Portfolio

Sok cég elkövet egy alapvető hibát és ez később végzetes is lehet

· PT34M8S

Összefoglaló

A Coface országigazgatóját, Pókja Valentint kérdeztük a kis- és közepes vállalkozások (KKV) vevői kockázatkezelési hibáiról. Sokan adminisztratív tehernek tekintik a partnerátvilágítást, pedig a fizetésképtelenségi kockázat valós és növekszik. A megfelelő információkkal és…

Röviden

Műsor
Portfolio
Megjelenés
2026. 06. 17.
Hossz
34 perc
Témák
kkv, kockázatkezelés, partnerátvilágítás, fizetésképtelenség
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a portfólió biznis podcast újadása, amely a Kofáz támogatásával jelenik meg.

Ma gazdaságról fogunk beszélni, mint általában természetesen.

Azt tudjuk, hogy nagyon sok a bizonytalanság. nemzetközi szinten is, a magyar gazdaságban is sok minden változott az elmúlt időszakban.

A finanszírozási költségek magasak a növekedés sok helyen, lassul és egyre gyakoribbak a fizetési problémák, amelyek nehezítik a vállalatok működését.

És ilyen környezetben nagyon felértékelődik az, hogy hogyan lehet úgy növekedni, hogy közben a cégek kontroll alatt tudják tartani a vevői kockázatokat.

Itt van velünk a stúdióban Póka Valentin, a Kofász ország igazgatója, akivel ezt a témát fogjuk átbeszélni.

Üdvözöllek a műsorban. >> Szia!

Sziasztok! >> Mennyire látod azt kockázatosnak, és ezzel egy kicsit beszéljünk persze a gazdaságról is, általánosságban, de mennyire láttad az kockázatosnak, hogy a magyar vállalatok a fizetési fegyelemmel vagy annak hiányával mennyire találkoznak ma?

Ez nem csak a magyar vállalatokra vonatkozik, illetve a magyar vállalatok vonatkozásában is ugye az exportorientált ország vagyunk, nagyon nyitott a gazdaság, és ezért a nemzetközi kockázatokat is figyelni kell.

Ez az első dolog, ami általában már egy olyan helyzet, amit rosszul értékelnek talán a cégek, mert hajlamosak arra hagyatkozni, amilyen tapasztalatuk van mondjuk alapvetően a belföldi piacokon. belföldi piacon ismerik egymást alapvetően a cégek, vagy valamilyen ajánlással jönnek össze az ügyletek, és ezért egy kicsit talán úgy érezhetik, hogy azok az egyébként meglévő akár még általuk is tapasztalt fizetési nehézségek, azok az ő esetükben majd elkerülhetőek lesznek.

Kicsit úgy, mint egy kapcsolatban, ugye, hogy mindenki mással szemtelenül viselkedik, az az úriember vagy az a hölgy, de velem teljesen más lesz.

Hát ez általában nem így történik, hanem ahol van fizetési késedelem, ahol van már valamilyen probléma, az velünk is elő fog fordulni, a mi vevőnk felénk is ezt fogja csinálni.

De ez hatványozottan igaz az exportpiacokra.

Ugye van ez az illúzió, hogy a magyarországi, ez nem illúzió, ez adat, hogy a magyarországi export mondjuk 30% az a németek felé megy.

És az illúzió az az, hogy a német piac az sokkal prudensebb, mint a magyar.

Tehát a német piacon is ugyanúgy megvannak azok a késedelmek, azok a kisebb-nagyobb stiklik, hogy úgy mondjam, kicsit visszatartott össze, kicsi ezz kicsi.

Tehát ez a fizetési fegyelem dolog, ez egy ilyen az emberiséget kísérő sztori, és nem pedig földrajzi dolog.

Úgyhogy a statisztikák alapján ez nem javul.

A fizetőképességi adatok nem azt mutatják, hogy extrém jó lenne a helyzet, hogy a mindenkori pandémia vagy a mindenkori olyan külső krízis, ami még rádob egy lapáttal, az nehezíti.

Úgyhogy találkoznak továbbra is a cégek. problémák továbbra is vannak, továbbra is azon kell dolgozni, hogy lehetőség szerint ezeket elkerüljük. >> Azt értem, hogy nem tudsz egy földrajzi felosztást adni, de tudsz-e ágazati felosztást adni, tehát hol a legnagyobb probléma ez?

Persze ágazatilag egyértelműen vannak.

Ugye a vannak hagyományosan kockázatos alabb területek, meg jóval kevésbé kockázatosnak tűnők.

Ugye ahol mi frekvenciát illetik, ahol nagyobb számban van előfordulás, az nem csak Magyarországon, hanem mondom, tehát szinte földrazi korlet nélkül az építőipar az egyik legérintettebb.

Talán ebből is kifolyólag a szállítmányozás.

Talán ehhez is kapcsolódik, de a szállítmányozáson belül is önmagában is vannak problémák.

Mindegy, hogy most egyébként az alap az épít szállítmányozás vagy sem.

Nem annyira frekvencia, mint inkább úgynevezett ilyen súlyossági vagy severity kérdés szokott lenni az ICT-ben.

Tehát az ilyen elektronikai eszközök kereskedelme, illetve az általános eszközök kereskedelme, kereskedelmi területek azok, amik nem specializált kereskedelem az, ahol szintén van még.

És akkor időről időre elől kerül még egy-két ilyen nehezebb ágazat.

Néha a papír, néha a textilipar.

És akkor ahogy megyünk a jó irányba, ugye a gyártás, gépgyártás azok jók.

És az egyik legjobbnak tartott hosszú időn keresztül az a pharmacutical, tehát az ilyen egészséggel kapcsolatos, illetve gyógyszeripar, azok amik talán kevésbé kockázatosak. >> Van-e valami összefüggés a fizetési fegyelem vagy fizetési hajlandóság és a gazdasági növekedés között?

Tehát Magyarországon az elmúlt három évben nem volt túl acélos a gazdasági növekedés, hogy finoman fogalmazzunk.

Voltak technikai recessziós időszakok is.

Talán most beindul valami, de hát még majd meglátjuk.

Van-e valamilyen összefüggés ebben?

Én laikusként azt gondolnám, hogy persze, hogy van.

Az utóbbi időszakok elég nehézzé tették ezeknek az összefüggéseknek a kimutatását, ugye, mert a pandémia után ugye volt egy csomó olyan korlátozás, hatósági korlátozás, ami nehézzé tette ezt, hiszen törléseket cégeljárásokat szünenteltettek, és ezért ugye ez így nehéz volt.

Aztán utána amikor meg elengedik a gyeplőt, akkor meg nagyon nagy számú elhalasztott törlés érkezett meg.

Tehát egy picit így nehéz most például a a magyarországi fizetésképességi adatok azok javulnak, de ha a bázisokat nézzük, tehát megtisztítjük ezektől a hatásoktól, akkor azok nem javulnak, azok továbbra is romlanak.

Igen, egyébként egyértelműen van nyilván, tehát egy expanzívabb időszakban alapvetően azért javulnak a mutatók, tehát együtt javul a gazdasággal a mutató, és aztán utána, hogyha megszorul a hurok és kicsit nehéhezebb a helyzet, akkor nyilván előkerül az, hogy ki volt az, aki előremenekült, ki volt az, aki strukturálisan, okosan működött, ki az, aki tartalékokat képzett, aki diverzifikálta mondjuk a portfélóját, és nem egy-egy nagyobb vevő felé próbált beszájíteni.

És hogyha azzal valami gond van, ha kapacitást csökkentenek, akkor ő azt nem éli túl.

Úgyhogy a teljes mértékben ráadásul ugye nyilván ez függ a külső országoktól is.

Ugye ahogy beszéltük, hogyha Németország recesszió van és ugye 30% a az exportunnak odamegy.

Oké, ez az autóipar jellemzően és az ahhoz kapcsolódó területek.

Tehát lehet, hogy a magyar KKV szektor ebben kevésbé érintett, de mondjuk a nagyvállalati vagy a középvállalati szint igen, akkor ott értelemszerűen ez van valamilyen hatással. kapacitásokat vágnak vissza, kicsit lassabban fizetnek, illetve bizonyos beszállítótól elköszönnek, de ez mondjuk nem feltétlenül a törlésszámokban jelentkezik. >> Kicsit lépjünk közelebb a cégekhez, a KKV-khoz mondjuk.

Mi szerinted ma a legnagyobb dilemmája egy kis és közepes kategóriába tartozó vállalatnak akkor, amikor egy új partnerrel kezd el együtt dolgozni? >> A KKV-knak eleve a legnagyobb dilemája az az, hogy ők folyamatos növekedési kényszer alatt vannak, ugye?

És valahogy sosem alakul úgy a helyzetük, legalábbis az elmúlt időszakban nagyon kevésnek alakult úgy a helyzete, hogy egész egyszerűen tényleg ki tudják magukat nőni, és ez az előbb említettem, hogy tudnának tartalékokat képezni, nem csak arra, hogy egyébként lehetnek majd később rosszabb időszakok, és akkor a az a tartalék menti meg őket, hanem mondjuk például kifejezetten a fejlődés érdekében.

Tehát ugye ők nem tudnak olyan puffer, vagy legalábbis úgy néz ki, hogy nem tudnak olyan puffereket, olyan tartókat képezni, amiből aztán a következő vevője vagy a következő projektjében azt a mondjuk strukturális vagy technológiai befektetést meg tudná valósítani, ami ahhoz kéne, hogy egyáltalán elnyerje ezt az ötletet, ami meg ahhoz kéne, hogy tovább tudjon növekedni és előre tudjon tekinteni.

Tehát, hogy egy kicsit az ő életük az a mindennapos túlélésről szól már egy ideje. tisztelet annak a kivételnek, aki nagyon jól, nagyon strukturáltan tud működni, vagy esetleg egy olyan piaci ötlete van, vagy olyan piaci működése van, ami eleve nagyon magas szintű, és ezáltal ugye akkor ő szépen tud növekedni egy ilyen kényszerben, egy ilyen helyzetben, ahol egyébként a külső támogatások hiánya is elég jelentős.

Tehát ugye a KKV szektor azért nem bővelkedett azokban a külső fejlesztési lehetőségben, amiben tényleg investmentet tudott volna csinálni.

Az elmúlt egy-két évben már itt látszott valamilyen előremozdulás, meg persze végig voltak olyan programok, amik egy kicsit segítették őket, de ezek is inkább a a szintent tartásban voltak jók.

Egy ilyen helyzetben, ilyen kiézett helyzetben a legfontosabb dolog az az, hogy én mindig azt szoktam mondani, hogy fenntarthatóan tudjanak működni.

Ugye mi foglalkozunk a fenntarthatósággal, és nyilván azon a mindenki által ismert és köztudott tényeg, hogy most akkor a a klímareziliencia meg az általános ilyen fenntarthatási elvek mellett az egyik legfontosabb pillérje a fenntarthatóságnak és a gazdasági fenntarthatóság.

És ugye azt szoktuk mondani, hogy a cégeknek arra kell törekedni, hogy fölöslegesen ne gyártsanak és ne szolgáltassanak semmit.

A fölösleges az az, hogy nem fogják kifizetni a végén.

Tehát, hogy nekik az a lényeg, hogy ha az a nagyon kiélezett kapacitásuk, ami megvan, az aztán utána olyan helyen próbálják azt meg értékesíteni, vagy eladni, vagy működtetni, ahol aztán utána nem tudnak belőle nem hogy profitot, de még bevéltás se generálni, akkor gyakorlatilag ez a saját halálos ítéletük.

És ez az egyik legfontosabb dolog, hogy hozzáférjenek olyan információkhoz, amivel ezeket a kockázatokat csökkenteni tudják, amivel a saját gazdasági fenntartásukat, stabilitásukat azt meg tudják alapozni.

Ez egyszerűnek hangzik, hogy igen, én is nyilván mintannyian hallunk hirdetéseket, hogy igen, ilyen-olyan céginformációs rendszerből le lehet kérni a partnerek adatait, és akkor látni fogjuk, hogy megbízható partnere-e vagy sem, de ez túl egyszerűen hangzik.

Tehát nyilvánvalóan, ha valaki üzletet köt egy másik céggel, akkor utána néz valamelyest, de hát ha ez tökéletesen működne, akkor nem lennének vevői kockázatok, és nem lenne kifizetetlen számla.

Tehát a kérdés, hogy ez mennyire működik hatékonyan, és mennyire jellemző az, hogy a cégek a jó indulatok ellenére is kevés információval vágnak bele egy együttműködésbe. >> Nagyon jó a megközelítés, meg a kérdés is.

Az egyik az az, hogy mondtad, hogy azért ha szerződést kötünk valakivel, akkor utánanézünk hasonlók.

Hát azért ez döcög, tehát hogy nagyon sok cég utánanéz.

És akkor majd mindjárt beszélünk arról, hogy minek tud utánanézni, de nagyon sok cég a mai napig, ahogy az előbb beszéltük, olyan növekedési és értékesítési kényszerben vannak, annyira hajszolják a bevételt, hogy egész egyszerűen még mindig úgy gondolják, hogy a kockátkezelés az valamilyen fékező erő, vagy valamilyen kontroll, ami majd visszafogja az értékesítést, és ami miatt akkor majd nem lehet ezzel az ügyféllel szerzőkötni, ahogy mondtam az előbb.

Nyilván azzal az ügyféllel, akinél ez egy ablakon kidobott pénz lesz, mert ad abszurdum, lehet, hogy van már információ arról a cégről, hogy az már nagyon akadozva fizet, adminisztrációs problémái vannak, elindult azon az úton, hogy esetleg már lyukakat tömködt be, és akkor szállítunk neki nagy értékben, de aztán nem fog őket kifizetni.

Annál azért lehet, hogy nem olyan nagy kár, hogyha annak a cégnek nem szállítunk, ha nem informáljuk ezt le, és nem nézünk utána, akkor beleszaladhatunk könnyen egy ilyen dologba. azért ma még mindig a és főleg a kisvállalatók, kisközépvállalatok nagy része az még mindig hát hanyagolja ezt, hogy tényleg mélyen utána nézzen a dolgoknak, akik utánaan néznek, és azért ebben mi is szerepet játszunk a mi termékeink, de a piacon vannak azért még nagyon jó szolgáltatók, információs szolgáltatók is, meg biztosítók is, akik tényleg nagyon komolyan tudják támogatni ezt a magyar üzleti szférát.

Utána lehet nézni adatoknak, meg lehet nézni azt, hogy a múltbéli fizetőképességi adatok hogy néznek ki, milyen a [horkantás] mostani fizetési hajlandósága, jó, szuper, jó, vagy kicsit már hanyatló, egy-egy ügyfélnek mondom, ez nemzetközi szinten is elérhető, exportpiacokra is, de ezek sem csodatévő eszközök, tehát ezek is a jelenlegi pénzügyi adatokból, a jelenlegi elérhető múltbéli elért eredményekből épülnek föl.

És azért nyilván ez előrevetít egyfajta jövőt, egy kifutást, hogy mi lehet, és abban lehet látni azt, hogy mennyire kockázatos annak a cégnek a működése, és lehet olyan, hogy egészen jó, vállalható kockázatú, de az nem jelent garanciát arra, hogy ott nem lesz probléma.

Ugye ott megint lehet az, hogy a mi vevőnk egy másik vevője, aki neki jelentős vevője, ott lesz valamilyen késedelem, azt ugye mi már nem vizsgáljuk.

Tehát simán kerülhet olyan helyzetbe a mi vevőnk, ami miatt felénk hirtelen nem tud fizetni.

És ezek azok a helyzetek, amik nem annyira előreláthatóak, és ezekre is vannak nyilván piaci megoldások.

Mi például szolgáltatunk ilyen piaci megoldással.

Ezek azok, amiket egy jól működő és a kockázatokat eszközként, a kockáckezés eszközként használó felkészült cég ezeket alkalmaz, és így minimalizálni tudja a veszteségeit, a várható veszteségeit, de nem tudja tökéletesen elkerülni.

Ugye itt a jövő az már nem erről szól, hogy elkerüljük a veszteségeket, hanem az, hogy hogy tudjuk ezeket kordában tartani egy olyan szinten, ami a mi vállalatunkra nézve még egy élhető szint. >> A példa, amit mondtál az előre nem látható kockázatról, ez a vállalkozás hibája vagy adathiba inkább?

Nyilván ahogy mondtam, tehát lehet ilyen, és akkor ez nem a vállalkozás hibája, hanem egész egyszerűen tényleg vannak, hát mi is azért látunk nagyon sok olyan esetet, amikor vállalható kockázató, stabil cég megcsúszik a fizetésekkel. egész egyszerűen olyan volumenekben szállít olyan vevőknek, akik aztán valamiért nem fizetnek, hogy ez egyébként döntően befolyásolhatja az ő létét.

A biztosító oldalot tud mondani, hogy az autóipart nem annyira szerették biztosítani korábban a beszállítók.

Ugye azt mondták, hogy az autópari cégek azok nagyon jó adósok, nem lesz semmi gond.

Nagyon sokan gondolják magukról, hogy úgynevezett tier 1-es beszállítót,…

Említett entitások

Témák

Szervezetek, cégek

  • Coface

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Sok cég elkövet egy alapvető hibát és ez később végzetes is lehet”

Miről szól ez az epizód: „Sok cég elkövet egy alapvető hibát és ez később végzetes is lehet”?

A Coface országigazgatóját, Pókja Valentint kérdeztük a kis- és közepes vállalkozások (KKV) vevői kockázatkezelési hibáiról. Sokan adminisztratív tehernek tekintik a partnerátvilágítást, pedig a fizetésképtelenségi kockázat valós és növekszik. A megfelelő információkkal és… Az epizód a Portfolio című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 17..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Sok cég elkövet egy alapvető hibát és ez később végzetes is lehet”?

Fő témái: kkv, kockázatkezelés, partnerátvilágítás, fizetésképtelenség.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Sok cég elkövet egy alapvető hibát és ez később végzetes is lehet”?

Megjelenés: 2026. 06. 17.. Hossz: 34 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio/sok-ceg-elkovet-egy-alapveto-hibat-es-ez-kesobb-vegzetes-is-lehet-00e24749

Több epizód a Portfolio-ből