Qubit Podcast

Dollárpapa | Berezvai Zombor, a kirúgott GVH-vezető: Nagyon durván sérült a tisztességes verseny a NER évei alatt

· PT46M50S

Összefoglaló

A Dollárpapa podcast Vendége Berezvai Zsombor közgazdász, a Corvinus Egyetem docense, aki a Gazdasági Versenyhivatalban (GVH) töltött időszakáról mesél. Kiemeli, hogy a NER évei alatt a politikai kapcsolatok felülírták a piaci versenyt Magyarországon, ami rendszerszintű…

Röviden

Műsor
Qubit Podcast
Megjelenés
2026. 05. 24.
Hossz
47 perc
Szereplők, említett nevek
Berezvai Zombor
Témák
gazdasági versenyhivatal, piaci verseny, ner
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez itt a Dollárpapa, a Kubik gazdasági magazinja.

A mai műsorban Bereznay Zsombor közgazdásszal, a Corvinus Egyetem docensével fogunk beszélgetni.

Zsombort korábban úgy kellett volna bemutatnom, hogy a Gazdasági Versenyhivatal kutatója, elemzője, de ez a helyzet megváltozott.

Ezt talán többen tudjátok, hiszen Zsombor nagyjából másfél hónappal ezelőtt a Partizán on előállt egy olyan történettel, illetve történetekkel, amelyek arra mutattak rá, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nem 100% ig működött szakmailag az előző kormány alatt.

Erről azt hiszem, hogy Zsombort nagyjából mindent elmondott.

Természetesen egy kicsit fogom erről is kérdezni, de inkább ennek apropóján arról kérdezzük a Dollárpapában, ami sokkal jobban illik is a mi műsorunk tematikájához, hogy hogyan működhetne jobban, tisztábban a piacfelügyelet és egyáltalán a piac Magyarországon.

Üdvözöllek Zsombor a műsorban! 00:01:00 S2: Sziasztok!

Köszönöm a meghívást! 00:01:03 S1: Kezdjük azért mégiscsak egy kicsit ezzel a hot topic pletyka részével, Hogyha egy picit vissza tudsz nekünk arra utalni, hogy miért gondoltad akkor, hogy neked fontos ezzel előállnod, mi az, ami az utolsó csepp volt a pohárban és nem feltétlenül a történetekre gondolok, inkább a szakmai attitűdre.

Tehát hogy mi az a belső motiváció, ami téged odavezetett, hogy erről nyilvánosan beszélni kell.

Illetve majd légyszi arról is mondj néhány szót, hogy mi az utóélete annak, hogy felvállaltad ezzel kapcsolatban a nyilvánosságot. 00:01:29 S2: Igazából két dolog mozgatott azzal kapcsolatban, amikor úgy döntöttem, hogy végülis elmegyek a Partizánba beszélni ezekről a dolgokról.

Az egyik az az volt, hogy abban az időben, ez március vége felé volt.

Nagyon sokan mutatták meg azt, hogy hogyan működik rosszul az állam, és hogy különböző területeken a rendőrség, titkosszolgálat, katonaság, különböző pályázatok, például horizont odaítélése mind mind politikai döntések születnek szakmai döntések helyett.

És viszonylag sok ismerősömmel beszéltem erről, és azért többen voltak, akik azt mondták, hogy hát ezek csak ilyen elszigetelt esetek, egy egy rossz döntés, de maga a rendszer az nem így működik.

És én meg azt láttam, hogy sajnos a rendszer így működik, és én is ugyanezt tapasztaltam a saját munkahelyemen, mint amiket ők tapasztaltak a saját helyükön.

És ezért gondoltam, hogy ha minél többen mondják ezt, akkor talán egyre többen hiszik el azt, hogy ez nem egy egy elszigetelt eset, egy egy rossz döntés, hanem tényleg a rendszer működési dinamikája és logikája.

És nyilván a közeledő választásoknál lehetőség nyílt arra, hogy ezen a rendszeren változtassunk, ami végülis elég nagy többséggel meg is történt.

Tehát ez volt így az így az egyik része, a másik része pedig az, hogy ha megnézzük ugye az előző négyéves időszakban lényegében nem volt GDP növekedés Magyarországon, és folyamatosan jött az ígérgetés, hogy minden évben elkezdődik majd a repülőrajt minden év egyre jobb lesz, de igazából egyik év sem lett jobb.

Szerintem ez egy strukturális problémára mutat rá, méghozzá arra, amit egyébként ugyanitt, a Dollárpapában Prinz Dani is elmondott pár hónappal ezelőtt, hogy a verseny hiánya igazából az, ami gátolja Magyarország gazdasági fejlődését, és azt gondolom, hogy ez a korábbi kormányzat működési struktúrája és logikája alatt nem lett volna feloldható.

Tehát hogyha ugyanúgy a Fidesz ciklus marad, akkor ezen a gazdasági növekedés meg azon a fejlődési pályán, amelyre Magyarország rákerült a NER alatt, ha nem tudtunk volna letérni, mert a rendszer logikája egyszerűen ezt nem tette volna lehetővé.

Tehát ahhoz, hogy valójában is egy prosperitív és egyre jobban működő, az állampolgárainak egyre nagyobb jólétet biztosító országgá tudjuk formálni Magyarországot, ahhoz mindenképpen rendszerváltásra, vagy legalábbis a NER rendszerének leváltására volt szükség.

És igazából erre szerettem volna rámutatni, hogy ennek mondjuk a Gazdasági versenyhivatali oldala vagy a verseny oldala az hogy néz ki, és ott milyen visszásságok vannak, amik gátolják mondjuk azt, hogy Magyarország egy nagyobb gazdasági növekedési pályára kerüljön. 00:03:43 S1: Tehát hogy volt benned egy ilyen, ha szabad ilyen fennkölten fogalmaznom?

A honpolgári identitás, hogy rámutass arra, hogy Magyarország akkor fog előrébb jutni, hogyha tisztább piaci körülmények között tud fejlődni a gazdaság, és ennek akadálya az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal legalábbis azokban a tekintetekben, amiket te elmondtál, nem teszi ezt lehetővé, vagy nem segíti ezt a folyamatot. 00:04:02 S2: Igen, tehát egyik oldalról nem segíti a folyamatot.

Másik oldalról meg tényleg szomorú volt azt látni, hogy egyébként adófizetői pénzekből lényegében bizonyos szektorokban nem avatkozunk be, más szektorokban pedig teljesen fölösleges eljárásokat fölösleges állami pénzek elköltésével folytatunk le pusztán azért, mert politikai ellenfelek vannak mondjuk azon a térfélen. 00:04:21 S1: Na, itt menjünk bele a szakmai részébe ennek az egész kérdésnek is szerintem érdemes.

Hát hogy mondjam, nyilván ez most már tekinthető talán egy történeti dolognak is.

Lehetne azt mondani, hogy nem kell erről beszélni, hiszen a jövő az nem ebbe az irányba mutat, De azért azt gondolom, hogy mégis hogy lássuk, hogy bizonyos szektorok hogyan működnek, illetve nem működnek Magyarországon, ahhoz értenünk kellene azt is, hogy hogyan lett egyre kevésbé hatékony a NER 16 év alatt.

Mi az előkészítő beszélgetésben, telefonban arról beszéltünk, hogy hogy te ezt le tudod mintázni ebben a 16 évben, hogy hogyan vált egyre hatékonytalanná a magyar gazdaság azok miatt az okok miatt, amiket az előbb elmondtál.

Kérlek, hogy ezekbe most menjünk bele, vagy ebbe menjünk most bele részletesebben. 00:04:59 S2: 2010 ben, amikor a Fidesz hatalomra került, akkor lényegében a NER az egy ilyen nem létező része volt még a gazdaságnak, vagy legalábbis egy két cég alkotta.

