Petcast. Az állati podcast

Ha változik a kutyád viselkedése, vidd állatorvoshoz!

· PT20M5S

Összefoglaló

Sátori Ágnes állatorvos, viselkedésterapeuta a kutyák viselkedési problémáiról beszél, rávilágítva, hogy a környezeti változások, a túlzott ingerterhelés és a gazdák saját stresszszintje is befolyásolhatja az állatok viselkedését, és kiemeli a felelős állattartás fontosságát.

Röviden

Műsor
Petcast. Az állati podcast
Megjelenés
2024. 06. 16.
Hossz
20 perc
Szereplők, említett nevek
Sátori Ágnes
Témák
kutyák viselkedése, állatorvos, viselkedésterapeuta, felelős állattartás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

valamit valamiért tehát ha kutyát tartunk felelősséggel jár ha macskát tartunk ha madarat minden állat felelősséggel jár nem kötelező én nagyon sok jó példát látok tehát van olyan amikor gazdák azért mert a kutya nem bírja el a városi környezetet nem a kutyától szabadulnak meg hanem megoldják hogy ki tudjanak költözni kertvárosi részre az aki munkahelyet vált azért hogy több szabadideje legyen a kutyájához nagyon sokféle ember nagyon sokféleképpen reagál ez a petcast az állati jógazdik podcast csatornája ha neked is van kisállatod és fontos számodra hogy hosszú és boldog élete legyen akkor ez a podcast neked szól tippeket ötleteket hasznos és érdekes információkat kapsz itt ahhoz hogy kihozhasd magadból a legjobb gazdit mert a te kis kedvenced is a legjobbat érdemli így van a podcast az állati podcast együttműködő partnere az nlc a mikrofonnál hajmanéva egy podcast csatorna működtetése költséges dolog akárcsak az állattartás az adást és ezzel a padcastot a felelős állattartás népszerűsítésében a vodafone podcast pioneers a vodafone sokszínű tartalmakat népszerűsítő programja támogatja a petkas mai adásának vendége sátori ágnes állatorvos pszichológus viselkedésterapeuta akivel ezúttal a kutyák leggyakoribb viselkedés problémáiról beszélgetek ági először is az érdekelne többen illetve többféle problémával keresnek-e meg téged mostanában a gazdik én határozottan igent mondanék tehát több is a probléma és többféle is a probléma és ez sok mindenből tevődik össze összetevődik abból hogy a környezet amiben élünk nagyon-nagyon megváltozott mondjuk az utóbbi 40 évben biztosan megváltozott benne az ember megváltozott benne az ember szerepe megváltozott benne az a fizikai környezet ami körülveszi a mellettünk élő állatokat amit nagyon-nagyon gyakran elfelejtünk yhogy egy kutyának olyan a szaglása hogy olyan dolgokat képes érzékelni mint nekem olyan mintha egy új dimenzió lenne egyszerűen ezek az állatok ebben a környezetben egy olyan nyomás alatt vannak ami már eleve túlságosan ingergazdag a környezetünk számukra bizonyos értelemben igen ingergazdagabb de bizonyos értelemben terhelő picit úgy lehet talán elképzelni az esetek egy részében mint egy túlterhelést a rendszerben amit szoktunk látni például bizonyos sérültséggel vagy vagy y olyan problémákkal élő embereknél viselkedés tekintetében amikor egyszerre kap minden ingert az agy és képtelen mondjuk leszűrni hogy mi az amivel foglalkozzon és mi az amit tegyen félre akkor ezek a bizonyos ilyen overloadok mondjuk egy embernél látjuk azt vagy egy autisztikus gyereknél hogy dürrohamot kap de egy állatnál nem tudjuk jól értelmezni azt hogy amikor a környezetében például olyan zavaró hangok vannak én szoktam mérni ezeket a hangokat hogy mondjuk az űlői úton egy házban más emeleten mérek 70 dbt tehát hogy egy brutál hangterhelés csak emberként egészséges viselkedéssel vagy személyiséggel vagy vagy háttérrel meg tudom azt tenni hogy hogy kizárom azokat az ingereket amik zavarnak és mondjuk fókuszálok arra hogy előadást kell tartanom online a laptopon és ki tudom zárni az összes többi ingert az állatok és adott esetben a gyerekek nem feltétlenül tudják ezt megtenni és ők azt érzik csak hogy ez a nyomás és ez lehet nyomás a hangok részéről lehet egy kutya szempontjából a tömeg de hogy nem egyszerű ezeknek az állatoknak ebben a környezetben élni és akkor még hozzátehetnénk azt is hogy az embereken is borzalmas nyomás van és ugye itt kapcsolati szinten kötődésben élő állatokról beszélünk kutyamacska esetében de papagályok esetében bármilyen állatnál ami azt feltételezi hogy odafigyelek a kötődési személyre ugye ez a kötődéssel együtt járó viselkedési elem és amikor a kötődési személy szorong frusztrált ideges mérges dühöng ordibá akkor ezt egy felnőtt ember meg tudja úgy tenni hogy megkérdezi hogy szíven mi történt veled és megbeszéljük de egy kutya csak azt látja hogy a gazdival valami nagyon nagy baj van és ez rajta ugyanúgy plusznyomás lesz és neki is szorongást tud okozni tehát énz mindig átveszik az állatok a rezgéseinket ilyen szinten nem nem mindig veszik át ez azt gondolom hogy nagyon sok múlik a kutyának a személyiségén az egyéniségén vannak fajták amik különösen érzékenyek rá és azért fogalmazok ezzel megint csak nagyon óvatosan mert nem szeretem azt amikor így egy egy fajtára rá húzunk jegyeket de azt lehet látni hogy vannak érzékenyebb típusú kutyák vagy lelkizősebb típusú kutyák vagy macskáknál is látjuk ezt és van akikről jobban leperegnek a dolgok függ attól is hogy mennyi ideje élünk együtt függ attól is hogy milyen a kapcsolatunk függ attól is hogy mennyire tudjuk kioldani ezeket a helyzeteket mert ha az embernek van megoldókulcsa és azt mondja hogy fú mar nagyon ideges vagyok elmegyek futok 5 km-t és utána jobb lesz akkor ráadásul ha ezt együtt tudom tenni a kutyámmal akor mind a ketten jobban fogjuk magunkat érezni de az akinek nincsenek megoldó kulcs csak otthon dühöng nyomkodja a táblagépet vagy a telefonját és csak egyre-egyre frusztráltabb lesz főleg ha még mellé nézi a híradót akkor egyszerűen az állat nem tud mit kezdeni ezzel a h helyzettel viszont nem tud nagyon hova kitérni mik azok a legjellemzőbb problémák amikkel hozzád fordulnak mint viselkedésterapeutához van egy olyan megközelítés hogy egy adott állatra fajra a kutyáknál macskáknál akár fajtára is le lehet írni tipikus normális viselkedést ez a a kutyánál mondjuk hogyha a fajról beszélünk akkor meg vagy az emberrel hogy viselkedik fajtásakkor viselkedik és így tovább így van hogyha egy-egy fajtáb gondolkodunk és azt mondom hogy a gazda azzal jön hozzám hogy a borderkolia néha olyan furán viselkedik mer olyan mereven kezd nézni meg ilyen lassan mozog és egy olyan mintha agresszív lenne akkor nekem abból ez egyből bekapcsol valószínűleg csak terá szegény kutya de a gazdi ezt feltetően nem ismeri föl tehát ott már fontos az hogy egy-egy fajtáral jellemző dolgokat is tudjak azonosítani és utána jön egy következő csoport hogy vannak olyan problémák amikkel hozzánk fordulnak a gazdák viszont ez normál viselkedés csak minket zavar tehát ilyen például a territoriális viselkedés amikor bentlakunk mondjuk egy panelnek a hatodik emeletén a lift ahányszor megáll az ötödiken a hatodikon a hetediken akkor a kutyám azonnal rohan az ajtóhoz nekiugrik és ugat és csahol és nem tudom én mi ez egy fajra jellemző territoriális normális viselkedés viszont föl fognak jelenteni érte a szomszédok hát megőrülünk kü megőrülünk tőle tehát hogy ilyen ilenkor valamit csinálnom kell de a gazdának muszáj a fejében azt tisztába tenni hogy ez ettől még egy normál viselkedési készlet része csak legfeljebb egy kicsit tolt az arányának utyha mert sűrűbben csinálja vagy erősebben és akkor azon már tudok valamennyit változtatni aztán vannak azok a viselkedési problémák amelyek már tényleges problémás viselkedést jeleznek ezek lehetnek elsődlegesek és másodlagosak kezdjük a másodlagostól mert az az egyszerűbb talán megfogalmazni másodlagos problémának nevezünk minden olyan viselkedés zavart amikor valami egyéb okot találok a háttérben például orvosi okot mondok ilyet mondjuk légykapkodási szindróma ez egy elvileg egy ocd egy kényszeres viselkedészavar mániás kényszeres viselkedési zavar amikor a kutya alapvetően nem létező legyekre vadászik ezt egy hallucinációs típusú ocd-nek nevezzük és gyakorlatilag itt lehet mögötte epilepszia fokális rohammal lehet mögötte neurológiai probléma fejlődési rendellenességel az agynál lehet mögötte emésztési zavar lehet mögötte egy csomó minden más tehát hogy itt ugyan látok egy viselkedési zavart meg is tudom azt definitíven határozni hogy micsoda de az oka az egy másik ok amit kezelnem kell és annak a kezelése adja meg például mondjuk hogyha a kutyának anatómiai fejlődési rendellenessége van akkor ezt nagyon gyakran egy fejfájás szokta előhozni ezt a viselkedést például kevalé kincsás spaneleknél ez egy viszonylag gyakori viselkedés zavar de ugye itt az alapokot szüntetem meg ha fájdalomcsillapítót adok neki javulni fog a viselkedése és emellé egyébként szoktunk viselkedés terápiát berakni azért mert maga ezzel a problémával együtt élni az nagyon sokszor szorongáshoz fog vezetni de frusztráció is okozhat olyan problémát amivel foglalkoznom kell akkor is hogyha másodlagos ez a dolog az elsődleges viselkedészavaroknál ott a viselkedés valami miatt hibássá alakul például tipikusan ilyen lehet egy szeparációs szorongás amikor nagyon erősen kötődik hozzám a kutyám mert mondjuk úgy neveltem föl hogy hogy az élete első időszakában covidnál nagyon sok ilyen alakult sajnos most ki hogy a covid alatt fogadták be a kölyökkutyát a gazda folyamatosan otthon volt a gyerekek folyamatosan otthon voltak és amikor feloldották a korlátozásokat lényegében a kutyák nem tudtak egyedül maradni szorongtak és ez egy szeparációs szorongás ami ebben az esetben egy elsődleges viselkedészavar tehát ezeket szoktuk kezelni és azért fontos megint csak azt gondolom állatorvosként rálátni ezekre az esetekre mertogy akármilyen viselkedési problémával érkezik hozzánk a gazda és bármilyen állat ról legyen szó az első lépés az hogy fizikailag kizárjam hogy nincs semmi olyan a háttérben ami okozhatná ezt a viselkedés változást egyébként nagyon meglepő hogy nagyon sok esetben a fájdalmat nem ismerjük föl a háttérben és nem egy esetben amikor látjuk azt hogy például idős kutya demenciás tünetekkel és olyan könnyű ráhúzni hogy demencia és ez egyébként egy gyakori viselkedési probléma viszont el szokták felejteni a háttérben a fájdalmat nézni mert hogy valahogy a gazdákban is benne van hogy hát 12 évesen persze hogy fáj neki valami nem tehát én nagyon szeretnék élni 90 éves koromig fájdalommentesen és vagy hogyha fájni fog akkor olyan fájdalom csillapítóval amivel még futni lehet járni tehát hogy ezekre oda lehetne így figyelni de nem nagyon szoktuk felismerni mi a gond ezzel ugye a gazdák amikor állatot tartanak a kutyáknál még úgy ahogy ismerjük a jelzéseket a macskáknál még kevésbé szokták észrevenni például a fájdalomra utaló jelzéseket és amikor elmegy az állatorvoshoz a rendelőben az állatorvos meg nem nagy látja ezeket a jelzéseket hisz hisen az állatok főleg hogyha tartanak is az állatorvostól vagy a rendelőtől még annyira se fogják a fájdalomjelzéseit mutatni tehát ezekre oda kell figyelni és hogyha ezeket látjuk állatorvosként akkor úgy tudok viselkedéerápiát építeni hogy kifejezetten figyelni az összes olyan dolognak a megváltoztatására ami beleszól a viselkedésbe mondd minden viselkedés problémát lehet kezelni van olyan viselkedés zavar szerencsére kevés amit ténylegesen nem lehet kezelni nagyon sokszor ezeknek idegrendszeri háttere van tehát tát nagyon sokszor ezek másodlagos problémák és progresszívek és a tehát inkább pszichiátriai betegségről beszélünk mint pszichés problémáról igen nagyon sokszor ez ami ami nem szokott jól végződő történet lenni de sajnos abba is bele lehet futni hogy egy viselkedés zavart tudnék kezelni de nem abban a szituációban amiben a gazda van főleg az agresszióval szokott itt gond lenni amikor mondjuk egy családnál látok egy olyan agresszió típust amit mondjuk ha felnőtt emberek élnek együtt és szabályokat tudok állítani a kutyát adott módon szeparálni akkor neki lehetne futni mondjuk a kezelésének de amikor él mellette egy két éves kisgyerek vagy egy 90 éves idős nagyszülő akkor néha a körülmények nem teszik lehetővé azt hogy nekifussak ennek a kezelésének mert egyszerűen egy olyan biztonsági kockázat van benne amit épésszel és felelősen nem lehet felvállalni ki kell emelni a családból az állatot ilyenkor ki tehát ilyenkor nagyon nincsen béterv mert nem kockáztathatom meg egy két éves gyereknek az életét azért mert én terápiázni akarok v malamuttal mondjuk aminek agresszió problémája van vagy egy nagytestű keverékkel ami mondjuk egy ismeretlen előélettel jön egy menhelyi befogadásból a problémáknak mekkora hányada az amit én okozok vagy mi okozunk emberek kutyatartó és mi az amit egyébként amit mondtál hogy a körülményekből adódik például abból hogy túl sok az inger túl erős az inger nézd ha nagyon sarkítom akkor mondhatom neked hogy minden é az ember fele hiszen ő hozza maga mellé ezeket az állatokat de ez butaság lenne szerintem ilyen szinten sarkítani azért nincs rá megint csak sajnos jó válasz mert nagyon-nagyon sokféle viselkedészavar van azt lehet azért mondani hogy amikor belenyúlunk egy viselkedés alakításban akkor rendszerszinten változtatok tehát mindenkit változtatunk valamennyire ha más nem a gazdának a gondolkodását néha ez ez azt jelenti hogy mondjuk elmerje engedni a saját bűntudatát hogy nem ő szúrta el egyébként ez is borzasztó fontos tud lenni mert addig amíg egy gazda bűntudattal próbál megoldani egy viselkedés zavart mert magát hibáztatja a kialakult helyzetért addig nem fogunk tudni jól működni és itt nem azt mondom hogy mondjuk azt hogy nem ő hibázott hiszen ha ő hibázott ő hibázott csak tovább lépni nem lehet akkor hogyha az ember folyamatosan ezen pörög a körülmények alakítása az meg nagyon-nagyon egyedi hiszen egy szintig tudok változtatni és egyébként ezt se mindig ugorják meg a gazdák tehát amikor kiderül hogy mondjuk egy kutyának szeparációs probl problémái vannak és azt mondom hogy oké tanítsunk neki szeparációt tanítsunk neki egyedül maradást annak alapfeltétele már a gyakorláskor is hogy csak lefárasztott kutyával dolgozom és amikor egy gazdinak azt mondom hogy értem hogy ő nyolc-ra jár dolgozni ez 7é-kor kell elindulnia úgy lehet ezt fölépíteni hogy akkor ne f:30-kor menjen le a kutyával sétálni hanem kelljen úgy hogy menjen le f:30-kor és fussanak tréningezzenek keresőgyakorlatozzanak nem tudom én érezzék jól magukat hogy utána amikor mor hazamennek akkor a kutya jól ellegyen és pihenje végig az egész délelőttöt és erre a gazdának az a válasz hogy ne haragudjak de ő már így is hulla fárad ő nem tud fölkelni ennél korábban akkor én arra sajnos most már hogy öregszem egyre többször szoktam azt mondani hogy senki nem veri az embert bottal azért hogy kutyát tartson tehát akkor át kell…

Említett entitások

Témák

  • kutyák viselkedése
  • állatorvos
  • viselkedésterapeuta
  • felelős állattartás

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Sátori Ágnes

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ha változik a kutyád viselkedése, vidd állatorvoshoz!”

Miről szól ez az epizód: „Ha változik a kutyád viselkedése, vidd állatorvoshoz!”?

Sátori Ágnes állatorvos, viselkedésterapeuta a kutyák viselkedési problémáiról beszél, rávilágítva, hogy a környezeti változások, a túlzott ingerterhelés és a gazdák saját stresszszintje is befolyásolhatja az állatok viselkedését, és kiemeli a felelős állattartás fontosságát. Az epizód a Petcast. Az állati podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 06. 16..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Ha változik a kutyád viselkedése, vidd állatorvoshoz!”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Sátori Ágnes.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ha változik a kutyád viselkedése, vidd állatorvoshoz!”?

Fő témái: kutyák viselkedése, állatorvos, viselkedésterapeuta, felelős állattartás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ha változik a kutyád viselkedése, vidd állatorvoshoz!”?

Megjelenés: 2024. 06. 16.. Hossz: 20 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/petcast-az-allati-podcast/ha-valtozik-a-kutyad-viselkedese-vidd-allatorvoshoz

Több epizód a Petcast. Az állati podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból