Portfolio

Színt vallott a magyar agrárium: ezt várják a Tisza-kormánytól

· PT1H52M15S

Összefoglaló

A magyar agrárium és élelmiszeripar helyzetéről, a közelgő változásokról tárgyalnak a Portfolio Agrofood és Agrofuture 2026 konferenciákról jelentkező adásban. Demeter Zoltán, a KNH csoport agrárüzletágának vezetője elemzi az új kormányzati intézkedések, az erősödő forint, a…

Röviden

Műsor
Portfolio
Megjelenés
2026. 05. 28.
Hossz
1 óra 52 perc
Szereplők, említett nevek
Nagy Viktor
Témák
magyar agrárium, élelmiszeripar, kormányzati intézkedések, erősödő forint
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

egy kiszámíthatóbb környezetet teremtenének üzletileg is és és tervezésügyileg is, az már önmagában egy óriási előny lenne.

A második szerintem nagyon komoly fegyvertény a ebben a beruházási ciklusban az a kamattámogatott struktúra.

Tehát ezen két évet dolgozott a a hatóság, az irányítóhatóság és a minisztérium is, és a bankszövetség is.

Ez egy ez végre egy működő élő, nem mondom, hogy a legegyszerűbb termék, de végre egy működő élő termék, amire óriási igény van a piacon.

Az elmúlt egy évben a hízlalók óriási károkat szenvedtek el, és én azt látom, hogy mindenki mondja, hogy majd a következő hónapban, vagy két hónap múlva, vagy három hónap múlva majd jobb lesz.

Teljesen biztos, de hogy ez két hónap, három hónap vagy fél év, ezt nem lehet tudni.

És igazából a lényeg az, hogy hogyan tudjuk most ezt a helyzetet menteni, mert erre nincsenek hónapjaink.

Tudni kell, hogy most Magyarországon a biotermékelőállítás is az alapanyagtermelésnél reked meg.

Legfőképpen exportpiac orientált és viszonylag az elmúlt években indult el egy változás, hogy a gazdálkodók a saját feldolgozás irányába mozdulnak, vagy a belföldi piac irányába mozdulnak.

Ez azt gondolom, hogy egy fontos és jó dolog, amit én bízom benne, hogy támogatni fog az új kormányzat is.

Nézz velünk az agrárendek mélyére.

Alapvetés minden héten az Agrárszektor YouTube csatornáján.

Ez itt az alapvetés podcast, amelyben hétről hétre az agrárendek mélyére nézünk.

Én Farkas Alexandra vagyok, az agrárszektor szerkesztője.

A mai adásban Kecskemétről jelentkezünk, az Agrofood és az Agrofuture konferenciákról, ahol megszólaltatjuk a szakma fontos szereplőit.

Szó lesz a piac helyzetéről, és arról is megkérdezzük vendégeinket, hogy ki mit vár a kormány új döntéseitől.

A stúdióban máris itt van velem Demeter Zoltán, a KNH csoport agrárüzletág vezetője.

Köszöntelek téged itt Kecskeméen. >> Köszönöm szépen, hogy itt lehetek és üdvözöllek.

Ami a hazai közéletet illeti, egy igen turbulens időszakon vagyunk túl.

Ugye felállt az új kormány, és ezzel egy időben jelentősen erősödött a forint, aminek nagyon sokan örülnek.

Az első kérdésem az arra vonatkozna, hogy a kapesti pályázatok megvalósítását hogyan befolyásolja az erősödő forint? kettős, tehát két oldalú ez az érme, mint minden.

Alapvetően van egy pozitív oldala az erősödésnek, és nyilván van egy van egy hátulütője is ennek az erősödésnek.

Ugye azért alapvetően nagyon sok ügyfél próbálkozik és sokan sikeresen exportpiacra termelni, vagy export tevékenységet folytatni. mondjuk élelmiszeripari cégeknél azért az jellemzőbb, de alapanyagot tehát agrármezőgazdasági cégeknél is előfordul, hogy euróban értékesít.

Az ő esetükben egyébként ez a forintterhősedés most nem jön jól, mert egyébként is az output árak, tehát gondoljuk csak a sertésárakra, tejárakra, de akár a gabonárakra is, alapvetően nagyon alacsonyak, sőt tej és sertés esetén kimondottan alacsonyak, de gabon esetében sem beszélhetünk magas árakról.

Na most ezeket az alacsony árakat még egyébként egy erős vagy egy erősödő forint tovább sújtja.

Ez nyilvánvalóan az ő árbevételüket csökkenti.

Na, ha erről az oldalról nézem a kapesték beruházások megvalósulását, akkor azt kell, hogy mondjam, ez inkább hátráltatja, mert egyébként a likviditását csökkenti.

És a likviditás ugye az kulcskérdés, hogy beruházás kellős közepén is legyen működésre elegendő likviditásra, sőt legyen elég önereje a beruházás önerejéhez, tehát legyen annyi pénz, hogy az önerőt tudja biztosítani.

Tehát ilyen szempontból ez inkább hátráltatja.

Abból a szempontból viszont segíti, hogy alapvetően azért ezek a nagy beruházások vagy beruházások, ha technológiai igényes, vagy bármilyen gépet, technológiát kell beépíteni, márpedig a pályázatok 95%-ában ez igaz, azok azért külföldről érkeznek, Európából, Nyugat-Európából főleg.

És ezeket nyilván importoldalról Euróban fizetik ki, tehát eurót fognak vásárolni. ilyen esetben természetesen az erősödő forint egy egy pozitívum és segíti a kap esté beruházások megvalósulását.

Szóval szóval kettősség van a a dologban.

És azért nyilvánvalóan, amikor megtervezte ő a pályázatát, teljesen jó szándékkal a szakmai alapokon, és ezt beküldte a irányítóhatóságnak elbírálása, akkor biztos vagyok benne, hogy az akkori aktuális árfolyamokkal számolt, ami sokkal magasabb szinteken volt, tehát 390 vagy 400-as szinteken volt.

Tehát ő nyilván erre kalkulálta a költségvetését.

Most nyilván ez a erősödés egy kellemesebb vagy egy alacsonyabb költségstruktúrát fog kihozni neki.

Tehát ilyen szempontból is bennem >> okozhat ilyen 10 milliós különbségeket is egy 5%-os vagy 10%-os különbség >> abszolút.

És ugye nyilván ő a támogatását azokra az árfolyamokra kapta meg.

Tehát ilyen szempontból meg segíti de nyilván erre meg szüksége is van, mert amit elmondtam, sok esetben az árbevétel oldalon pont ugyan ki is esik.

Pont erre szeretnék rákérdezni, hogy ugye említetted, hogy komoly állásés tapasztalható ugye a sertés és a tejpiacon is.

Ugye erről is már több esetben beszéltünk itt a műsorban.

Lehet már látni, hogy a fényt az alagút végén? >> Hát eltérőek a vélemények.

Én is nagyon sok ügyféllel és gazdával beszélgetek, hogy ők mit gondolnak, ők mit látnak, vagy te például terméktanácsokkal is, hogy ők mit gondolnak, mit látnak.

Ugye alapvetően azért, hogyha most a tejről beszélhetek így első körben, akkor azt látjuk, hogy azért Európa nem fogta vissza a tejtermelését.

Ugye mindenki azt várta, hogy ezek az alacsony árak majd egy kicsit racionalizálják az output vonumeneket, de valójában ez nem történt meg.

Tehát Németország is és a többi nagy tejtermelő ország is továbbra is nagyon masszívan termeli a tejet.

Úgyhogy ez ilyen szempontból azt mondja, hogy valójában a kínálati többlet nem szűnik, vagy várhatóan nem olyan gyorsan szűnik meg, mint ahogy erre mondjuk számítottunk.

Ez azt vetíti előre, hogy ez azért ezek az alacsony árak még akkor valószínűleg velünk lesznek.

Erre megoldást adhat ugye a nyár, mert gyakorlatilag ezek a magas hő és hősokkok ugye a tejtermelésnek nem kedveznek. magyarul maga a természet megoldja, hogy egy kicsit kevesebb tej termelés legyen, és ezáltal a kínálati nyomás egy kicsit csökkenjen.

Tehát ez esetleg okozhat egyfajta rendeződést. >> Akkor még néhány hónapot biztosan várni kell. >> Még néhány hónapot biztosan várni kell.

Egyébként nagyjából az elemzők és mi magunk is azt mondtuk, hogy nagyjából azért a tej rendeződése az inkább a Q3-as, tehát inkább a második félévben, jön annak is ugye talán az elején vagy Q3-ban jelentkezhet.

Most ez lehet, hogy egy negyed évvel kitolódik tekintettel az, amit elmondtam.

A sertésár esetében egy gyorsabb visszapattanásra számítottak az elemzők.

Mi magunk is volt is egy pici javulás, de aztán most megint vissza estek egy kicsit az árak.

Itt azért bízunk benne, hogy azért tényleg Q3-ra elindulhat egy rendeződés, nem fog oda visszaérni.

Tehát a kegyelmi állapotban, ami mondjuk volt 2025, mondjuk első fél évében, oda vissza tud erősödni, de hogy elindulhat talán egy erősödés a Q3-ban, egyszerűen biológia, tehát gyorsabban vissza lehet fogni a sertés hús előállítást, mint a tejtermelést, ahol nyilván egy tejelő tehén beállításra két év, még mondjuk egy sertés felhizlalás mondjuk négy hónap.

Úgyhogy bízunk benne, hogy azért a sertés az egy picit tényleg gyorsabban elindul itt a Q3-ban.

Meglátjuk majd és mindenképpen követni fogjuk mi is ezt.

Beszélnünk kell talán arról is még, hogy ugye az új kormány felállásával azért nagyon sok jogszabályi változásra lehet számítani, illetve eltérő tervek is vannak.

Azért láthatjuk, hogy sokkal fontosabb lesz talán a fenntarthatóság, ami a termelés szempontjából nagyon fontos.

Hogy látod, hogy mi lenne az a két-három olyan döntés, vagy olyan változás, ami egy kicsit fellendíthetné az agrárhitelezést is?

Alapvetően szerintem ami a legfontosabb, hogyha hitelezésről meg jövedelmezőségről beszélünk, az a kiszámíthatóság.

Tehát tehát, hogy lehessen tervezni hosszabb távra is.

Ne legyen az, hogy hirtelen változnak, és nagyon komoly változások jönnek egyik napról a másikra, mert az gyakorlatilag egy óriási elbizonytalanodást okoz a piacnak.

Gondoljunk csak bele, a tulajdonos is 8-10 éves megtérüléseket kell kénytelen elviselni, ha beruház.

Ugyanígy a banknak is 8-10 éves hiteleket kell biztosítania.

Hogy lehet nagy biztonsággal azt mondani, 8-10 év alatt ugyanaz marad minden, miközben láttuk, hogy esetlegesen nagyon gyors döntések, nagyon radikális döntések születnek egyik napról a másik nap? >> Hát meg most a világpiac is olyan hektikusan változik szinte naponta, hogy nem lehet ezt lekövetni egyszer. nem lehet lekövetni, de ha ezt fokozzuk hirtelen váltásokkal vagy erős döntésekkel, akkor ezt csak rontunk a helyzetlen.

Tehát én azt mondám, hogyha egy kiszámítható környezetet teremtenének üzletileg is és és tervezésügyileg is, az már önmagában egy óriási előny lenne.

A második szerintem nagyon komoly fegyvertény a ebben a beruházási ciklusban az a kamattámogatott struktúra.

Tehát ezen két évet dolgozott a hatóság, az irányítóhatóság és a minisztérium is, és a bankszövetség is.

Ez egy ez végre egy működő élő, nem mondom, hogy a legegyszerűbb termék, de végre egy működő élő termék, amire óriási igény van a piacon. nagyon-nagyon sok leszerződött hitelállomány is van, és nagyon-nagyon sok a jövőben leszerződni leszerződésre kerülő hitelszerződés van már a a csőben.

Ha ezt a programot megtartanák, az szerintem egy nagyon nagy lendületet adhatna, hogy a ez a beruházási ciklus sikeres legyen, és egyébként maga a hitelezés is elindulhasson végre fölfelé, mert nagyon jó az ügyfélnek, mert egy olcsó forráshoz jut forintba.

Nagyon jó az ügyfélnek, mert egyébként egy kiszámítható kamatkörnyezetet ad, hiszen amit te is mondtál, nem annyira változékony a makrogazdaság, hogy nagyon fontos az a paramétere ennek a terméknek, hogy fix kamat van mögötte, és a következő 8-10 éve bárhogy mozdul a kamat.

Ez innentől fogva ennek a terméknek nem számít.

És egyébként nagyon-nagyon jó a bankoknak is, mert végre felkészítették a rendszereiket két év kemény munkával arra, hogy ezeket a hiteleket le tudja szerződni, be tudja fogadni, tudja folyosítani és aztán minden lépését tudja kezelni.

Szóval én ezt nagyon üdvözölném, hogyha ez a ez a ez a legalább felállt és futóprogram futhatna úgy, ahogy ezt ezt szándékozták a az előző ciklusban is, meg ahogy a bankszövetség ezt összerakta.

És egyébként a harmadik, ami azt gondolom, hogy jó irány, és és ezt ugye már a miniszter úr is említette, az tényleg az lenne, hogy egy kicsit életre nevelni a piacot.

Ezt ezalatt azt érzem, azt értem, hogy ilyen kockázatvállalás, tehát a kockázatoknak a valós felvállalását jelenti.

Tehát mindenkinek igenis van felelőssége abban, hogy milyen döntést hoz, milyen irányban indul el.

Ebben felelőssége van a beruházó ügyfélnek, ebben felelőssége van természetesen a finanszírozást nyújtó banknak, és természetesen felelőssége van az államnak is, hogy milyen pályázatokat és feltételeket írt ki, de mindenkinek felelőssége van, és én azt látom, hogy a kommunikációban ez megjelenik, hogy mindenki viselje a kockázatokat.

Ez szerintem egy nagyon jó irány, tehát hogy ezt kéne hagyni, hogy igenis azok, akik jól végiggondolták, jó beruházásér sikeresek, azok hagy, had mehessenek előre, hagyd csinálhassák a programot.

Akik pedig elszámolták magukat, vagy nem jó irányba indultak, akkor nekik meg a kockázatokat ugyanúgy viselniük kell.

Szerintem ez egy jó irány. >> És azt egyébként, hogy látjátok, hogy most az átállás idejében a kapesti pályázatoknak a kifizetései azok gördülékeny zajlanak ugyanúgy tovább, ahogy egyébként számítani lehetett rá.

Tehát ebben nincsenek fennakadások.

Ö >> most még a legtöbb pályázat ott tart, hogy ugye kapta a TO-t, most indulnak el majd igazából a a beruházások.

A garancia, tehát az előlegek lehívásával én úgy látom, hogy nincsen probléma.

Talán az elszámolások egy kicsit mintha lassultak volna, de ebben még még azért nincs akkora, vagy nincs olyan komoly rálátás és probléma, mert még még a beruházások nem tartanak ott, vagy a legtöbb beruházás még nem tartott.

Van egy-egy ügyfél, aki már szeretne mindent elszámolni, mert ő már praktikusan készen van.

A nagy többség ott van, hogy akkor előlegeket hív le, megkapta a támogatói karot, leszerődött, garanciát kért, kéri az előleget, és ezek érkeznek, tehát el tudnak indulni a pályázatok.

Úgyhogy ez is nagyon fontos, >> és ez nagyon fontos.

Tehát most a most a most ennek a ciklusnak tényleg az elején vagyunk.

Ezért is mondtam, hogy jó lenne, ha ezt most már nem bolygatnánk, hadd menjen, mert mert mennie kell, mert beruházások nélkül tényleg nagyon le fogunk szakadni a versenyben, főleg ilyen változókörnyezetben.

Tehát ez ez hadd menjen. [torokköszörülés] És igen, ha ezek beindulnak, akkor egy-két év múlva, ez nem sikeres, fél év múlva, akkor már meg fognak jelenni nagy tömegben az első számlák, amiket szeretnének elszámolni és kifizetésre benyújtani. >> És hogy látod, mikorra várható kamatcsökkentés, ami szintén azért számítana itt a piacnak.

Ugye a forint nagyon sokat erősödött, ahogy a beszélgetésünket is kezdtük.

Ugye a hirtelen 10-15%-ot beerősödött.

Most ugye 360 Ft körül tart éppenséggel a forint az euróval szemben.

Alapvetően, ha ezt a ezt az aspektust nézem, akkor azt mondom, hogy van tér ugye kamatcsökkentésre, de azért alapvetően ugye ismerve a Magyar Nemzeti Bank vezetésének logikáját, és egyébként az inflációs kockázatokat, [torokköszörülés] én azt gondolom, hogy továbbra se lesz egy ilyen nagyon gyors és nagyon sűrű kamatvágás.

Mert alapvetően ugyan a márciusi inflációs adatok alacsonyak.

Tehát tehát jók, azért alapvetően azért van egy energiaválság kérdés is, és ennek az energiaválságnak a hatása még igazából nem gyűrűzött be szerintem az inflációba.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • KNH csoport

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Színt vallott a magyar agrárium: ezt várják a Tisza-kormánytól”

Miről szól ez az epizód: „Színt vallott a magyar agrárium: ezt várják a Tisza-kormánytól”?

A magyar agrárium és élelmiszeripar helyzetéről, a közelgő változásokról tárgyalnak a Portfolio Agrofood és Agrofuture 2026 konferenciákról jelentkező adásban. Demeter Zoltán, a KNH csoport agrárüzletágának vezetője elemzi az új kormányzati intézkedések, az erősödő forint, a… Az epizód a Portfolio című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 28..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Színt vallott a magyar agrárium: ezt várják a Tisza-kormánytól”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Nagy Viktor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Színt vallott a magyar agrárium: ezt várják a Tisza-kormánytól”?

Fő témái: magyar agrárium, élelmiszeripar, kormányzati intézkedések, erősödő forint.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Színt vallott a magyar agrárium: ezt várják a Tisza-kormánytól”?

Megjelenés: 2026. 05. 28.. Hossz: 1 óra 52 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio/szint-vallott-a-magyar-agrarium-ezt-varjak-a-tisza-kormanytol-008b5994

Több epizód a Portfolio-ből