Portfolio

Ez lehet a győztes recept a pénzügyi szolgáltatások arénájában

· PT44M12S

Összefoglaló

Ez a Portfolio podcast új adása, a Dorsum támogatásával. A pénzügyi szolgáltatásokban a fintech cégek és az ügynökalapú mesterséges intelligencia (AI) átalakítják a bankok működését. Az adásban Fischer Bálinttal, a Dorsum üzletfejlesztési igazgatójával beszélgetnek a bankok…

Röviden

Műsor
Portfolio
Megjelenés
2026. 06. 01.
Hossz
44 perc
Témák
fintech, mesterséges intelligencia, bankok, pénzügyi szolgáltatások
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a portfólió busnis podcast új adása, amely a Dorsum támogatásával jelenik meg.

Én Hörömpritót Levente vagyok.

A pénzügyi szolgáltatások világában a játékszabályok végleg megváltoztak.

A Fintex sztárvállalatok felemelkedése újra definiálja a bankok működését, miközben az agentic, az az ügynökalapú mesterséges intelligencia korszaka egyre nagyobb nyomást helyez mind a hagyományos szereplőkre, mind a startupokra.

Mit értenek félre a bankok, és mit kell tenniük ahhoz, hogy túléljék ezt a kiélezett versenyt?

Milyen kihívásokkal szembesülnek a fintech cégek?

Milyen gyorsan tud az AI értéket teremteni a pénzügyi szolgáltatások terén?

És végül kiből lesz nyertes vagy lemaradó?

Ezeket a kérdéseket és még sok mást is végigveszünk Fisher Bálintal, a Dors üzletfejlesztési igazgatójával és bord tagjával.

Nagyon szépen köszönjük, hogy elfogadtad a meghívást. >> Köszönöm a meghívást.

Szeretettel üdvözlöm a nézőket.

Ez mostanság a bankoknak azért van egyfajta imás probléma, amivel meg kell, hogy küzdjenek.

A fintech versenytársaikhoz képest ugyanis meglehetősen nehézkesnek, lassónak tűnnek. néha egyfajta lejárt lemez benyomását is keltik, legalábbis a a fiatalabb ügyfelek körében.

És hát ugye a struktúráik silószerűek, és ezek ezek a merev struktúrák nem feltétlenül alkalmasak arra, hogy a csúcstechnológiás megoldásokat integrálni lehessen.

Sokan beszélnek egyfajta architektúrális salátáról tekintettel arra, hogy a többi évtizedes digitalizáció során gyakorlatilag sok százológia, adatmodell épült fel egymással párhuzamosan, és ezek ugye működnek egymással párhuzamosan.

Hogy lehet egyáltalán kezelni, megközelíteni?

Mi lehet itt a a recept, amit a bankok használni tudnak ennek a leküzdésére?

Nincs egyszerű válasz, merthogy nincs egyszerű és jól bevált megoldás sem, hogyha lenne, akkor ugye nem beszélgetnénk erről, hiszen minden bank elképesztő sebességgel abba az egyszerű irányba menne, ami előttük áll.

Alapvetően a bankok nagyon sok szempontból egy jó és könnyű helyzetben vannak, hiszen van pénz, ott vannak az ügyfelek, van bizalom, ami ugye egy nagyon fontos dolog, és azért a legtöbb fintech szereplőnél nincs meg.

Tehát van egy nagyon nagyon sok szempontból jó alapok vannak, ugye ugye ezekre az alapokra tudnak egyébként építkezni.

A másik oldalon nyilván az egy nehézség, hogy hogy az a az a múlt és az a hagyomány, ami van, ügyfelek satöbbi, ez ugye hozza magával azt, hogy azért a a fiatal bankok is azért jellemzően sok évtizedes múltra tekintenek vissza, de hát tudunk több 100 éves bankokról is.

És itt ugye azért a bankoknak a a digitalizációja, tehát az amikor ugye elkezdtek mondjuk azt most így leegyszerűsítve, hogy szoftvereket bevezetni, és elkezdtek a papíralapról legalább legalább valamilyen komputeres szisztémába működni, ez azért a 60-as-70-es években elkezdődött.

Tehát, hogy egyáltalán ugye most szeretünk digitális transzformációról beszélni, de valójában ez terminológiailag egy elég félrevezető dolog, mert ez a hívjuk digitális transzformációnak, tehát ez a fajta átalakulás ez ez bővenbőven a 2000-es évek előtt, de hogy a az alapok azok a azok a 70-es 60-as 70-es években elkezdődtek.

