Pertu

Ne feledjük, óriások vállain állunk - Nagy István / PERTU 163. rész

· PT1H37M24S

Összefoglaló

Nagy István meteorológus, a szentegyházi meteorológiai állomás működtetője a Pertu podcast vendége. Gyerekkora óta lenyűgözik a légköri jelenségek, később saját műszerekkel és terepi mérésekkel kezdte feltérképezni Székelyföld mikroklímáját. Előrejelzései mára gazdák, túrázók és…

Röviden

Műsor
Pertu
Megjelenés
2026. 08. 06.
Hossz
1 óra 37 perc
Szereplők, említett nevek
Nagy István
Témák
meteorológia, időjárás-előrejelzés, székelyföld
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tehát én ezt a Facebookos profilt, amikor megjelent [zene] a szentegyházi meteállomás, én azt nem komolyan gondoltam, mondom, egyel fennel valamit csináljuk, lássák.

Szerencsére a megfigyelő hálózatba dolgozok, tehát nekünk örökké [zene] igazunk van. >> Az az nagyon >> már mi azt mondjuk, ami van, az alapparamétereket kell [zene] tud mérni és rögzíteni.

Tehát tartalom, légnyomás, hőmérséklet szélirány [zene] szélsebesség, csapadék.

A megfigyelés az egy fontos támpillére [zene] az előrejelzésnek.

Kockarészem nekem is van de az le van kerekítve.

Abban az időben én nagyon-nagyon [zene] féltem a villámlástól és a dörgéstől olyan szinten, hogy az asztal alatt bőktem, nyerítettem. [zene] >> Menj már. >> Igen.

A szél bömbölt egy irányba, és én bömböltem másik irányba, és egyszer nézem, hogy istók, a felhők mozognak, és így.

És akkor azt kellett nézni fél napig, hogy í hát a [nevetés] fejelők mozognak.

Valamikor fejjel bele voltam az amatőr csillagászkodásba állva, most is benne vagyok.

Ez az amatőr rádiózást, ez egy fantasztikus [zene] hobbi.

Mai napig én azt mondom, már a varázslat. >> Ez itt a Perto Erdély legközvetlenebb portré podcastje.

Különleges karakterek, érdekes életutak, motiváló példaértékű tevékenységek és persze jó sztorik.

Mondják mi felénk, hogy jaj, olyan ez, mint az időjárás.

És gyanúm szerint ezalatt mindannyian ugyanazt értjük.

Sziasztok, ez itt a Pertu Erdély legközvetlenebb portré podcastje, és ma időjósok leszünk, időjárásról fogunk beszélgetni, ugyanis egy nagyon komoly úriember a vendégem, nem más, mint Nagy István, meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.

Hát szervusz, kedves István. >> Szia!

Mondom, hogy nagyon komoly beszélgetésnek nézünk elébe, de hát ez közel sem igaz, hiszen akár úgy is bemutathattalak volna itt a nagy komolykodós Nagy István helyett, hogy mindenki kedvenc meteós pityuja, mert te vagy Erdély meteós pityuja.

Hát hogyan és miként ragadt rád ez a név?

Kezdjük innen talán ez a legfontosabb. >> Jaj istenem. >> Jaj istenem.

Jól elkezdtük, ugye? >> Kezdjük úgy, hogy az osztálytársaim, mivel én itt Sebsi Szentgy Györölgyi vagyok ugye Mikós voltam.

A Székem Mikó kollégium. >> Igen.

És még vagyok már ugye ott >> a Mikós.

Ezt megtanultam itt a pertóasztala mellett. >> Ott kezdődött a pityuzás.

Addig Isti voltam voltam Pisti.

Pistike Pistikavánka. >> Istvánka. >> István.

Amikor így szólítottak hivatalosan, hogy István, akkor örökké tudtam, hogy baj van. >> Akkor volt a szigorú. >> Az az az nem volt jó.

De valahogy nem tudom a suliba pityu jamad.

Aztán olyan is volt, ugye több István osztálytársam volt.

És amikor mondta a tanárnő, hogy István, akkor többen néztünk, h oké, de melyik? >> Ühüm.

Na >> és akkor így mindenkinek jutott vagy egy Isti, vagy egy Pityu, vagy egy Pisti.

És azt hiszem, hogy ez a meteós pityu, vagy ez a kis ragadványnév oda az elejére, az nem véletlenül került oda, hiszen hadd mondjam el, hát valószínű főleg azoknak, akik távolabbról hallgatnak, néznek bennünket, nem nagyon tudhatják, hogy te mondhatni önszorgalomból lettél meteorológus. olyannyira, hogy a szentegyházi meteorológiai állomásnak tulajdonképpen te vagy a vezetője.

