Reaktor Podcast

Teleki Pál emlékezete - Beszélgetés Ablonczy Balázzsal

· PT48M3S

Összefoglaló

A Reaktor Podcast e heti adásában Ablonczy Balázs történész a vendég, aki Teleki Pál életútját, munkásságát és emlékezetét mutatja be. Teleki Pál meghatározó alakja volt a 20. századi magyar történelemnek, aki politikai pályafutása mellett földrajztudósként és az MTA tagjaként…

Röviden

Műsor
Reaktor Podcast
Megjelenés
2024. 12. 16.
Hossz
48 perc
Témák
történelem, teleki pál, 20. század
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] teleki pál a horti korszak meghatározó politika történeti szereplője a következő percekben róla beszélgetünk mai vendégünkkel ablonci balázs történész habilitált egyetemi docenssel akinek nagyon köszönjük hogy elfogadta a meghívást én köszönöm a meghívást hát sok felől lehetne indítani egy telekis beszélgetést én talán onnan kezdenék hogy politikusi pályája mellett telekipárt földrajztudósként mta tagként számos szervezet tagjaként például a turáni társaság tagjaként tartjuk számon hogyan lesz teleki pálból a 20 század magyar történem könyveinek állandó szereplője és az a politikus akiről egyébként ablonci balázs is könyvet ír hú hát alapvetően azt gondolom hogy a a kicsit a vége felől közelítsük meg a dolgot nyilván van egy halál ami nagyon sokak képzeletét izgatja hogy 1941 április 3-ára viradó éjjel öngyilkos lesz ugye vannak erről viták is most öngyilkos meg gyilkolták én azt gondolom hogy hogy hogy számos jel mutat abba az irányban hogy öngyilkos l tehát van egy ilyen tragikus életpályánk ez azért nem szokványos hogy hivatalban lévő magyar miniszterelnök öngyilkos lesz van egy második fele a történetnek ami kevésbé az amit a nagyon professzionális fölvezetésben mondott hogy hogy ő politikus volt azt hiszem hogy politikusnak ő egyébként nem volt olyan a szó hagyományos értelmében és itt hogyha beszélünk majd betlen istvánról tehát a szó betlen istván értelmében nem volt egy nagyon furma ányos politikus viszont egy elképesztő értelmiségi hálózatépítő is volt hát gondoljunk csak a cserkészetre ahol ugye a tiszteletben egy főcserkész volt hosszú évtizedeken keresztül nagyon sokan gyakorlatilag vele azonosítják a cserkészetet és ebben részben van igazság vagy ennek van alapja kurátora az ötös kollégiumnak a ami ugye a magyar tanárképzésnek humán elitképzésnek egyáltalán az elitképzésnek egy kiemelt helye ugye a budapesti tudomány egyetem melletti ilyen kollégium tulajdonképpen vagy ott van például budapest esti tudományegyetem közgazdasági kara ahol ami gyakorlatilag a létrejöttét is telekinek köszönheti tehát az első teleki kormány idején jött létre iszonyatos ellen ellenzés van az egyetemi tanárok részéről az egyetem rektora azzal fenyegeti akkor hogy meg beperli a kormányt tehát minden amit el lehet képzelni mindent megtesznek ellene mégis létrejön tehát a mai corvinus egyetem elődje tulajdonképpen és telek it lesz egyetemi tanár ahol szintén tanítványok hódolók rokonok de alapvetően tanítványoknak egy el g széles köre van körülötte akik közül nagyon sokan elég magasra emelkednek akár az intellektuális téren akár politikai téren akár csak ilyen megmondó emberként tehát hogy egy széles spektrumot mondjunk mondjuk kovács imre későbbi parasztpárti politikustól kezdve csészabu lászló esszéistán át olyan földrajzosokig mint például markos györgy vagy mások ezek a a ezek az emberek bizonyos értelemben rendszereken átmentették telekinek a respektusát tehát hogy itt egy különleges értelmiségi személyiségről van szó egyébként bizonyos értelemben különleges értelmiségi személyiségről van szó és bizonyos értelemben ez a a haláleset és a a a a politikusi szereplése mellett azt gondolom hogy ez a fajta értelmiségi aura vagy vagy dicsfény vagy nevezzük akárhogy biztosítja az ő helyét a biztosította az ő helyét a magyar értelmiségi pant vagy magyar politikai panteomban nézzük meg hogy tulajdonképpen gyakorlatilag a 60-as