Portfolio

Hiába nyernének vele a magyar termelők, mégsem lépik meg: mitől félnek ennyire?

· PT48M26S

Összefoglaló

A Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnök-ügyvezetõje, Nagy Péter Sándor az Alapvetés podcastban beszél a hazai kertészeti ágazatban tapasztalható szorosabb…

Röviden

Műsor
Portfolio
Megjelenés
2026. 06. 11.
Hossz
48 perc
Témák
mezőgazdaság, kertészet, termelők
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ezeknek az együttműködéseknek nem arról kell szólnia, csak hogy adok, veszek, hanem egy olyan védőhálót kell alkotni, amivel mindig ott tudunk lenni a legrosszabb helyzetben is és a legjobb helyzetben is, és mindig támasztékként tud ránk számítani ez a közösség az ott lévő munkatársakra, akiknek feladata az, hogy a termelők piaci pozícióját megtartsa.

Hiába [horkantás] jön nekem azzal, hogy ő káposztát akar hideg hajtatásban, tehát hideg körülmények között fűt csinálni, nem fogok tudni nyáron, mert nincs rá nekünk meg a piacunk, és azzal csak megkeseredik a termelő, és egy megkeseredett termelőnél nincs rosszabb. >> Nézd velünk az agrárendek mélyére.

Alapvetés minden héten az Agrárszektor YouTube csatornáján.

Ez itt az alapvetés podcast, amelyben hétről hétre az agrárendek mélyére nézünk.

Én Braul Müller Lajos vagyok, az agrárszektor főszerkesztője.

A hazai kertészeti ágazat kapcsán időről időre felmerül, hogy a siker érdekében a termelők között szoros együttműködésre volna szükség.

Ezen a téren azonban valamiért nem igazán sikerül előrelépni.

Hogy miért marad ritka kivétel az ilyen típusú összefogás Magyarországon?

Arról beszélgetünk az alapvetés podcast mai adásában, ahol vendégünk Nagy Péter Sándor, a délkertész elnök ügyvezetője.

Üdvözöllek téged itt az alapvető stúdiójában. >> Szervusz Lajos, köszönöm szépen a meghívást. >> Nem titok, vagy hát én most elárulom legalábbis, hogy nagyon régóta terveztük ezt az adást, beszéltünk már róla korábban, és engem tényleg nagyon érdekel ez a délkertész jelenség.

Nem mondom, hogy egyedülálló a feltételül, amit amit ti csináltok, de mindenképpen azt gondolom, hogy egyfajta jó példa.

És ugye hát azért is beszélünk erről, mert a szövetkezésnek a fontosságáról, az integrációról, aztán majd beszélünk arról is, hogy mi a különbség szövetkezés meg integráció között.

Szóval erről azért nagyon-nagyon régóta beszélünk.

Amióta én ezt a témát írom, mindig mindig felmerül. ö mindenféle fórumon, kormányzati fórumokon, sajtótájékoztatókon minden szereplő elmondja, hogy össze kellene fogni.

És tudjuk azt, hogy azért vannak itt ebben ezen a téren szerencsésebb történelmű európai országok. majd egy-két sztorit talán erről is mesélek.

És hát vannak mondjuk szerencsétlenebb történelmű országok, mint például mondjuk Magyarország is ilyen.

Tudjuk azt, hogy itt a szövetkezésnek azért vannak negatív konnotációi, egészen akár ilyen transzgenerációs traumákig elmegy.

Szóval vannak ennek azért súlyos történelmi örökségei.

Viszont azért hát azt gondolná az ember, hogy ezek már nagyon régen voltak.

Szerinted miért nem alakul ki az a szövetkezési kultúra Magyarországon, amit olyan régóta mondanak, és ami azért hát más országban, szerencsésebb országokban ez azért nagyon jól megy?

Hát a bizalmatlanság egyik része valóban onnan indul, ahol ahogy említetted korábbi időkről, ugye a 80 a 90-es évek előtt, amikor még a szövetkezetek inkább tészek tsz-ek voltak, és ez a tsz-esítés egy negatív visszhangot generált a az akkori gazdákban, és azért még abból a generációból még most is vannak, illetve azoknak a generációknak egy másodvonalma része is még még ebben szocializálódott. azért ebben van némi nemű pozitív változás, mert azt látom a 20 és a 40 év közötti korosztályban, hogy ott már az együttműködésnek azért sokkal jobb megítélése van.

De hadd tegyük külön És a másik probléma még, amit még szeretnék említeni, hogy amikor létrejöttek a ezek az új típusú termelői szervezetek, csak ha nézzük a mi ágazatunkat, a zöldség gyümölcs termelői szervezetek egy ideig nagyon jól indultak, majd utána azért voltak megbicsaklások és tapasztalhattuk, láthattuk, hogy több korábban jól működő tész befuccsolt.

Legyünk őszinték, hiszen ott nem megfelelő irányítás, vezetői hibák és gazdasági hibák következtek be, aminek következtében sajnos termelők mentek csőtbe, hiszen egy ilyen együttműködés az termelők együtteséből ered.

És azért szoktam mondani, hogy nem is szövetkezetekről beszélnék, hanem együttműködésekről, szövetkezésekről, és különbséget tennék a szövetkezés és az integráció között.

Az én fogalmam szerint a szövetkezés az termelők önkéntes együttműködéséből adódik, tehát az ő önkéntes akaratukból hoznak létre együttműködést.

Az integráció az egy másfajta típus, ahol van egy-két tulajdonos, és ők határozzák meg, és adják meg a fő szabályokat a termelők részére.

A termelők ebben az esetben, ott abban az integrációban nem tulajdonosak, kvázi beszállítók, termények vonatkozásában például, és azt segítik, az az integrációt segítik, erősítik.

A szövetkezés az egy önmagától alulról szerveződő folyamatnak kell lenni.

És ez az alulról szerveződő folyamat hiánya van most itt egyébként Magyarországon.

Persze ebben vannak nagyon jó együttműködések.

Az egyik, amikor több család összeáll. ebben a tekintetben jó a gazdasági társasági forma, tehát Kft-ként vagy részvénytársaságkénti forma, mert itt körülbelül ugyanakkora gazdasági erővel rendelkeznek az egyes termelők.

Itt családi alapon kvázi családi alapon működnek.

Ezek nagyon jól fejlődtek az elmúlt időszakban, és mára már vezető pozíciót betöltő együttműködések.

Vannak az olyanok, mint mi klasszikus értelemben, ahol volt egy nagyon nagy termelő, aki mögé közé csoportosultak a kisebb termelők, és hoztak létre együttműködést.

Nekünk abban is szerencsénk van, hogy egyébként már a rendszerváltoztatás előtti időszakban is működött egyfajta együttműködés, ha nem is ilyen jogi keretekben, hanem lazán együttműködve, mégpedig a korai zöldségtermesztő rendszer idején a 60-as-70-es évek elején, tehát már több mint 60 éve ott azon a telepen, ahol vagyunk, ott már működött ez a fajta együttműködés.

Nem ilyen Európai Uniós jogi kerettel, az 2004 óta van. amióta is ilyen szabályozott keretek között működött, de a legfontosabb, hogy az együttműködés tekintetében, amikor ilyen kisebb és nagyobb termelők együtt vannak, én úgy úgy gondolom, hogy a legjobb jogi forma a szövetkezet.

Mert ha ez ebben a összejövetelben a kicsik és a nagyok egyaránt megtalálhatók, ott egy Kft-ben ezt nehezen lehet értelmezni. ö kinek mekkora üzletrésze van, és ez egyébként a a a termelőknél nagyobb vitát generálna.

Én szerintem a legjobb, amikor a kicsik, nagyok és közepes termelők együtt vannak, ott a szövetkezeti forma a legjobb, hiszen egy tag egy szavazattal rendelkezik, a kicsinek ugyanolyan jogai és kötelezettségei vannak, mint a nagynak.

Ez ad egyfajta transzparenciát.

A másik a családinál, ott jól működtethető ez. ö közzel egyenlő erő övel rendelkező gazdák, ahol már nem olyan van, de kisebb gazda is bekerül, ott már a az erőviszonyok sérülhetnek.

Ezért azt gondolom, hogy ahhoz, hogy az együttműködések szélesebb körben és a kicsik is be tudjanak tagozódni egy-egy ilyen szövetkezésbe, az a szövetkezeti forma a leginkább a az irányadó és jó megoldás lehetséges. >> Igen.

Na most ugye itt többféle formáról beszéltünk.

Ugye beszéltünk a klasszikus régi TS-ről, aminek ugye hát a a létrejöttében az önkéntesség az egyáltalán nem volt, vagy tehát tudom, hogy önként kellett úgymond beajánlani ezeket a javakat, de hát az minden volt, csak nem önkéntes.

Most én ennek az értékelését a történészekre hagyom, de azért annyit el lehet mondani, hogy azért ez nem csak gazdaságilag volt kifogásolható, hanem hát ebben millió egyéni tragédia volt, ezeket [torokköszörülés] tudjuk.

És aztán még annak ellenére is, hogy ezek a TS-ek egyébként nagyon komoly eredményt tudtak felmutatni.

Mondjuk a 70-es80-as években volt ezek voltak erre jó példák is, de hát teljesen más logika alapján működtek, tehát a megtérülés, a profitabilitás nem játszott akkor a szerepet.

Tény, hogy nagyon komoly technológiákat tudtak a a korszakhoz képest megvásárolni, de hát azért ezeknek a létrejött ez mondjuk minimum minimum aggályos volt.

És aztán van itt ez a családi összefogás, amiről beszéltél.

Ott meg ugye azért azt kell tudni, hogy ott meg ezek a családok azért ismerik egymást korábbról, tehát ezek nem a semmiből jöttek, hogy akkor a szomszédhoz bekopogtatok, hanem azért itt vannak mondjuk vegyes házasságok a családok között, eleve van egy üzleti együttműködés, és akkor egy ponton túl azt mondják, hogy akkor fogjunk össze, ami nyilván egy működhet, meg ez egy lehet egy jó ö forma.

És van a harmadik, akkor ha jól értem, ami tulajdonképpen üzleti alapon működik.

Nyilván ennek is része a bizalom, majd erről beszéljünk. >> [horkantás] >> és és lényegében tulajdonosként vesznek részt ebben ebben a szövetkezésben a ti tagjaitok.

Na most az nagyon érdekes, amit mondtál, meg ez tényleg egy ismert dolog, hogy egy tag egy szavazat, de hát azért itt a tagoknak a mérete vagy a gazdasági súlya között óriási különbségek vannak, vagy legalábbis nagy különbségek, inkább így fogalmaznék.

Hogyha tegyük fel, hogy én zöldségtermesztésre adom a fejem azon a környéken, és azt mondom, hogy jelentkezek az első napon hozzátok, hogy szeretnék én is tésztag lenni, mik azok a feltételek, amiket nekem teljesítenem kell?

Mi az a feltételrendszer, amivel ti szembesítetek engem?

Kezdjük a feltételekkel, tehát hogy akkor ez mégis csak egy klub, van egy bizalmi alap, ennek meg kell felelni egy csomó mindennek.

Mi az, amit nekem vállalnom kell, hogyha én oda belépnék? >> Fontos, amit mondtál, hogy egyrészről, hogy vannak nagyon komoly feltételek.

Tehát egyrészt, hogy a az a együttműködés, most jelen esetben a könnyebbség kedvéért beszéljünk a mi szövetkezetünkről, ott meg van határozva, hogy mik azok a termékpályák, amiben mi ez a szövetkezet kereskedelemben meghatározó tud lenni.

Egy fontos dolog ezeknek az együttműködéseknek lehetőség szerint nem túl széles termékpályán, de az adott termékpályán meghatározónak kell lenni, és ezért ilyen termelőket kell egybe összpontosítani, és ezeket a termelőket kell ebből az együttműködésbe belevinni. >> Bocsánat, beszéljünk nyíltan akkor paprika paradicsom >> paprika.

És fontos az, hogy ezek az együttműködések először is hagyományokra alapuljanak.

Hát nem véletlen, hogy a Szabolcsban a gyümölcsösök jöttek létre.

Itt a délalföldi régióban láthatjuk, hogy a paprika és a paradicson, vagy mondjuk a a szentesés környékén a szentesi paprika, mint oltalam alatt álló földrajezi eredetvédett és hungarikum, nem véletlen, hiszen ott már több évtizedes másfél évszázados hagyománya van ennek a zöldségtermesztésnek, különösen a paprikatermesztésnek. eleve alakuljon, hogy egy hagyományokra épüljön az egyik része.

Tehát aki ide akar bejönni, annak meg van határozva, hogy akkor tudsz belépni ide, ha azokat a növényeket termeled, amik nekünk a termékportfóliónkban benne van, mert ez alapján tudjuk mi biztosítani azt, hogy egy megfelelő piacot tudunk teremteni számára, ami neked biztos megélhetés van.

Tehát hiába jön nekem azzal, hogy ő káposztát akar hideg hajtatásban, tehát hideg körülmények között fűt csinálni, nem fogok tudni nyáron, mert nincs rá nekünk meg a piacunk, és azzal csak megkeseredik a termelő, és egy megkeseredett termelőnél nincs rosszabb.

Ezért azt mondjuk, hogyha te nálunk akarsz, akkor minimum, hogy fólia fóliasátras termelőjé legyél és és paprikafélék közül válasszál, fehér paprika, vagy hegyes erős paprika, vagy kápia paprika satöbbi.

Viszont a másik fontos dolog, hogy megnézzük a termesztőhelyét.

Nálunk amikor belépés van, úgy történik, hogy a szaktanácsadóinkat kiküldjük a termelőhöz, hogy milyen környezetben, milyen ter termelés technológiai felszereltséggel rendelkezik, és megnézzük, hogy az mennyire felel meg a mi termelői bázisunknak az átlagos fejlettségi szinthez.

A másik, hogy megnézzük, hogy meg tud-e felelni azoknak a minőségbiztosítási és nyomonkövethetőségi feltételeknek, amit a mi vevőink támasztanak felénk, és ezáltal mi megkövetelünk a termelőink vonatkozásában.

Hogyha ezek megvannak, akkor és látjuk, és alapvetően nincsen nagy távolságban tőlünk.

Azt szoktuk mondani, hogy első körben a 30 km-es sugarú körben lévő termelőket fogadjuk be.

Ez nekik is jobb, hiszen minél távolabb van, annál nagyobb a szállítási költség, ami neki is plusz költséget jelent.

De azért vannak olyan termelőink, akik 80 km-re vannak.

Ha olyan nagyságrendben termelnek, akkor én azt gondolom, megéri nekik hozzánk fordulni és betagozódni hozzánk.

Ha ezeknek megfel megfelelnek, akkor van egy úgynevezett tagfelvételi bizottságunk, és az megtárgyalja.

Behívjuk ezeket a termelőket, elmondjuk az alapszabály szerinti követelményeket.

Lásd, amit itt az előbbiekben is elmondtam, meg ezen kívül azokat a fontos momentumokat, ami az alapszabály mondja, hogy ha hozzánk belépsz ezzel az adott növénnyel paprikafélékkel, akkor neked arra a területre, ami paprikát termelsz, arra vonatkozóan 100% itt kell elkötelezettnek lenni.

Tehát akkor a piac tekintetében már nem tudsz másfele gondolkodni, akkor csakis hozzánk kell beszállítani.

Viszont mi biztosítjuk azt, hogy amikor behozod, azzal maximálisan elszámolunk és a megfelelő határidőben kifizetjük, mert amit mi vállalunk, az a transzparens árképzés.

Ez egy nagyon fontos szerintem az együttműködésekben.

Itt sérültek sok együttműködés, hogy nem volt teljesen transzparens a az elszámolás taggal.

Ez nálunk úgy történik, és ez minden növénynél meg lehet találni, hogy van egy elszámolási ciklus.

Ez nálunk, mivel friss piaci termékekről beszélünk, paprikapadicsoknál ez heti elszámolásra.

Az előző hét vasárnapjától az e7 szombatig tartó hét napos periódus.

Ebben a hét napban ugyanazért a minőségért ugyanazt az árat kapja a legkisebb termelő, aki pár 100 akár 500 nmen termel.

És az a legnagyobb termelőnk az Árpádog Zrts, aki 50 hektárnyi területen üvegházban ugyanaz.

Ez adja, és teljesen mindegy, hogy a elnök úr paprikája jön be, vagy a legkisebb marinéni, legkisebb területű marinének, akkor is ugyanaz, ugyanaz a szigorú átvétel van, és ugyanaz a szigorú minőségbiztosítási és nyomonkövethetőségi rendszer kell be…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Hiába nyernének vele a magyar termelők, mégsem lépik meg: mitől félnek ennyire?”

Miről szól ez az epizód: „Hiába nyernének vele a magyar termelők, mégsem lépik meg: mitől félnek ennyire?”?

A Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnök-ügyvezetõje, Nagy Péter Sándor az Alapvetés podcastban beszél a hazai kertészeti ágazatban tapasztalható szorosabb… Az epizód a Portfolio című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 11..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Hiába nyernének vele a magyar termelők, mégsem lépik meg: mitől félnek ennyire?”?

Fő témái: mezőgazdaság, kertészet, termelők.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Hiába nyernének vele a magyar termelők, mégsem lépik meg: mitől félnek ennyire?”?

Megjelenés: 2026. 06. 11.. Hossz: 48 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio/hiaba-nyernenek-vele-a-magyar-termelok-megsem-lepik-meg-mitol-felnek-ennyire-00daffe4

Több epizód a Portfolio-ből