És segíts nekem, hadd magyarázzuk el akkor így rögtön a legelején, hogy ez egy ilyen szenvedélyből, hobbiból egyszer csak tényleg komoly hivatalos mérőállomásá alakult történet.

Ugye ez a szentegyházi >> hát rövid zárójel az enyém az nem hivatalos. >> Nem hivat nincsen elfogadva hivatalos. >> Nincs, de nem is baj. >> Hát de én úgy tudom, hogy a például a te méréseidet azt azért úgy használják meg, komolyan veszik.

Azt én nem tudom, [nevetés] remélem, hogy nem.

Viszont nem hivatalos állomás, tehát a a megfigyelő hálózatban, mérési hálózatban nincs benne.

És ez azért jó, mert gyakorlatilag rendelkezhetek fölötte úgy, ahogy én akarok.

Na, vissza az ele >> hát szerintem a te utadat azt végig fogjuk járni rendesen.

Sebsi Szentgyörgyi gyermekévektől kezdve, úgyhogy annyira egyelőre ne menjünk vissza az elejére.

Engem így első körben az érdekel, hogy hogyan lehet egy ilyen állomást létrehozni, te Pityú, hogyha önszorgalomból, szenvedélyből született mindez, akkor hogy jött létre ez a szentegyházi meteóállomás? >> Az egész úgy kezdődött, hogy 2013 táján van egy kedves barátom Szentegyházán, akinek a telkén indult az egész.

Tehát mi blokklakók vagyunk, de ez a barátom szolgáltatott egy kis területet az ő parcellájából, ahol azt mondta, na jó, akkor valamit rakjunk össze.

Nekem akkor voltak kezdetleges műszerek, mert én mindig valamilyen okból kifolyólag nekem örökké volt valamilyen hülyeség. >> Ühüm. >> És kezdetleges szinten ott elindítottam, elindítottunk egy mérőpontot.

A lényege az volt, hogy valamilyen szinten legalább egy hőmérsékletet se csapadékot tudjunk rögzíteni.

És [horkantás] aztán abból indult így az egész.

Fokus >> egyik dolog a másikat követte.

Kérlek segíts nekem teljesen laikusnak elmagyarázni azt, hogy oké, hogy műszerek, de hogy így mondjuk alapkészlet vagy alapfelszereltség szempontjából mire van szüksége egy mondhatni hobbi meteorológusnak ahhoz, hogy hogy egy ilyen kis mini állomást összehozzon?

Tehát, hogy képzeljük el, üres telekés rajta.

Hm. >> Hát az alapparamétereket kell tud mérni és rögzíteni.

Tehát párat tartalom, légnyomás hőmérséklet szélirány szélsebesség, csapadék.

Ez most egy starter pack, ugye? >> Igen.

Igen. >> És hogy ezt megoldjad, hogy az automatizálva működjön, oda értelemszerűen az állomás is automata kell legyen.

És nekem is úgy volt előre kezdetleges eszközzel történt ez a dolog.

És aztán ugye ahogy tállt az idő, úgy úgy megszaparodtak a jobb dolgok, a jobb szenzorok, [sóhajtás][zihálás] és úgy egy kicsit most már olyan, hogy full automatába működik.

És akkor ezt úgy képzeljem el, hogy te időről időre kimész erre a telekre, akkor a műszereid mellé azok egyébként meg automatán működnek, és gyanom szerint akkor beküldik az adatokat valahová, ahol te ezt gyűjtöd.

Ez ez egy egyszerű számítógépet képzeljek el. >> Így van.

Tehát van egy >> vannak a szenzorok. >> Igen.

Most azt kell eldönteni ilyenkor, hogy te csak meg akarod nézni odakint hány fok van-e, vagy akarsz mérni statisztikákat készíteni belőle.

Aha, >> mert hogy hány fok van, az kirakom a hőmérő megnéz, megmondja.

Így van. >> De ahhoz, hogy én kicsit igényesebb munkát végezzek, arra vannak bizonyos standardok, hogy a hőmérséklet például árnyékba, a fű fölött, tehát fű kell legyen alól 2 m magasan kell mérni. >> Na miért?

Kérlek, itt tegyünk egy záróját rögtön magyarázd el, hogy értsem.

Ö ez azért van, hogy elégségesen távol már a Földtől, hogy a Földtől való visszaverődések ne befolyásolják nagyon a mérést.

Viszont [sóhajtás][zihálás] azért minél alacsonyabb kell kerüljön a Földhöz, mi azért mondjak talajmenti hőmérsék.

Tehát ez most nem a talajhőmérsékletre értem, hanem a léghőmérséklet felszín fölött 2 mrel.

És miért fontos, hogy fű legyen alól? >> Az is tompít valamit ebből a visszaverődésből. mind ezeket a hangfejuf fogó cuccokat a falon.

Tompit, mert hogyha például vegyük azt a példát, hogyha beton lenne alatta, akkor >> Ja igen, igen, akkor csalna, hogy hov >> Igen, nagyon az visszaveri nagyon a menet. >> És akkor van a szenzor és akkor van egy ilyen kütyű, olyan mint egy ilyen magas feszültségű porcellán, arra hasonlít ilyen kicsi >> izé >> izé amit a levegő jól átjár, viszont a szenzort magát árnyékba tartja.

És abban van benne, és abban van két szenzor, ami méri az egyik a hőmérsékletet és a másik a páratartalmat.

Ez 2 menen történik. [zihálás] Akkor a szalá azt 10 men méret fent. >> Fent magasan földfelszíntnől 10 m. >> Igen, egy oszlop tetején.

Az azért kell olyan magasan, mert a földnek a földfejszínnek fékező hatalása van. >> Na igen.

Ez már megint fizika. >> Igen.

És akkor az, hogy ott hiteles érték legyen, az enyém 5 menen van két okból kifolyólag már van két nagy villanyvezeték mellette.

Ühüm. >> Nem jó ott túl magasra felkótogtatni.

Másik az, hogy egy ilyen domb háton van egy ilyen kicsi gerincen, tehát ott ott gyakorlatilag a szél az úgy éri, ahogy kér.

Tehát akkor az nem kellő a 10 m elég felezni és >> Igen.

És akkor csapadékmérés az másfél méteren.

A >> ezek a szabványok szerint működik egyébként országos szinten minden mérőállomás.

És akkor gyanú szerint nem csak országos szinten, tehát mondjuk egy magyarországi [torokköszörülés] vagy éppen holland. >> Aha.

Ez egy egészen ilyen külön csodavilág, hogyha teb igen már standardizálni kell, mivel hogy egy mérés nem elég az, hogy neked pontos szenzoraid legyenek, azok ott megfelelő módon kell felszerel.

És hogyha megfelelő módon is van felszerelve, a harmadik bökkenő az, hogy az a helyszín, ahol ez fel van téve, az reprezentatív legyen arra a térségre. >> Hát ez egyébként zseniális.

És még annyit mondjál kérlek, hogy ezzel a módszerrel, vagy ez a módszer mentén működik gyanom szerint, akkor minden egyes nagy állomás, akár a csíkszer is, ugye, ahol ahol te magad is alkalmazva vagy, mint munkatárs.

Mindenek előtt köszönöm szépen, hogy engem laikust egy kicsit így bevezettél, mert akkor már tudom honnan kell induljunk, tudod, tehát nem teljesen butaként ülök itt veled szemben, mert be kell valljam, hogy nem véletlen az sem, hogy hogy szánt szándékkal az időjós megfogalmazást használtam, de láttam az arcod és hidd el, hogy pont ezért, mert ugye a köztudatban az van, kicsit hasonlít itt a mi szakmánk.

Tőlünk rádiós műsorvezetőktől azt várják el, hogy mindent is tudjunk.

Tőlünk is néha elvárnak olyan dolgokat, tudod, hogy illen ők műsorvezetőként, rádiósként tudni, ami abszolút nem releváns akkor, mikor mondjuk szórakoztató reggeli műsorról beszélünk.

És kicsit így vagyunk veletek meteorológusokkal is, nem véletlen, hogy időjósként használják esetleg a közbeszédben, mert van egy ilyen érreleváns elvárás, hogy hogy ti talán meg tudjátok nekünk aztán percre, másodpercre pontosan mondani két évre előre, ha arról van szó, hogy akkor én most vigyek első kabátot vagy sem.

Te, mert ez tudom kényes téma a szakmátokban.

Te hogy viszonyulsz ehhez az időjós versus meteorológus kérdéskörhöz, mert a a grimas az arcodon sok mindent elárul.

Na most ez érdekel szavak szintjét. >> Itt most azzal kezdem, hogy szerencsére a megfigyelő hálózatba dolgozok.

Tehát nekünk örökké igazunk van.

Az az [nevetés] nagyon >> már mi azt mondjuk, ami van >> egyébként.

Igen. >> Ugye a prognosztika a miénk, a megfigyelés az egy fontos támpillére az előrejelzésnek, mert ugye a jelenlegi állapot ismerete nélkül nem tudsz prognozik >> következtetni se, hogy mi lesz.

És ezért kellenek olyanok, mint mint mi, akik ugye terepen megfigyeljük az időjárást és számszer számszerűsítjük a a megfigyeléseinket.

Ebben benne vannak jelenségek, fejhőtípusok látótávolság égboltföldöttség, mindenféle.

És erre jönnek az automataállomás által mért adatok. >> Ühüm. >> Na és akkor ebből lesz ebből egy ilyen katyvasz.

Bocsánat infócsomag mondott halált hallják meg, hogy [nevetés] >> miket mondom, mert >> igen egy számsor, >> de gyanom szerint nekem laikusnak tényleg katyvasz lenne, ha ránéznék egy ilyen eredménytáblázatra. >> Ez ez egy ez egy számsor. >> Jaj, ez egy hosszú >> egy ilyen hosszú számsor.

Van benne csomó szám. >> És mi minden csoportnak megvan a maga jelentősége, hogy mi mi az? >> Jaj.

És akkor ezt azért kell itt csinálni, mert amikor mi beküldjük az észlelést a központba, az megy tovább a számítógépbe.

Számítógép alahogy értelmeznie kell a számítógépnek.

Én hiába mondom neki, hogy koman félig födött az égbolt, ő nem fogja megérteni, de hogyha [torokköszörülés] én számszerisittem az észleléseket, >> igen. >> Akkor feldolgozható lesz.

Könnyű könnyen feldolgozható lesz. >> És akkor >> hogy jut el ez az egész történet oda, hogy időjóslás, mert mondod, hogy akkor ti vagytok a csapatnak az a része, akik az adatokat gyűjtik. megkockáztatom, de javít tévednék, hogy akkor van olyan meteorológus is, aki egy kicsit a a következtetésekkel, vagy konkrétanus >> Igen. a progn prognózissal magával foglalkozik. >> Prognosztikás kollégák.

Hát ez egy nagyon érdekes folyamat, mert ez egy ilyen nagyon fantasztikus tánc, hogy fogalmazzak úgy. >> Jó. >> Ö a megfigyelésnek három lépcsője van.

Vegyük a fő fő fő hármat, >> illetve a négyet. [nevetés] Tehát vannak a felszíni megfigyelések és mérések.

A megfigyelésekkel foglalkozunk.

A mérésekkel foglalkozik az automatika. >> Akkor van a radar, a meteorológiai radar, amelyik folyamatos radarok, radarhálózat, amely folyamatosan pásztázza a légkört, és nézi a felhőformációknak a mozgását.

Ugye arra lehet következtetni, hogy mekkora benne a csapadékzitás, tehát minél nagyobb szinten veri vissza a radarhullámokat, annál sűrűbb. >> Itt van egy csingilingi tanárbácsi.

Ezek a radarok, ezek hol vannak?

Nem tudom, úgy képzeljem el, hogy ezek ilyen magas, nem tudom, oszlopon lévő valami. >> Igen, egy ilyen k rácsz kötés, hogy mondják, milyen szerkezetes tuti ilyen nagy oszlopon, nagy a >> állványon vannak. egy nagy fehér gömb. >> Jó. >> És ez a nagy fehér gömb az egy olyan gömb, amelyik ugye rádiofrekvencia szempontjából egy totál átlátszó közeg, viszont az védi magát az antennát az időjárástól.

És az antenna benne ugyanúgy forog, most úgy képzeld el, mint a repülőtéri nagy radartányérokot, csak gyorsan. >> Milyen komoly? >> És és pásztázza a légkört folyamatosan.

És az állít össze, ez egy olyan mozaik térképet úgymond. az a több radar, amelyen gyönyörű szépen látszik a felhő rendszereknek a mozgása, a sűrűsége, és meg lehet határozni még azt is a radarhoz képest, hogy radiális…

Említett entitások

Témák

  • meteorológia
  • időjárás-előrejelzés
  • székelyföld

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ne feledjük, óriások vállain állunk - Nagy István / PERTU 163. rész”

Miről szól ez az epizód: „Ne feledjük, óriások vállain állunk - Nagy István / PERTU 163. rész”?

Nagy István meteorológus, a szentegyházi meteorológiai állomás működtetője a Pertu podcast vendége. Gyerekkora óta lenyűgözik a légköri jelenségek, később saját műszerekkel és terepi mérésekkel kezdte feltérképezni Székelyföld mikroklímáját. Előrejelzései mára gazdák, túrázók és… Az epizód a Pertu című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 08. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Ne feledjük, óriások vállain állunk - Nagy István / PERTU 163. rész”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Nagy István.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ne feledjük, óriások vállain állunk - Nagy István / PERTU 163. rész”?

Fő témái: meteorológia, időjárás-előrejelzés, székelyföld.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ne feledjük, óriások vállain állunk - Nagy István / PERTU 163. rész”?

Megjelenés: 2026. 08. 06.. Hossz: 1 óra 37 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/pertu/ne-feledjuk-oriasok-vallain-allunk-nagy-istvan-pertu-163-resz-123bdb50

Több epizód a Pertu-ből