Portfolio Checklist

Ilyen lehet a Tisza digitális állama: mit tud az észt modell?

· PT31M38S

Összefoglaló

A Portfolio Checklist adása a Tisza digitális államának észt modelljét és a kormányzati feladatokat elemzi. Havas András a modell megvalósíthatóságáról, Debreczeni Réka pedig a Tisza-kormány első száz napjának menetrendjéről beszél.

Röviden

Műsor
Portfolio Checklist
Megjelenés
2026. 05. 13.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Debreczeni Réka
Témák
digitális állam, észt modell, kormányzati feladatok, első száz nap
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a portfólió checklist május 13-án, szerdán.

A mai adás első részében arról lesz szó, hogy Magyarországon a tervek szerint beköltözik a mindennapokba az Ézt digitális állam modellje.

De vajon pontosan mit takar ez a minta?

Miért lehet előremutató számunkra?

És mennyire nehéz megvalósítani?

Ahogy az adatok és a közszolgáltatások egyre inkább digitalizálódnak, ez kialakít maga mentén egy egy ökoszisztémát, amire cégek, startupok, új ötletek jelennek meg, akik azt mondják, hogy hát itt vannak az adatok, elkezdünk ezeken dolgozni nyilván a megfelelő keretekben, a megfelelő biztonsági és és kockázatelési megoldások mellett, de azt lehet mondani, hogy jönnek a startupok, akik azt mondják, hogy hogy Mi ho egy új szolgáltatást, van egy új ötletünk, és ezt utána ezzel segítik észtországban, vagy majd a mi esetünkben mondjuk, ha ez megvalósul Magyarországon a közszolgáltatásoknak a további hatékonyabbá válását.

De ami még fontosabb, hogy ha ezek a startupok meg ezek a cégek kialakulnak, és ezek a megoldások kialakulnak, ezeket lehet exportálni. >> Havas Andrást, a Mckinzi partnerét kérdezzük a témában.

A műsor második felében a Tisza első 100 napjának várható intézkedéseit tekintjük át Debreceni Rékával, a portfólió elemzőjével, az első kormányülés apropóján, a miniszteri meghallgatások, a kormányprogram és az eddig elhangzott nyilatkozatok alapján.

Én Höröm Prolítót Levente vagyok, a portfólió podcast szerkesztője.

Ez pedig a checklist május 13-án. [zene] Tanács Zoltán, a Tisza Tudományos és technológiai minisztere hétfői bizottsági meghallgatásán többek között arról beszélt, hogy Észtország mintájára építené fel a digitális államot Magyarországon.

Arról, hogy pontosan mit takar ez a modell, miért lehet előremutató számunkra és mennyire nehéz megvalósítani.

Havas Andrást, a Mckinzi partnerét kérdezzük, akit sok szeretettel üdvözlök a műsorban. >> Szia és üdvözlöm a kedves hallgatókat.

Nagyon szépen köszönjük, hogy itt vagy velünk.

Hát akkor nézzük meg, hogy mit is mondott Tanács Zoltán ezen a bizonyos bizottsági meghallgatáson, hiszen ő azt emelte ki, hogy alapvetően a digitális alap infrastruktúra kifejezetten jó minőségű, és hát arra is utalt, hogy hozzánk az elmúlt 10 évben az utolsóról a kilencedik helyre lépett előre, ami a kormányzati digitális indexet illeti, és hát erre építve szeretné most az észt struktúra szemelőtartásával meglépni azt, hogy minden még ennél is jobb legyen, De vajon mitől etalon ez a bizonyos észtmodell?

És mi az, ami már ebből megvan?

Mi az, amit amit a esetleg a nulláról kell újrahúzni? >> Nagyon érdekes kérdés, és beszélünk először Észtországról, aztán majd a magyarországi határsok implikációkról.

Ugye, hogyha Észországra gondolunk, akkor egy azt lehet mondani, hogy 1990-ben nagyjából velünk együtt indultak egyébként hátrébbról, mint mi akkor, és már a 90-es években kitűzték azt célul, hogy hogyan lehet drasztikusan átalakítani a közszolgáltatásokat.

És igazából ez nyilván ez nem egy egyik napra másikra történő történet, hanem ehhez azért idő kellett.

Mindenesetre most ott tartunk, hogy lehet tekinteni.

Én azt gondolom, meg statisztikák alapján is azt mondják, hogy a a digitális közszolgáltatásokban ténylegesen globálisan élvasnak.

Hogy mondjak konkrét példát, mit jelent ez?

A közszolgáltatásoknak a 100%-a, tehát az összes közszolgáltatás az digitálisan elérhető az éztek számára.

Itt olyan szintre gondoljunk, hogy talán egy anekdottal.

Pár évvel ezelőtt azt mondták, hogy két olyan közszolgáltatás van, amihez fizikailag jelen is kell lennie az embereknek valahol.

Az egyik az a házasság, a másik a válás.

Azóta ezt a kettőt is digitalizálták.

Tehát mostanra, hogyha ha ügyféloldalról vagy ha lehet így fogalmazni, inkább akkor azt mondanám, hogy állampolgárok oldaláról nézzük, akkor Ésországban azt látjuk, hogy minden egyes kivétel nélkül, minden egyes közszolgáltatás az digitálisan online elérhető az állampolgárok számára.

Ennek van nagyon sok hatása, meg nagyon sok aspektusa.

Az egyik ugye kezdjük innen az állampolgároknak az ügyfélelménye.

Tehát nem kell bemenniük egy hivatalba, hanem otthon vagy bárhonnan meg tudják csinálni.

Ez az ügyfélélmény, ez sokkal kényelmesebb hatékonyabb gyorsabb mint az, ami gyakorlatilag bármely más országban van, ugye globálisan, ahol ahol ez így így teljes kören nem elérhető.

Ennek van egy másik oldala, ez a költséghatékonyság.

Ez inkább az állam számára, hogy ha ezek a folyamatok online elérhetőek, az azt jelenti, hogy nincsen papírtalogatás, nincsenek belső nyomtatott papírok, amin keresztül mindenféle kezeken manuálisan át kell, hogy menjen.

Ők úgy becsülik az észtek, hogy éves szinten a GDP körülbelül 2%-a az, amit ezzel meg lehet spórolni. egyrészt állami költségek oldalán, másrészt pedig az ügyfeleknek az ideje oldalán.

Tehát ez a ez a becslés, hogy hogy körülbelül ekkora megtakarítás vagy hatást értek ezzel a nyilván már jó pár éve tartó folyamattal, mire eljutottak oda, hogy teljesen digitalizálták a modellt. >> Hát pedig ugye itthon is azt gondolná az ember, hogy azért egy csomó minden nagyon flottul megy.

Az ügyfélkapun keresztül rengeteg mindent el lehet intézni, de ezek szerint valóban van még hova fejlődnünk.

Mit mondhatunk, hogy mi hol tartunk így a digitális államálás útján?

És a a dáp az egy jó csapásirány. >> Ez egy nagyon fontos kérdés, és és [nevetés] ne fessük le úgy, hogy hogy fekete és fehér, ahol Észtországban minden megvan nálunk meg semmi, mert ez nem igaz.

És ezt most így, hogy májusban vagyunk, amikor a ugye a személyi jövedelemadó bevallási szezon van, azért azt látjuk, hogy például az eszé a bevallás az nálunk is digitalizáltan előre kitöltött módon működik.

Ugyanez, aki mondjuk bemegy a gyógyszertárba, és a felhőből kért recepten keresztül veszi át a gyógyszerét, nagyon-nagyon sok eleme már megvalósult, részben megvan, és nagyon sok minden fejlődött, illetve eljutott arra a szintre, ami ami összehasonlítható más európai országoknak a működésével.

De az igaz, hogy továbbra is vannak azért fejlődési lehetőségek, és és azt gondolom, hogy hogyha a következő éveket tekintjük, akkor azért van még mit tenni.

Van még mit tenni abban, hogy hogyan lehet a meglévő alapokra építve?

Mit értek ezalatt? például a hálózat infrastruktúra, amit említettél, vagy vagy a DP, mint mint egy azonosítási lehetőség, vagy azok a a platformok, mint például a NAV, amiről beszéltem, vagy az EST, amikre lehet építeni, de azért egy pár dolgot tenni kéne, például, hogyha integrációról beszélünk, rendszereken átívelően, hogy ne az ügyfélnek kelljen mennieik intézményhez, és ott beadni bizonyos igényléseket, majd utána egy hasonlót beadni máshova, hanem ezt automatikusan összekötve az adatok, összekötve az információk, ezek automatikusan lepussanak.

Azt szokták mondani, hogy egy ablakos, vagy angolul ez a one shop kifejezést szoktuk használni erre, hogy hogyan lehet az ügyfélélményt úgy leegyszerűsíteni, hogy elindítunk egy folyamatot, és akkor utána minden abból következő lépés az magától tudja generálni a rendszer, hiszen az információ megvan.

Például, hogyha visszatérhetek az észtpéldához, hogyha valakinek születik egy gyereke, akkor ez az információ ugye megvan, hiszen a kórházban megszületett az a gyerek.

Ebből már el tudják indítani az összes releváns folyamatot, és el tudnak odajutni, hogy a szükséges családtámogatásoknak nem kell utánajárni az állampolgárnak, amikor egy újszülettel otthon van, hanem ezt automatikusan a a rendszer kiszámolja, vagy végiggondolja az ügyfélúton, hogy itt született egy új szület, akkor a szükséges családtámogatásoknak a jóváhagyása megtörténik és a kiutalása el fog kezdődni.

Tehát ügyfél élmény oldaláról gondoljuk végig, összekötjük a különböző adatbázisokat, és erre építünk egy olyan ügyfélutakat és olyan ügyfélményt, ami leegyszerűsíti az életet, kevesebb idővel, kevesebb eszőttséggel jár, és sokkal hatékonyabb az állam oldaláról is.

Nagyjából ez az és modell, amiből lehet tanulni.

Aztán vannak ennek egyéb hatásai.

Talán még majd beszélhetünk erről is. >> Igen.

És akkor nézzük meg talán azt, hogy mik ezek a ezek az úgynevezett alacsony csüngő gyümölcsök, tehát ami igazán látványos már nagyon-nagyon rövid távon, és mik azok, amik így hosszabb időt igényelnek, mire elkezdenek látszódni a az eredmények, és egyáltalán lehet-e egy korányzati cikluson belül elérni azt, hogy hogy mi is a az ésszinten mozogjunk?

Egyértelműen vannak olyan dolgok, amikkel rövidebb távon is el lehet kezdeni dolgozni, és akár látványos eredményeket el lehet érni mondjuk egy éven belül, tehát relatíve rövidtávon.

Például érdemes végignézni azokat a a az ügyeket lakossági és vállalati oldalról egyaránt, amik a leggyakrabban előjönnek, ami amivel a legtöbb vesződsége vagy legtöbb ideje van az érintetteknek akár mondom lakossági vagy vagy vállalati oldalon. például bizonyos támogatásokkal kapcsolatos dolgok, bizonyos igazolásoknak a beszerzése satöbbi, satöbbi.

És ezt végignézni adatalapon, tények alapján, hogy hányan veszik igénybe, milyen hossz az ügyintézési idő, mennyire bonyolult az adott eljárás, és ezek alapján felállítani egy priorizálási listát, és ennek mentén végrehajtni ezt az egyszerűsítést és és digitalizálást. akár lehet ilyen, hogy amit említettem, hogy hogy ez az egy ablakos logika azoknál a dolgoknál, azoknál az élethelyzeteknél mondtam egy példát, ugye, hogyha egy egy gyermek születik valakinek, de akár lehet ilyen a lakcímváltozás, vagy hogyha valaki vállalkozást indít, hogy ebben azt szoktuk mondani, hogy end to end, tehát az elejétől a végéig egy adott élethelyzetet végiggondolni, és ott ott á-tól cetig végiggondolni, hogy milyen lépéseket kell a különböző entitásoknak, a különböző széttagolt szervezeteknek az államigazgatáson belül csinálni, és erre felépíteni összefüggő, logikusan működő rendszert, ahol a azt mondom, ez állam dolgozik, de valójában a rendszerek dolgoznak, az adatok dolgoznak helyettünk állampolgárok és vállalatok helyett. >> Igen.

És itt már említetted az észt példát, hogy milyen egészen elképesztő előnyökkel jár, tehát egy GDP lefordítva itt ugye 2%-ról beszélünk, ami tényleg hatalmas.

Mit tudunk még így a pro rubrikába felvésni?

Miért érdemes ezzel tényleg komolyan foglalkozni? >> Szerintem érdemes megkülönböztetni a mondjuk azt, hogy közvetlen hatásokat és a közvetetteket.

Közvetlen hatás az az, hogy olcsóbban, gyorsabban és ügyfélbarátabb vagy állampolgárbarátabb módon lehet ezeket a tevékenységeket, a közatásokat igénybe venni digitális módon.

Ez az, aminek van ugye GDP hatás a költségoldalom, de ennek van hatása, és ez szerintem nagyon fontos az állampolgárok szempontjából, ahelyett, hogy azzal idézőjelben mondom vesződnének, hogy utána járnak, hogy pontosan hova is kell menni, mit kell csinálni, hogy ezt amennyire csak lehet leegyszerűsíteni ezzel az egy ablakos logikával, amiről korábban beszéltünk, és kialakítani azt, hogy hogyan tudunk cignifikáns időt megspórolni.

Ha most jó magyar példát szeretnék mondani, akkor az adózásho az például ugye egy ilyen kérdéskör.

Gondoljunk bele, talán már sokan nem is emlékszünk, hogy mondjuk jó pár évvel ezelőtt, mielőtt ez az online adóbevallás kialakult volna, mennyi időt töltött egy ember azzal, hogy papíron kitöltötte, beírta a számokat az adóbevallásba, majd bement a postára.

Talán sokan emlékeznek azokra a híradókban mindig voltak a a hírek, hogy éjfélig nyitva tartarak a posták, mert hogy az embereknek be kellett odamenni és fel kellett postán adni.

Sokkal több időt ezzel meg tudunk spórolni, amit mindenki arra tud fordítani, amire csak szeretne.

Ráadásul ez nemcsak az ügyfél oldalán időt spórol meg, hanem ezáltal, hogy leginkább a központilag elérhető adatokra épültünk.

Ez pontosabb. és ezáltal hatásosabb, kevesebb hibával működő rendszereket és és bevallásokat és igényléseket okoz.

Nem kell újra leveleket kiküldeni az ügyfélnek, hogy hiányfótlás vagy ilyen információ, vagy valamit elrontott, hiszen azonnal ezek a kontrollok benne tudnak lenni a a már a rendszerben meglévő adatokba.

És így, ahogy mondtam korábban, így ha a digitális infrastruktúra, a rendszerek dolgoznak helyettünk, mi pedig azzal töltjük az időnket, amivel szeretnénk.

Ezek a közvetlen hatások, de vannak közvetett hatások, és szerintem itt válik még igazán érdekessé, főleg, hogyha a jövőbeni növekedésekre gondolunk, jövőbeni gazdasági növekedésre versenyképessége termelékenység növekedésre.

Ugyanis minél inkább sikerül digitalizálni a közszolgáltatásokat, annak legalább két ágon nagyon jelentős hatása tud lenni.

Az egyik ág az az, hogy szépen fokozatosan fejlesztjük a digitális készségeit és képességeit az állampolgároknak, akik aktívan használnak ilyen digitális eszközöket, és értik, hogy ezek hogy működnek, hogy kapcsolódnak össze, mit kell nekem tennem, és ez mivel jár. ők utána az életük egyéb részein is jóval inkább a digitális megoldásokat, a mesterséges intelligenciát és úgy átfogóan a digitalizált szolgáltatásokat fogják igénybe venni, ami segíti azt, hogy a munkájukban is például megmondjuk az ügyintézésben egy közelémi szolgáltatóval, egy telekommunikációs céggel, egy pénzügyi szolgáltatóval, azt is egyre inkább akkor a digitális csatornákon keresztül fogják csinálni, ami ma már bár sok emberre elmondható, de nem mindig mindenkire.

Tehát van egy ilyen tovagygyűröző hatása, hogy a digitális képességek úgy átfogóan emelkednek, javulnak a társadalom az állampolgárok körében.

És a másik elem, amit szintén Észtország példáján jól lehet látni, hogy ahogy az adatok és a közszolgáltatások egyre inkább digitalizálódnak, ez kialakít maga mentén egy ökoszisztémát, amire cégek, startupok, új ötletek jelennek meg, akik azt mondják, hogy hát itt vannak az adatok. elkezdünk ezeken dolgozni nyilván a megfelelő keretekben, a megfelelő biztonsági és és kockázat közelési megoldások mellett, de azt lehet mondani, hogy jönnek a startupok, akik azt mondják, hogy hogy mi ho új szolgáltatást, van egy…

Említett entitások

Témák

  • digitális állam
  • észt modell
  • kormányzati feladatok
  • első száz nap

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Tisza

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ilyen lehet a Tisza digitális állama: mit tud az észt modell?”

Miről szól ez az epizód: „Ilyen lehet a Tisza digitális állama: mit tud az észt modell?”?

A Portfolio Checklist adása a Tisza digitális államának észt modelljét és a kormányzati feladatokat elemzi. Havas András a modell megvalósíthatóságáról, Debreczeni Réka pedig a Tisza-kormány első száz napjának menetrendjéről beszél. Az epizód a Portfolio Checklist című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 13..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Ilyen lehet a Tisza digitális állama: mit tud az észt modell?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Debreczeni Réka.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ilyen lehet a Tisza digitális állama: mit tud az észt modell?”?

Fő témái: digitális állam, észt modell, kormányzati feladatok, első száz nap.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ilyen lehet a Tisza digitális állama: mit tud az észt modell?”?

Megjelenés: 2026. 05. 13.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio-checklist/ilyen-lehet-a-tisza-digitalis-allama-mit-tud-az-eszt-modell

Több epizód a Portfolio Checklist-ből