Friderikusz Podcast

AZ ORBÁN-RENDSZER 16 ÉVE, 1.rész: a gazdaságról Surányi György, közgazdász-professzor /// F.P. 139.

· PT3M53S

Összefoglaló

A Friderikusz Podcast háromrészes minisorozatának első epizódjában Surányi György közgazdász professzorral az Orbán-rendszer elmúlt 16 évét vizsgálják. A beszélgetés középpontjában a gazdaságpolitika és a politikai lojalitás összefonódása, valamint ennek következményei állnak.…

Röviden

Műsor
Friderikusz Podcast
Megjelenés
2026. 03. 26.
Hossz
4 perc
Szereplők, említett nevek
Surányi György, Orbán Viktor, Friderikusz Sándor
Témák
gazdaságpolitika, politikai lojalitás, orbán-rendszer
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

- Mától kezdve egy minisorozatban három csütörtök este is áttekintjük az Orbán-rendszer elmúlt tizenhat évét.

A mostani első részben Surányi György közgazdász professzorral, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökével arról beszélgetünk, hogyan vált a gazdaságpolitikában meghatározóvá a politikai lojalitás és az egyéni haszonszerzés, és ennek milyen következményei lettek a magyar beruházásokra, Magyarország nemzetközi kapcsolataira és az uniós forrásokra nézve. - A versenyhiány, a korrupció, az átláthatatlanság oda vezet, hogy forint százmilliárdok tűnnek el évente, túlnyomó többségben olyan döntéseket hoz a kormány, amelyek egyáltalán nem járulnak hozzá az ország hosszú távú versenyképességének a javulásához. - Egy hét múlva a sorozat második részében azt vizsgáljuk meg, milyen társadalmi károkat okoz, okozott, ha mindennek a mércéje a politika, és amikor a személyre szabott hatalom az élet minden területét maga alá gyűri, megfojtva a helyi és magánkezdeményezéseket, miközben mindezekkel párhuzamosan a társadalom szétesett.

Két hét múlva a sorozat harmadik részében pedig már azt járjuk körül, a Fidesz uralma hogyan rombolta le a közéletet a nyelv kiüresítése, a fogalmak átértelmezése és a társadalom végletes eldurvulása szempontjából, amikor a beszéd egyre inkább a manipuláció, a támadás és a lojalitás kényszereszközévé vált.

Tehát mától kezdve három részben az Orbán-rendszer tizenhat évének mérlegét vonjuk meg. - Kollégáim felhívták a figyelmemet arra, hogy akik rendszeresen nézik itt a YouTube-on a Friderikusz Podcast beszélgetéseit, azoknak nem kevesebb, mint 47%-a még nem iratkozott fel a csatornánkra.

Pedig ehhez csak egyetlen egyet kellene önnek kattintania, a 'Feliratkozás' gomb ott található e videó, a képernyőnk alatt kissé balra.

Ha folyamatosan követi és kedveli, amit csinálunk és fontos önnek, hogy ezek a beszélgetések folytatódjanak, kérem, tényleg iratkozzon föl.

Ezzel egyrészt azt jelzi nekünk, hogy érdemes tovább dolgoznunk, de abban is segít, hogy egyre rangosabb vendégeket hívhassunk meg asztalunkhoz.

Köszönöm, ha megtette és feliratkozott.

És akkor kezdődjön a háromrészes sorozat, amelyben áttekintjük az Orbán-rendszer elmúlt tizenhat évét.

A mai első epizód Surányi György közgazdász professzorral az orbáni politika és gazdaság összefonódásából fakadó torzulásokat vizsgálja. - Eltűnt mondjuk 3000 milliárd forint.

Hogy érzékelni lehessen, hogy miről beszélek, 6000 milliárd forintba kerül egy évben, tavaly a 2,3 millió nyugdíjasnak a teljes nyugdíja. - És ami a korrupciót illeti, arról mit gondol?

Az például megszüntethető? - Minden bizonnyal ennek véget kell és véget lehet vetni.

Ha a kormány talpon akarja tartani az országot, a költségvetést, az inflációt kézben akarja tartani, akkor kénytelen lesz megszorítani.

Ugyanúgy, ahogy '22 nyarán is súlyos megszorítást hajtott végre.

Ennek a népszerűség hajhászó, hogy ne mondjam, populista politikának olyan nyomai vannak, mély nyomai az emberek erkölcsi felfogásában, a gazdaságról alkotott felfogásában, az állam szerepéről alkotott felfogásban, amitől megszabadulni nagyon-nagyon nehéz.

Én abban nem vagyok optimista, hogy a már megszerzett javakat milyen arányban lehet visszaszerezni.

Jogállami keretek között attól tartok, hogy nagyon kevéssé.

Ez a fajta szuverenitás, amiről itt áhítoznak vagy álmodoznak, ez egy üres halmaz, ez nem létezik.

Pontosabban létezik, de akkor visszamegyünk a kőkorszakba. - Azért ezek majdhogynem ilyen gazdasági vagy gazdaságpolitikai evidenciák, nem? - Azok lennének, ha nem az lenne a jelszó, hogy a tankönyveket sarokba lehet dobni, de a tankönyveket akkor lehet csak sarokba dobni, hogyha megtanultuk előtte, hogy mi van benne. - Nagy feladatra vállalkozunk, hiszen négy kormányzati ciklust kell értékelni, nyilván lehetetlen ezt elvégezni a teljesség igényével, de ha egytől ötig, mint az iskolában értékelnie kellene egyetlen osztályzattal az Orbán-kormány tizenhat évének gazdaságpolitikáját és gazdasági, pénzügyi teljesítményét, összevontan hányast adna erre? - Tanárként van ebben gyakorlatom, de valahol kettes, hármas között. - Na majd a részleteket kifejti, lesz erre időnk.

Járt már nálunk, de mert legutóbb, ahogy utánanéztem, majd három éve volt szerencsénk találkozni, azok kedvéért, akik most ismerkednek önnel, rövid életrajzi kivonatát ismertetem.

Surányi György Budapesten született 1954-ben, 72 éves, anyja minisztériumi tisztviselő, apja vállalati középvezető volt.

A belvárosi Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban érettségizett, majd 1977-ben diplomázott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol '79-ben közgazdasági doktori fokozatot is szerzett. 1977 és '86 között kutató és tudományos osztályvezető volt a Pénzügykutatási Intézetben.

Ezt követően egy évig Washingtonban a világban konzulense volt. 1986 óta kandidátus, 1996-ban habilitált, azaz tudományos fokozatot is szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1998 óta egyetemi tanár, a Corvinus Egyetem és a Közép-európai Egyetem a CEU professzora. 1988-ban és '89-ben a kormány gazdaságpolitikai főtanácsosaként is tevékenykedett, majd 1990-ig az Országos Tervhivatal államtitkárának nevezték ki. 1990. július 1-től '91. november 30-ig, tehát szűk másfél évig volt a Magyar Nemzeti Bank elnöke, de Antall József, az akkori miniszterelnök 1991 decemberében nem jelölte újra a Nemzeti Bank élére.

Az 1992-93-as években részt vett a Fidesz gazdaságpolitikai programjának a kidolgozásában.

Horn Gyula miniszterelnöksége idején 1995. március 1-jétől hat évre ismét Surányi György lett a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

A jegybankelnöki mandátumának lejárta után 2001 márciusától az olasz Intesa Sanpaolo bankcsoport közép-kelet-európai vezetője lett, ennek keretei között négy régiós bankot is elnökölt.

Számos kitüntetései közül meg kell említeni a Euromoney magazin Az év legjobb közép-európai jegybankelnöke díjat, valamint a Global Finance magazin négyszer neki ítélte a legkiválóbb jegybankelnököknek járó kitüntetést. 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt a csillaggal érdemrenddel is kitüntették. 46 éve él házasságban pénzügyi közgazdász feleségével, két felnőtt gyereke közül lánya jogász-közgazdász, fia eredetileg közgazdásznak és politológusnak tanult, de az orvosi egyetemet is elvégezte, jelenleg orvosként dolgozik.

Minden stimmel? - Igen. - Akkor már csak pár másodpercig kérem a türelmét, és aztán belekezdünk témánkba és a beszélgetésbe. - Az Orbán-rendszer elmúlt tizenhat évének értékelését Surányi György közgazdász professzorral kezdjük, azzal, hogy áttekintjük az Orbán-kormányok gazdaságpolitikai döntései az elmúlt másfél évtizedben milyen következményekkel jártak a magyar gazdaságra nézve, különösen most, amikor a világgazdaság rendje ismét meginogni látszik.

Több lap egybehangzó állítása szerint 2022-ben Orbán Viktor Kötcsén sok más mellett arról beszélt, hogy ő már 2010-ben is látta, hogy a kínai államkapitalizmus milyen hatékony, ezért erre a mintára építette föl a maga unortodox gazdaságpolitikáját, azaz azokat a magyar gazdaságpolitikai lépéseket, amelyek szakítottak a nemzetközileg bevett gazdasági gyakorlattal, és helyettük egy sajátos, erősen államközpontú megközelítést alkalmaztak.

