203. Az év befektetése? Mindenkori csúcson az arany!⎪Tunkli Dániel, Pletser Tamás
· PT1H6M13SÖsszefoglaló
Tunkli Dániel (Concord) és Pletser Tamás (Est.hu) az arany befektetési lehetőségeit és történelmi szerepét vitatják meg. Az arany pszichológiai és gyakorlati okokból is értékálló, különösen válságidőszakban. A beszélgetés kitér az arany pénzügyi szerepére, értékalapjára…
Röviden
- Műsor
- Pogi Podcast
- Megjelenés
- 2025. 09. 09.
- Hossz
- 1 óra 6 perc
- Szereplők, említett nevek
- Tunkli Dániel, Pletser Tamás, Pogátsa Zoltán
- Témák
- arany, befektetés, pénzügyi szerep
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
[Zene] Szeretettel üdvözlünk mindenkit.
Ez itt az Arthur és Pogi műsorunk, adásunk.
Mi ketten Pogival szoktunk beszélgetni, igaz?
És ezekben a beszélgetésekben azt vettük észre, hogy egyre mélyebbre megyünk témákban, ami mind a kettőnket nagyon érdekel. >> Az egyik téma, amire gondoltuk, hogy beszélni kellene, az az aranynak a témája.
Egy ilyen témánál rögtön az elején elmondanám, hogy ez itt nem egy befektetési tanácsadás lesz, tehát hogy annak ellenére, hogy a két vendégünk az olyan helyről érkezett, ahol alapvetően befektetésekkel foglalkoznak.
Úgy gondoltuk, hogy Tunkli Dániellel kellene erről beszélni, aki a Concordnál dolgozik, és nagyon sokat foglalkozott az arannyal.
Köszi, hogy elfogadtad a meghívásunkat. >> Köszönöm, hogy itt lettek. és Plecser Tamással, aki az ST-től érkezett, és ő hát ugye általában mindenfajta anyagokkal foglalkozik, mint általában az olaj és gázügyekben szokták kérdezni, de foglalkozott ő is arannyal. >> Köszönöm én is a meghívást. >> Köszi el, hogy hogy elfogadtátok.
Szóval, hogy annak ellenére, hogy két olyan vendégünk van, aki alapvetően a a a befektetések területéről érkezik, nem az úgy be nem arról fogunk itt most beszélgetni, hogy ki hogyan fektesse be a pénzét.
Nem is rövidtávú történetekről, hanem alapvetően egy hosszútávú sztoriról az arannyal kapcsolatban. >> Arról az alaptörténetről is kellene beszélnünk, hogy miért tartjuk a egyáltalán az aranyot különlegesnek.
Az arany az valami olyan dolog, amihez az ember vonzódhat, az rendben van, az az oké, de még a fogalmaink is ilyenek, nem?
Hogy hogy ez a csillog, az arany csillog általában ami csillog meg ilyen aranyszínű, az az értékes dolog. >> Aranykorban vagyunk. >> Aranykorban van.
Az aranja bearanyozza az életünket.
Tehát, hogy valahogy ez az arany ez egy nagyon pozitív dolog, amihez mindig lehet kötődni.
Vagy ez igazából csak egy olyan dolog, amit akár a gyerekmeséinkből tanultunk meg, meg a szüleink mondták, és akkor ezért azt gondoljuk, hogy ez aranyérrtékes. >> Kezdem akkor én jó, mert én szerintem ebből rövidebb leszek, mint a Tomi. >> Figyelj, nagyon nehéz kagylókba elszámolni, tehát hogyha nem tudom, voltatok-e már pénzmúzeumban egyébként ajánlom, tök jó program, főleg gyerekkel.
Láthatod, hogy sok ezer évvel ezelőtt kagylóban számoltak el.
Van amikor gabonával számoltak el, és ez tök nehéz.
A gabona megröomlik, a kajló eltörik.
Ennek az aranynak van egy olyan súlya, hogy igazándiból nem nagyon megy tönkre, szállítható bizonyos mértékben és értékálló.
És és a legfontosabb az az, hogy ugyebár a kereset és a kínál dönti el az árfolyamát, nem az értékész, hanem az árfolyamát.
Tehát ez egy olyan eszköz, kagylóból azért sokat lehet találni, ebből kevesebb.
És és szerintem ez adja meg azt, hogy 5-6000 éve ez igazándiból az egység.
Nyilván aztán lett világpénz akár egyébként szerintem az első ilyen világpénz az a font volt, aztán utána most a dollár. és az leváltotta ezt a Beton Woodsal, amikor az megszűnt.
Ez egy más rend, amiben most élünk, de vissza lehet nyúlni az aranyhoz, mert ahogyan te is mondod, sok sok sok generáción keresztül ez a pszichológia van bennünk, hogy ez ez kell, ha baj van, ehhez nyúlsz, ha baj van, mert ennek van értéke, és egyébként hozzáteszem van is, mert szerintem pont ez az időszak mutatja, hogy inflációs védelem például tök jó. >> 3000 éves története van az aranynak.
Által 2700 évvel ezelőtt volt először arany, mint pénz.
Mágikús erőt tulajdonítanak nekik bárki a világon.
Az a megdöbbentő, hogyha megnézzük az asztékbirodalmat, ott az aranynak ugyanolyan szerepe volt, mint mondjuk Egyiptomba, és a kettőnek nem volt egymáshoz köze.
Gyakorlatilag azt szoktam mondani, hogy ez egy olyan intézmény, egy olyan hitrendszer, ami mondjuk idősebb, mint a katolikus egyház.
Tehát, hogy nagyon-nagyon mély hit van benne, és ez a hit úgy tűnik, mintogyha nem is csökkenne.
Sőt, bizonyos értelemben, főleg vészidőszakban ehhez az értékhez térnek vissza az emberek. >> És ez a hit, ez ez abból fakad, hogy hordozza ezt az értéket, vagy említettél ennél többet is?
Tehát, hogy van valami mágikus dolog benne ennek a ennek a minősége, hogy kinéz a csillogásra.
Most nem akarok nagyon ezózni, de hogy >> valószínűleg igen.
Energiákat tulajdonítanak nekik az emberek.
Ugye nagyon szűk a kínálat, ezt nagyon jól mondta Dani, nagyon jól tárolható.
Kiválóak egyébként az egyéb ipari tulajdonságai is, tehát hogyha ez széles körben elérhető lenne, akkor nagyon sok mindent lecserélnénk.
Kiváló hő, kiváló áram továbbítóképessége van.
Tehát nagyon jó tulajdonságai vannak. aranyból lennének a vízforralók meg a mindenféle egyebek, mert gazdaságosabban működnek. >> Igen.
És ezzel együtt van is van olyan ipari felhasználási rész egyébként, ahol nem is tudják az aranyat pótolni, mert annyira különleges tulajdonságai vannak.
Tehát ez egy nagyon különleges anyag, amiből nagyon szűk a kínálat, nagyon kevés kristályosodott belőle, ugye itt a földtörténet során.
Tehát ezek mind mind adnak egy ilyen speciális értéket.
És ami nagyon fontos egyébként befektetési szempontból, hogy a 3000 éves történet alatt az arany hosszú távon értékálló maradt.
Az értékállósága az, ami ad neki egy különleges tulajdonságot.
De magyarán szólva ez akkor is érték lesz, hogyha nagyon zűrzavaros idők vannak, meg egyébként jó időben is tartja az értékét hosszabb távon. >> Mondtad, hogy kevés van belőle.
Tehát, hogy hogy alapvetően ez nem olyan dolog, ami itt így termelődik folyamatosan, hanem egyszerűen csak egyáltalán, hogy kerül ide.
Vannak vitatott elméletek, mert van olyan elmélet, aki azt mondja, hogy a meteoritokkal jött a Földre, de a föld belséjében, a Föld magjában egyébként nagyon sok arany van, csak ebből nagyon kevés jutott ki a föld felszínre, és a többi nemes fémhez, tehát az ezüsthöz képest is, de bármilyen más fémhez képest is jóval kevesebb van belőle rendelkezésre.
Tehát jóval kevesebb anyag gyakorlatilag mineralizálódott, tehát vált kristályokká a földtörténet során, tehát jóval kevesebb belőle a bányászható mennyiség. >> Ugye van egy ilyen nagyon érdekes ábra, amit mindig mutogatnak, hogy mennyire kevés arany van, hogy az összes eddig kibányászott aranyat, azt egy ilyen 22 m 22 m 22 mes kockába bele lehetne rakni a ami döbbenetesen kevésnek tűnik.
