Portfolio

Agrárkonteók és a valóság: Tényleg a jégkármérséklő szárítja ki az Alföldet?

· PT1H2M31S

Összefoglaló

Az Agrárszektor "Alapvetés" podcastjének e heti adásában az agráriumot és az időjárást érintő összeesküvés-elméleteket (konteókat) veszik górcső alá. Vendégek Csonka Tamás (Hungaromet) és Pintér András (Szkeptikus Társaság). A műsor kitér arra, miért hiszünk könnyen az efféle…

Röviden

Műsor
Portfolio
Megjelenés
2026. 06. 25.
Hossz
1 óra 3 perc
Szereplők, említett nevek
Pintér András
Témák
agrárium, időjárás, összeesküvés-elméletek, jégkármérséklés, alföld
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ezek a emberek már bizony a generátorkelőket, akik úgymond bekapcsolták ezeket, már életveszélyesen fenyegették, hogy márpedig ne kapcsold be, mert akkor miattad nincs nálunk úgymond eső.

Tehát ez ez nagyon komoly hullámokat vert, és ennek még nincs vége maz sem. >> Valami egy másik dolog után történik, ezért automatikusan arra következtetünk, hogy a kettő között okuk azért összefüggés található.

És ez ugye az esetek többségében nem így van.

Tehát az ember az egy mintázat keresőlény.

Egyébként hozzáteszem, a tudomány fejlődése is ennek köszönhető.

Tehát az összefüggéseket próbáljuk föltárni, csak nagyon-nagyon gyorsan ugrunk arra a következtetésre, hogy összefüggések vannak ott is, ahol nincsenek. >> Nézd velünk az agrárendek mélyére.

Alapvetés minden héten az Agrárszektor YouTube csatornáján.

Én Raul Müller Lajos vagyok, az Agrárszektor főszerkesztője.

Ez pedig itt az alapvetés podcast, amiben hétről hétre az agrárendek mélyére nézünk.

A jégkármérséklő rendszer miatt nincs eső, a repülők vegyszereket permeteznek ránk, a klímaváltozás pedig csak egy jól felépített üzlet.

Ezekkel az állításokkal ma már szinte minden nap lehet találkozni a közösségi médiában, és sokan teljes mértékben meg is vannak győződve arról, hogy mindez igaz, és valakik titokban irányítják az időjárást.

De vajon honnan erednek ezek az összeesküvés elméletek?

Miért hisszük el őket olyan könnyen?

És miért vonzóbb sokszor egy látványos, hangzatos magyarázat, mint a tudomány által felvázolt, de sokkal összetettebb valóság?

Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az alapvetés mai műsorában, ahol vendégünk Csonka Tamás, a Hungaromet Nonprofit Zrt. veszélyjelző osztályának vezetője és Pintér András, a szkeptikus társaság elnöke.

Üdvözöllek titeket a stúdióban. >> Szervusz!

Köszönjük szépen a lehetőséget. >> Szervusz!

Köszöntelek bent! >> Azt gondolom, hogy egy kifejezetten érdekes témát választottunk mára.

Ezeket úgy szokták ugye mondani, hogy konteók ugye összesküvés elmélettek mondják.

Csak egy apróság, hogy úgy tudom, hogy egyébként ez az összes küvés elmélet kifejezés, az a Kennedy gyilkosság idején született meg így, hogy azóta van ez az egész.

És ugye nagyjából valami olyasmia nagyon leegyszerűsítve a a magyarázata ennek, hogy van egy hivatalos magyarázat, és vannak emberek, akik meg vannak győződve arról, hogy valójában nem a hivatalos magyarázat az igaz, hanem van valami mélyebb, összetettebb oka, és annak az oka, hogy valakik valamiért összeesküdtek, és azért történnek ezek a dolgok.

Ez a kennedy gyilkosság idején ugye úgy tudom, hogy ott jelentkezett.

Na most ezeknek a konteóknak a világa ez végtelen, tehát mindennek a permutációja szorozva ezerrel gyíkemberektől a nem tudom a pizzázókig a ugye ismerjük az az amerikai elnökválasztásban voltak ilyen konteók, amivel mi most itt az alapvetésben foglalkozunk, az alapvetően a a mezőgazdaságot, általában az agrártermelést és hát ennek kapcsán főleg az időjárást érintő konteók.

Most annyi szerencsénk van, hogy bőven van ilyen, tehát ezt nagyon sokáig lehet elemezni.

Van ennek egy íve, én azt gondolom, hogy nagyon-nagyon régről, majd erről is akár beszélhetünk, ha úgy alakult, tehát akár ezek a már az ókorban voltak ilyen hiedelmek, hogy akkor valakik azért irányítják úgy az időjárást, hogy nekünk ne legyen termésünk.

A középkorban ez betobzódtak az emberek, de hát ez nem halt ki.

Hát ez a mai napig, sőt, hát azt gondolom, hogy tulajdonképpen fénykorát éri.

Milyen nem is mondok most jelzőket.

Milyen inkább azt mondom nagy hatású időjárást, agráriumot érintő konteókat vagy ilyen, mondjuk úgy, hogy illedelmesen, hogy alternatív magyarázatokat tudtok mondani a közelmúltból?

Amióta Magyar Péter lett a miniszterelnök, azóta több a Ctrail.

Valaki meggyőződés állítja, azóta kevesebb a Ctrrail.

Majd ezt a Ctrl is tisztázhatjuk, lehet, hogy nem minden néző. van képben azzal, hogy ez mi ez a harp.

Ezt is majd ez is majd tisztázásra szorul.

A harp mindennek az okozója, minden időjárási jelenség lényegében a harp működésével vagy éppen a nem működésével függ össze.

És ugye a harmadik nagyobb az az pedig, hogy a klímaváltozás az valójában nem is létezik.

Ez az egész folyamat nem létezik.

Ez tulajdonképpen egy nagyon jól felépített globális megtévesztés és egy hatalmas üzlet valakiknek.

Ezekhez tudtok-e kapcsolódni, vagy akár tudtok-e mást mondani?

Kezdjük ott, hogy kormányváltás van, megváltozik az időjárás.

Ez ez hogy? >> Szerintem a nagy örökklasszikusokat már fölsoroltad, tehát nehéz nehéz hozzá hozzátenni, de egyébként itt ugye elkezdhetnénk akkor vitatkozni, hogy mikortól számítjuk a kormányváltást.

Április 12-től vagy amikor a miniszterelnök letette az esküt, akkortól számítjuk ezeket a campil statisztikákat.

Természetesen nyilván ilyen kempc statisztika nincs egyébként, ami még így kisebb lokális történet talán a helyieknek, akik úgymond vidéken élnek, egy klasszikus mondás, hogy a Tisza, a Balaton, a Duna lehúzza úgymond a főleg az ivatarcellákat.

Tehát ezek ezek nekünk napi szinten előjönnek a munkában.

Ezzel találkozunk, de alapvetően a legtöbbet mi is a Campillel találkozunk.

A harp egy picit most visszaszorult egyébként az elmúlt pár évben, legalábbis amit én így látok a közösségi médiában a Hungaromet felületein, de napi szinten elüljenek.

Nekem egy ilyen érdekesebb történet van, ezt most a kollégák pont készültem erre a podcastra mondták, hogy volt egy ilyen megjegyzés, hogy a összejátszunk, mármint mi az előrejelzők, meteorológusok, a naptej vagy napkrémgyártókkal, most nem tudom pontosan, hogy hogy hívják, és azért mondunk magasabb UV indexeket, hogy több naptejet lehessen eladni, és nyilván abból mi kapunk valamilyen százalék-ot.

Tehát ez talán a leg legújabb, amit én hallottam.

Tehát tehát ez valójában végtelen tehát végtelen történet, amely amely elő >> ezt ezt még ki lehetne szerezni azzal, hogy ha viszont nem tennétek és nem figyelmeztetnétek őket, az meg egy összejátszás lenne tulajdonképpen a bőrgyógyászat ágazatával, hiszen hát tulajdonképpen akkor ugye több lenne a megbetegő.

Szándékosan nem mondják, hogy minél több legyen a a betegség, de számomra egy nagyon érdekes dolog ez, hogy a kormányváltáshozhoz kapcsolják tulajdonképpen ugye az időjárás változást.

Ugye nagyon érdekes a kormányváltás időpontja, tehát április közepén történt meg ugye a választás történtek meg a választások, egy hónapra rá kormányváltás történik.

Hát ez ugye tipikusan az az időszak, amikor hirtelen elkezdenek megjelenni.

Tehát a május vége, június megkezdődnek a a az extrémebb időjárási események, amikor amikor már úgy jönnek azok a nagyon nagy melegek, most ezt tapasztaljuk is, jön a nagyon nagy szárazság.

Tehát itt igazából van egy időbeli összefüggés, és ez nagyon tipikus egyébként a Ctilek, bármilyen egyéb összeesküvés elméletekre épülő gondolkodásmódnak a az eszköztárában.

Nagyon tipikus az úgynevezett poszth típuszú típusú érvelés, ami ugye annyit jelent, hogy utána történik, tehát valami egy másik dolog után történik, ezért automatikusan arra következtetünk, hogy a kettő között okuk azért összefüggés található.

És ez ugye az esetek többségében nem így van.

Tehát, hogy az, hogy két dolog, tehát ez olyan, hogy én most megláttam egy fekete macskát, utána kimegyek az utcára, megbotlok és elestem és eltörtem a bokámat, akkor az nem azt jelenti, hogy azért törtöm el a bokámat, mert megláttam a fekete macskát.

De mégis ugye van egy a gondolkodásmódunkban van egy ilyen összefüggéskeresés.

Ö és azt hiszem, hogy erről majd még fogunk egy kicsikét bővebben beszélni, de számomra ez az érdekes, mert én se nagyon tudok egyéb példákat mondani, mert a legklasszikusabbakat elmondtad. számomra egy kicsit egyébként fájdalmas is, hogy a a harp az ennyire most háttérbe szorult, mert szerintem ez az egyik legjobb példája annak, hogy hogyan értenek félre egy egyébként kutatási céllal működő légköri kutatásokra kifejlesztett eszköztárat, amit teljesen félreértenek és egyáltalán nem értenek széles néptömegek, hogy egyáltalán az létezik, és hogy az miért létezik, és és hogy működik.

Ö ezt tulajdonképpen teljesen összemossák azzal, hogy hogy milyen elképzeléseik vannak a arról, hogy mások mindent befolyásolni tudnak. >> Igen, ez egyébként érdekes, hogy említetted ezt a poszthokot.

Ez ugye a én úgy tudom, hogy a már a rómaiaknál a logikában >> jelent ezt ez a poszthok, ergopropter hok típusú tévedés, ami ugye azt jelenti, hogy utána tehát miatta. >> Így >> és ez azt jelenti, hogy már akkor ugye az emberi elme nagyon hasonlóan működött, mint ma. ugyanazokat a szellemi magasságokat és mélységeket érték el a rómaiak is, mint mi.

Majd arról később beszélni fogunk, hogy most viszont ugye topzódik a a közösségi médiában ez.

Tehát egy nagyon jó, úgymond őslevesbe kerülnek ezek a gondolatok, és attól nagyon jól tudnak terjedni.

De még mielőtt tovább megyünk, azért a nézők kedvéért, akik mondjuk nem ezzel töltik az idejüket nap mint nap, én azt gondolom, hogy aki a közösségi médiában ott jelen van, nagyon-nagyon nehéz volt az elmúlt években kikerülni a harpról vagy a Camptrailről szóló minimum minimum egy-egy posztot, gondolatokat, de azért mégis mondjuk el, tegyük tisztába nagyon röviden, hogy mi ez a Camtrail elmélet és mi ez a harp elmélet.

Tényleg csak röviden, mielőtt tovább megyünk, mert azért ez szerintem nagyon jól megvilágítja azt, hogy ezek hogy egyáltalán ezek a konteok mi micsodák. >> Ha megengeded, akkor camptrailt azt elmondani, [torokköszörülés] a harpot azt mivel az közelebb áll a te szakmai dolgodhoz.

Szóval a a Camptrail az alapvetően arról szól, hogy a a repülőgépek által hátrahagyott kondenscsíkokról gondolják úgy, hogy azok valójában nem egyszerű légkörfizikai jelenségek, hanem ott való valójában valamilyen anyaggal permeteznek ezek a gépek.

És hogy ebben is egy nagyon széles hát tárháza van abban annak, hogy mivel permeteznek az elméletek szerint.

Az egyik az egyik esetben időjárás befolyásoló célú anyagok kibocsátásáról van szó.

A másik esetben meg tudatmódosítással.

És akkor ek között a kettő közötti mérgek is, tehát hogy mérgeznek is minket, betegítenek minket szándékosan.

Tehát itt egy ilyen nagy világ nagy világméretű összeesküvéseket feltételeznek a háttérben.

Na most ebben ugye az az érdekes, hogy ennek is vannak bizonyos esetekben vannak olyan tapasztalható dolgok, meg olyan ismert dolgok, amiket tapaszt, amiket látnak emberek, hogy például előkerül egy kép mondjuk egy olyan repülőgépről, aminek a belsejében tartályok vannak, és akkor így elkezdenek ez ezekkel röpködni.

Most ilyen létezik, de ezeknek például amikor a repülőgépek fejlesztése zajlik, ott a fejlesztési folyamatnak meg bizonyos esetekben már meglévő típusoknak a az átalakítása zajlik, ott például csinálnak olyanokat, ahol a súlyeloszlást úgy próbálják meg szimulálni, hogy tartályokat raknak bele, és a tartályok között pumpálják át a különböző anyagokat.

Ezek ezek tulajdonképpen terhelési próbák, de leginkább a súlyeloszlásnak a a befolyásolásáról szólnak.

Na most meglát valaki egy ilyet, >> és azt mondja, hogy tessék, itt a bizonyíték, hogy ott vannak a tartályok, és ezekből a tartályokból nyomják ki ezeket az anyagokat.

Na most itt egy másik problémakör van, ami ami nagyon-nagyon fontos a a szkeptikus gondolkodásban és és a a tények tisztálátásában sokszor, hogy az, hogy vannak egyébként például kondenscsíkok, ez ez egy teljesen jól értelmezett és és ismert légkörfizikai jelenség.

Tehát ott tulajdonképpen ugye két dolog történik.

Az egyik ugye az elképesztő mennyiségű vízgőz kibocsátás, ami ott gyakorlatilag a a hajtóművek működéséből fakad.

De ennél még fontosabb, hogy ugye vannak olyan nagyon kismér szemcseméretű szilárd termékek is, égés termékek, amik kikerülnek onnan és ezek gyakorlatilag kondenzációs gócokként működnek, amikre ott ugye tulajdonképpen megtörténik egy egy ott ottani alapvetően jégkristályok jönnek létre, tehát felhő képződés történik.

Tátott egy annyit kiegészítésként, hogy ott egy ilyen mínusz40 mínus 50°ok kör azt ők tehát ott rögtön ugye jégképződés zajlik, nincs kimarad kvázi az a vizes fázis, de gyakorlatilag igen.

Csak egy az utazó magasság az nagyjából már ott Igen.

Tehát az a 10-11 10-11000 mes magasság, ami am tehát ezek a 35-36000 lábas magasságok, ezek ezekben már ugye hát aki nézegeti a repülés közben adta a hőmérsékleteket, az tudja is, hogy ott mínusz 50-60 is lehet akár.

Ö, szóval ott azért az tényleg elég hirtelen fagyt meg minden.

Ö, na most ezekből egyszerűen az, hogy mennyire sok van belőlük, ugye ott van ott a renget elképesztő járatsűrűség van mindenütt, és lehet is látni, hogy hol vannak a világon a a nagyon nagy járatsűrűségek.

Na most az, hogy ez működik, ez létezik, ez nem azt, tehát hogy ezzel nem lehet egyenlőség lehet vonni a közé, hogy eközé meg a közé, hogy esetleg minket bármivel permeteznének.

Anélkül, hogy permeteznének minket, anélkül is történnek ezek a kondenscsík képződések.

Tehát itt en ennyiről van szó.

De mégis bele kell magyarázni valamit, mögé kell látni valamit, mert a gondolkodásmódunk olyan, hogy ezt kívánja. >> Én én annyit tennék hozzá, hogy m az előző is nagyon jók ezek a példák, hogy akár két egymástól független igaz állítás elhangzik, tehát itt itt ez itt ez a kis bögre és tegyük fel, hogy bizonyos területeken növekszik a daganatos megbetegedések aránya, mert ez ez tény valahol.

És akkor kettőt egy befűzzük, és akkor onnantól kezdve gyakorlatilag, ahogy ugye elhangzott, két igaz állítás egymástól teljesen független, és nagyon fontos, hogy teljesen független állítás, vagy három állítás, mert még valaki arra is veszi a fáradtságot, hogy betesz egy beékel egy harmadikat, gyakorlatilag lesz egy kis történet.

És akkor szerintem ez itt itt itt jön a az, hogy miért értik, vagy miért terjed ilyen gyorsan.

Nem akarok úgy a végére ugrani, de gyakorlatilag minél egyszerűbb magyarázattal, negy isten egy képpel, tényleg itt vannak ezek a tartályok, nyilván azok a tartályok valahol léteznek, van…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Hungaromet
  • Szkeptikus Társaság

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Agrárkonteók és a valóság: Tényleg a jégkármérséklő szárítja ki az Alföldet?”

Miről szól ez az epizód: „Agrárkonteók és a valóság: Tényleg a jégkármérséklő szárítja ki az Alföldet?”?

Az Agrárszektor "Alapvetés" podcastjének e heti adásában az agráriumot és az időjárást érintő összeesküvés-elméleteket (konteókat) veszik górcső alá. Vendégek Csonka Tamás (Hungaromet) és Pintér András (Szkeptikus Társaság). A műsor kitér arra, miért hiszünk könnyen az efféle… Az epizód a Portfolio című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 25..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Agrárkonteók és a valóság: Tényleg a jégkármérséklő szárítja ki az Alföldet?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Pintér András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Agrárkonteók és a valóság: Tényleg a jégkármérséklő szárítja ki az Alföldet?”?

Fő témái: agrárium, időjárás, összeesküvés-elméletek, jégkármérséklés, alföld.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Agrárkonteók és a valóság: Tényleg a jégkármérséklő szárítja ki az Alföldet?”?

Megjelenés: 2026. 06. 25.. Hossz: 1 óra 3 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio/agrarkonteok-es-a-valosag-tenyleg-a-jegkarmerseklo-szaritja-ki-az-alfoldet-00e2ab91

Több epizód a Portfolio-ből