Portfolio

Biztos, hogy egy dokumentum, file hiteles? Honnan tudhatod ezt a deepfake korában?

· PT38M58S

Összefoglaló

A digitális tartalmak hitelességének kérdése egyre fontosabb az AI és a deepfake technológiák elterjedésével. A podcast azzal foglalkozik, hogyan igazolható egy online tartalom valódisága, milyen üzleti és társadalmi vonatkozásai vannak a digitális identitásnak és…

Röviden

Műsor
Portfolio
Megjelenés
2026. 06. 19.
Hossz
39 perc
Szereplők, említett nevek
Nagy Viktor
Témák
deepfake, ai, digital content authenticity, digital identity
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a Portfolio Business Podcast.

Én Orosz Márton vagyok a műsorházi gazdája.

Nem mondok újdonságot azzal, hogy az AI és a deepfék korszakában egyre nagyobb kérdés, hogyan bizonyítható egy digitális tartalomról, hogy valódi, hiteles és megbízható, és mekkora piac épülhet a digitális identitásra és tartalomhitelesítésre melyik iparágakban a legsürgetőbb a probléma, és kik lehetnek a technológia első nagy vevői?

Ázsia vagy a Silicium World jár előrébb a szabályozásban és a technológiai megoldásokban?

És milyen esélyei vannak egy európai magyar gyökerű cégnek a globális versenyben?

Erről is kérdezem a Portfolio Business podcastben a Netlock két vezetőjét, Sonkuti András vezérigazgatót.

Örülök, hogy itt lehetünk. >> És Lévai Bálint marketing igazgatót.

Én is üdvözlöm a hallgatókat. >> Szerintem ez a brend, hogy Netlock, ez sokak számára ismerős lehet, azért van már múltja a cégnek.

Kicsit segítsetek itt rögtön a beszélgetés elején, hogy tegyük tisztában, hogy hol tart most a cég, honnan jött és mi most a jelenlegi felállás.

Ez a cég, ez egyébként egy 25 éves vállalat a világ egyik első bizalmi szolgáltatójaként indult még a 90-es években. utána Magyarországon működött, mint a talán legismertebb bizalmi szolgáltató bizalmi szolgáltató az azt jelenti, hogy ez egy szabályozott tevékenység, egy európai szabályozás alá tartozik és elektronikus, digitális identitásokat ad, tehát beazonosítja a húsvér homo sapienseket, ad nekik egy digitális identitást, majd ezt újra lehet hasznosítani digitális aláírásokkal.

Mindennek az alapja az a kriptográfia, amivel biztosítható, hogy az aláírt dokumentumok ehhez az erős identitáshoz köthetőek.

És ez efölött van egy szabályozói réteg, ami ez felügyeli.

Akárcsak mondjuk a bankokat felügyeli a bankfelügyelet, ugyanígy a bizalmi szolgáltatókat felügyeli a felügyelet.

És ez a cég, ez most jelen pillanatban 80 főből áll.

Több tulajdonosa is volt a múltban.

Legutóbb tavalyi évben Bálint megvásároltuk ezt a céget egy magántőke alaptól, és azóta mi visszük tovább az életét.

Mit tartunk most? >> Bár itt egészen más háttérből érkezel. >> Ez így van.

Ugye [horkantás] az étrendkiegészítők piac ez egy teljesen másik iparág, de érdekes módon rengeteg párhuzam van a kettő feladat között, ugye a között, amit most itt a Netlockban végzek, és ami a veeteknél volt az én feladatom. >> Igen, bocsánat.

Csak a hallgatók számára mondjuk el, hogy Bajotechusa vezérigazgatója voltál sokáig. >> Így van.

A Botekusa vezérigazgatója voltam 13 évig jelenleg visszaléptem ettől a feladatkörömtől és megalakítottunk egy bordot és ennek a bordnak vagyok jelenleg az elnöke, illetve továbbra is egyik tulajdonosa a cégcsoportnak.

Szerintem ez nagyon érdekes ez a felállás egyébként így a a kettőtök párosa és az, hogy az, hogy együtt dolgoztok és ezen a tulajdonképpen akkor egy régi, de mégis új projekt, hogyha jól értem itt a rendszert.

Hogyha visszatekintünk azért a Netlock korábbi évtizedeire, mi a legfontosabb tanulság, amit hoztok ezekből az évtizedekből, ebből a nagyon komoly piaci nyitásból, mert itt azért voltak komoly sikerek az elmúlt sok évben. >> Elsősorban a tanulság az, hogy a termék a legfontosabb, az, hogy olyan technológiát kell fejleszteni, ami ezt a szabályozott működést kényelmessé és könnyen használhatóvá teszi az emberekké.