És ugye nagyon sok esetben azt látjuk ma Európában a bankok esetén, és egyébként nem csak a bankokra igaz, ez igaz minden olyan iparágra, ahol nagyon sok ügyféllel, nagyon sok adattal dolgoznak, nagy biztonsággal kell dolgozni, a hibának nincs le nincs lehetőség és tér a hibázásra.

És és ugye ez azzal jár, hogy nagyon-nagyon sok bank esetén, és egyébként nagyon sok ilyen tipikus ilyen ilyen típusú kritikus infrastruktúrákat üzemeltető iparágakba, a az alapok, és itt most elsősorban a szoftveres alapokról fogok beszélni, de hogy ezek az alapok egyébként igazak a kulturális alapokra, a folyamati, tehát ez nagyon sok mindenre igaz.

Ezek ezek azért rigid struktúrákat teremtenek.

Tehát, hogy csak csak hozzak erre egy tök jó példát.

Én dolgoztam egy nagy nemzetközi befektetési banknál, ahol én 89-es évjárat vagyok.

A korbanki rendszer, amibe amibe egyébként milliós nagyselkrendbe ügyfeleknek a tőzsdei kötései születtek, ez egy 86-os rendszer volt.

Ez a mai napig egyébként egy 86-os rendszer. ennek 10 éve, de a mai napig ez a rendszer ez üzemben van.

És köszöni szépen egyébként működik, tehát hogy azért nem véletlen az, hogy a a NASA sem szereti a legújabb Windows-okat föltelepíteni a a különböző űrjárművekre.

Tehát ennek megvan az a hatása, hogy hogy ezek nyilván hoznak egy egy magas szintű biztonságot, meg egy magas szintű stabilitást.

Mert azért egy 40 éves rendszerben ritkán fordulnak ki új és váratlan hibák, hiszen volt már 40 éve, hogy kiforduljon.

De ugye a másik része ennek viszont az, hogy azért egy bankot, és ezt most mondom azoknak, akik a bank nem nem banküzembe töltik a mindennapjaikat, mint ahogy ezt én teszem, meg bank banküzem technológiai oldalán.

Tehát egy egy bankba ezres nagyságrendű rendszer működik.

Ezek közül a rendszerek közül vannak nagyok.

Ezeket hívjuk korrendszereknek vagy alaprendszereknek. ilyen mondjuk amiben a számlavezetés történik, az értékpapírszámlavezetés, a hitelek, a könyvelés, a kártyákkal kapcsolatos, bank és hitelkártyákkal kapcsolatos műveletek, ezek a korrendszerek, de hát ezt körbeveszi sok-sok 100 szatellitrendszer, és így működik egy banküzem, és ennek volt bankja válogatja, de 2030- 40 éve, hogy egymásra épültek, összeintegrálódtak.

Jellemzően ezeket a rendszereket különböző fintech cégek, ezeket ugye régen banki szoftverzállítónak hívtuk ma.

Majd erről is beszélünk, hogy mi a fintech definíciója, de ma ugye különböző, hívjuk most így banki technológiai szállítók szállítják, és ebből kell főzni.

Ennek ugye megvan megint csak az a nagy előnye, hogy ezek ott vannak, kész vannak, működik, de hogy egy iszonyú komplexitás jött létre, tehát aki megint csak nem banküzemben dolgozik, ezt úgy érdemes elképzelni, mintogyha valaki 30 évvel ezelőtt vett egy házat.

És ugye mindig mindig akinek van otthon családjázat, ugye mindig van valami itt egy k ott egy és így épült.

És aztán amikor ott egy nagy renoválást kell tartani, akkor ugye akkor ugye előjön az, hogy hohó, hát 20 évvel ezelőtt az, hogy kötött, meg mi volt, meg hogy volt.

Tehát, hogy ez a fajta komplexitás ez ma nagyon látszik, hogy elkezdett egy versenyhátrány lenni.

És ugye itt amikor revolutokkal meg meg ilyen típusú szereplőkkel versenyzünk, akik ugye elindultak nulláról, most már Revolut is egyébként nem akarok butaságot mondani, de szerintem 15 éve, tehát hogy az sem ma volt.

De hát ők elkezdtek nulláról építeni egy infrastruktúrát már azzal a céllal és azzal a gondolkodásmóddal, hogy ők egy technológiai cég.

Már nem egy bank fejbe, bár persze egy bank, ma már ugye egy licenszer rendelkező bank, de egy technológiai cégként elkezdtek egy technológiai infrastruktúrát építeni.

Sokkal kevésbé az a fajta saláta, amit te is mondtál, kevésbé jelenik meg.

És miért fájdalmas ez ma a bankoknak?

Mer szem ez igazából a kérdés, hogy ez ez tök jó.

Értjük, hogy az elmúlt, nem tudom, 40-50 év bankja válogatja, hogy hány évtized, de valamit hozott.