évek végétől hát egy egy egy egy egy kortárst történész nagyon találó megállapít mink andrás tal találó megállapítása szerint telekinek helye lett a a még a kádrendszer antifasiszta panteonjában is jól lehet az alaksorban tehát hogy ha emlékszünk rá míg betlen istván életrajzára hogy a 80 a 90-es évek elejéig kellett várni a telekiről már születtek a 60-as években is feldolgozások tehát egy jó 20-25 évvel korábban megindult az ő beemelése persze mondtak róla sok rosszat hogy reakciós volt meg meg arisztokrata meg a numerus kausus meg satöbbi ennek egy része igaz volt egy része nyilván irreleváns tehát hogy megindult egyfajta visszaemelé a közbeszédben megjelentek róla irodalmi művek vagy gondoljunk hát már 80-as években járunk bereményigéz a tanítványok című filmjére ami aminek egy nagyon melléks szereplője ugye de nagyon fontos szereplője teleki tehát ezek a tényezők szerintem nagyon élesen bevésték őt a a szélesebb mondjuk így értelmiségi közvéleménynek a tudatáv a horti korszak hajnalán érkezik meg a nagyon nagy színpadra minis elnökként és hát ekkor történik trianon is melynek következtében a következő éveket évtizedeket a revízió kérdése határozza meg ő személyesen akár mint politikus akár mint magánember erdélyi család széki gyökerekkel hogyan éli meg a békediktátumot hát nyilván nagyon rosszul ugye ráadásul e ezt tényleg ebbe nem szoktunk belegondolni meg őt ez azt hiszem lehet hogy annyira nem is érdekelte de e számára egy egzisztenciális zuhanás is hiszen ugye nem egy nagyon az erdélyi arisztokraták általában szegényebbek mint a magyarországi tehát nem egy ilyen házi 1000000 holdas uradalomm állunk szemben neki néhány néhány ezer holdja volt ha jól emlékszem egy két-3000 holdja volt az édesapjától rádás nem is ugye a nevével ellentétben az csak egy előnév a székig gróv teleki ez fönn a mai máramaros vegyében az akkori szatmárvár megyének az északkeleti szegletében nagybánya környékén voltak birtokhai amiket a román földreform elvesz a kastélyt nem veszi el tehát hog nyár nyaranta például ellentétben betlen istvánnal a két világháború között is nagyon sokszor hazajár de ez mondjuk egy elég exzistenciális zuhanás tehát hogy el is mondja vannak ilyen levelei például világgazdasági válság idején hogy el kellett adnom az autómat nem tudok autóval járni hozzáteszem úgy hogy az édesanyjai ágról az édesanyja egy nagyon gazdag pesti görög kereskedő családnak a a sarja volt ott azért hát nem azt mondom hogy volt mit tejbe aprítani de ott bérházak voltak részvények voltak satöbbi tehát mondjuk koldulnia nem kellett azért de azért ennek a a családi vagyonnak a megroppanása egzisztenciálisan érintette tehát de ezt mondjuk félretenné mert ő tényleg nem az a típusú ember volt sok minden rosszat mondtak róla de de de egyáltalán nem az a típusú ember volt aki aki ez ezekre az anyagi dolgokra nagyon odafigyelt volna tehát odafigyelt mert tehát hogy a de ha nem volt akkor ebből se csinált különösebb kázust a másik része az hogy ugye korábban is elkezdett már politizálni parlamenti képviselő volt és a háború alatt pedig az úgynevezett hadigondozó hivatalnak a államtitkári rangban lévő elnöke tehát az azt jelenti azt mondanánk hogy az ilyen a a a a rokkant katonák ilyen társadalmi reintegrációjával meg gondozás val volt megbízva és aztán ugye a károlyi féle ő egyébként károlyi mihály elég jó kapcsolatban volt ezt aztán ügyesen igyekezett később el elkamillázni hogy mondani szokás de svájcba megy még a károlyi kormány idején és aztán bécsbe aztán szegedre az ellenforad ami kormány külügyministerze lesz tehát folyamatosan emelkedik a politikai elitbe de tulajdonképpen azt gondolom persze ez egy mi lett volna ha kategória de tulajdonképpen ha nincs trianon ő való és van hozzá akarat valószínűleg akkor is belekerül a politikai elitbe tehát miniszter lesz belőle bár már hozzáteném ha megnézzük a politikai szerepvállalásainak az időpontjait 1905-6 az úgynevezett koalíciós válság időszaka 19161 20 a a a történelmi magyarország összeomlásának időszaka és akkor visszavonul megint és 38al először kultuszminiszter majd pedig miniszterelnök lesz megint tehát mindig akkor lép be a porondra amikor magyarországon válsághelyzet van benne volt egy nagyon-nagyon erős küldetés tudat azt azt hiszem egyfajta hát ilyen misszionáriusi hevület hogy neki rá ő egyébként nem nem szereti a politikát ez volt a saját krédója de egyébként ha hazának szüksége van rá vagy olyan a helyzet akkor jönnie jönnie kell és ugye 18-19 nyilvánvalóan ilyen helyzet volt ráadásul az szerencsésen egybe csengett a korszakban hogy a a párizsi békekonferenciáan így nem szoktunk belegondolni mer tulajdonképpen meg az első világháborút lezáró békék azok a földrajz apoteózisát hozzák tehát nagyon sokan úgy gondolták hogy a földrajz az a tudományi ág amivel birodalmakat lehet létrehozni és exakt módon meg lehet tervezni hogy az akkor az a határ az hegyre támasz odjon meg folyóra támaszkodjon meg meg minden másra támaszkodjon és akkor az egy élhető ország lesz és ugye teleki akinek egyébként van egy földrajzos ény is bár sose végzett földrajzi tanulmányokat ebben a ebben a pozícióban abszolút a helyén találja magát és elemében van szervezi a magyar békedelegáció szakértői csapatát memorandumokat szerkeszt és ez élete végig elkísértetető második miniszterelnöksége alatt is ő kikéretett könyveket a fővárosi könyvtárból a lakására szállítatta őket hogy memorandumot szerkesszen visszacsatolásáról és a memorandumot eljuttassa a brit a francia az olasz a német állam és kormányfőknek tehát hogy hogy hogy egy egy egy egy elhivatottság a történelmi pillanat és nyilván az hogy a hogy hogy olyanokra volt szükség a a berendezkedő két világháború közti magyarországon amit hortikorszaknak is szoktunk hívni bár én különsebben nem szeretem ezt a kifejezést hogy hogy az ő világnézetéhez ez passzol tehát hogy ezek a dolgok megtalálták őt és aztán valóban a két háború között ő pedig a revízió gondolatának az gyakorlatilag egyes számú teoretikusa volt magyarországon részben földrajzi de részben propaganda alapon is meg mindenhogy máshogyan nagyjából másfél hónappal trianutnál jön el ez a által is említett történelmi pillanat és ekkor lesz először miniszterelnök onnan közelíteném meg a kérdést hogy miért éppen rágondolt horti miklós ugye miniszter volt onnan emelkedik majd kormányra 20 július második felében de hogy hogy-hogy ráesett a választás hát ugye először betlen ez ugye 20 júliusában vagyunk van egy kormányválság a simonyi semadam kormány amelyik aláírja a tran békeszerződést a koalíciós partnerek ugye két nagy párt van egy alkot egy koalíciót a keresztény nemzeti egyesülés pártja ami egy inkább legitimista erősen keresztény sok tekintetben katolikus karakterű tömegpárt ami viszonylag frissen jött létre a másik oldalon pedig ott van a kisgazda párt ugye ez nagyatádi szabó istván pártja egy szabadkirályválasztó tehát ha inkább habsburg ellenes vagy legitim ö történelmi jogfolytonosság ellenes kicsit reformált vagy protestáns karakterű párt ezek de nagyjából nyilván itt vannak mindenféle csoportok ezen belül tehát nem akarnám mondani hogy teljesen egynemű de ennek a két csoportnak együtt működni és ez nem egy problémamentesen és a a a kormány vagy az államfő horti miklós először betlen istvánnak kínálja föl a kormányfőséget betlen ezt visszautasítja azt mondja hogy ne és ő maga ajánja telekit aki egyébként neki szegről végről rokona mert ugye betlen édesanyja teleki lány nem közvetlen rokon de hát az erdélyi arisztokráciában gyakorlatilag mindenki meg hát ez egy kis közeg mindenki ismer mindenkit és elég sok rokoni szál van köztük és ajánlja ő ajánlja teleki pált aki azt gondolom hogy nem volt egy nagyon elkötelezett abban tehát ő az szerintem az alkatától idegen lett volna az hogy például ő vigye végig a betleni konszolidációt tehát hogy 10 évig vezessen egy országot és megtegy azokat a lépéseket hát amiket később betlen megtett de elég komoly nekiszánást mutatott és nem szoktuk összerakni de egy csomó olyan törvényt vagy lépést ami mondjuk a két világháború közti magyarországot tulajdonképp megalapozza azt ő hoz meg ugye az egyik a nagyatádi féle földreform törvény amit ugye nagyatádi szabú istvánhoz a kisgazda miniszterhez kötnek de hát valójában az egész kormány kellett hozzá ami ugye arra volt jó tulajdonképpen hogy a a a vidék szociális lázongását meg földésségét részben lecsendesítse ez nem volt egy nagy mértékű földosztás tehát jóval elmaradt a szomszédos országok ban végre végveí földrefontta de azért mégis csak körülbelül 400000 igény jugugosultnak nyújtott földet ezek általában pici parcellák voltak egy másfél két hol tehát önfenntartásra alkalmasak de vagy nem feltétlen alkalmasak de egy csomó mindenkinek a a saját tulajdonérzetét adták meg miközben nyilván egy csomó adminisztratív nehézség is ezt hátráltatta meg a telekkimérések lassan haladtak satöbbi meg a kártalánítások is elhúzottak de alapvetően volt 400000 családfő hozzátartozókkal együtt másfél millió ember aki azt gondolta hogy végre van egy saját földje vagy egy darabháza ez ez nem egy ez ez egy nem elhanyagolható szempont mondjuk a az úgynevezett konszolidációban a másik ugye a numerus clusus törvény amit amit teleki mindig is szorgalmazott és még később is amikor módosították kiállt mellett ez ugye a zsidó hallgatók zsidó egyetemi hallgatók beiratkozásának a limitálásáról szóló törvény amit aztán 28-ban egyébként betlenék enyhítenek nem törölnek el teljesen aztán 38-ban tulajdonképpen visszajön ami egy a a radikális jobboldalnak egy nagyon intenzív követelése volt ezt is teleki hozza meg ő szavaztatja meg a rendtörvényt az úgynevezett rendtörvényt a 21 évi hármas törvényt ami hát gyakorlatilag a a a jobb és baloldali szélsőségek elleni radikális állami vagy erős erőteljes állami fellépést támasztja alá tehát az a az a fajta rendszer ami létrejön utána az az autoriter konzervatív elemekkel elemekből építkező rendszer ami a ami a két világháború közti magyarországon van részben ezekből a törvényekbő sarjad ki és van egy csomó más minden gazdasági konszolidációt indít el ez kudarcba fullad de néhány hétig k néhány hónapig úgy néz ki hogy ez menni fog ugye itt a király kérdésnek az első éles exponálása is az ő miniszterelnökségéhez fűződik tehát egy csomó minden történik ami fontos dolog és azt gondolom hogy meghatározza a két háború közti magyarországról de ő ő és ez csúnyán hangzik de tulajdonképpen ő nem ebből a szempontból nem volt egy hosszú távfutó tehát hogy ő biztos hogy nem alkatilag nem volt alkalmas arra hogy 10 évet lehúzzon úgy mint betlen istván mert egy eléggé töprengő gyötrődő na a saját képességeit is egy…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Ablonczy Balázs

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Teleki Pál emlékezete - Beszélgetés Ablonczy Balázzsal”

Miről szól ez az epizód: „Teleki Pál emlékezete - Beszélgetés Ablonczy Balázzsal”?

A Reaktor Podcast e heti adásában Ablonczy Balázs történész a vendég, aki Teleki Pál életútját, munkásságát és emlékezetét mutatja be. Teleki Pál meghatározó alakja volt a 20. századi magyar történelemnek, aki politikai pályafutása mellett földrajztudósként és az MTA tagjaként… Az epizód a Reaktor Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 12. 16..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Teleki Pál emlékezete - Beszélgetés Ablonczy Balázzsal”?

Fő témái: történelem, teleki pál, 20. század.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Teleki Pál emlékezete - Beszélgetés Ablonczy Balázzsal”?

Megjelenés: 2024. 12. 16.. Hossz: 48 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/reaktor-podcast/teleki-pal-emlekezete-beszelgetes-ablonczy-balazzsal

Több epizód a Reaktor Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból