Nővilág #2 // Epeláz és polémia 3. rész
· PT23M14SÖsszefoglaló
Ez az epizód az 1850-es években kialakult vitát tárgyalja a női szerzők irodalmi és társadalmi helyzetéről. Kitér a nemek irodalmi alkotóképességére és a műfaji elvárásokra, különös tekintettel Szendrey Júlia férfias szerzői imázsára.
Ebben az epizódban
Az 1850-es években kialakult vita kifejezetten a női szerzők irodalmi és társadalmi helyzetéről szólt.
Normatív kijelentések fogalmazódnak meg mind arról, hogy milyen tulajdonságai vannak a nemeknek, hogy ez mennyire teszi képessé vagy képtelenné őket az irodalmi alkotásra, valamint mik azok a műfajok, amelyek a női nemhez illőek.
Mind a női szerzők kritikusai, mind támogatói, azt az elvárást fogalmazták meg, hogy a nők a női szubjektumról adjanak hiteles képet.
Hogyan értelmezhető ebben a kontextusban a Szendrey Júlia jelenség, aki úgy tűnik, tudatosan épített fel egy férfias szerzői imázst.
A témáról László Ferenc újságíró kérdezte Gyimesi Emese irodalomtörténészt és Szécsi Noémi írót.
Korabeli szövegek felolvasásában Mészáros Blanka színművésznő volt a közreműködőnk.
Említett entitások
Témák
Hallgasd meg
Több epizód a Petőfi Irodalmi Múzeum-ből
- „Egy betűvel meg kell barátkozni” – Belív Pintér József és Visnyai Zoltán könyvtervezőkkel
- „Nem lettem más ember, csak átjöttem a határon” – Belív Kollár Árpáddal Nád című kötetéről
A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív podcastjének májusi adásában Kollár Árpáddal beszélgetnek Nád című verseskötetéről. A kötet kapcsán olyan témákat vizsgálnak, mint a határkerítés me…
- „Mi a történelemmel való foglalkozás tétje?” – Belív Milbacher Róberttel Variációk a múltra című kötetéről
Milbacher Róbert a Variációk a múltra című kötetéről beszél, melyben két kisregényt fűz össze. A beszélgetés az áltörténetek hatására, a kémregények aktualitására, az önismeret se…
- Novella 03 – Tóbiás útja a születéstől a halálig
Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű, Tóbiás nevű galambjának történetét feldolgozó novella harmadik része. Fiatal színészek, köztük Vízi Dávid előadásában. A történet egy galamb éle…
- „Lehet-e ma misztikus könyvet írni?” – Belív Halász Ritával a Betonba hímezve című regényéről
Halász Rita a „Betonba hímezve” című regényéről, a misztika, a szerelem és a művészet összefonódásáról, valamint egy katolikus Jézus-regény alkotói és személyes tétjéről beszél. S…
- Novellák 01 – Végre mégiscsak jó lenne kifordítani... – Kassák podcast
Ez a podcast sorozat Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásait egészíti ki egy novellaválogatással. Az epizód Kassák 1926-ban megjelent prózaversét mutatja be, amely az 1923-as bé…
- "Szabad-e ezt megjelentetni?" — Belív Kustos Júliával a Tehetetlen bálványokról
Kustos Júlia a Petőfi Irodalmi Múzeum Belív podcastjében a Tehetetlen bálványok című kötetéről mesél. A beszélgetés Petőfi Sándorhoz való viszonyáról, a versek szerepéről, feminis…
- „Kész csoda, hogy egyáltalán megértjük egymást” – Belív extra Hajós-Szabó Dórával és Gregor Lillával
A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív extra adásában Hajós-Szabó Dóra, A vihar titka című képregény alkotója és Gregor Lilla, a képregény szerkesztője beszélgetnek az alkotási folyamatró…
- „Bolyongunk a labirintusban félig szörnyetegként” – Belív Wirth Imrével Falkland című verseskötetéről
Wirth Imre a Falkland című verseskötetéről, a versírásról, Borgesről és a falklandi háború következményeiről beszélget Modor Bálinttal és Szántó Tiborral a Petőfi Irodalmi Múzeum…
- „Ez a könyv valahol apám elgyászolása” – Belív Kiss Tibor Noéval Olvadás című regényéről
A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív című podcastjában Kiss Tibor Noéval beszélgetnek Olvadás című regényéről, a sci-fi műfajról, univerzumépítésről és arról, hogyan kapcsolódnak össze…