Majd ugye ott tartunk, hogy a magyar GDP nagyjából 20% át NER hez kötődő cégek állítják elő, tehát lényegében a nulláról a GDP egyötödét kitevő gazdasági szegmens épült föl 16 év alatt.

És igazából a fő probléma az az, hogy ez egy igazából célzott, tudatos térfoglalás és építkezés volt, de az igazi probléma az az, hogy ez valójában nem egy építkezés, hanem inkább egy rombolás volt.

Ennek szerintem nagyjából négy összetevője volt.

Az egyik az az, hogy nyilván a közbeszerzési pénzeket tudatosan úgy csoportosították át, hogy a NER hez kötődő gazdasági elit részesedjen ebből.

És hát nyilván ehhez nem kell nagyon messzire menni.

Például a Korrupciókutató Intézet ugye ez Tóth István Jánosnak a think tank je, folyamatosan nézi a közbeszerzési értesítő eket, illetve a közbeszerzési eljárások eredményét, és erről rendszeresen publikál is gyorsjelentéseket, és a legutolsó gyorsjelentésében is látszik egy ábra, ami azt mutatja, hogy bár egyébként a NER hez kötődő közbeszerzések az összes közbeszerzésnek csak egy kis részét teszik ki, pár százalékát értékben ez egyes években már a 25% ot is kitette.

Tehát az állam által odaítélt közbeszerzési pénzek negyede a NER hez kötődő.

Tóth István János úgy fogalmaz, hogy a kleptokráciához került. 00:06:18 S1: Oké, ez egy konstans állapot, vagy. 00:06:20 S2: Ez valamennyire változik, de például az látszik, hogy mondjuk ez 2010 környékén még ilyen 5% alatt volt, és 2021 22 ben érte el a csúcsát ilyen 25 30% nál, majd utána.

Egyébként az elmúlt években egy kicsit csökkent, de ilyen 10 15% körül állt be. 00:06:35 S1: Nem akarok nagyon belemenni a módszertani kérdésekbe, de azért nekem mégis megüti a fülemet, hogy azért ha azt mondod, hogy a gazdaság negyede ötöde vált NER essé, akkor ez nem tűnik annyira égbekiáltó nak ez a szám, hiszen a gazdaság ötöde elviszi a közbeszerzések ötödét.

Tehát nagyjából paritásban van.

Miért gondolod, hogy ezek a számok nagyon durvák, vagy brutális? 00:06:55 S2: Egyrészt ugye a magyar gazdaságnak egy jelentős része az exportra termel, tehát mondjuk egy Mercedes vagy egy Audi gyár, aki nyilván alapvetően export tevékenységet végez.

Ő ugye a magyar GDP hez jelentősen hozzájárul, de nyilván egyébként nem vesz részt mondjuk a közbeszerzéseken vagy ilyesmikben.

És ugye azt is látni kell, hogy a GDP nek egy másik nagyon jelentős részét meg olyan szolgáltatások állítják elő például oktatás, egészségügy, meg ilyesmi, amit az állam finanszíroz.

Az, hogy a GDP nek a 20% át NER hez kötődő vállalkozások teszik ki, és egyébként ezek a vállalkozások nagyon sikeresek a közbeszerzésekben.

Ezzel alapvetően az a probléma, hogy valójában ez a gazdasági réteg, ez a 20%, ez nem termeli a GDP t, hanem ezt a részt el kell tartania a magyar államnak.

És igazából ez a fő probléma, hogy valójában azzal, hogy És akkor majd erről egy kicsit később talán beszélhetünk részletesebben is, hogy ez a rész igazából nem vesz részt, vagy nem kellően hatékony és nincs kellő versenynek kitéve.

Ez arra vezet, hogy valójában ő nem tud érdemben hozzájárulni mondjuk a GDP növekedéshez, így egyre nagyobb a gazdaságnak az a része, ami nem versenyzői, ahol alacsony a termelékenység.

És ha már a GDP egyötödét egy egyébként nem termelékeny gazdasági része állítja elő, akkor ez azt jelenti, hogy a maradéknak kell sokkal sokkal jobban teljesítenie ahhoz, hogy átlagosan kijöjjön az, hogy ez az ország felfelé halad.

És ez az oka annak, hogy összességében, hogyha mondjuk a termelékenység növekedését nézzük, akkor a régiónkban tartozó országok közül 2010 hez képest Magyarországon nőtt a legkevésbé a termelékenység.

Tehát az, hogy egy ember egy munkaóra alatt mennyi GDP t állít elő.

És nyilván, ha egy ember egy munkaóra alatt kevesebb GDP t állít elő, vagy nem nő ez annyira, mint más országokban, akkor lemaradunk gazdasági növekedés terén más országokhoz. 00:08:34 S1: De te azt mondod, hogy azért vált egyre kevésbé hatékonnyá Magyarország, mert egyre nagyobb lett a gazdaságnak az a része, amit el kellett tartanunk, amit a politika hozott létre a hatalmi hatalom megszerzésének okából Igen. 00:08:47 S2: Ez a fő probléma az az, hogy csomó más vállalat is arra jött rá ebben az időszakban, hogy a gazdasági siker az valójában nem egy termék piaci sikerének az eredménye, hanem annak, hogy a hatalomnak az érdekeit figyeli.

Tehát még az a rész is, aki nem közvetlenül mondjuk a Nerhez kapcsolódik, az is mondjuk azt látta, hogy ő akkor lesz sikeres, hogyha ő politikailag jól helyezkedik, és nem akkor, hogyha ő egy jó terméket állít elő, vagy hogyha egyre hatékonyabbá válik. 00:09:13 S1: Sőt, hát ugye van az is, amit lehetett hallani, hogy a gazdaságnak bizonyos szegmenseiben a siker egyenesen félelem tárgya volt, hiszen akkor a figyelem oda vetül, és valakinek az érdeklődését felkeltheti.

Tehát, hogy nem sokan akartak sikeresek lenni, mert attól félni kellett.

Ez is nyilván egy nagyon erős ellenösztönző volt arra, hogy hatékonyan leváltsák. 00:09:31 S2: Nyilván én is hallottam ilyen mindenféle pletykákat, hogy vannak cégtulajdonosok, akik direkt szétdarabolják a cégeiket azért, hogy egyik cégnek se legyen túlságosan nagy árbevétele, hogy ne keltse fel mondjuk a politikusok figyelmét.

És azért ez nyilván nagyon ellene megy annak, hogy itt nagy cégek alakuljanak, akik mondjuk külföldi piacokra is be tudnak törni, és mondjuk ott is versenyképesek tudnak lenni, vagy akár csak belföldön egyre jobb minőségű termékeket egyre gyorsabban, egyre hatékonyabban tudjanak előállítani. 00:09:56 S1: Tehát ezek a folyamatok, amelyek alapvetően a politika gazdaságba történő káros beavatkozásán alapulnak, ezek egyre hatékonytalan abbá tették Magyarországot 2010 től 2026 ig, és ez gyakorlatilag megállította a gazdasági fejlődést.

Ez a te állításod. 00:10:10 S2: Igen.

Tehát az én állításom az lényegét tekintve igen az, hogy ahogy egyre nőtt a NER es rész, egyre nőtt az a rész, ami kvázi védve van a verseny alól.

És itt utalok vissza arra, mint a Partizánban is mondtam, hogy mondjuk érdemi versenyjogi jogérvényesítés ezeken a területeken nem lehetett.

De nem csak ez volt a probléma, hanem az, hogy ugye egy cég az piaci kockázatot fut.

Tehát hogyha én bevezetek egy terméket, és ez nem sikerül, akkor az én kockázatom, ha nagyon sikeres lesz, akkor az én nyereségem.

De az a probléma, hogy ez a nyereség az valójában nem fut piaci kockázatot, hanem helyettük a magyar állam futja ezt a piaci kockázatot.

Gondoljunk csak arra, hogy amikor Tiborcz István éknak egy szállodája nem ment jól, akkor a MÁV nak meg egy csomó állami cégnek oda kellett mennie nyaralni.

Tiborczék építenek irodaházakat a budai parton, és még mielőtt elkezdenék az építkezést, az állam már megvette tőlük az egészet.

Tehát bármilyen befektetésük van, ha sikeres lesz, az az ő sikerük.

Ha nem lesz sikeres, akkor az a magyar állam kudarca, és ez nyilván nem ösztönzi arra a vállalatokat, hogy innováljanak, hogy hatékonyabbá váljanak, hiszen így is, úgy is számukra kedvező lesz a kimenet. 00:11:08 S1: És akkor csak hogy hozzátegyem azt, amit az előbb mondtál, és a többi vállalatot sem ösztönzi erre, hiszen ezekkel nem lehet versenyezni.

Térjünk át arra, hogy milyen ágazat, mert ugye ennek azért van.

Említetted most az építőipar, Tiborczék kapcsán vagy ingatlanbefektetéseket.

Attól függ, hogy honnan nézzük, de hogy milyen ágazatok és hogyan kerültek ebben a 16 évben a NER hálójába?

Merthogy mondod, itt nagyjából 0% N-es részről indult a gazdaság, és aztán ez felment 20% körülire.

Hogyan történt meg ez a folyamat? 00:11:33 S2: Ágazatokra lebontva szerintem azt nagyon fontos látni, hogy tehát egyszerre van jelen a magyar gazdaságban az, hogy utáljuk a multikat, ugye?

Például a kiskereskedőket Orbán ár spekulánsoknak hívta egy két évvel ezelőtt.

A másik oldalról meg az, hogy az egész EU ban mi adjuk a legtöbb állami támogatást az idejövő multiknak ahhoz, hogy gyárakat építsenek.

Szerintem ez a kettősség is rávilágít arra, hogy valójában itt vannak jó cég, jó multik, meg rossz multik, és ennek az az oka, hogy azok a cégek, akik a belföldi piacra termelnek, és mik azok a vállalatok, akik…

Említett entitások

Témák

  • gazdasági versenyhivatal
  • piaci verseny
  • ner

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Corvinus Egyetem

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Dollárpapa | Berezvai Zombor, a kirúgott GVH-vezető: Nagyon durván sérült a tisztességes verseny a NER évei alatt”

Miről szól ez az epizód: „Dollárpapa | Berezvai Zombor, a kirúgott GVH-vezető: Nagyon durván sérült a tisztességes verseny a NER évei alatt”?

A Dollárpapa podcast Vendége Berezvai Zsombor közgazdász, a Corvinus Egyetem docense, aki a Gazdasági Versenyhivatalban (GVH) töltött időszakáról mesél. Kiemeli, hogy a NER évei alatt a politikai kapcsolatok felülírták a piaci versenyt Magyarországon, ami rendszerszintű… Az epizód a Qubit Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 24..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Dollárpapa | Berezvai Zombor, a kirúgott GVH-vezető: Nagyon durván sérült a tisztességes verseny a NER évei alatt”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Berezvai Zombor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Dollárpapa | Berezvai Zombor, a kirúgott GVH-vezető: Nagyon durván sérült a tisztességes verseny a NER évei alatt”?

Fő témái: gazdasági versenyhivatal, piaci verseny, ner.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Dollárpapa | Berezvai Zombor, a kirúgott GVH-vezető: Nagyon durván sérült a tisztességes verseny a NER évei alatt”?

Megjelenés: 2026. 05. 24.. Hossz: 47 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/qubit-podcast/dollarpapa-berezvai-zombor-a-kirugott-gvh-vezeto-nagyon-durvan-serult-a-tisztess-00708711

Több epizód a Qubit Podcast-ből