Pogi Podcast

189. Veszélyezteti-e a fintech a bankokat?⎮ Ács Zoltán, Berényi Benjámin, Muck Iván

· PT1H25M59S

Összefoglaló

A Pogi Podcast legújabb adásában Pogátsa Zoltán fintech szakértőkkel, Ács Zoltánnal, Berényi Benjaminnal és Muck Ivánnal beszélget. A vendégek a pénzügyi technológiai (fintech) alkalmazások bankokra gyakorolt hatását elemzik, kitérve arra, hogy milyen trendek formálták át az…

Röviden

Műsor
Pogi Podcast
Megjelenés
2025. 03. 21.
Hossz
1 óra 26 perc
Szereplők, említett nevek
Muck Iván, Ács Zoltán, Pogátsa Zoltán, Berényi Benjámin
Témák
fintech, bankrendszer, pénzügyi technológia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Én Pogácsa Zoltán vagyok, a Pogi Podcast szerkesztője, hostja, és itt van velem három úr, akik a fintech szektort képviselik.

És a mai beszélgetésünknek az a témája, hogy a fintech világ mennyiben jelent kihívást a hagyományos bankok számára.

A három úr, Ács, Zoltán, Muk Iván és Berényi Benjamin.

Az a tapasztalatom, hogy az ilyen típusú cégeknél jobban járunk, hogyha nem én mutatom be őket, hanem ők mondják el, hogy mivel foglalkoznak.

Az úgy egész biztos, hogy pontosabb lesz.

Úgyhogy szerintem kezdjük egy gyors bemutatkozókörrel.

Szeretnék én is mindenkit üdvözölni.

Mukiván vagyok, az FFNEX társalapítója és ügyvezetője.

Mi egy digitális designájn stúdió vagyunk.

Több mint 20 országban mobil appok, webok, website-ok dizájával, fejlesztésével foglalkozunk és erős fókuszunk van a fintech szektoron.

Én Ágy Zoltán vagyok, a Magyar Finte Szövetség elnöke, és egyébként civilben pedig én az elmúlt öt évemet bankban töltöttem innovációs vezetőként az NBH bankban, illetve az NBA Fintáslab ügyvezetője voltam, de egészen két héttel ezelőttig most az MKIK alapkezelő vezérigazgatóhelyettese vagyok.

Én pedig Berényi Benjamin vagyok, a Páspének az egyik társalapítója, illetve ügyvezetője.

És a mi B2B fizetési megoldást fejlesztünk.

Gyakorlatilag ez a B2B pay later halasztott fizetés, ami így a lakossági körökben is így elég ismert, akár így a klárna vagy egyéb nagy szereplőkön keresztül.

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy én nem vagyok sem ügyfele, semmije az említett cégeknek, és nem is finanszírozzák ezt a podcastet, tehát hogy nagyon őszintén tudunk beszélgetni erről a témáról.

Ö szerintem csapjunk bele a közepébe, és egy ilyen big picture kérdéssel indítanék, hogy szerintetek az elmúlt 5-10 évben mi volt a legalapvetőbb trend?

Ugye erről nagyon sokat lehet olvasni a sajtóban, meg aki bankol és ki ne banolna, az tapasztalja is, hogy hát ugye megjelentek a konkrét alternatívá a bankoknak, és sokat spekulálunk azzal kapcsolatban, hogy hogyan alakítják át ezek az alternatívák.

És ezeknek egy része látszik, merthogy a felhasználó is használja őket.

Egy másik része nem annyira látszik, mert valahol a hagyományos bankok tevékenysége, vagy valahol hátrébb van.

De mind a kettőről szeretnélek titeket kérdezni, hogy azok is azok az appek meg innovációk, amelyek konkrétan a betétes, a felhasználó felől látszanak, meg azok is, amelyek kevésbé látszanak.

Szerintetek hogyan alakították át az elmúlt 5-10 évben így big pictureben ezt a szcénát?

Hát ugye szerintem az ilyen legismertebb vagy vagy ugye lakossági felhasználó számára a legismertebb ugye Wise Revolute, akik akik itt vannak köztünk, ugye elég népszerűek és és ugye ők ugye nagyon-nagyon nich nichben indultak el, tehát nagyon pici dolgokra fókuszáltak, ugye devizaváltás, mert nagyon drága volt, ugye egy ilyen pici pici problémára repültek rá, és akkor erre kínáltak egy nagyon-nagyon jó megoldást, nagyon egyszerűen használható megoldást, és és gyakorlatilag így ebből szélesítették. ki az ő kínálati spektrumjukat.

És ö és ez ez szerintem gyakorlatilag egy nagyon jó ilyen felütése vagy nagyon jó analógiája annak, hogy hogyan néz ki mondjuk egy ilyen banki fintech verseny, mert mondjuk az ilyen hagyományos nagy bankok, most nem tudom, az HSPC ugye a világ egyik legnagyobb bankja Magyarországon ugye pont nincsenek, de de ők például csináltak, amikor megjelent a Wise ezzel a a devizaváltós megoldás, akkor ők csináltak hát nem is tudom mi volt a saját brendyük, most zárták le az egészet, amivel gyakorlatilag a Wise-t másolták le egyben. egyső egy saját belső rivál is próbáltak építeni és és hát nagyon nem volt sikeres, ugye már nevére sem emlékszünk és ugye a W meg azóta kibővítette a a spektrumot Revolutról nem is beszélve, tehát hogy gyakorlatilag ők már tényleg ilyen bankként funkcionálnak és hogy ez egy ez egy ilyen nagyon-nagyon érdekes meg nagyon tipikus igen evolúciós történet, hogy egy egy startup, egy kis cég valami nagyon-nagyon pici problémára kínál egy nagyon-nagyon jó megoldást, és akkor ezzel a bankot mondjuk legyünk főzi, kiívja és és utána pedig szélesíti ezt a kínálatot.

Ugye ez az a modell, amikor challengerként lépnek föl a a ezek a cégek.

Mi kicsit így ezt képviseljük amúgy a saját céljünk, akik akik pedig így a bankokkal közösen együttműködve hoznak értéket a a az ügyfeleknek.

Ott szerinted mi volt a legnagyobb?

Tehát abban a kevésbé látványos, kevésbé a felhasználó számára evidens területen?

Mi volt az elmúlt 5-10 évben a legnagyobb váltás vagy változás? ilyen banki fintek együttműködésben, vagy hú, hát szerintem ott nagyon sok pici dolog volt, ami így így összeadódott, tehát nagyon sok minden, amivel mondjuk a felhasználó nem feltétlenül látja direktben, hogy hogy az mondjuk egy egy nem tudom külső kicsi szolgáltatónak a terméke.

Tehát nem tudom magyar piacon, szerintem Ivánnék is nagyon sok helyen bent vannak, meg nem tudom, mi is ugye nagyon sok fronton együtt dolgozunk a például az NBH-val, és mondjuk az ügyfél az nem is feltétlenül látja azt, hogy ez most nem feltétlenül egy bank által direktben fejlesztett megoldás.

Hogyha példát szeretnél mondani, hogy olyan is érzékelj, aki nincs benne ebbe a világban, vagy ott mikor akár egy egy mobilapnak a a banki mobilapnak a a fejlesztése, azoknak a különböző dizájnelemei hogyan néznek ki a nem tudom a háttérrendszerben, hogy hogyan mennek végbe a folyamatok.

Talán a a devizaváltásnál is most az egyik nagy bank is bevezetett most egy ilyen nagyon kedvezményes ilyen devizaváltást, ha jól tudom, ott is valamilyen hasonló külső szolgáltatót nyújtanak.

Tehát ezek a icipici szolgáltatások, amik amik pont ezt hozzák.

Tehát ugye a VI a Revolut beleállt, és így kihívták ezeket a nagy bankokat, és vettek el tőlük ügyfeleket.

Meg ugye az Egyesült Kirában nagyon sok ilyen szereplő van.

A másik oldalon meg megvannak azok, akik ezeket a szolgáltatásokat pont nyújtják a bankoknak, hogy ők is részt tudjanak venni ebben a versenyben, mert ugye a saját fejlesztés a a banki innovációról majd majd meg Zoli mesél szerintem részletesebben, de nem feltétlenül képesek ugye egy ilyen innovatív terméket létrehozni. ugye már a méretből adódóan sem a fókusz is már más helyen van.

Tehát nekik ugye üzemeltetniük kell valamit.

Nekem egyelőre az első válaszod az kézzel fogható volt.

A második válaszodnál még keresnégelem, hogy hogy hogy tulajdonképpen mi is az, de majd ki fog derülni a beszélgetésen.

Ugyanezzel a két kérdéssel menjünk tovább, hogy mit tartasz a a felhasználó szempontjából a a legyértelműbb változásnak és ebben a kicsit lát kevésbé látványos hátsó konyha sztoriban?

Szerintem a talán a legfontosabb az lehet, hogy a napi bankolás, úgynevezett daily banking, és a bankok az egyre inkább elválnak egymástól.

Ez azt jelenti, hogy nagyon sok technológiai célt tud daily banking szolgáltatást, tehát a napi bankolást nyújtani.

Nem banki licensszel, általában elektronikus pénzkibocsátó licensz, az EMI licenz.

Tehát ugye a VI most is az, a Revolute nagyon sokáig az volt.

Hát erről az ügyfélnek fogalma sincs, hogyha csak utalgat, illetve fogadja az utalásokat, meg a kis pénzügyeit intézi.

A másik pedig az az, hogy a bankok pedig elindultak a Beyond Banking irányába.

Tehát a bankoláson, CBING szolgáltatáson túli szolgáltatásokat nyújtanak.

Ugye több bank Magyarországon is vásárolnak olyan cégeket, amivel mondjuk ökoszisztémákat tudnak létrehozni.

Mondjuk az ingatlan vagy a a lakástulajdonlás ökoszisztémája, hogy hogy ingatlan piacteret hoz létre, vagy egy másik piacteret hoz létre, vagy orvost foglalni.

Tehát van, vannak bankok elindulnak ezekbe az irányokba.

Ez ugye azért van, mert az ökoszisztémában, hogyha uralom az ökoszisztémát, mindenhon adatom van, és a korbanki szolgáltatáshoz is több adatom van.

Tehát egy jáző hitelt akarok eladni, akkor nem a f bankfiokban találkozik a tanácsadó először az emberrel, nem lehet, hogy már nagyon sok mást tud róla, és könnyebben később most azért történik, mert sok adata van, és próbálja ezt felhasználni, vagy azért történik, mert bizonyos értelemben előre menekül, mert tart attól, hogy mind a kettő, mind a kettő ugye arról van szó, hogy a a ftekek egy-egy szűk területre betörtek, és lejjebb vitték a banki marginokat, és azért a bankok meg terjeszkednek máshova, és ezek jutalékbevételek azért a sűrű fillér elve alapján más új bevételi forrásai is vannak.

Ugye szerintem egyébként mennyire visszacsatolva az is egy nagy változás, hogy hogy 10-15 évvel ezelőtt inkább arról folytak a beszélgetések, hogy a ftechek fenyegetik a bankokat, amelyek inkább együttműködnek, és inkább a bigtech az ellenség.

Na, erre majd vissza fogunk még terni, mert én egyelőre mind a kettőt látom.

Azt még tisztázzuk gyorsan, ha még ebben a körben vagyunk.

Ugye azt mondtad, hogy a Wise és a Revolute nem teljesen ugyanaz.

Hát az EMI, vagyis az eltronic money institution, elektronikus pénzkibocsátó, az egészen odáig terjed.

Nagyon sok mindent lehet vele csinálni.

Itt Magyarországon szerintem mondjuk másfél év megkapni, és mondjuk egy másfél millió euróval kell készülni annak, aki ezt meg akarja kapni.

De egészen a hitelezésig az EMI működik, az EMI license hitelezni is tud, de betétet nem gyűjthet, tehát csak a saját tőkéjéből tud.

Tehát esetleg kisebb személyi kölcsön termékeket azt így gyorsan még még még kisebb ügyfélkörnek tudna adni, de hogyha komolyan be akar törni a piacra, akkor betétet kell gyűjteni.

Az már banki licenc, tehát ott már más dolog történik.

És ugye a jelzálokhitelt meg mindenféle projektfinanszírozás struktúrát, hiteleket, ilyesmiket ilmal szóba se jön, hogy lehessen nyújtani.

Mert ugye mindig úgy beszélünk ról, hogy a fintchek, de valójában itt aztán a napvégén meg igazán elterjedt szereplőről 1- kettő három-ról beszél.

Magyar EMI licencem, magyar tulajdonú cég.

Magyarország tudtommal kettő van ugye a a Bings és a Barion.

Most hirtelen nem jut eszembe több, de szerintem ennyi van, de mondjuk Törökországban 64 van például, mert ugye hát egy nagy probléma van a fizetésnél. 15 millió török dolgozik Nyugat-Európába, akik haza akarnak utalni pénzt.

Még nem tudták megoldani egyébként, hogy ne nagy jutalékkal tegyék meg.

Ebben ugye azért szerepe van a nem túl acélos Lírának is, meg a annak, hogy a a különböző pénzmosási protokollok miatt drágább az utalás egyszerűen.

Tehát nagyon nagy utalékkal tudnak csak utalni a a vendégmunkások, de például ezért van ennyi fizetési szereplő Litániában országok, ahol már nagyon sok szereplő van.

Mennyire gondolod azt, hogy ez így is marad, vagy mennyire fog ez igazából letisztulni?

És itt is vagy a legtöbb ilyen digitális platform esetében azt láttuk, hogy az elején nagyon sok szereplő volt, aztán a végén ez így letisztult egy kettő, három szor, mindkettő történik.

Ez a furcsa átmeneti világ, hogy konszolidáció is van, a nagyobbak megveszik a kisebbeket, elhullanak a kisebbek, ugye éles a verseny, de ugyanakkor meg van egy decentralizáció, ami szerekem ez lett volna a másik trend, amit mondtam volna az elmúlt 10-15 évből. a pénzügyi szektor egészére jellemző egyfajta decentralizáció a dollár kérdése.

És ez külön három órás téma szerintem most nem is nyitnám ki.

Most nézzük ezt a geopolitikai helyzetet, hogy ugye nemrég volt nálunk a a Budapest Fintech Weeken a a hongkongi fintech szövetségnek a a coármje az egyik elnöke.

És onnan nézve nagyon érdekes volt, hogy ő hogy gondolkodik, hogy a nyugati rendszerek az ilyen külföldre utalási rendszereknél a nyugati az csak egy lesz és nagyon decentralizálódik a világ. újak jönnek.

Mi tört decentralizálódásának?

Az, hogy a nyugati rendszert használja mindenki és a szankciós politikának köszönheten látszódik, hogy ennek azért még mindig nagy ereje van és meg lehet fogni, tehát Amerika főleg azért meg tudja fogni a különböző vele nem barátságos viszonyban lévő vagyonokat, illetve a a különböző határok közötti utalási vagy tranzakciókat.

És ez nyilván más erőközpontoknak kevésbé tetszik, és ők keresik a másik utalás határon átnyúlóra beszél országokon belül viszont nagyon különböző rendszerek vannak.

Tehát, hogy én azt veszem észre, hogy ott meg kifejezetten ilyen nemzeti rendszereket most kifejezetten határon átnyúlóra gondolok.

Tehát eg egyre szűkül a világ.

Tehát sokkal könnyebb más piacra lépni is, kisebb a belépésük, küszöb könnyebb tőkéhez jutni és decentralizálódik is, és más más dimenziók jöttek.

Például ugye a digitális pénzügyek, tehát nem csak a Fiat valuták, hogy dollár és és forintváltás, hanem hanem akkor nézzük a a blockchain alapú digitális fog el fogunk jutni a blockchain is.

Itt még az az fontos szerintem, hogy hogyan nézzük ezeket a piaci szereplőket, mert ugye itt kérdezed, hogy akkor hány szereplő van Magyarországon meg, hogy mind.

Tehát, hogy amúgy Európában szerintem érdemes mondjuk egységesen nézni.

Mondjuk Törökországok nem feltétlenül lehet, de ugye Revolute Wise lehet, hogy nincsenek fizikailag a Wise most már pont itt van fizikailag is, de hogy egyébként nagyon sokáig nem voltak itt, de a szolgáltatást azt nyújtják itt. attól mondjuk magyar licenszel két szereplő van ugye crossborder ugye nagyonnagyon sokan nyújták ezt a licen ösze európai licencel sincsen olyan nagyon sok szereplő már azért akad hányad mondanátok nagyságrend jó pár pár 100 darab biztosan létezik de olyat ami olyra gondolok amit így tényleg elterjedt használnak emberek hát ugye ez is elég jótól függ hogy akkor most mit nézünk hogy most akkor a nem tudom a ibériai félszigetet nézzük a közép-európai régiót nézzük a skandináv országokat nézzük tehát hogyóban bankok szerintem Skandinában sok van kifejezetten.

Nem a az EU a legfelettebben, inkább Délkelt Ázsia…

Említett entitások

Témák

  • fintech
  • bankrendszer
  • pénzügyi technológia

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „189. Veszélyezteti-e a fintech a bankokat?⎮ Ács Zoltán, Berényi Benjámin, Muck Iván”

Miről szól ez az epizód: „189. Veszélyezteti-e a fintech a bankokat?⎮ Ács Zoltán, Berényi Benjámin, Muck Iván”?

A Pogi Podcast legújabb adásában Pogátsa Zoltán fintech szakértőkkel, Ács Zoltánnal, Berényi Benjaminnal és Muck Ivánnal beszélget. A vendégek a pénzügyi technológiai (fintech) alkalmazások bankokra gyakorolt hatását elemzik, kitérve arra, hogy milyen trendek formálták át az… Az epizód a Pogi Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 03. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „189. Veszélyezteti-e a fintech a bankokat?⎮ Ács Zoltán, Berényi Benjámin, Muck Iván”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Muck Iván, Ács Zoltán, Pogátsa Zoltán, Berényi Benjámin.

Milyen témákat érint ez az epizód: „189. Veszélyezteti-e a fintech a bankokat?⎮ Ács Zoltán, Berényi Benjámin, Muck Iván”?

Fő témái: fintech, bankrendszer, pénzügyi technológia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „189. Veszélyezteti-e a fintech a bankokat?⎮ Ács Zoltán, Berényi Benjámin, Muck Iván”?

Megjelenés: 2025. 03. 21.. Hossz: 1 óra 26 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/pogi-podcast/189-veszelyezteti-e-a-fintech-a-bankokat-acs-zoltan-berenyi-benjamin-muck-ivan

Több epizód a Pogi Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból