Portfolio

Nem ámíthatjuk magunkat: el kell felejteni a hagyományos növénytermesztést

· PT41M8S

Összefoglaló

Magyarország agrárpolitikájában sürgős szemléletváltásra van szükség, nem csak a kukorica, hanem az egész hagyományos növénytermesztés és az intenzív gazdálkodás elfelejtésével. Gyuricza Csaba, a MATE rektora az Alapvetés podcastban hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság…

Röviden

Műsor
Portfolio
Megjelenés
2026. 06. 18.
Hossz
41 perc
Szereplők, említett nevek
Gyuricza Csa, Nagy Viktor
Témák
mezőgazdaság, agrárpolitika, növénytermesztés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A hosszútávú stratégia az agráriumban Magyarországon nagyon hiányzik.

Nem biztos, hogy csak a kukoricát kell elfelejteni, hanem egyáltalán a hagyományos növénytermesztést kell elfelejteni.

Az intenzív gazdálkodást azt biztos, hogy el kell felejteni.

Tehát egy egy nem csak alapvető szemléletváltásra van szükség, hanem ennek annak elfogadása, hogy egy teljes területhasználat váltást kell a térségi szinten elfogadni és átvinni a gyakorlatba.

És azért különösen nehéz, mert erre most már nincsenek évtizedek.

Az adottságaink [horkantás] megvannak, a lehetőségeink megvannak, amire lehet építeni, építkezni, de nem ámíthatjuk magunkat azzal, hogy ütésállónak nevezzük a mezőgazdaságunkat, mert jelenlegi állapotában nem nevezhető annak. >> Nézd velünk az agrárendek mélyére.

Alapvetés minden héten az Agrárszektor YouTube csatornáján.

Én Braun Müller Lajos vagyok, az Agrárszektor főszerkesztője.

Ez pedig itt az alapvetés podcast, amelyben hétről hétre az agrárendek mélyére nézünk.

Az agrárium sokáig elsősorban a hatékonyság növeléséről szólt.

Több termés, alacsonyabb költség, gyorsabb működés.

Az elmúlt években azonban világossá vált, hogy mindez mit sem ér, ha nincs mellette igazi alkalmazkodóképesség, vagyis reziliencia.

De vajon mit jelent ez a gyakorlatban?

Mit kellene tennie a magyar agrárium szereplőinek, hogy előrelépés történhessen?

És mennyi idő maradt még, hogy megakadályozzuk a végső lemaradást?

Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az alapvetés mai műsorában, ahol vendégünk Gyurica Csaba, a MAT rektora.

Üdvözöllek téged újra itt a műsorban. >> Szervusz!

Köszönöm szépen a meghívást! >> Ugye az apropója az, hogy a Matén létrejött ez a Nemzeti Reziliencia Központ. ezt a rezilienciát most én úgy fordítanám le, hogy ellenállóképesség alkalmazkodóképesség valóban nagyon felértékelődik ez, azt gondolom, hogy számos ágazatban, így az agráriumban is, de valójában ez mit jelent az egész gazdaság szintjén a reziliencia és a mezőgazdaság szintjén?

Hát valóban nagyon sokáig arról szólt a a az üzleti élet meg a meg minden ilyen vállalkozás, hogy próbáljunk meg többet termelni alacsonyabb költségekkel, nagyobb profittal, de tulajdonképpen most mintogyha ilyen jég jégverésben kellene dolgozni az ágazatnak.

Most ez csak szimbolikusan értve persze >> igen, hát nagy átalakuláson ment és megy át a a az agrárium globálisan világszerte meg itt a régiónkban is.

És nyilvánvaló egyetemnek, egy egy kutatóhelynek a változásokhoz alkalmazkodni kell.

Sőt, nem csak alkalmazkodni kell, hanem [horkantás] hanem elé kell menni.

És hogy amikor mi magunk is ezt a reziliencia központot létrehoztuk, nem szeretem az idegen kifejezést én se, de de igazából sokkal jobban leírja még mindig, mintogyha egyetlen egy kifejezést kiragadunk, akár az alkalmazkodó képességet, akár az ellenálló képességet.

Tehát végül is ez egy szakmai belkekben ismert kifejezés. akkor pontosan arról van szó, hogy hogy azok a változások, azok a kihívások, amelyekkel szembesülünk, és és amelyekkel a gyakorlati téren is nagyon gyorsan fel kell venni a a versenyt, meg a változásokhoz igazodni kell, az egy összetett komplex tudás révén tud megvalósulni, és ez az egyetemen is a meglévő ismereteknek a az összefogását, integrálását jelentheti.

És ehhez ehhez nem elég azokat a szakmai tudományos műhelyeket bevonni, amelyek egyébként kiválóan működnek, hanem hanem ezt a nagyon bonyolult, komplex rendszert kell úgy összefésülni, hogy a gyakorlati kihívásokra akár a növényi betegségek, akár az állati betegségek, akár a klímaváltozás sorolhatnánk sokáig, amelyek amelyekkel napi szinten szembesülnek gazdálkodók, termelők, feldolgozók, mindenki az ágazat szereplői közül, ahhoz tudjunk olyan válaszokat adni, ami ténylegesen lefordítható gazdasági eredményességre is, és más módon fordítható le, mint ahogy az, ahogy te is említetted, az elmúlt években vagy évcedekben megszoktuk. >> Igen.

És hát azt azt tenném még csak hozzá, hogy valóban van ugye egy agronómiai tudás, tehát az, hogy hogyan kell mondjuk növényt termeszteni, vagy állatot tartani, ehhez bejönnek ezek az új, vagy mondjuk ezen az éghajlaton új betegségek.

Lehet, hogy ugye ezek délebi országokban voltak, most ezek új betegségek.

És amikor ez meg még lehetne hosszan sor, amikor ezt megoldottuk, akkor meg tulajdonképpen olyan árfolyamváltozások felvásárlási árváltozások, kereskedelmi változások vannak, ami meg már majdnem az üzleti tudományoknak a területe, hogy azt hogyan kezelje valaki, hogy például mondjuk az euroárfolyam, a műtrágya ára hogyan száll el.

E ez is valahol egy egyébként azt gondolom, hogy lehet egyetemi terület, hogy egyébként ezeket a kockázatokat hogyan csökkentsük.

A hadd mondjam azt, hogy hogy annyira összetették, komplexé vált ma már a az agrárium, az agrárium működése világszerte, hogy hogy ami korábban megszokott volt, hogy hogy egy új eredményt, akár tudományosmi, akár gyakorlatban is alkalmazható eredményt, azt egy-egy szűkebb szakterület képviselői nagyon szépen föl tudtak építeni, ki tudtak dolgozni.

Ma már ez képtelenség, lehetetlenség.

Tehát hogyha ha új eredményeket akarunk, akkor akkor ahhoz négy-öt szakterület, tudományterület.

Sőt, azt mondhatom, hogy hogy akár akár gazdasági, műszaki, mezőgazdasági, környezeti ismereteknek az integrálása, bevonása szükséges.

És ezt ezt nem tudja egy kutatócsoport, egy személy egy kutató meg pláne nem tudja.

Ehhez kellenek ma már olyan komplex műhelyek, amelyek képesek arra, hogy hogy ezekre a kihívásokra, mindennapi gyakorlati problémákra a válaszokat meg tudjuk találni.

És a klímaváltozás műik ebben a tekintetben egy nagyon jó példa, de akár a piaci anomáliák kezelése, vagy a vagy a vagy az állatbetegségek, növénybetegségek kérdésköre szintén ilyen, de hogyha a mesterséges intelligencia megjelenését hozzáteszem a mezőgazdasághoz, akkor itt már olyan csúcstechnológiai ismeretekre, tudásra, műszaki háttérre, informatikára van szükség, hogy ehhez elkerülhetetlen egymás szintnek a megjelenése az egyetemi világban is. >> Igen. majd az állatbetegségekre térjünk ide.

Még még előtte az lenne a kérdésem, hogy egyébként most ebben a nulladik pontnak nevezett, vagy ilyen kiindulási pontnak nevezett állapotban, ha ezt így megállapítjuk, mennyire reziliens egyébként a magyar mezőgazdaság.

Egy-két olyan dolgot tudok előre bocsátani, ugye, hogy nagyon régóta, nagyon-nagyon régóta éri kritika a magyar agráriumot, hogy hát tulajdonképpen arra az öt növényre, öt-h növényre alapoz mindent. lényegében kis túlzással azt mondhatnánk, hogy a gazdák vagy a gazdák többsége egy lapra tettek fel mindent, ami egy darabig fizetett, és most ugye azt látjuk, hogy már annyira nem klímaváltozás okán, de akár az üzleti eredményesség okán is annyira nem jó.

Azt gondolná az ember, hogy bőven van itt tennivaló a magyar mezőgazdaságban?

Válaszolhatnék egyszerűen igennel vagy nemmel is erre a kérdésre, mert mert lehetne, de de inkább arról az oldalról próbáljuk ezt megközelíteni, hogy hogy azok a külső kihívások, amelyek érnek bennünket, azokra mi mennyiben tudunk adekvát válaszokat adni.

Tehát hogyha ha egy hirtelen klímaváltozáshoz vagy szélsőséges időjárás jelenségét bennünket, akkor akkor mennyire tud ellenálló lenni a magyar mezőgazdaság? a 2022-es esztendőt, vagy akár a 2025-ös évet, hogyha megnézzük, akkor azt mondjuk, hogy hogy nagyon súlyos problémákat jelentette ez 2022-ben az Alföld gyakorlatilag elpusztult.

Reziliens az ellenállóképesség egy ilyen gazdaság, egy ilyen mezőgazdaság.

Sajnos az a válasz, hogy nem igazán.

Tehát hogyha érnek bennünket külső behatások, vagy érnek bennünket olyan kihívások, mint a klímaváltozáshoz, vagy szélsőséges időjárási jelenségek, akkor se technológiában nagyon sok esetben nem vagyunk fölkészülve, se [horkantás] vertikális horizontális integrációs rendszerek képítettségében.

Tehát tehát azt gondolom, hogy hogy a a jó válasz talán az, hogyha azt mondjuk, hogy az adottságaink megvannak, a lehetőségeink megvannak, amire lehet építeni, építkezni, de nem ámíthatjuk magunkat azzal, hogy ütésállónak nevezzük a mezőgazdaságunkat, mert jelenlegi állapotában nem nevezhető annak.

Rengeteg olyan feladatot kell teljesíteni, ami ami egy sok mai viszonyok között, a 21. század viszonyai között ellenálló képességet erősítsen. >> Igen.

És akkor hát a tervezhetőségbe mindig bele bele rondítanak a különböző állatbetegségek.

Na most például, hogy a madárinfluenza az nagyon régóta velünk van, gyakorlatilag folyamatosan, főleg a víziszárnyas állományt érinti, de ugye 2025-öt említetted, hát 2025-nek az egyik irtozatos gyomrosa volt a száj és körönfájás, ami nagyon-nagyon nagy problémákat okozott.

Lehetett volna ezzerszer rosszabb is egyébként, ha nem sikerül ezt valahogy megállítani, vagy időben elkapni, de így is éppen elég sok problémát okozott.

És most azt látjuk a legutóbbi időkben, hogy a sertéspest is megjelent házisertésben, aminek ugye most csak a nézők kedvére elmondom gyorsan, az egyik nagy probléma ezzel az ez egyetlen telep volt.

Az egyik nagy probléma az, hogy hogy ilyenkor a harmadik országok azok azonnal lezárják a piacaikat.

Kína már korábban is ideges volt emiatt.

A spanyolok úgy tudnának erről mesélni, sokat szenvedtek, de ugye nálunk a harmadik országos partnerek között olyanok vannak, mint Montenegro, Szerbia Vietnám Dél-Korea.

Tehát magyarul egy telep fertőzésének is messzemenő piaci következményei vannak.

Na most ez a az afrikai sertéspest és vaddiszlókban nyolc éve jelen van Magyarországon. van egy olyan vélemény, hogy tulajdonképpen előbb-utóbb várható volt, hogy megjelenik házisertésben, bármennyire is vigyázunk.

Ezekre jobban fel kell készülni, mert nyilván azt gondolom, hogy ez a ez az állatbetegségek okozta fenyegetés, és ezeknek a piaci hatása, ezzerszer nagyobb, mint az elmúlt évtizedekben bármikor.

Tehát részben a az a fertőzészély is meg a meg részben az, hogy hát ugye itt mindenki kereskedik már mindenkivel, és nagyon érzékenyen reagálnak ezek a partnerek erre.

Ugye az elmúlt években felerősödtek a kockázatok.

Ez is összefügg nyilvánvalóan a a szélsőséges időjárás és a megváltozó klímafeltételekkel, hiszen hiszen délről északra új kártevők, új betegségek is megjelenhetnek, vagy azoknak a vektorai megjelennek és ami amelyek terjesztik a betegségeket.

Én Én azt gondolom, hogy ennek nyilvánvalóan, ahogy te is említetted, több vetül van. azért azt is látni kell, hogy a a piaci konkurenseink alig várják, hogy okot találjanak arra, hogy mondjuk a piacot elzárják elők.

És nyilvánvalóan az az afrikai sert és Pest is megjelenése akár egyetlen telepen is egy jó űrügy tud lenni erre.

Vagy akár a tavalyi év, amit említettél te is, a száj és körömfájás betegségnek a 50-51 év utáni megjelenése szintén nagyon súlyos következményekkel [horkantás] jár, de még súlyosabbakkal is járhatott volna.

Itt inkább azokat a tanulságokat érdemes levonni, és ezt a meg is tették az illetékesek, amelyek szükségesek akár technológiai oldalról, akár ágazati irányítás oldaláról, szakigazgatási oldalról.

És ebből a szempontból talán azt mondhatom, hogy a a sertés pestis kezelése az egy fokkal könnyebb, mert a szarvasmarha telepeknek a védettsége az sokkal hát mondjuk úgy lazább mondjuk egy sertéstelephez képest.

Tehát ilyen szempontból azt gondolom, hogy erre meg jobban is föl voltunk, vagyunk rá készülve, de a veszélye az megvan, hiszen a vaddisznóállomány az nagyon nehezen tartható kordában.

Abban egyetértek, hogy sokkal nagyobb odafigyelésre van szükség.

Nemcsak a sertéspest is, hanem általában a a betegségek, kártevők megjelenésével kapcsolatban nemcsak az állatoknál, hanem a növényeknél is, hiszen a növényeknél is nagyon súlyos károkat ok okozhat.

Bár piaci oldalról meg nemzetgazdasági károk tekintetében az állatbetegségek ilyen szempontból sokkal súlyosabb következményekkel járhatnak.

Az azért egy nagyon fontos tanulság kell, hogy legyen, és egy önkritika is akár már Magyarországon belül, hogy szerencsénk is volt tavaly a száj és körömpályással kapcsolatban, mert hogyha az Alföldön jelenik meg nagy zsobűrűségű területeken a a száj és köröm fájás, akkor annak sokkal súlyosabb következményei lehettek volna, mint ahogy az Nagy-Britanniában évekkel vagy évszédekkel korábban megtörtént.

Az államigazgatás oldaláról is készülni kell. át kell gondolni a a jelenlegi szakigazgatásnak a rendszerét, hogy hogy alkalmassa ebben a formájában hirtelen havária helyzeteknek a az azonnali kezelésére.

Itt jelennek meg azok a lehetőségek, amelyeket például már terjedésvizsgálatokban a mesterséges intelligencia nyújt.

Ilyen modellek kidolgozásában egyébként mi is részt veszünk, mi is dolgozunk, hogy hogyan lehet előrejelezni, detektálni ezeknek a betegségeknek a megjelenését, amiben ma már nagyon sok eszköz rendelkezésel az állati viselkedés modellezésével.

Szarvasmarháknál ezt mi magunk is csináljuk az egyetemen.

Tehát nagyon sok eszköz van, de ez csak összehangoltan lehet.

Tehát én ilyen szempontból azt gondolom, hogy hogy akkor tudunk eredményesek lenni, hogyha az államigazgatási oldalról, a piaci szereplők oldaláról, az egyetemi világ oldaláról egy nagyon szoros együtt, kamara oldaláról nagyon szoros együttműködés van, ami ilyen szempontból jelenleg még talán fejleszthető, hogyha diplomatikusan akarok fogalmazni.

Igen, hát biztos vagyok benne, hogy lenne tennivaló, de egyébként most ez, amit mondok már, tényleg ez teljesen tudománytalan a mai viszonyok között, de lehet, hogy holnap már nem lesz az.

Erőltetett párhuzam elismerem, de például ugye a veszettséget Magyarországon sikerült visszaszorítani.

Időről időre van egy-egy hír arról, hogy valamilyen veszett állatot találtak, de tulajdonképpen mondhatjuk azt, hogy szinte nincs veszettség Magyarországon.

Ez ugye a rókák vakcinázás egy nagy kampány volt, és nagyon-nagyon sokat tett ezért. öö az afrikai sertéspestis ellen nincsen vakcina és gyógyszer sincsen ellene, de nem kizárt egyébként, hogy pontosan a az egyetemi élet és a kutatóhálózat fogja valahogy nemzetközi szinten…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Nem ámíthatjuk magunkat: el kell felejteni a hagyományos növénytermesztést”

Miről szól ez az epizód: „Nem ámíthatjuk magunkat: el kell felejteni a hagyományos növénytermesztést”?

Magyarország agrárpolitikájában sürgős szemléletváltásra van szükség, nem csak a kukorica, hanem az egész hagyományos növénytermesztés és az intenzív gazdálkodás elfelejtésével. Gyuricza Csaba, a MATE rektora az Alapvetés podcastban hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság… Az epizód a Portfolio című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 18..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Nem ámíthatjuk magunkat: el kell felejteni a hagyományos növénytermesztést”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gyuricza Csa, Nagy Viktor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Nem ámíthatjuk magunkat: el kell felejteni a hagyományos növénytermesztést”?

Fő témái: mezőgazdaság, agrárpolitika, növénytermesztés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Nem ámíthatjuk magunkat: el kell felejteni a hagyományos növénytermesztést”?

Megjelenés: 2026. 06. 18.. Hossz: 41 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio/nem-amithatjuk-magunkat-el-kell-felejteni-a-hagyomanyos-novenytermesztest-00b6397b

Több epizód a Portfolio-ből