Ezek szerint, és ez a kérdésem, az Orbán-rendszer gazdasági rendszere államkapitalizmus volna? - Kétségtelen tény, hogy az Orbán-kormány 2010 óta hiperaktív gazdaságpolitikát folytat, ami azt jelenti, hogy mindenbe és annak az ellenkezőjébe is belenyúl, beavatkozik, egyértelműen háttérbe szorította a gazdasági versenyt, a piaci erőket, és mindezek hatására a gazdaság versenyképessége jelentős mértékben csökkent.

De Kínában azért az állam szerepe, az állam tulajdonosi szerepe lényegesen nagyobb ma is, mint Magyarországon, noha túlságosan előtérbe került itt is az állami tulajdon is és az állami beavatkozás is olyan területeken, ahol erre nem volna szükség.

Ráadásul olyan erőteljes az állam beavatkozása szabályozókon keresztül, adórendszeren keresztül, támogatásokon keresztül, hogy a magyar állam kifejezetten rossz szerkezetű gazdaságot hozott létre, aminek az egyik következménye az, hogy láthatóan lemaradtunk a régiónk többi országához képest, másrészt pedig eljutottunk oda lassan, lépésről lépésre, hogy a gazdaság növekedési potenciálja, tehát ami fenntartható módon, egyensúlyőrző módon megvalósítható, az lecsökkent nagyjából egy, legfeljebb másfél százalékra. - Mi az oka az elhúzódó magyar gazdasági visszaesésnek, amely 2022 második felében indult, aztán 2023-ban tartós recesszióvá vált, tehát zsugorodott, és a legfrissebb adatok szerint 2024-2025-ben sem sikerült tartós növekedési pályára állnia.

Mi ennek a kitartó gazdasági leépülésnek az oka? - 2022 nyarától nagyon súlyos megszorításokat hajtott végre a kormány az energiaválság és az orosz háború következményeként 10%-ot meghaladta a költségvetési hiány, elsősorban a választásokhoz kapcsolódó felelőtlen költekezés miatt '21-'22 fordulóján rendkívül nagy volt már az infláció, amiben szerepet játszott a jövedelempolitika is, tehát évente 6-7-8-9%-os reálbér-növekedés következett be, ami egyáltalán nem volt összhangban a gazdaság teljesítményével, ami elkerülhetetlenül inflációba, a legmagasabb inflációba torkollott.

Tíz éven keresztül nagyjából a kamatok szintje alacsonyabb volt, mint az infláció, tehát nem volt érdemes megtakarítani, de érdemes volt hitelt felvenni, ami túlkeresletet hozott.

Tudatosan gyengítette a Magyar Nemzeti Bank a kormány jóváhagyásával a forint árfolyamát, és egy nyitott kis gazdaságban annak közvetlenül inflatorikus hatása van, ugyanis ha elkezdjük felelőtlenül növelni a keresletet, attól természetesen az export nem nő, csak az import, és egy ország gazdaságpolitikájának a fenntarthatósága először, másodszor, harmadszor, attól függ, hogy a külső egyensúlyt biztosítani lehet-e.

Nos, 2022 nyarán világos volt, hogy ez a politika nem folytatható, mert már 10% fölött volt az infláció, 10% volt az államháztartás hiánya, 8-9% felé ment a külső egyensúlyhiány, és innentől kezdve a mai napig egy nagyon súlyos megszorításnak lehetünk a tanúi.

Tehát az Orbán-kormány alapvetően elhibázott gazdaságpolitikát folytatott a kezdet kezdetétől, 2010-től kezdve, és a tervgazdaságra emlékeztető eszközökkel operál az árstopon keresztül, a kamatstopoktól kezdve a közvetlen beavatkozásokig, a különböző olyan adókig, szektoradókig, ami nem azonos akadályokat gördít a gazdaság szereplői elé, hanem akinek szőke, kék szemű, annak 20%-kal magasabb az adója, aki barna és fekete hajú, annak 10%-kal kevesebb, tehát abszolút nem piackonform az, amit csinál. - De ez miből adódik?

És kié a felelősség? - 2010-ben azzal indult a kormány, hogy 2020-ra Ausztriát utolérjük, olyan gyors növekedést teremtenek, ami ezt lehetővé fogja tenni.

Ennek egyik eszköze volt ez az unortodox politika, ami például behozta az egykulcsos adót, és például a társasági adót levitte 19%-ról 9%-ra, de természetesen két nap alatt kiderült, hogyha ezt megcsinálják, akkor a költségvetés elszáll, mint a győzelmi zászló, ennek következtében különadókat kezdtek bevezetni, mondok néhányat: megemelték az áfát, megemelték az egyéni társadalombiztosítási hozzájárulást, bevezették a tranzakciós illetéket, bevezették a kereskedelmi adót.

Másfél évre hirdették meg a bankadót, ami azóta is működik.

Egyéb szektoradókat a gyógyszeriparban, tehát egy csomó helyen ezekkel a dolgokkal operáltak.

Ennek következtében azt lehet látni, hogy a piaci szereplők, a kiszámíthatatlanság, az előre nem látható változások, a piacellenes megmozdulások következtében elbizonytalanodnak, és lényegesen lecsökkent a tőkebeáramlás.

Legfeljebb olyan területeken látunk tőkebeáramlást, akik már régebben itt voltak, tehát Mercedes, BMW, de újak nem jönnek, és igazában azok a külföldiek jönnek, akik az államkapitalista világból jönnek ide. - Mint például Kína. - Mint például Kína, amelyeknek a gazdaságot torzító hatása egyre jelentősebben, egyre érzékelhetőbben látszik. - És mi az oka annak, hogy Magyarország az európai rangsor legvégén áll a gazdaság teljesítőképessége szempontjából, azaz hogy mennyire erős, hatékony és versenyképes a gazdaság az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás szempontjából is?

Tehát, hogy mennyi mindent tudnak az emberek ténylegesen igénybe venni a mindennapi életben, beleértve az állam által nyújtott szolgáltatásokat is.

Mi az oka ebből a szempontból is a listák végén való kullogásunknak? - Ha nincs verseny, nincs piac, hiperaktív beavatkozás, rengeteg támogatás, ami életben tart versenyképtelen tevékenységeket, ráadásul az egész tizenhat évet az jellemzi, hogy a kormány akkor élénkíti a gazdaságot, amikor nincs rá szükség, mert magától is normálisan menne, és akkor szorít meg, amikor élénkíteni kéne, de amikor sütött a nap, eljátszotta a lehetőséget a kormány mondjuk 2014-2019 között. - Az Orbán-kormányokat miféle elképzelés vezérelhette, hogy ezt nem látták be?

Azért ezek majdhogynem ilyen gazdasági vagy gazdaságpolitikai evidenciák, nem? - Azok lennének, ha nem az lenne a jelszó, hogy a tankönyveket sarokba lehet dobni, de a tankönyveket akkor lehet csak sarokba dobni, hogyha megtanultuk előtte, hogy mi van benne.

És hát a monetáris politika is, ami hibát el lehet követni... - A Magyar Nemzeti Bank politikájában. - A Magyar Nemzeti Bank politikájában, azt megtette. - Matolcsy alkalmatlan volt erre a pozícióra? - 2013-ban azt mondta nekem, hogy tudod, én nem értek a monetáris politikához, én a növekedéshez értek.

A Nemzeti Bank elnöke a szó szoros értelmében az eszköz és a forrásoldalt egymástól nem tudta megkülönböztetni, mert életében bankban legfeljebb ügyfélként járt, se kereskedelmi bankban, se jegybankban életében nem járt. - Na de Orbán Viktor nem tökkelütött.

Miért éppen őt választotta akkor a Nemzeti Bank élére? - A miniszterelnökök széles köre nem tud különbséget tenni aközött, hogy valaki nőgyógyász vagy sebész.

Attól, hogy valaki az egyikben nagyon jó, a másikban egyáltalán nem biztos, hogy jó lesz.

Ez egy szakma, ehhez érteni kéne.

A másik része a dolognak, hogy például az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „AZ ORBÁN-RENDSZER 16 ÉVE, 1.rész: a gazdaságról Surányi György, közgazdász-professzor /// F.P. 139.”

Miről szól ez az epizód: „AZ ORBÁN-RENDSZER 16 ÉVE, 1.rész: a gazdaságról Surányi György, közgazdász-professzor /// F.P. 139.”?

A Friderikusz Podcast háromrészes minisorozatának első epizódjában Surányi György közgazdász professzorral az Orbán-rendszer elmúlt 16 évét vizsgálják. A beszélgetés középpontjában a gazdaságpolitika és a politikai lojalitás összefonódása, valamint ennek következményei állnak.… Az epizód a Friderikusz Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „AZ ORBÁN-RENDSZER 16 ÉVE, 1.rész: a gazdaságról Surányi György, közgazdász-professzor /// F.P. 139.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Surányi György, Orbán Viktor, Friderikusz Sándor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „AZ ORBÁN-RENDSZER 16 ÉVE, 1.rész: a gazdaságról Surányi György, közgazdász-professzor /// F.P. 139.”?

Fő témái: gazdaságpolitika, politikai lojalitás, orbán-rendszer.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „AZ ORBÁN-RENDSZER 16 ÉVE, 1.rész: a gazdaságról Surányi György, közgazdász-professzor /// F.P. 139.”?

Megjelenés: 2026. 03. 26.. Hossz: 4 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/friderikusz-podcast/az-orban-rendszer-16-eve-1-resz-a-gazdasagrol-suranyi-gyorgy-kozgazdasz-professz

Több epizód a Friderikusz Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból