesztes fél erre hogyan reagál.

A másik pedig, hogy eleve a vesztes fél elismeri-e a választások eredményét.

És hát itt azért az az elég valószínű, hogy bármilyen eredmény is születik, azért nagyon sok beadvánnyal jogorvoslati kérelemmel és hasonlóval számolhatunk.

És itt szintén a Fidesznek van egy lehetősége arra, hogy ha nem is a parlament megalakulását, hiszen annak ugye 30 napon belül meg kell alakulnia, de a teljes parlament megalakulását, tehát a végleges eredmény kiderülését kihirdetését azt valamilyen módon el tudja húzni, akár olyan módon is, hogy egy csonkaplament alakul meg, amelyben például még mindig a Fidesznek lenne többsége, hiába lett másmilyen eredmény.

Tehát az egyes >> [torokköszörülés] >> szcáriók azok ugye a leg az egyik scenári az, hogy a Fidesz nyer.

Az most teljesen mindegy, hogy egyszerű vagy kétharmados többséggel, hiszen amint mondtam, nekik mind a kettő igazából már megfelelő, tehát az egyszerű többségű győzelem is megfelelő, és a Tisza meghajol a népakarat előtt, és ezt elfogadja.

Most ez azért nem egy túlságosan valószínű forgatókönyv.

Az biztos, hogy a Tisza azért föllépne bizonyos esetekben [torokköszörülés] az eredmény ellen, és ezt megtámadná.

A másik lehetőség ugye az, hogy a Tisza szerez egyszerű többséget, és ebben az esetben valóban az az fölmerül, hogy a Fidesz erre miként reagál.

És igazából ugye a szcenáriók azok leginkább pont, hogy erről szólnak, hogy milyen lehetőségei vannak a Fidesznek ilyenkor jogi úton lépnie.

Tehát a már akkor, hogyha a Tisza egyszerű többséggel győz, a Fidesz nagyon sok mindent meg tud tenni.

De itt azért az a feltételezés, hogy egy egyszerű többségű Tisza kormányt egyébként a Fidesz még ak is fogadhat.

Tehát ezért lehet akár azt is mondani, hogy hogy elég asszimmetrikus a helyzet, hogy a Fidesznek igazából három opció is megfelelő. egy öyszerű [torokköszörülés] győzelem, kétharmados győzelem, vagy a F vagy a Tisza számára való egyszerű győzelem, hiszen minden esetben valamilyen módon az alkotmányos rendszer érvényben marad, és a Tisza nem tudná ezt lebontani.

Míg a Tiszának igazából egyetlen egy opcióra kell rámenni, és azt kéne elérni, az pedig a kéthados győzeleme csak akkor tudná a rendszerváltás ígéretét megvalósítani.

Tehát ezért van az, hogyha a Tisza >> pont ezt akartam kérdezni, hogy milyen, tehát hogy mikor a legvalószínűbb az eredmények megkérdőjelőzése, mert én is pont erre jutottam, amit te mondtál, hogy igazából még, hogyha csak sima többséggel nyer a Tisza, akkor is eléggé meg lesz kötve a keze, és nem biztos, hogy a Fidesznek érdemes lenne egy ilyen antidemokratikus lépést meglépnie, hogy akkor nem ismeri eled az eredményt.

Viszont az egyrészt meg kevéssé valószínű, hogy kétharmadot szed ez a Tisza, ha meg valamilyen csodafolytán mégis.

Akkor viszont nem tudom, hogy mi a realitása annak, hogy tényleg egy ilyen nagy győzelmet megkérdőjelez a Fidesz, mert akkor ezzel ugye ő azt demonstrálne egyrészt, hogy ő kormányon nem tudott lebonyolítani egy olyan választást, ahol rendesen megcsinálják és és korrekt a népakat akarat, mert akkor gyakorlatilag a saját állami szerveit kéne megkérdőjelez, hogy hogy akkor ez valam olyan erős volt a külső beavatkozás, hogy ezzel szemben mert ők se tudtak mit csinálni, és ezért kell meg >> ill ugye amit igen igen de hogyha még visszamegyünk arra, hogy amit te is mond mondtál, hogy hogy igazából, ha jól értem, te is azt mondod inkább, hogy egyes egyes választókerületi eredményeken keresztül lehetne, tehát hogy talán nem is feltétlenül azt, hogy szerintem ezt bontsuk szét.

Tehát hogy van ez a nagyon nagyon durva szélsőséges helyzet, hogy akkor azt mondja a Fidesz, hogy bearatkoztak az ukránok, vagy nem tudom, és és ezért érvénytelen az egész.

Ez ez most már ilyen ez nagyon Putyin stiló lenne, de már kizárni semmit se lehet.

De hogy inkább valószínűbbne tűnik az, hogy mondjuk egyes egyéni körzetekben, ahol nagyon szoros, és akkor ott mondjuk újra számoltatnak, ahol nagyon szoros, vagy azt mondják, hogy itt ott szabálytalanság volt, de akkor is, hogyha van egy kétharmadoshados győzelem, akkor azzal mondjuk édesket lehet elérni, mert max a kétharmadot le lehet vinni sima töksére, de lehet, hogy még az se.

Tehát, hogy nem tudom, hogy akkor ez mit érne, hogy egyáltalán szerinted melyik stratégia valószínű.

Tehát az, hogy mondjuk csak egy-két körzetben próbálnának gyengíteni az eredményen, vagy lehetséges, tényleg olyan, hogy borítják az asztalt és azt mondják, hogy érvénytelen az egész, mert beavatkozás.

És ezt akkor egy ezt a ezt az égérvet elmondhatná a Tisza is, hogy az oroszok beavatkoztak, tehát hogy és annak még nagyobb is mondjuk a tényleges valószínűsége.

Tehát >> hát értelemszerűen attól függően kell a Fidesznek lépnie, hogy milyen nagy a Tiszának a győzelme.

Tehát ezért mondtam azt, hogy már egy egyszerű többségű Tisza esetében is a Fidesz egyébként elő tudja venni az egész jogi fegyvertárát, amely mind legális lenne, ezekről röviden beszélek.

Ö de mondjuk egy egyszerű tiszatöbbség esetén valóban politikailag rizikós lenne, mit tudom én, nekik a háborús helyzetet is kihirdetni és erre hivatkozva a parlamentet elhalasztani, mert egy egyszerű többségű tisza esetén bízhatnak abban, hogy a kormány úgyis valamilyen módon ebbe belebukik.

Ha viszont kéthadotszer ez a Tisza, akkor egészen biztos, hogy a Fidesznek valamit kell lépnie.

Ott szerintem inkább az alkotmánymódosítás felé mennének kell, mert azt tudják jobban úgymond demokratikusan igazolni, mint sem a választás eredmény kitolását.

De amúgy a lehetőségek azok, amelyek tehát a amelyekkel tud élni a a Fidesz abban az esetben, hogyha a Tisza győz, akár egyszerű többséggel, akár kétharvaddal, de mondom valószínűbb, hogy ezekkel egy kétharados Tisza többség esetén élne csak és nem a az egyszerű többségügy győzelem esetén.

Uk értelemszerűen ugye a különböző jogorvoslati lehetőségek, amelyeknek ugye hogyha magát a választási eljárási törvényt nézzük, ott persze el lehet érni akár a választások megismétlését is satöbbi satöbbi, de nem lehet nagyon kihúzni azért a választási eredménynek a véglegessé válását.

Tehát ott én ott azzal a szárióval dolgoztam, hogy a Fidesz akár megpróbálhatná egy kétharmadoshados Tisza többsége esetén az alkotmány bíróságot bevonva az eljárást kihúzni. hogy ez arról szól, hogy a kúria döntése ellen, amely még része a választási eljárásnak, az alkot bíróságnál be lehet nyújtani.

Aztem alkotan bírósági panaszt, ami ennek a konkrét neve, amikor meg kell indokolni, hogy valamilyen konkrét alapjogomat megsértették.

Az alkotánybíróság megállapíthatja, hogy ez így van, tehát a kúria kúrját új döntésre utasíthatja vagy sem.

De minek után ugye két olyan bírói szervről beszélünk, amelyek lojálisak a Fideszhez.

Itt kialakulhat egy pingpong közöttük, hogy gyakorlatilag tudatosan a Kúria hoz egy döntést, amit aztán az alkotembíóság megsemmisít, újra elindul ez az eljárás, és itt nincs egy végső határidő, nincs egy olyan hat, >> de alkotmányogi panasználnál van választási ügyben öt nap.

Igen, de te azt ú, de te azt mindig újra és újra be tudod nyújtani.

Tehát ez >> Ja, hogy azt mondod, hogy a egy adott ügyben elvirág, és akkor majd egy másik választóterületből újra felviszik, és akkor mind a 30-cal, vagy nem tudom mennyivel, ahol mondjuk szoros lesz az eredmény, ott majd ezt mind egyesével >> és h és hogy és hogy és hogy 100 ember is be tud nyújtani.

Tehát hogy tehát hogy hogy >> igen de mindenkinek három nap a határidő és utána ö nap is, nem tudom, tehát egy-két hét alatt 9 millió ember él Magyarországon.

Persze ez mondjuk nagyon vicces lenne, hogy mi történik, hogyha beadnak 100000 panaszt és akkor lehetetlenség lenne öt nap alatt elbírálni.

Hát ezt mondom, hogy hogy hogy hogy egrész ez is lehet, hogy blokkolni a bírósági eljárást, de én inkább itt abból indultam ki, hogy ezek a öt napon belül mindig meghozzák az eljárást, de aztán újra lehet indítani.

Tehát mert ugye a az a választási eljárásnál ott nem lehet azt, hogy 25-ször indítom újra itt tenni az a az alkotmányjogi szakasznál, ami már igazából kívül van a választási eljáráson, mert ez igazából az alapjogokat érintő rész.

Tehát itt valamit be kell kamúzni, hogy milyen alapjogom sérült a a kúria döntésében.

És persze a két bírósak is együtt kell játszania, hogy mindig lehessen ezt újra indítani.

És valóban itt erről van szó, hogy gyakorlatilag egy lánculat alakulhat ki, hogyha tényleg 350 ember elhatározza, hogy elkezdik benyújtani ezt a panaszt, akkor öt napon belül, de 350szer öt napon belül kell döntéseket hozni, és addig bizonyos körzetekben ugye nem lenne végeredmény, és akár a listán sem, hiszen ugye hozzá kell tenni, hogy ameddig nincsen meg az összes egyéni körzetben a végeredmény, addig listán se lehet eredményt hirdetni, hiszen a listás eredménynél figyelembe kell venni egyéni körzetek eredményét.

Tehát nagyon radikális helyzetben kialakul egy olyan helyzet, hogy a parlamentnek 30 napon belül össze kell ülnie, mert az benne van az alkotmányban.

Egyébként szerintem ez egy joghézag, hogy nincs szabályozva, hogy hogyan kell a parlamentnek összülnie akkor, hogyha még egyébként a mandátumok akár többségét vitatják.

Az alkotmány csak annyit mond, hogy össze kell ülni a parlamentnek, akár összeülhet egyetlen egy fővel is.

Mondjuk pont nem Orbán Viktor lenne az, mert ő nem egyéző. >> Nem, de nem tudom.

Tehát hogy volt már azért erre példa, hogy jogvita lett ebből, hogy akkor összeülhet-e csonkán, de hogyha néhány képviselő hiányzik.

Meg ugye ugye olyan is volt 2022-ben, hogy nem vette föl a mandátumát mondjuk az alakú lőésen néhány ellenzéki képviselőt összeülhet.

Tehát ezért ezért csonkap >> de azért szerintem biztos, hogy van egy határ ami tehát, hogy eleve az, hogy az országgyűlés határozott képessége az az, hogy ott kell legyen a képviselők fele mondjuk akkor mondjuk nem feltéteni, mert mert ugye ugye a a alakulülésnél a korelnöknek kell az az annak a korelnök az azt nem megválasztják, hanem az adva van.

És utána kérdéses, most ezt nem tudom pontosan a házszabályból, hogy minél kell a jelenlévő képviselőknek is, minél kell az összes képviselőnek a a felének jelen lennie, mert ez megoldható, hogyha vannak egyes kérdések, ahol a képviselő a jelenlévő képviselők felének, vagy értelmezteted úgy is, mert egyébként tényleg nincsen egyértelműen, hogyha amennyiben csak 30 képviselő mandátummal lett igazolva, akkor a parlament 30 fős, és akkor a 30 fős parlament belül kell nézni az összes képviselők felét is.

Tehát akkor nem azt mondod, hogy 30 fő a jelenlévő képviselő a 200ból, hanem 30 fő is a magyar parlament, és abból kell 15-nek jelen lennie, vagy 16-nak.

Jó, de itt [torokköszörülés] szerintem tényleg ez ilyen nagyon elvont jogászkodás, merthogy azt hiszem, hogy azok az, tehát hogy ezek az ilyen nagyon durva szenáriók, amikről beszélünk, ez tényleg az hogy nagyon vicces rajta alkotmányogilag vitatkozni, de hát egyébként politikailag meg a való élet, de nyilvánvaló, hogy ez nonszens, és nyilvánvaló, hogy hogy nem lenne legitimációja egy ilyen parlamentnek és nem fogadná senki, ha úgy állna fel a parlament, hogy nincs ott legalább nem tudom, mondjuk a 199-ből 100.

Oké, de jogilag lehetséges, mert egyébként tényleg van, tehát tehát nincsen meghatározva az, hogy mikor >> csak én az arra akarok kiukadni, hogy ez tök szép, hogy jogilag mi lehetséges meg mi nem, de hogy egy idő után, hogyha már olyan szinten mindenki számára egyértelmű, hogy visszaélnek a jogi trükközéssel meg a kiskapukkal, akkor a maradék legitimációja is el fog veszni az egésznek.

És én szerintem a Fidesz folyamatosan ezzel játszik, hogy hogy ő megszokta, hogy az elmúlt 16 évben azt csinál, amit akar, mert egyedül kétharmada van, és bármit másnapra meg sürgősjárással meg minden, hogy az alaptörvénybe meg kétharmados törvénybe írhat.

De hogy egyszerűen ezzel egy idő után egy idő után pont, hogy azt motiválja az részéről, hogy negrigálják e…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Bakó Bea
  • Tehet Péter

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Hogyan trükközhet a Fidesz a választás után, ha nyer a Tisza? | Gemišt”

Miről szól ez az epizód: „Hogyan trükközhet a Fidesz a választás után, ha nyer a Tisza? | Gemišt”?

A Partizán és a Gemist közös podcastjának mai adásában Bakó Bea EU-jogász és Tehet Péter, az IDM Intézet tudományos munkatársa elemzi a magyarországi választások lehetséges következményeit. A beszélgetés hat forgatókönyvet vázol fel arra az esetre, ha a Tisza győzne, de a Fidesz… Az epizód a Partizán Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 30..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Hogyan trükközhet a Fidesz a választás után, ha nyer a Tisza? | Gemišt”?

Fő témái: választások, jog, politika, magyarország.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Hogyan trükközhet a Fidesz a választás után, ha nyer a Tisza? | Gemišt”?

Megjelenés: 2026. 03. 30.. Hossz: 1 óra 6 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan-podcast/hogyan-trukkozhet-a-fidesz-a-valasztas-utan-ha-nyer-a-tisza-gemist-6b2a797b

Több epizód a Partizán Podcast-ből