Három fő dolog van, ami miatt probléma.

Az első az az információ és IT biztonság.

És itt azért látni kell azt, hogy az Európai Unióban ugye viccesen mindig szoktuk mondani a kollégákkal, ugye mi mi korrendszereket, tehát alaprendszereket szállítunk bankoknak.

Ugye 80 pénzintézet az ügyfelünk 10 országban.

Tehát, hogy viszonylag viszonylag látjuk ezt, hogy a világ legszabályozottabb piacán dolgozva a világ egyik legnagyobb biztonsági elvárásait igénylő iparágban kell működni.

És hol számít? azért, mert mert az Európai Unió is egyébként egyre több olyan jogszabály a rendelettel, a Dorarendelet, aki mondjuk otthon van, ebbe jön, ami arról szól, hogy bizony a legfontos, az egyik legfontosabb dolog egy bank életében, hogy a meg kell védeni az ügyfeleket a mindenféle IT támadásokkal szemben.

És most nem arról beszélek, amikor kapunk egy emailt és és becsapnak minket, mert az egy másik típusú probléma.

Itt arról beszélünk, hogy a banknak az informatikai rendszereit és mindent, ami a bankon belüli informatika, azt védeni kell.

A kettes része ennek az az, hogy egyre drágább üzemeltetni.

Tehát, hogy azt kell látni, hogy ma a bankoknak az informatikai ücséje, tehát amit elköltenek informatikára, annak jelentősen több, mint a fele a régi rendszerek üzemeltetése, karbantartása és az ezzel kapcsolatos feladatokkal jár. nem marad elég pénz arra, hogy fejleszteni innoválni satöbbi satöbbi.

És ugye ehhez még plusz egy kockázat, hogy amikor beszélnünk a 80-as években íródott rendszerekről, akkor egyébként az is egy egyre kritikusabb probléma, hogy kik azok az emberek, akik még ezeket a rendszereket karban tudják tartani.

Tehát, hogy itt eljutunk gyakran oda, hogy bizonyos korrendszereket akár pénzintézeteknél is van négy 5, hat nyugdíj korosztályhoz közeledő ember, aki aki tudja, és akkor elkezdődik a fejvakarás, hogy hohó, de hát nyugdíjba mennek, akkor mi lesz?

Tehát van ez a fajta költséges operációs kockázat, és ez régóta itt van.

És a harmadik, ami ami ami most aztán igazán ránk rúgta az ajtót, az az, hogy rengeteg banki felsővezetővel beszélgetek, és mindig meg szoktam kérdezni, hogy hogy állnak a versenytársakkal, miben erősek, mibe gyengék, hogy látják ezt, és már mennyi nem kell egy versenytársunk van, azok a azok a Neoban kiszereplők, a Revolutab Hz. mi már velük versenyzünk, am mindig mondom, hogy na ez ez ez tetszik, ez a ez a jó hozzáállás hogy hogy és mindig elmondják, hogy de hogy az a nagyon nehéz, hogy a Revolut kitalál valamit, és egy hónappal később ott van vele piacon, ott a mobil, abba tudja nyomni az ügyfél, ezt várja az ügyfél.

Én kitalálok valamit és a másfél évvel később, tehát hogy ez a ez a ezt ugye time to marketnek hívjuk, tehát a piacra lépési sebesség, ez nagyon-nagyon lassú a tradicionális bankoknál. éppen azért, mert át kell magunkat verekedni azon a saláta infrastruktúrának kapcsolódó folyamatokon, mindenen, mert magas a komplexitás.

És én most érzem azt, hogy ez kezdett el annyira fájni már az üzleti döntéshozóknak is, mert ameddig még csak kockázat itt, költség ott, addig addig mindig azt tudták mondani, hogy jó, jó, ez persze probléma, de menjünk tovább.

Most, hogy azt látják, hogy az üzleti képességeiket, alapvető versenyképességi kérdést és problémákat jelent azokkal a szereplőkkel szemben, akiket kijelöltek maguk elé, mint az új igazi versenytársak.

Na, itt kezdett el ez a Pite nagyon melegedni az elmúlt egy évben. >> És ahogy említed, valóban ugye itt egyfajta csapdahelyzet áll elő a bankok számára, hiszen gyakorlatilag nem tudják megcsinálni azt, hogy újrahúzzák az egészet.

Nincs meg az a luxus, ami a technológiai cégeknél megvan, hogy ők a nulláról tudták egy olyan időpontban elkezdeni a az üzleti modellt felépíteni, amikor már ugye egy teljesen más okoszisztamál állt rendelkezésre.

Viszont ugye ez a toldlozgatás, fondozgatás pedig ugye folyamatosan zajlik.

