Qubit Podcast

Dollárpapa | A Tisza kétharmados győzelme jelentősen csökkentette Magyarország kockázati felárát

· PT50M

Összefoglaló

A Qubit Podcast Dollárpapa című adásában Szabó Balázs, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója beszélget a műsorvezetővel a magyar gazdaság aktuális helyzetéről. A beszélgetés fő témái a globális gazdasági kihívások, mint az energiaválság és az ellátási láncok problémái, valamint ezek…

Röviden

Műsor
Qubit Podcast
Megjelenés
2026. 04. 19.
Hossz
50 perc
Szereplők, említett nevek
Szabó Balázs, Magyar Péter, Orbán Viktor
Témák
magyar gazdaság, energiaválság, ellátási láncok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a Dollárpapa a Qubit gazdasági magazinja.

Itt ül velem ma Szabó Balázs, a Hold Befektetési Zrt nek az ügyvezető igazgatója, Ha jól mondom, Balázs közgazdász, befektetési szakember.

Harmadjára ülünk már egymással szemben.

Eddig az volt, hogy nagyjából évente találkoztunk, de most mindketten azt gondoltuk, hogy egy olyan fordulóhoz érkeztünk, amikor érdemes újra átbeszélni a gazdasági kérdéseket.

Szia! 00:00:26 S2: Köszöntöm én is a hallgatókat.

Igen, itt ülünk kedd reggel kilenckor, a kormányváltás után.

Hát komoly időket élünk, úgyhogy van miről beszélgetni. 00:00:46 S1: De ezt a múlt héten találtuk ki, hogy hát akármi is lesz, mindenképpen üljünk le beszélni, mert nyilván egyikünk sem tudta a választásnak az eredményét, de ezt mind a ketten gondoltuk, hogy bármi is következik, be, van értelme arról beszélni, hogy mi az új, mik az új kormánynak a nehézségei.

Gazdasági téren nagyon fontos, hogy bemondtad, hogy kedd reggel 9 óra van.

Gyorsan változik a helyzet mindenféle szempontból.

Arról szeretnélek elsősorban kérdezni, hogy milyen nehézségek, keretek között kell az új kormányzatnak felállnia?

Én arra foglak kérni, hogy először beszéljük végig a globális kérdéseket, amiről egyébként a podcastban az elmúlt.

Nem is tudom, pár alkalommal már beszéltünk.

Energiaválság Nem veled, de más szakértőkkel beszéltünk energiaválságról, globális nehézségekről, ellátási láncproblémákról, stb stb.

Szóval ezzel szeretném kezdeni.

Aztán térjünk át a magyar gazdaság helyzetére mind a kormányzati, mind a nem kormányzati oldalon, és aztán majd kitérünk majd részletkérdésekre euró, forint árfolyam, NER es cégek jövője a tőzsdén, satöbbi, satöbbi.

Szóval nagyjából egy ilyen beszélgetésre lehet számítani.

És akkor kezdjük a globális helyzettel.

Mibe érkezett meg az új Tisza kormány? 00:01:48 S2: Szerintem messze a legnagyobb probléma az az európai gazdaság és az európai iparhoz kapcsolódó problémák.

Ide érkezett meg a Tisza kormány is, de ez igazából már az elmúlt.

Ha nagyon tágan nézzük az elmúlt nyolc év problémáit, ha kicsit szűkebben, akkor az orosz ukrán háború kitörése 2022 után az elmúlt négy év problémája a magas energiaárak, az, hogy Kína versenyző iparban Európát.

Ez adja a legnagyobb kockázatokat, hogy az a modell, amiben Magyarország tudott működni, az valószínűleg nem fenntartható.

Ugyanez igaz a német gazdaságra vagy a szlovák gazdaságra, tehát nem vagyunk ebben egyedül, de ez adja meg igazából a keretet, amiben amiben gondolkodni kell.

És hogy most ugrok egy hirtelen, de nagyon nagyot egy sokkal szűkebb kérdésre.

Az, hogy egyébként most ismét van egy konkrét probléma.

Nyilván az iráni háború kapcsán az energiaárak tekintetében, tehát egy kicsit mintha újraélnénk azt, amit láttunk 22 ben az ellátási láncok problémája, vagy a kocsidban láttunk az ellátási láncok problémája, akkor nem tudjuk még, hogy mekkora lesz a problémának a mérete.

Mondok gyorsan konkrét számokat.

Tehát a piac ma azt árazza, hogy az olaj és a gázárak azok nem nőnek olyan nagyon nagyon, ha egy éves távon nézzük.

Tehát az olajban az egy éves ár.

Tehát ha egy év múlva kell olajat vásárolni, akkor 75 dollár.

Az nem olyan durva ahhoz képest, ami volt 6 7 héttel ezelőtt, amikor ez az egész izraeli amerikai iráni konfliktus kitört.

Gázban nagyobb a változás, de ott is azt lehet mondani, hogy most alig vagyunk a tavaly nyári augusztusi gázárak fölött, ha egy év múlvára kellene gázt vásárolni.

Ez azt jelenti, hogy a piac azt feltételezi, hogy ez egy átmeneti probléma lesz.

Ha ma kellene gázt vásárolnunk, vagy ma kellene olajat vásárolnunk, akkor akkor 50% kal drágábban tudnánk megtenni, sőt gázban még magasabb árakon.

Tehát akkor viszont nagy bajban vagyunk.

Akkor nagyon sokat kell fizetni az energiáért.

Az a kérdés most, hogy ez a probléma mennyire lesz tartós. 00:03:31 S1: Mielőtt még belemegyünk abba, hogy ez hogyan érinti Magyarországot, mert nyilván a kormány szempontjából ennek van relevanciája, azelőtt csak vissza akarok arra térni, amit nulla pontként letett, hogy az európai gazdaság veszíti el versenyképességét a Kínával és részben az USA val szemben is.

Hogy ez hogyan érinti Magyarországot?

Mert pont most indul nálatok a blogotokon egy sorozat, amiben az EU hoz újonnan csatlakozott tagállamoknak a fejlődési ívét meg különböző számait nézitek végig tételesen.

Ez egyébként egy nagyon fontos tengely, de csak azért tartom ezt fontosnak, mert az, hogy az európai gazdaság veszíti el versenyképességét, de ebben mondjuk Lengyelország egyre jobban megtalálja a helyét, hogy a relatíve a globálisan lecsúszó Európában mondjuk a lengyelek, vagy hát bizonyos szempontból a románok is az elmúlt évekig legalább is nagyon sokat javítottak a relatív pozíciójukon.

De Magyarország az elmúlt tíz évben mondjuk azért hátracsúszott.

Ezek között az országok között van egy versenyképességi problémája Európának.

De Magyarország hogyan van Ebben?

Lehet az is, hogy relatíve Európán belül javítja a helyzetét. 00:04:32 S2: Vannak olyan adottságaink, amik évtizedes távon változtathatóak meg.

Ez is egy adottság, hogy mondjuk úgy, ahogyan a szlovákok, vagy úgy, ahogyan mi.

Mi nagyon rajta vagyunk ezen az ipari értékláncon, ami Németországhoz kötődik, jóval jobban, mint a lengyelek, s jóval jobban, mint a románok.

Ha itt megnézzük az unalomig ismételgetett autó meg akkumulátoriparnak is a hozzáadott értékét a GDP n belül, akkor ezek itt ezekbe a te.

Szlovákiában egyébként a legmagasabb Európában Magyarország utána következik, tehát mi nagyon nagyon függünk.

A másik, hogy ez a két ország nagyon kitett az energiára is, tehát Románia, Lengyelország ilyen szempontból sokkal diverzifikáltabb.

Vannak nekik saját Lengyelországban szén, Románia most fog gázmezőt találtak és fognak kitermelni.

Egyébként is jobban állnak, tehát egyszerűen más energiamix szel néznek szembe más régiós országok, úgyhogy Magyarországnak van egy ilyen speciális helyzete.

Egyébként ez jó volt például 2020 ban.

Tehát azt akarom mondani, hogy volt olyan világállapot, amikor ez inkább pozitív volt, tehát amikor az ipar egyébként jól ment a világban. 2020 után 21 22 ben volt egy nagy ipari fellendülés, és ott inkább azok az országok, ahol a szolgáltató szektor volt a nagy, ők gyengélkedtek.

Tehát az a déli országoknak volt nagy veszteség a 2020 21 22 és az ilyen ipari országoknak, mint mi meg Szlovákia pedig inkább inkább Ez egy ez egy relatíve jó helyzet volt.

A probléma az, hogy 22 után ez megfordult, tehát most éppen a déli országok Európában a sztárországok, akik tudnak növekedni, ahol a szolgáltató szektor a nagyobb, és az olyan országok, mint Magyarország is, az pedig inkább a helyzetnek relatíve vesztese. 00:05:58 S1: Pont ide akartam kilyukadni, amit most nagyon szépen végigvezeti, hogy ilyen szempontból az új kormány egy rossz trenden ül, ha szabad ezt mondanom, mert az olyan ipari kapacitásokra építkező országok és úgy az értékláncba kapcsolt országok, mint amilyen Magyarország, most nincs könnyű helyzetben, és veszít relatív pozíciójából is, akár a többi kelet európai ország, vagy az unió keleti részén elhelyezkedő országhoz képest.

Lehet e ezen a trenden változtatni rövidtávon?