Tehát ahhoz képest, hogy mennyi a >> De milyen nehéz lenne? >> Nagyon nehéz lenne, de azért 22 m az nem olyan hosszú, még akkor is, hogyha ezt ugye három dimenzióba felszorozzuk.
Ez nekem rettentően kevésnek tűnik ahhoz képest, hogy a teljes föld vonum nem ekkora.
Hát >> ké képzeld, hogy Közelkeleten valahogy Dubában, hogy valahogy mit csinálnának egy ilyen 22 x22-es aranytöm, >> nem tudom mekkora kbakő, de hát hogy nem sokkal nagyobb, mint a kbakő tulajdonképpen.
És abba beleférne az összes arany.
Van erről egy becslés egyébként.
Ezek szerint 216000 tonna aranyat termeltünk eddig ki a Földtörténet során.
Körülbelül egyébként a becsések szerint még ugyanennyit tudunk majd. >> Ühüm.
És mostanában mondjuk évről évre mennyi adódik hozzá az aranyhoz?
Tehát hogy azért az, hogy ennek ilyen relatíve stabil volumene van, ez azt sejteti nekem, hogy olyan nagyon sok.
Nem. >> Ez így van. körülbelül 2500-3000 tnával nő évente a mennyiség.
Tehát olyan má% >> azért az nekem soknak tűnik, bocsánat, csak abból kiindulva, hogy így nézem a YouTube-ot, hogy a szerencsétlen ember elmegy a folyóhoz, és akkor így három napot ott mosogatja, és akkor a végén, ahogy ott lötyögteti a izét, így látja, hogy ott csillog valami, tudod, és akkor nagy nehez mikroszkóppal kiteszi egy arra dologra meg kitalált mérleggel, ami valahogy elmozdul így a 0,001 g felé, és mindenki boldog.
Tehát, hogy jó, kicsit kisarkítottam, de hogy >> fejlődik a bányászati technológia, tehát egyre jobb dolgok vannak.
Ö nem akarok ennek a részletébe belemenni, de a lényeg az, hogy olyan új technológia van, ami a feltárásokban is segít, illetve a kőzetek törésébe is.
Ugye itt az a lényeg, hogy amikor kibányászák a kőzetet, ezt gyakorlatilag nanométer méretre kell összetörni, ami egy 152030 törő berendezésen keresztül törőd, tehát történik ilyen őrlőkön keresztül.
És ennek a végső folyamatában például mikrotörések vannak, amiben mikrohullámokkal törik össze a közet.
Tehát ebben például nagyon komoly fejlődés van.
Úgyhogy ilyen értelműen javul a kitermelés hatékonysága, >> hogy van ennek valami fölső határa, tehát megéri szinte végtelen energiát beletenni az aranybányászásba, merthogy érez annyit.
Tényleg? >> Elmondom erre is a választ.
Ugye most 3300 dollár körül van az aranynak az unciánkénti ára.
Körülbelül az átlagos kitermelési költség jelenleg, am benne vannak a tőkeköltségek is, az olyan 1800 dollár körül van.
Tehát borzasztó drága ezt még nagyüzemi szinten is egyébként termelni, mert nagyon kicsi a kőzeten belül az ércen belül, bocsánat, a közeten belül magának az érsnek a koncentrációja. >> Hm.
És azt el lehet-e mondani, hogy ez a romlik ez az arány, mert ugye általában azt szokták mondani az ilyen ásványi anyagokra, hogy a könnyen kitermelhetőket már kitermeltük, és hogy egyre nehezebb és nehezebb, és ez az ez az egyenleg, ez romlik.
Akkor >> ez igaz, annyi az érdekesség, hogy az elmúlt 15-20 évben nagyon kevés új találat volt, és különösen nagy méretű bányászati találatok száma csökkent.
A nagy méret egyébként az aranybányáknál azt jelenti, hogy legalább 5 millió uncia van egy lelőhelyen.
Most ezekből egyre kevesebb van.
Ezzel együtt azonban egyébként a technológia fejlődik.
Tehát például ami a kőolajbányászatban ilyen szizmológia, ezekben most van egy nagyon komoly előrelépés a bányászati ipiparban is.
Olyan új ilyen ultrahangos meg egyéb berendezések vannak, amiben mélyebb kőzetrétegeket is meg tudnak nézni, mert a jelenlegi technológiában néhány 100 mterre tudnak csak ebben a nagyon kemény kőzetben lelátni, hogy körülbelül milyen rétegek lehetnek, hol lehetnek olyan olyan rétegek, ahol magas ugye az ércnek az aránya.
Bocs, annyival kiegészíteném még ezt a gondolat, mert tehát hogy az elmúlt mondjuk öt évben, hogyha megnézzitek most említettek és hogy nagyfolyamelkedés volt, de hogy beá lényegesen lejjebb volt az árfolyam, és akkor vegyük azt a break even szintet, amit Tamás mondott, tehát nem volt annyira nem érte meg az a vállalatoknak beruháznia és ezért a beruházási ciklus az lement és nyilván, hogyha nem ruházol be, hogyha nem olyan intenzív az iparág, nincs pezsgésben, akkor igazándiból a kitel mennyiség se lesz év Az egyenelle a kitermelés az egyre drágább és drágább lesz, de hogyha magasabban van az árfolyam, akkor mégis megér. >> Igen.
Épp erről beszéltünk Danival, hogy a bányászat, mint mint szektor az elmúlt 20 évben mennyire leértékelődött a globális világrendszerbe.
Ugye arról beszélgettünk, hogy a nagy globális részvényidexekben most már csak 1-2% körül van a bányászat, miközben ez mondjuk 20 évvel ezelőtt bőven két számjegyű volt. >> 11% volt, azt hiszem, és most meg 1%.
Tehát, hogy és ebben már nem csak az arany, ezüst, minden bánya benne van e abba az 1%-ba. >> És ez mi?
Ez az ez azért van, mert mert olyan marha drága ez ez az egész folyamat, vagy nincsenek akkora áttörések, amivel azt lehet mondani, hogy valaki odahozza az új cuccot, bocsánat, odahoz új cuccot, ránéz a tájra, és akkor az AI megmondja, hogy ebben van 3 milliócia cia arany, vagy >> szerintem sok oka van ennek. egyik az nyilván az, hogy a technológiai iparágnak a súlya az viszont nagyon domináns lett a világindexekben.
Amerika súlya úgy Unblock nagyon domináns lett egy ilyen 65% most jelenleg és azon belül meg a tech nagyon durva.
És a tech az egy ilyen szexi dolog, AI, mit tudom én mi.
És akkor az emberek mennek és befektetnek. >> De meg nem kell odamenni hozzá ilyen bányássapkában, meg fúrni meg >> Igen.
Meg meg azért legritkább esetben van az, hogy az AI-jal majd gyerekek bányásznak.
Tehát, hogy tehát egy ilyen PC világban élünk, és ez ez nyilván egy ilyen érdekes szektor volt.
A bánya az meg nagyon elhanyagolt szektor volt, ahogy a a Telekom és a közműcégek is egyébként egy eléggé gyűlölt történet, és ezért egyébként olcsók is. >> Igen.
Hát környezetvédelmének nem szeretik őket, ugye koszosak, szennyezik a vizet, energiát, egész napásnak tönkreteszik a környezetet.
Viszont nagyon fontosak, és mindenhez nagyon kell, >> tehát hogy AI az nincsen alapanyagok nélkül.
Úgyhogy ennek én azt gondolom, hogy a súlya változni fog.
Hát erről majd talán beszélhetünk később. >> Bocs, még egy dolog eszembe jutott, és ezt is beszéltük így adás előtt Tamással, hogy hogyha megnézitek, hogy hol volt a leginkább beruházás intenzív ez a szektor, az Kína, mert ott ezek a dolgok azért egy kicsit kevésbé fontosak, mer hogy most nincsenek annyira előtérben, mint mint mondjuk nyugati arra gondolsz, hogy nyugodtan lehet ásni.
Tehát ezek az ESG szempontok azért viszonylag mieségel vannak figyelembe véve.
És egyébként Kínának meg érdeke volt az, hogy többet bányásszanak aranyat.
Egyébként arről fogunk beszélni, de ugyebár halmozzák fel az arany készleteiket.
Ott ott ott volt egy ilyen állami érdek is, ami egyesült az iparággal.
A világ összes többi részén meg inkább egy ilyen gyűlölt, megtűrt szektor lett ez.
De még annyiban térjünk vissza ehhez az értékdologhoz, mert engem még mindig még valahogy még nem elégült ki az agyamnak az a része, hogy tulajdonképpen miért is tartjuk így értékesnek, hogy említetted a a mostani értékvilágokat, hogy egy ilyen digitális környezetben mit tartunk értékesnek, ilyesmi.
Ugye a covid idején is láttunk ebben komoly változást, ab sok mindent megváltoztatott, de hogy tulajdonképpen miért nem valami digitális cuccban, valami kriptodevizáb, vagy nem tudom miben hiszünk?
Hiszen hát az az ha azt mondod, hogy hogy már nem akar senki a bányába menni, akkor logikus lenne, hogy akkor az aranyat ottjuk és helyette meg kriptó valami dologba hiszünk.
De miért nem abb hiszünk akkor? egy 87 éves nagyanyámat meggyőzödt, hogy bitcoint vegyen, akkor veszek neked egy üvegpezsgőt.
Említett entitások
Témák
- arany
- befektetés
- pénzügyi szerep
Személyek
Szervezetek, cégek
- Est.hu
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „203. Az év befektetése? Mindenkori csúcson az arany!⎪Tunkli Dániel, Pletser Tamás”
Miről szól ez az epizód: „203. Az év befektetése? Mindenkori csúcson az arany!⎪Tunkli Dániel, Pletser Tamás”?
Tunkli Dániel (Concord) és Pletser Tamás (Est.hu) az arany befektetési lehetőségeit és történelmi szerepét vitatják meg. Az arany pszichológiai és gyakorlati okokból is értékálló, különösen válságidőszakban. A beszélgetés kitér az arany pénzügyi szerepére, értékalapjára… Az epizód a Pogi Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 09..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „203. Az év befektetése? Mindenkori csúcson az arany!⎪Tunkli Dániel, Pletser Tamás”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Tunkli Dániel, Pletser Tamás, Pogátsa Zoltán.
Milyen témákat érint ez az epizód: „203. Az év befektetése? Mindenkori csúcson az arany!⎪Tunkli Dániel, Pletser Tamás”?
Fő témái: arany, befektetés, pénzügyi szerep.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „203. Az év befektetése? Mindenkori csúcson az arany!⎪Tunkli Dániel, Pletser Tamás”?
Megjelenés: 2025. 09. 09.. Hossz: 1 óra 6 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/pogi-podcast/203-az-ev-befektetese-mindenkori-csucson-az-arany-tunkli-daniel-pletser-tamas
Több epizód a Pogi Podcast-ből
- 239. Globális állampapír pánik
Hetek óta állampapír-piaci pánik tapasztalható világszerte. Az amerikai, európai és japán állampapírok történelmi mélypontokat érnek el, míg Kína kivételt képez. KántorBandiBaráto…
- 238. Pótköltségvetés 2026: Kármán András nem csinált megszorítást
Büttl Feri és Pogi a 2026-os pótköltségvetésről vitatkoznak, Kármán András pénzügyminiszterrel a középpontban. Megvizsgálják, hogy a miniszter elkerülte-e a megszorításokat, és ho…
- 237. Hőkupola: hogy lesz áram Paks nélkül?⎮Szabó M. István
A Pogi Podcast e heti adásában Szabó M. István energiaügyi szakújságíróval beszélget Pogi. A fő téma a hőkupola hatása az energiatermelésre, különös tekintettel Paksra. Szóba kerü…
- 236. Pár hónap van az uniós pénzek elköltésére. Lehetséges ez? ⎮ Kovács Zoltánnal
Magyarország uniós forrásainak nagy részét 2023 végéig el kell költeni, amihez képest a jelenlegi magyarországi uniós pályáztatási rendszer döntési ideje átlagosan 20 hónap, míg a…
- 235. Minőség az egészségügyben ⎮Belicza Éva, Hegedűs Zsolt, Tamás László János
A Pogi Podcast e heti adásában Belicza Éva, Hegedűs Zsolt és Tamás László János szakértő vendégekkel vizsgálják az egészségügy minőségbiztosításának kérdéseit. A beszélgetés érint…
- 234. Lakhatási válság: mi a megoldás? ⎮ Sándorfi Balázzsal
Sándorfi Balázs közgazdász vendége a Pogynak, hogy megvitassák a magyarországi lakhatási válságot, az ingatlanárak emelkedésének okait az EU-ban, az állami támogatások hatását, a…
- 233. A médiapiac Orbán után ⎮ Dull Szabolccsal
Pogi Dull Szabolcs újságíróval és médiaszakemberrel beszélget a média jövőjéről, különös tekintettel a közmédiára, a propagandamédiára és az ellenzéki sajtó finanszírozására. Megv…
- 232. Magyar euró: mikorra? Milyen áron? Tényleg jó lenne nekünk?