Azt látjuk, hogy egyébként van egy szabályozás Európában, ami a világélvonalban van, sokkal előrébb jár Európa ezeknek a digitális identitásoknak a szabályozásában.

Sokkal mélyebben és jobban beágyazott a jogrendbe.

És sokkal erősebb a szabályozás abban az értelemben, sokkal biztonságosabbak ezáltal ezek a rendszerek, mint bárhol máshol.

Ez egyébként egy exportálható képessége lenne Európának.

A nehézséget az jelentette eddig, hogy ezt hogyan lehet könnyen az emberek számára elérhetővé tenni.

És a tanulság az, hogy ezt kell megoldani, és ezt oldottuk meg, hogy maga az, hogy valaki ehhez a digitális identitáshoz jusson, akár ezekkel az új módszerekkel, amit az Európai Unió tervez bevezetni, mint az EUDI, ez a európai identitástárca, ami még nincsen, de hamarosan reméljük lesz. vagy Magyarországon a Dáv vagy hasonló Dávhoz hasonló rendszerek más országokban akár csak egy személyigazolvánnyal vagy útlevéllel.

De hogyan lehet egy-két perc alatt nagyon gyorsan és instant módon ezekhez a digitális identitásokhoz hozzájutni, amit utána egy komplex rendszerben lehet használni dokumentumok alírására? vagy ahogy a bevezetődben is mondtad, az, hogy ezeket az identitásokat felhasználni arra, hogy digitális képeket, videókat újanyomatozzunk, tehát a saját jognyilatkozatainkat azokkal kapcsolatosan beleégessük ezekbe a tartalmakba, mert maga ez a bizalmi rendszer, ez alapvetően az emberről szól és az emberi identitásnak a digitális leképezéséről és annak biztonságáról.

És ezt a réteget szeretnénk felhasználni arra, hogy megoldást nyújtsunk többek között ezekre az AI deepfake és AI generált tartalmak problémájára is, illetve komplexen azáltal, hogy könnyűvé tesszük ezt az egész bizalmi rétegnek az elérését, ezáltal a vállalati workflowban és a üzleti folyamatokban is ugyanúgy könnyen felhasználhatóvá tenni ezeket a dolgokat.

Tehát azt tanulható, nem csak a netlocknak a történelméből, szerintem ez a legtöbb bizalmi szolgáltatóra és az európai szabályzás történelmére is elmondható, vagy ez a tanulság, és ezt a szabályozó is látta, és sokat változtatott a szabályozásokon, ami ezt az egészet lehetővé tette egyébként.

Ezek pár éves változások, amik ezt a kaput megnyitották, amikre még nincs válasz.

Mi ezt a választ adjuk meg. illetve a szabályozó még tovább is ment egyébként, és a legújabb pénzmosási törvények, amiket az Európai Unió bevezetett, azok pont erre építenek, és kötelezővé teszik ezt a bizalmi rétegnek a használatát a pénzmosás elleni küzdelemben és az azonosítási folyamatokban.

Úgyhogy a legnagyobb tanulságunk a Netlock történetéből az, hogy a termékre kell fókuszálni, annak kell a lehető legjobbnak lenni, mert a piaci igény az valami elemi.

Tehát azt a hasonlatot tudom mondani, hogy olyan, mint amikor egy árvaházba éhező gyerekeknek kenyeret visz az ember.

Ebben a helyzetben van a gazdaság, mert mindenki beszél a digitalizációról, de a mai napig minden papíron megy, ami fontos, vagy ha vannak folyamatok is, amik már részlegesen digitalizáltak, azoknak mindig van egy pontja, ahol ez a digitalizáció nem létezik.

És akkor ott van az egész AI dilemma, amiből teljesen hiányzik ez a bizalmi réteg a az online tartalomból.

És ezt is már mindenki felismerte a nagy kártyafogadó cégeken keresztül, akik ugye monetizálják ezeket a digitális platformokat, maguk a digitális platformok is, különböző koalíciók is születtek rá, hogy hogyan lehetne standardizálni ezeknek a kiolvasását, de arra még nincsen megoldás, hogy magát az emberi identitást belerakjuk ezekbe a tartalmakba megkérdőjelezhetetlenül ellenőrizhető és módosíthatatlan módon.

Úgyhogy ezeket a kihívásokat tanultuk meg így a netlock történelméből, meg az egész bizalmi világtörténeléből, hogy ezeket kell megoldani és ezt kell megoldani.

