PFS - Kávézaccból: Aktuális gazdasági témák érthetően

Arany-paradoxon - miért nyomja le a válság az arany árát?

· PT20M44S

Összefoglaló

A PFS Kávézac podcast aktuális pénzpiaci témákról és gazdasági összefüggésekről beszélget János Zsolttal. Az adás az arany-paradoxont vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy miért esik az arany ára válság idején, és miért fontosabb a készpénz, mint a biztonság. Szó esik az…

Röviden

Műsor
PFS - Kávézaccból: Aktuális gazdasági témák érthetően
Megjelenés
2026. 04. 30.
Hossz
21 perc
Témák
pénzpiac, gazdaság, arany-paradoxon, válság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Mi is aktuális pénzpiaci témákról, összefüggésekről beszélgetünk.

Gazdaságról érthetően János Zsolttal.

Üdvözlünk mindenkit a mai PFS kávézac podcaston.

Tegnap reggel jeleztem, hogy esetleg vagy mondtam, hogy esetleg ma smokingban fogom tegnapi napot kommentálni, de ez nem történik meg.

Éppen úton vagyok ma Budapesten.

És az eső, ami a számok mellett így nekem megmaradt és és feltűnő.

Az egyik oldalról, hogy amikor megvolt a választás napja, akkor azt hiszem, hogy mondtam 13-án, hogy az volt egy olyan érzésem, mint 1989-ben, mikor akkori akkori rendszer felszabadulás történt.

És most is, hogy itt vagyok Budapesten és sok-sok beszélgetésben vagyok, így kívülről nézve az érzés az egy ilyen fellélegzés, egy felszabadulás, egészen más a a kommunikáció, ugye, hogyha nem él valaki benne a struktúrákban, nincs mindennapot, akkor lehet, hogy pont ezért is egészen másképp veszi észre, hogy hogy milyen változások történnek, aki minden nap benne van, az a folyamatok apró lépései miatt ezt nem veszi észre.

Tegnapi rendezvényen is ott beszélgettünk, és az elmúlt években ez nem most egy-két évvel ezelőtt, hanem az érdekes az, hogy elég elég rég, tehát több évvel ezelőtt volt olyan szituáció, amikor egy előadás után odajött valaki hozzám, akit nem is ismertem, és kérdezte, hogy János úr, ön ön nem fél attól, mert mert annyira nyíltan kimond bizonyos dolgokat, és nem tart attól, hogy hogy valami történik, és kérdeztem, hogy de tehát mitől tartsak?

Ezt a megjegyzést utoljára inkább a a Ceaușescu struktúrából ismerném, vagy arra emlékeztet ilyen ilyen aggódás, nevezzük így.

Tehát ez ez így így beszivárgott az egész témába, hogy a témák az egész változás az nem már egy hónapra történik, hanem ez ilyen lassú, lassú beszivárgás, ez ez sok figyelmeztetést ad azért nekünk is.

Ha veszem most a a nyugati struktúrákat és és Ausztriát is, és Németországot is, és mindenütt, mert azok is, akik így látva, hogy milyen irányba változnak rendszerek, akkor is, ha ezt látták, tudták, vagy vagy érezték, azok sem tudták megakadályozni.

És így most az 55 évemmel ez érdekes, hogy hogy legalább két olyan struktúra hátteret bevettem részt, ami ami látszódik az egyik oldalról, hogy milyen irányba megy el.

A kérdés mindig az, hogy ez hogy milyenba lehetne esetleg megállítani, és hát mindig azt lehet remélni, hogy elég öngyógyító ereje van a rendszereknek, a struktúráknak, hogy hogy mégis, ha el elcsúsznak valamelyik irányba, akkor ezt vissza tudják korrigálni.

És itt itt Magyarországon is sok beszélgetésből ez kijön, és hallom, tehát érezhető volt, hogy a remény megvan, hogy már elég önhelyreállító erő megvan a rendszerekben, hogy ne kelljen mindent csak kizárólag top-down, felülről lefelé utasítással az embereknek mondani, mert és ez az előny, hogy nem április 13-án került Magyarország az Európai Unióba, hanem már azelőtt is ott volt, és ezért sok Európai Uniós szabály az már rég érvényes, erről tudnak is az emberek, képzéseknél is tudtak erről, tehát ezt tud segíteni, hogy akár önállóan és bizonyos szabályoknak megfelelően járni el, akár compliance oldalról az egész pénzmosás elkerülési kérdésben.

Ugye, ezek mind olyan dolgok a az előadásokon és és oktatásokon itt évek óta Magyarországon is, főleg a compliance, a transparency témákról tartottak sok előadást, és volt sokszor olyan megjegyzés szünetekben, hogy oké, oké, János úr, egy kicsit túlzásba viszi az egészet, mert azért el kell fogadja, hogy itt mi Magyarországon vagyunk, és Magyarországon minden más.

Aktuálisan arra azt kell mondjam, hogy szerencsére nem, hanem egy jó pár éve már, mint az Európai Unióban vagyunk, és ami ott a fejlődés, annak az előnyei itt is alkalmazhatóak.

Hogy ez nem mindenkinek tetszett, az nem kérdés.

Az, hogy ami most transzformáció kell történjen, ez sem mindenkinek tetszik, az is logikus, mert hát rendszereket nem csak egy ember, hanem annak élvezői, támogatói is és fenntartanak.

Tehát ez így a benyomás, ez érdekes, hogy hogy így a választás után az első alkalom, hogy itt vagyok, és nem az, amit így kívülről lehet látni, hanem a beszélgetések az emberekkel, az hoz gondolatokat és benyomásokat.

A tegnap este, mikor kijöttek a nagy vállalatoknak a számai, akkor ez szinte úgy éreztem, hogy olyan volt, mint hogyha egy ilyen lóverseny lett volna, hogy akkor jöttek ki a nagy vállalatoknak a számai, és hogy mozogtak a az árfolyamok, és főleg CNBC-n a a kommentárok, azok körülbelül úgy, mint egy egy egy lóversenyben kommentálták azt, hogy aktuálisan itt mi történik, és és most kinek jön ki a száma, Microsoft, és Amazon, és Google, és akkor most ő van, és akkor visszaesett, mert és jön előre.

Ez vicces volt, komolyan, mint mint egy lóverseny.

A számokat persze, hogy a tőzsde kereskedés után hozták nyilvánosságra, és a kérdés az lesz ma, hogy ezeket a a tőzsde hogy dolgozza fel, de azt már a tegnap lehetett látni, hogy például a capex befektetéseknek nem annyira örvend ma már a tőzsde, mint akár még egy évvel ezelőtt, mert a az átlag capex invesztícióját megemelte 10 millió milliárd dollárral, és már utoljára ezt a tőzsde nem pozitívan jelezte vissza, mert és ez ez ez a lényeg, amit látunk, hogy az a az a storyline, hogy ezek az invesztíciók és ezek a a kapacitások, ezek fantasztikusak lesznek, és ebből meglesz egy nagyon-nagyon fantasztikus exit kifelé, ez egy kicsit erodálódik, és már szkeptikusabb a tőzsde, tehát konkrét tényeket akar látni, és ehhez képest Google-nek a számai azok gigantikusak voltak, ott ott a legerősebb Waymo, az ugye Google-nek az a leányvállalata, amelyik a háttérben csendesen már több mint 10 éve az automatizált közlekedésnek egy egy fontos pionírja, és pillanatnyilag 500000 megrendelt, kifizetett, elszámolt automatizált, tehát ilyen robotaxi modellekkel, tehát darabszámra több mint 500000 heti megrendelés van Waymo-nál, tehát olyan számai vannak, ez főleg ugye Amerikában több városban nagyon aktívan működik.

Tehát, hogy itt Elon robotaxi ötletével csak így próbál esetleg utánuk kecmeregni és lihegni egy picit.

Tehát ez az egyik a számok, a a másik, hogy a tegnap reggel beszélgettünk arról, hogy a a ChatGPT és az OpenAI sztori, ugye az egy kicsit meg van karcolva, és ezt is lehet látni, hogy mellette ezt nagyon kihasználja Anthropic.

Anthropic alapjában kivált ugye az OpenAI-ból, egy saját mesterséges intelligencia modellt épített fel, egy egészen más ötletre és struktúrára.

Ő is a tőzsdére akar menni, és miközben Anthropic egy pár hónappal ezelőtt még a tőzsdére meneteli értékelésénél olyan 350 milliárd dollárnál tartotta, most aktuálisan megint fundraising, tehát pénzösszegyűjtési roadshow-n van a menedzsment, és a befektetőkkel pillanatnyilag 900 milliárd értékelésekről beszél.

Tehát OpenAI-t már utolérte, vagy akár ki is előzte, csak egészen más sztorival.

Nem azzal a gigantikus pénz elégetéssel, mint ami ChatGPT-nél és OpenAI-nál történik, és hát még nincsen annyi hulla, amit ott még ki lehet ásni, vagy ki lehet hozni a pincéből, mint a másik oldalon, ami Sam Altmannál történik.

Ugye a beszélgetésekben ez is érdekes, a a az egyik, amit ugye eleintem mondtam, ez, hogy mi mi mi változik és mit látok így a a magyarországi struktúrákban, hogy mentálisan hogy változnak-e a dolgok, és ezt persze, hogy ez még nem oldja meg a mindennapi kihívásokat és a problémákat, de legalább pszichológia oldalról egy fontos alap.

Az a kérdés, ami a legtöbb oldalról jön pillanatnyilag, az az, hogy mire mire készítsem fel a portfóliómat?

És hát ez ez ugye abból a szempontból a legnehezebb erre a kérdésre egy választ adni, mert látjuk, hogy továbbra is szinte órák vagy napi szinten valamilyen új twittel tovább is a piacokat ide-oda tereli Donald Trump.

A tegnap kijöttek azok a hírek, kiszivárogtak, hogy állítólag megint egy gyors hadi csapás előtt áll az amerikai hadsereg.

Ugye mindig, amikor Trump azt mondja, hogy oké, most lesz egy hadi lépés, akkor ez csak egy ilyen rövid hadi csapás, ami aztán nagyon elhúzódhat.

Ugye a vietnámi háború is csak egy rövid hadi beavatkozás volt, ami eléggé elhúzódott.

És itt is az eddigi lépések is ezek lettek volna.

Na most erre megint az olajára robbant, most éppen reggel, mikor veszem fel a podcastot, akkor már 122 dollárnál mozog a az olajára, és egyelőre még ugye abban a helyzetben vagyunk, hogy a tartalékok, a pufferek, azok egy tudják kompenzálni, de hát ugye a tartalékoknak az a tulajdonságuk, hogy ez nincs végtelen ideig nem áll rendelkezésünkre.

És a kérdés az, hogy még addig, amíg a tartalékok vannak, kezdünk-e már racionalizálni, és azt mondani, hogy oké, akkor korlátozunk közlekedéseket, vagy bízunk abba, hogy mielőtt a tartalékok elfogynának, azelőtt még valamilyen formában hely helyreáll a helyzet.

És ugye, hogyha a tartalékok elfogynak, tehát a tartalékok, amíg vannak, az ugye jó, mert hogyha megoldódik a helyzet, akkor csökkennek az árak, és akkor nem kell olyan korlátozásokba belemenni, és ha csökkennek az árak, akkor akkor esetleg nem olyan drága az egész sztori, de ugye ha a spekuláció miatt csökkennek az árak, azért, mert a konfliktus megoldódott, és kvázi ezzel a a jövőkép, hogy tovább is borús lesz az egész, az árakat nem hajtja felfelé, ez nem oldja azt a problémát meg, hogy időközben a raktárok kiürültek, a tartalékok kiürültek.

És hogyha az árak nem emelkednek, és az emberek nem változtatják meg a viselkedéseket, tehát nem veszik vissza a fogyasztást, és a konfliktus megoldódott, és a fogyasztás megy tovább, sőt esetleg motivációból, juhé, és akkor minden akkor most megy tovább, még a kereslet emelkedik, akkor ennek az a baja, hogy az megint az árakat fogja felfelé hajtani, de nem abból a szempontból, amit az áraknál ugye most látunk, az az, hogy az árak emelkednek a jövőkép elvárása miatt.

Tehát nevezzük úgy, az aktuális helyzetnek az előrevetített spekulációja miatt emelkednek az árak.

Hogyha a konfliktus megoldódik, és a raktárak üresek, és a kereslet megmarad, akkor az árak nem spekuláció miatt emelkednek, hanem kereslet miatt.

És akkor azt az az az azt az árszintet különböző politikai akciókkal, lépésekkel, egyebbel nem lehet annyira egyszerűen kompenzálni, mint ami lehetőség még most esetleg meglenne.

És és ez ez ugye egy lényeges alapja annak a kérdésnek, hogy mire készítsem fel a portfóliómat.

Az első a legfontosabb, és ezt látjuk pillanatnyilag akár az arab országoknál is, a likviditás kérdése.

És ez csatlakozik ahhoz, mert ez a kérdés is jön, hogy mi az oka annak, hogy emelkedik az olajára, és emelkedik a hadi csapás veszélye, hogy az arany ára mégis csökken.

És ebbe is több paraméter belehat, de egy gondolat lehet az is, hogy a a központi bankok egy jó pár országban, és főleg olyan országoknál, melyeknek az olaj az alapbevételi lehetőség, de az olajat most nem tudják eladni, ezért nincs bevételük, és ha nincs bevételük, akkor mit kell mit mit kell tegyen mindenki?

Hát az, ami tartaléka van, azt kell likvidálni.

Tehát likviditást kell valahogy előállítani.

És a petrodollár gondolat körül az elmúlt napokban ugye beszélgettünk, hogy hogy alakult ki ez a ez a függőség, hogy például a az arab országok, a golf országok, azok az olajat eladták, és az olajat azután dollárban fizették nekik ki.

Na most mit csináltak a dollárral?

Ezt tárolni lehetne ugye valahol parkolni cash formájában, de ezt még privát ember sem csinálja, az, hogy ideig, államot még inkább nem, és ebből alakult ki az, hogy ha már volt dollár, akkor azt mondták, oké, akkor vásárolunk a legbiztosabb lehetőséget, az amerikai államkötvényt.

Tehát dollár államkötvényt, ez lehet nagyon rövid futamidejű kötvény, de hosszabb futamidejű kötvény is, mert ha több kamatot akarok, akkor már rég a hosszabb futamidejű kötvényekben van több kamat.

Tehát ez ez, hogy ők amerikai államkötvényt vesznek meg, ez nem abból jött, hogy erre őket kényszerítette volna Amerika, vagy egy deal lett volna, hanem egyszerűen azért, mert hát ha dollár volt, akkor azt a dollárba fektették be, hogy annak további kockázata, vagy deviza kockázata ne legyen.

Plusz azzal a mentális pozicionálással, hogy a dollár a globális utolsó safe haven.

Tehát az az utolsó biztonsági deviza, ezért abba tartották.

Na most, mivel aktuálisan nincsen dollárbevételük, mert olajat nem tudnak eladni, ezért likvidálni kellene, mi lenne az első logika, amit minden ember csinálna, hát eladja a rövid futamidejű kötvényeket, mert azok azért vannak megvásárolva, vagy kitalálva, hogy ne legyen árfolyamkockázat, és ha kell likviditás, akkor ezt el tudjam adni.

És ott is látjuk, hogy még ott sem annyira egyszerű ezeket eladni, mert amerikai jelzi a másik oldalról, hogy ne ne ne ne fiúk, ne adjátok el a kötvényeket, mert mi éppen finanszírozunk átkötvényeket, és hogyha ti elkezdtek kötvényeket eladni, rövid, közepes, hosszú futamidejű kötvényeket, a másik oldalon nincs elég kereslet, akkor ez baj lesz nekünk is, de nektek is, mert akkor a további kötvényállományotokat azt húzza lefelé.

Ezért gondolnak arra, hogy oké, hát akkor részvényeket fogunk eladni.

De erre is jön a jelzés, hogy no no no no, ne is gondoljatok arra, hogy részvényeket eladtok, mert akkor az nem jó a a a tőzsdének, és itt van ugye az a puffer, amiről beszélgettem, hogy Donald Trump úgy érzi, hogy a tőzsde nem vert a körmére, mert annak ellenére, hogy ő hülyeségeket csinál, annak ellenére magas szinten vannak az árfolyamok.

Ergo, ezt teheti tovább, mert a piac ezzel egyetért, amit ő csinál.

És ugye hosszú időn keresztül létrejöttek az olajból a hatalmas állami alapítványok.

A szaúdi alapítvány, az emirátusok alapítványa, a katari alapítvány, tehát szinte mindenik golfi államnak ez a nagy alapítványa, és ezek az alapítványok hova invesztálták a pénzeket?

Na ja, hát nagyrészt a globális piacokba, és mivel az MSCI World Index 70%-ban dollársúlyos és Amerika súlyos, ergo, nagyon erősen Amerikába.

Szóval most ez a két likvid eszköz lenne, amit likvidálhatnának, de jelzi Amerika, hogy ne ne ne ne, ezt ne csináljátok, és akkor mi marad meg, ami nem ekkora kockázatot eszköz?

És ez ez látható, ez nem új, ez már február vége,…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Arany-paradoxon - miért nyomja le a válság az arany árát?”

Miről szól ez az epizód: „Arany-paradoxon - miért nyomja le a válság az arany árát?”?

A PFS Kávézac podcast aktuális pénzpiaci témákról és gazdasági összefüggésekről beszélget János Zsolttal. Az adás az arany-paradoxont vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy miért esik az arany ára válság idején, és miért fontosabb a készpénz, mint a biztonság. Szó esik az… Az epizód a PFS - Kávézaccból: Aktuális gazdasági témák érthetően című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 30..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Arany-paradoxon - miért nyomja le a válság az arany árát?”?

Fő témái: pénzpiac, gazdaság, arany-paradoxon, válság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Arany-paradoxon - miért nyomja le a válság az arany árát?”?

Megjelenés: 2026. 04. 30.. Hossz: 21 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/pfs-kavezaccbol-aktualis-gazdasagi-temak-erthetoen/arany-paradoxon-miert-nyomja-le-a-valsag-az-arany-arat

Több epizód a PFS - Kávézaccból: Aktuális gazdasági témák érthetően-ből