Pogátsa Zoltán közgazdász és Kántor Endre műsorvezető beszélgetnek a magyar euró bevezetésének lehetőségeiről, időpontjáról, költségeiről, valamint előnyeiről és hátrányairól. Meg…
- 231. Mit csinál majd a Tisza-kormány?
Az ország egy nagy választás után van, ahol a polgárok a változásra szavaztak. Az új kormánynak azonban nehéz helyzetben kell gazdaságpolitikát formálnia. Az epizód arról szól, mi…
- 230. A választás gazdasági tétje
Ebben a Pogi Podcast epizódban a választás gazdasági tétjeiről esik szó, többek között a GDP, bérek, infláció, foglalkoztatottság és korrupció szempontjából.
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- Az arany értelmét ássuk ki vendégeinkkel - Tunkli Dániel és Pletser Tamás — Arthur & Pogi
Tunkli Dániel és Pletser Tamás az Arthur & Pogi podcastben boncolgatják az arany értékét, gazdasági hatásait és befektetési szerepét. Szó esik arról is, miért bányásszuk, adjuk-ve…
- Arany vagy Bitcoin? Vagy mindkettő? — Concorde Podcast
A 2024-es évben az arany és a Bitcoin is kiemelkedően teljesít, emelkedő árfolyammal. Ez az epizód az arany és Bitcoin mint befektetési eszközök nagy képét tárgyalja, különös teki…
- 43. Jó befektetés az arany? — ZsugaZsonglőrök
A ZsugaZsonglőrök legújabb adásában a podcast házigazdái, Dani és Ádám az arany befektetési lehetőségeit vitatják meg. Ádám elárulja, hogy aranyat tart, és NASDQ 100 ETF-ről válto…
- Aranyat vesz az MNB, érdemes követni? — Pénz Beszél
Az MNB jelentős mennyiségű aranyat vásárolt, felvetve a kérdést, érdemes-e a példáját követni. Az epizód elemzi az arany értékállóságát az inflációval szemben, és megvizsgálja, mi…
- Ugorjunk fejest az aranyba? — Kasszakulcs - a HVG pénzügyi podcastja
Ez a Kasszakulcs epizód az aranybefektetésről szól, kitérve az aranyszámlára, az aranyrudak hazavitelére és az adózásra. Szőllősi Lili és Sztojcsev Iván Szűcs Benedekkel, az iPriv…
- Ki vesz aranyat? (vendég: Zsiday Viktor) — Hold After Hours
A podcast vendége Zsiday Viktor, akivel az aktuális geopolitikai helyzet és annak hatása a piacokra kerül terítékre. Szó esik Irán és Izrael konfliktusáról, valamint arról, hogyan…
- Nagyot szakíthat, akinek van aranya — Több-Kevesebb
Az epizódban Jónap Richárd, Lambert Gábor, Puskás Péter és Juhász Gergely vitatják meg a részvénypiaci stratégiákat és az aranyba való befektetést. Szó esik a Concorde Értékpapír…
- Hogyan építs valódi pénzügyi tudást? | Forex & tőzsde podcast 10/14 — Forex & Tőzsde - Hogyan trédelj?
Ez az epizód Kína világgazdasági befolyását, az arany árának növekedését és a pénz jövőjét vizsgálja. Emellett az AI, a globális adósság és a befektetői pszichológia is szóba kerü…