Jól >> az, hogy ez a problémakör egyre nagyobb és egyre több embert érint globálisan, ez azt jelenti egyébként, hogy egyre többen vadásznak az adatainkra, egyre nagyobb veszélyben vannak az adataink, vagy mondjuk a szerződések és különféle hivatalos dokumentumok, vagy azt jelenti, hogy van egy mondjuk, hogy globális, de legalábbis európai cél arra, hogy sokkal hatékonyabb legyen akár a dokumentumkezelés, akár a jogi eljárások, egy lakáshitelezés, mondjuk egy más banki szerződés.

És itt léptek ti be a piacra egyébként?

Itt két dolgot kell megkülönböztetni egymástól.

Az egyik az egy kényelmi kérdés.

Egyszerűen digitálisan szerződni sokkal jobb lenne, hogyha ezt kényelmesen lehetne tenni.

A másik pedig a biztonsági kérdés, és ezt nagyon jól mondod, hogy a technológiák olyan szintre fejlődtek, hogy a meglévők azok már nem nyújtanak megfelelő biztonságot, és ezért a szabályozók lépnek ebben a tekintetben.

Folyamatosan szigorúbb szabályokat hoznak, és ezt jogosan is teszik, mert komoly veszély veselkedik az emberekre, meg a vállalatokra a kibertérben.

Viszont ehhez a vállalatunknak, legalábbis az olyan szolgáltatóknak, mint a netlock, hozzá kell alakulniuk, és rendkívül nehéz egy minden szabályozásnak megfelelő terméket csinálni, ami mellette könnyedén használható.

És ez egy olyan unikum, ami az egész világon különlegességet jelent.

És ezt az unikumot innen Magyarországról fogjuk tudni hozni, mert hogy a szabályozás egyébként országonként, régiónként eltérő.

Mondjuk az EU akkor törekszik, hogyha jól értem egy egységes szabályozásra, de például hogyha mondjuk kinézünk Ázsiába, akkor ott az egyes országok, ahol azért nagyon komoly digitális piacok vannak, és óriási fejlődéseket látunk, akár csak az elmúlt néhány évre visszatekintve, azon túl, hogy a gazdaság is borzasztóan gyorsan és dinamikusan fejlődik.

Tehát az látszik, hogy a szabályzás mindenhol eltérő, és nektek olyan technológiát kell alkotni, ami mindennek még a legszigorúbb kritériumnak is megfelel.

Valójában pont ott vagyunk otthon, ahol legszigorúbbak ezek a kritériumok.

Ezért nagyon úgy néz ki, hogy ezt a jó gyakorlatot az abszurdum csak adoptálnia kell a többi szabályozónak.

Nyilván ők megnézik, hogy ez itt hogyan működik, meg el fogják dönteni, hogy mennyire szeretnék korlátozni ugye itt a gazdasági szereplőnek az életét szabályokkal.

De mi azt látjuk, hogy itt az unión belüli szabályozás az egy rendkívül jól összerakott szabályozás.

És hogyha igazán nekidurálja magát az ember, akkor ennek meg lehet felelni. >> Sőt, az Európai Unió ilyen bilaterális egyezvényekkel ezt exportálta már például japánba meg ilyesmik.

Tehát az európai megfelelést országközi megállapításokon keresztül kötelezően elfogadják, mert sokan, sok ilyen folyamatban van, és hamarosan ratifikálódik.

És akkor az, amit a Bálint mondott, hogy ez az aranystandard, abban azt értem, hogy ez a legszigorúbb, ami az a fajta tranzakció, az a technológia, ami megfelel ennek, az automatikusan megfelel az összes többi országban lévő szabályozásnak is, mert azok kevesebbet várnak el ugyanól a technológiától, hogy ott is jogerővel rendelkezzenek ezek az identitások, amik utána tranzaktálnak. >> Akkor ezt piac szerzésként tulajdonképpen nézhetjük úgy is, hogy hát elég könnyű dolgotok van, hiszen hogyha az EU szabályzásnak megfeleltek, akkor bárhova a világon tudtok menni, és tártokkal várnak titeket.

Igen, >> ez volt az alapkiinduló ötlet, hogy létrehozzunk egy olyan platformot, ami a világ minden országának az összes dokumentumát elfogadja.

Tehát hogyha valaki a Netlock felületén szeretne tranzaktálni, azt tényleg a világ bármelyik országából meg tudja tenni az otthon kényelméből.

És a különleges újítás, amit mi ho az, hogy nagyon kényelmessé tesszük az azonosítást.

Az azonosítás a mi rendszerünkön belül kényelmesen nagyjából fél perc alatt megtörténik.

És amikor azonosította magát a felhasználó, akkor belép egy platformra, ahol azonnal tranzaptálni tud, tehát szerződéseket tud kényelmesen aláírni egy másik szerződőféllel.

Teljesen mindegy, hogy ki ezt honnan teszi.

És utána amikor aláírták ezeket a szerződéseket, ezeket pedig a saját szerződést tárukban tudják tárolni. hogyha belegondol az ember, miért nem volt ilyen korábban?

Hiszen ez annyira egyszerűen hangzik és annyira intuitívenak hangzik, és ami azt jelenti, volt, tehát létezett ilyen rendszer, de a jogszabályok nem feleltek meg, mert azt már nagyon bonyolult megcsinálni, hogy ez a könnyű használhatóság párosuljon az EU elvárásaival.

És azt is feltételezem egyébként, hogy mondjuk a szabályozó nem tudja követni ezt a gyorsan fejlődő piacot.

Tehát, hogy jó eséllyel a techcégek, mint például ti előrébb jártok, mint nem tudom, praktikusan Brüsszelben a szabályozói környezet kidolgozásában érintett tisztviselők. >> Ebből a szempontból mi egy tradicionális vállalat vagyunk, mert mi pont, hogy a szabályzói oldalt követjük le, és abból deriválunk utána fogyasztói terméket.

Tehát mi ebből a szempontból ne vagyunk összehasonlíthatóak egy Bigtech vállalattal, ami kitalál valamit, és utána pedig szalad utána a szabályozó.

Mi pont a másik oldalról jövünk.

Ezért annyira érdekes a mi felületünk, mert ez egy olyan felület, amit valójában a jogászod is ajánlana.

Dokus mondjuk nem ajánlaná, hogy azt használd egy jogszerű dokumentumnak az aláírására, de ezt a rendszert a jogászhod is ajánlaná.

Sőt, elképesztően nagy az igény.

Különböző nagyobb jogi irodákkal ültünk már le a rendszerünknek az adoptálására.

De nem csak a jogiodák érdeklődnek rendkívül módon, hanem ugyanúgy bankok, például itt az kényelmes azonosítás miatt, illetve az utána való tranzakciók miatt, de van egy elképesztően jó túl még a termékünkben, mégpedig a tartalomhitelesítés.

Eziránt pedig nagy UGC platformok érdeklődnek. >> Nézzünk egy gyakorlati példát.

Én nagyon szeretem gyakorlatib példákat, és talán a hallgatóink is így tudják a legjobban megérteni a működéseket meg az egész özisztémát.

Tegyük fel, hogy én egy középvállalatnak vagyok a vezetője.

Exporttal valamilyen gyártástechnológiával foglalkozunk, és most már nagyon önom azt, hogy borzasztó macerás a szerződések aláírása és az egész dokumentáció és a könyvelő csapat is már nagyon panaszkodik, hogy ezt lehetne sokkal egyszerűbben.

És mondjuk megkereslek titeket, hogy akkor én szeretnék fejleszteni ezeken a rendszereken, a főleg jelenleg papíralapú rendszereimen.

Mik az első lépések, hogy hogy néz ki ennek a felépítése egy cég életében?

Az egész igazából lehet borzasztóan egyszerű is, meg tetszőlegesen komplikált, hogyha elmegyünk így a attól függ, hogy mit jelent egy középvállalat, és az milyen folyamatokkal dolgozik, milyen rendszerekbe akar integrálódni, meg ilyesmik, ezek nyilván adnak hozzá komplexitást, de alapvetően pofon egyszerű.

Be kell regisztrálni egy szervezetet, vagyis hát egy felhasználót, egy szervezetet a rendszerbe.

Említett entitások

Témák

  • deepfake
  • ai
  • digital content authenticity
  • digital identity

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Biztos, hogy egy dokumentum, file hiteles? Honnan tudhatod ezt a deepfake korában?”

Miről szól ez az epizód: „Biztos, hogy egy dokumentum, file hiteles? Honnan tudhatod ezt a deepfake korában?”?

A digitális tartalmak hitelességének kérdése egyre fontosabb az AI és a deepfake technológiák elterjedésével. A podcast azzal foglalkozik, hogyan igazolható egy online tartalom valódisága, milyen üzleti és társadalmi vonatkozásai vannak a digitális identitásnak és… Az epizód a Portfolio című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Biztos, hogy egy dokumentum, file hiteles? Honnan tudhatod ezt a deepfake korában?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Nagy Viktor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Biztos, hogy egy dokumentum, file hiteles? Honnan tudhatod ezt a deepfake korában?”?

Fő témái: deepfake, ai, digital content authenticity, digital identity.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Biztos, hogy egy dokumentum, file hiteles? Honnan tudhatod ezt a deepfake korában?”?

Megjelenés: 2026. 06. 19.. Hossz: 39 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio/biztos-hogy-egy-dokumentum-file-hiteles-honnan-tudhatod-ezt-a-deepfake-koraban-007efef2

Több epizód a Portfolio-ből