Ez egy egyben akkor azt is jelenti, hogy a hagyományos szereplők napjai meg vannak számlálva, és készen állnak arra a fintech cégek, hogy átvegyék itt a stafitát, és egy teljesen alternatív univerzumot kínáljanak. >> Nem gondolnám, hogy meg lenne számlálva, ha ugye inkumbenseknek szoktuk hívni, de tradicionális szereplőknek a napjai nem gondolnám, hogy meglennének számlálva.

Azt gondolom, hogy lesznek olyan szereplők, akik akik nagyon sikeresek lesznek, és jól fogják venni a következő 10 év akadályait, és lesznek olyanok, és nem Magyarországról beszélek, tehát általában az Európai Bankpiacról, vagy akár a globális bankpiacról is, akik akik mindezt kevésbé fogják szívesen vagy jól venni.

Ugye azt látni kell, hogy azért az elmúlt években szép számmal voltak olyan próbálkozások, hogy azt mondta egy nagy bank, hogy vegyünk példát a fintekekről, teljesen külön kezdjünk el egy építkezés nulláról.

És és párhuzamosan a a bankkal elkezdtek egy másik alternatív valóságban egy alternatív építkezést.

Nagyon nagy rész ezeknek nem lett jó vége.

Szerintem egyébként elsősorban azért nem lett jó vége, mert hogyha megnézzük ezeket a És azért fogok mindig a Revoluttal jönni, de hogy a Revolut mögé be lehet rakni az N26-ot, be lehet rakni a Monzót, be lehet rakni egy csomó céget.

Tehát a neo vagy új típusú banki szereplők, ezek a szereplők azért az első évtizedbe csak vitték a pénzt, nem is keveset, mert ugye ügyfélbázist kellett építeni, csomó mindent föl kellett építeni.

És ugye amikor egy nagy bank nézi azt, hogy ott van egy egy külön választott egységem, aki egyébként kulturálisan más, viszi a pénzt, ha hiába akvirál ügyfelet, azon nem csinál még profitabilitást, ahogy egyébként jellemzően a neosszereplők is, az ügyfeleiken, legalábbis az elején biztos nem csinálnak profitabilitást. nézik, nézik egy darabig, és egy ponton teljesen érthetően elfogyott a türelem, és akkor azt mondják, hogy hát ez nem volt egy jó irány.

Tehát, hogy ez egy ez egy bevett dolog volt, hogy próbáljunk meg egy ilyen alternatív építkezést.

Vannak jó példák, de nem ez a jellemző.

A másik szem, amit itt fontos látni, az az elmúlt 10 év az arról szólt, ugye ez a a bankszektorban ez volt a meg nem csak a bankszektorban, hogy digitális transzformáció, ugye ezt rengeteg, hogy most digitális transzformáljuk a a pénzintézeteket.

Ez azért a az első években elsősorban arról szólt, hogy minden amivel az ügyfél találkozik a bankjával a digitális térben, na ezek legyenek tényleg jók.

Tehát, hogy jó legyen a mobilab, jó legyen a a a webes portál, először a lakossági ügyfeleknek, aztán a vállalatoknak is, és mindenhol, ahol a digitális térbe érintkezünk a bankunkkal, ott tudják azt a szintet hozni UX-be, tehát tulajdonképpen digitális ügyfélútba, amit tudnak hozni ezek a neobanki konkurenciák.

És ez egy nagyon fontos dolog volt, mert ez itt voltak ugye az alacsonyan csüngő gyümölcsök, tehát ezzel lehetett először nagyot hasítani.

És ezt azt mondom, hogy a pénzintézetek…

Említett entitások

Témák

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ez lehet a győztes recept a pénzügyi szolgáltatások arénájában”

Miről szól ez az epizód: „Ez lehet a győztes recept a pénzügyi szolgáltatások arénájában”?

Ez a Portfolio podcast új adása, a Dorsum támogatásával. A pénzügyi szolgáltatásokban a fintech cégek és az ügynökalapú mesterséges intelligencia (AI) átalakítják a bankok működését. Az adásban Fischer Bálinttal, a Dorsum üzletfejlesztési igazgatójával beszélgetnek a bankok… Az epizód a Portfolio című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 01..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ez lehet a győztes recept a pénzügyi szolgáltatások arénájában”?

Fő témái: fintech, mesterséges intelligencia, bankok, pénzügyi szolgáltatások.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ez lehet a győztes recept a pénzügyi szolgáltatások arénájában”?

Megjelenés: 2026. 06. 01.. Hossz: 44 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio/ez-lehet-a-gyoztes-recept-a-penzugyi-szolgaltatasok-arenajaban-00bfe36b

Több epizód a Portfolio-ből