Ami nyilván az új kormánynak fontos, hogy rövidtávon erre legyen valamilyen hatása? 00:06:29 S2: Nem, nem lehet változtatni rajta.

Rövidtávon tehát adottság az ebben a pillanatban, hogy milyen gyárak vannak ebben az országban, vagy milyen szolgáltató szektor épült ki, de az nem azt jelenti, hogy nem lehet tenni ellene, vagy ne lennének hatalmas feladatainak az új kormánynak.

Ezzel kapcsolatban ezekbe majd belemehetünk, de az, hogy egyébként rámutassunk egy egy iparágban, hogy oké, akkor mostantól a nem pénzügyi szolgáltató szektorban leszünk európai vagy regionális nagyhatalom holnaptól, és nem pedig az akkumulátoriparban, mert azt ott akarjuk hagyni.

Szerintem az fog történni, hogy egyébként nyilván az autóipari vagy az akkumulátoripari kitettségeinket nem fogjuk tovább növelni, attól függetlenül megszabadulni sem fogunk tőle, de növelni biztosan nem érdemes.

Vagy nem fogjuk, és valószínűleg hagyunk teret annak, hogy egyébként másik szektorokban, ahol ahol lehet növekedés, ott ez megtörténhessen.

Ha most visszakérdeznék, hogy ez melyik szektorokban lehetséges, ne tedd meg, mert nagyon nehéz rá válaszolni, és én sem tudom.

És szerintem egyébként senki sem tudja.

De hogy azt lehet látni, hogy ha most Romániát, Lengyelországot vesszük, hogy ott a vállalkozás, hogy mondjam, barátabb környezetben mik azok a cégek, amik jobban tudtak teljesíteni, akkor nem azt tudjuk mutatni, hogy van egy egy sztár iparág, hanem mondhatjuk, hogy az IT szektorban mondhatjuk, hogy a kereskedelemben, mondhatjuk, hogy a telekommunikációs szektorban.

Most beszélgettünk kollégákkal.

A romániai Digi, ahol egyébként magyar a Teszári Zoltán tulajdonos vezető és az egész cég mögött álló agy olyan sikeres tudott lenni, hogy egyébként Spanyolországban most az egyik legfontosabb szereplővé válik a Digi, ami egy az egyben Romániából jött.

Tehát hogy vannak sikerpéldák Közép-Kelet-Európából is, vagy Kelet-Európából is lehet sikeres cégeket felépíteni, belépni Nyugat-Európába, ott hatalmas eredményeket elérni. 8 millió felhasználója van Spanyolországban a Diginek.

Magyarország ebben sajnos nem volt sikeres.

Mi ráépültünk egy egy iparágra, miközben a környezet finoman szólva sem volt vállalkozóbarát.

Tehát a magyar kis és középvállalatoknak a problémái, az, hogy a hazánkba befektető meg jelenlévő multinacionális cégek hez képest sokkal akár a nagyon kicsik negyede nagyobbak harmada vagy fele a termelékenységben, ezt hogyan tudjuk gyorsan változtatni?

Ezt nem lehet gyorsan változtatni.

A régióban sem sokkal magasabbak ezek a számok, 5 10% kal jobbak, de nyilvánvalóan ők is nagyon elmaradnak.

Tehát ez az új duális gazdaság, ez mindenhol jelen van.

De hát nincs más út, mint hogy ezt meg kell próbálni.

Olyan környezetet teremteni, hogy ebben jobbak és ezekben a hagyományos szektorokban is elképzelhető.

Mint ahogy a DIGI példája mutatja, Romániában, hogy lehetnek ott is.

Nem tudom sztárvállalatok, akik egyébként képesek külföldön is alkotni. 00:08:54 S1: Csak egy pontosítás, hogy a duális gazdaság alatt azt érted, hogy a hazai cégek azok nem túl hatékonyan működnek, nem nagyon termelékenyek, míg az oké, hogy ketté oszlik a gazdaság, és szerintem kicsit később majd térjünk vissza, hogy milyen konkrét gazdaságpolitikai intézkedéseket lehet ettől az új kormánytól várni, és mi az, amit érdemes lenne megtenni.

De menjünk végig ezeken a problémákon, amiket szerettem volna, hogyha felsorunk.

Tehát egyrészt van az európai versenyképességének elveszítése, amire mi nagyon rá vagyunk kötve az ipari kapacitásuknál fogva, és ez, ahogy mondtad, rövid távon nem változtatható.

Amiben változtatható, az ha jól értem, akkor egy piacbarátabb vállalkozás, barátabb környezet, ahol gyorsabban tudnak új cégek, új ötletek bekerülni, elbukni, de közülük kikerül néhány.

A másik, amiről részben már beszéltél, csak nem kötöttük be Magyarországra, az az energiaárak.

Most ugye a Hormuzi szorosban kialakult, tehát az amerikai iráni konfliktus miatt az egekbe szökő, de hosszútávon a piac szerint mégiscsak csillapodó olaj és gázárak.

Hogy hogyan érinti ez Magyarországot?

Mi az, amiben ez nagyon közvetlenül hat ránk? 00:09:54 S2: Hát ez úgy hat ránk, hogy Magyarország a.

Most körülbelül pontos számokat fogok mondani 80% át a gáznak importálja, az olajnak azt hiszem 85 90% át, az áramárat is érinti ez mindig közvetlenül.

Tehát ugye, hogy a gázárak növekednek, úgy az áram árak is növekednek.

Igaz, az áram annyiban más, hogy van nagy hazai termelés, tehát sokkal kisebb az import aránya.

Ugye ott van Paks, illetve az árammal egyébként történt egy árak szempontjából nagyon kedvező dolog, hogy a szén dioxid kvótának nagyon csökkent az ára.

Ez nyilván egy politikai kérdés, hiszen a szén dioxid kvótának a kínálata az egy mesterséges kínálat, ami ugye az Európai Uniónak a szerveihez van kötve, a szabályozáshoz van kötve, és egyébként ennek lement az árát.

Az áramárak nem emelkedtek olyan mértékben, mint a gázárak indokolták volna, úgyhogy alapvetően az olajjal meg a gázzal kell foglalkozni.

Most megint csak egy ilyen nagyon nyers számítás.

Tehát hogyha 60 dollárral emelkedik az olaj, meg 35 euróval emelkedik az euró megawattórába nézve a gázár, és azt egy évre kivetítjük, akkor ez körülbelül 2,5 százaléka a GDP nek Magyarországon.

Most ezeket kontextusba helyezem.

Ugye mondjuk volt most nagyon leegyszerűsítve 70 dollár az olaj eddig ugye, hogyha rövidtávon a csúcson volt 135 dollár.

Tehát ez nagyon fontos, hogy amit mondtam, hogy a várakozások, nem azt vetíti ki, hogy ez megmaradna, de azt akarom mondani, hogy egy ilyen nagyon nagyon negatív szcenárióban, ahol egy évig akár 130 dollár az olaj ára is, a gázárak, amik ilyen 30 euró megawattórák voltak, azok felnőnek szintén mondjuk a duplájára, akkor az több mint 2% ot jelent a magyar GDP ből.

Tehát ugye nekünk ezt meg kell vásárolni.

Ugye arról beszélek, ezt ugye mi importáljuk, Nekünk nincs saját termelésünk, tehát nem tudunk egy ilyen újraelosztási mechanizmussal megoldani, hogy persze fizessék a vállalatok.

Hát nem tudjuk ráterhelni a vállalatokra, hiszen nálunk nincsen, nincsen érdemi kitermelés.

Úgyhogy ilyen szempontból Magyarországot nyilván nagyon negatívan érinti az, hogy egyébként az előző kormányzat az ársapkákkal próbálja védeni a fogyasztót, az ugye azért végeredményben mást nem okoz, minthogy a fogyasztó nem érzi azt, hogy kevesebbet kéne fogyasztania, hiszen bemegy a benzinkútra, és akkor 595 meg 615 a benzin meg a meg a dízel ára, és akkor aztán a különbözet.

Az meg bemegy, gyakorlatilag az államnak a költségvetési hiányát fogja növelni végeredményben államadósságba.

Nyilván erről beszélhetünk, ezt, ezt mihamarabb fel kellene számolni, mert ez egy nagyon…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Dollárpapa | A Tisza kétharmados győzelme jelentősen csökkentette Magyarország kockázati felárát”

Miről szól ez az epizód: „Dollárpapa | A Tisza kétharmados győzelme jelentősen csökkentette Magyarország kockázati felárát”?

A Qubit Podcast Dollárpapa című adásában Szabó Balázs, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója beszélget a műsorvezetővel a magyar gazdaság aktuális helyzetéről. A beszélgetés fő témái a globális gazdasági kihívások, mint az energiaválság és az ellátási láncok problémái, valamint ezek… Az epizód a Qubit Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Dollárpapa | A Tisza kétharmados győzelme jelentősen csökkentette Magyarország kockázati felárát”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szabó Balázs, Magyar Péter, Orbán Viktor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Dollárpapa | A Tisza kétharmados győzelme jelentősen csökkentette Magyarország kockázati felárát”?

Fő témái: magyar gazdaság, energiaválság, ellátási láncok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Dollárpapa | A Tisza kétharmados győzelme jelentősen csökkentette Magyarország kockázati felárát”?

Megjelenés: 2026. 04. 19.. Hossz: 50 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/qubit-podcast/dollarpapa-a-tisza-ketharmados-gyozelme-jelentosen-csokkentette-magyarorszag-koc

Több epizód a Qubit Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból