Qubit Podcast

Dollárpapa | Jaksity György: 2025 kényszerleszállás volt, nem repülőrajt

· PT57M35S

Összefoglaló

A Qubit Podcast "Dollárpapa" című adásában Jaksity György közgazdász, a Concorde Zrt. igazgatóságának elnöke a 2025-re várható globális folyamatokról és azok magyar gazdaságra gyakorolt hatásairól beszél. Kiemeli a magyar gazdaság stagnálását, a magas inflációt és a…

Röviden

Műsor
Qubit Podcast
Megjelenés
2026. 01. 21.
Hossz
58 perc
Témák
gazdaság, infláció, globális folyamatok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

00:00:00 S1: Üdvözlöm a hallgatókat!

Ez a Dollár Papa legújabb adása, a Qubit gazdasági magazinja.

A mai műsorban Jaksity Györggyel, a Concorde Zrt. igazgatóságának elnökével fogunk beszélgetni, közgazdásszal, akivel egyébként az újrainduló Dollár Papa első adását vettük fel.

Kicsit több mint egy éve lőtt, akkor az a műsor úgy zárult.

Illetve hát mi azt emeltük ki a címben is a műsorból, hogy nagyon rossz forgatókönyveket el lehet képzelni, nagyon jókat aligha.

Akkor a magyar gazdasági környezetre vonatkozott.

Azzal fogunk kezdeni, hogy kicsit visszatekintünk erre, hogy mi történt ebben az egy év két hónapban, ami azóta eltelt.

Üdvözlöm! 00:00:47 S2: Köszönöm szépen a meghívást és üdvözlöm a hallgatókat!

Hát sajnos az élet úgy tűnik igazolta ezt a kicsit akkor morózusnak tűnő kitekintést.

És akkor nézzünk néhány adaton keresztül.

Évek óta várjuk, hogy beindul a magyar gazdasági növekedés.

Tavaly év végén is az elemzők konszenzusa 2,5 százalék körüli növekedést célzott meg, a felső sávja az inkább 3 körül volt, kormányzati várakozás pedig 3 és 5 között.

Ehhez képest valószínűleg nulla negatív, nulla pozitív nulla környéke lesz.

Tehát a talán negyedik évet zártuk azzal, hogy nincs lényegi növekedés. 00:01:28 S1: Ez a nagyon rossz forgatókönyv. 00:01:29 S2: Hát ez nem a nagyon rossz.

Ennél mindig vannak rosszabbak.

Csak arra akartam utalni, hogy hogy egy évek óta állandó várakozás, hogy jó, hát ez az év nem lett olyan, de hát majd a jövő év.

Hát most nem akarok dobálózni ezekkel a kormányzati szlogenekkel, de hogy repülőrajtot.

Itt ismét kényszerleszállás volt és nem repülőrajtot.

Nem merül ki a gazdaság megítélése a gazdasági növekedésben.

Az infláció továbbra is bőven a nemzeti bank célsávja fölött van, és bőven, a kívánatosnak tartott 2% körüli szint fölött, tehát 4,5 százalékos inflációról beszélünk.

A szolgáltatási infláció egészen riasztó, majdnem 7 százalék volt a legutóbbi szám.

Ez azt jelzi, hogy van egy nagyon jelentős bérkiáramlás, nincs a bérkiáramlásnak megfelelő termelékenységnövekedés, és a kettő közötti különbség többek között az inflációban csapódik ki.

És hát akkor még egy ilyen katasztrófa területet mondhatunk mindig sokkal jobbra számítunk.

De hát masszív költségvetési hiány van.

Évek óta nem csökken az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított mutatója, nominálisan pedig jelentős mértékben nő évről évre. 00:02:43 S1: Sőt talán GDP arányos is már a 2010 es érték fölött, vagy legalábbis abban a közelben vagyunk, de nem akarom elvinni ebbe az irányba a beszélgetés, mert picit másról beszéltünk az előkészítéshez kapcsolódóan, meg hát ugye ezekről egyébként az elmúlt adásaimban is, meg hát más podcastokban máshol is rengeteget írnak, rengeteget hallani eladósodottság, kamatterhek, a kamathoz kapcsolódó kiadások.

Igen, ez tehát a magyar gazdaság helyzetéről nagyon rossz ipari adatok, stb stb.

Látom végig bólogat, tehát, hogy ebben nagyjából konszenzus van, erről nagyon sokat lehet hallani, és ezért is beszéljünk inkább elsősorban arról a globális európai környezetről, ami meghatározza a magyar gazdaság mozgásterét.

És hát ott is rengeteg minden van, amiről lehet beszélni.

Erről is rengeteg információ van, ugye a Venezuelával kapcsolatos, vagy hát Amerikának a külpolitikájával, a nemzetközi rendbe való beilleszkedésével, újfajta stratégiájával kapcsolatos kérdések.

De azért az szerintem ritkán hallani, hogy hogyan hatnak ezek az a magyar gazdaságra.

Úgyhogy menjünk most innen, mik azok a nemzetközi trendek, amikkel érdemes foglalkozni, és amiknek jelentősége van a magyar gazdaság szempontjából? 00:03:47 S2: Igen, én az erről szóló előadásának azt a címet adtam, hogy V3, ami egy erősen áthallásos cím, de konkrétan arra vonatkozik, hogy vámok, védelem és vágyálmok.

Tehát a nagy témának a nemzetközi kereskedelmi és ezzel összefüggésben a nemzetközi fizetési mérlegrendszerek egyensúlytalanságait és az ennek a megváltoztatására irányuló főleg amerikai szándékokat értem.

Nyilván, ha Trump elnök neve elhangzik, akkor biztos, hogy mindenkinek az első szó, ami eszébe jut, az a vámok lesz, vagy az egyik a háromból a vámok.

Tehát ezzel próbáltam összefoglalni.

Nyilván ez nem csak a vámokról szól, hanem a nemzetközi együttműködési rendszer legfontosabb elemeiről.

A másik a védelem, ami ugyanerről a tőről fakad, ugye szintén Trump adminisztrációhoz és ehhez az időszakhoz kötődik egy nagyon jelentős újragondolása, újrarajzolása, újra kényszerítése a nemzetközi rend és egyensúlyok vagy egyensúlytalanságok rendszerének újragondolására.

Ami minket, elsősorban európaiakat érint talán a leginkább, de nyilván mindenre kihat.

A vágyálmok alatt pedig elsősorban a technológiai és mindez a tőzsdén megnyilvánuló hatásokat magába foglalja.

Ezen belül kiemelten a szerintem mindenkit izgató téma a mesterséges intelligencia.

És hát ugye nekem a szűkebb szakmám az a tőkepiac, ahol a leginkább lecsapódik ezeknek a cégeknek a beruházásaival kapcsolatos növekvő aggodalom.

Persze a fantasztikus részvény árfolyammozgások, amik bekövetkeztek a Chat-GPT megjelenése óta.

Tehát ez az a három téma, amit én a legfaj súlyosabbnak érzek, és hát nyilván mindegyik súlyosan hat Magyarországra. 00:05:27 S1: Menjünk akkor végig ezeken.

Kezdjük azzal, amit legelőször említett.

Kicsit azért is a vámok volt ugye az első államok. 00:05:33 S2: Így van. 00:05:34 S1: Azért is szeretném ezzel kezdeni, mert ahhoz képest, ami volt akkor, amikor Trump először kitette az asztalra ezt a pisztolyt, hatalmas pánik.

Szétesik a világgazdaság, az Egyesült Államok adatai is romlani fognak a vámoknak köszönhetően.

Nagyjából ez volt a konszenzus, ugye ezt mégsem láttuk beigazolódni.

Hogy van akkor ez most, vagy mi Most a vámokkal a helyzet? 00:05:53 S2: Egyrészt várjuk a Legfelsőbb Bíróság, az amerikai legfelsőbb bíróság döntését, hogy Trumpnak az elnöki jogköre megengedte ezeknek a vámoknak a kivetését.

Nyilván, ha ez teljes mértékben elmeszelik, az egy nagyon komoly probléma.

Az amerikai költségvetésre nagyon komoly terheket róna, hogy vissza kell fizetni az eddig befizetett vámokat. 150 200 milliárd dolláros nagyságrendről beszélünk, ez még az amerikai költségvetésbe is szabad szemmel látható összeg.

A másik probléma, hogy mi van utána, tekintve, hogy ezekre a vámokra, hanem csak a tavalyi évben, hanem minden évben számít az amerikai költségvetés, és ahogy az előbb említettem, nagyon jelentős tétel.

És hát arra épült ez a híres egy nagy költségvetési törvény.

Próbálom magyarra lefordítani az eredeti angolt, hogy az abban megjelenő adókedvezmények, amelyek sajnálatos módon főleg a vállalatokat és a és a gazdag háztartásokat preferálják, azokat a vámok és egyéb költségvetési kiadásnövelések, azokat a vámok fogják befoltozni.

Matematikailag ez nem egy rossz gondolat.

Mert a vámok, ha a leg mondjam szerencsésebb, Amerika szempontjából legszerencsésebb forgatókönyvet nézzük, akkor 300 400 milliárdot simán elérhetnek évente, és valóban fedeznék a költségvetési kiadások növelését.

Vagyis az a fajta rettegés, hogy a Trump adminisztráció tovább növeli a költségvetésnek a negatív helyzetét, vagy tovább rontja, ez nem következne be, de ez azon az ideán alapul, hogy hogy minden úgy alakul, ahogy ők eltervezték.

Ha nem nyúl hozzá a Legfelsőbb Bíróság, amit majdnem kizártnak tartok, hogy egy az egyben ezt jóváhagyja, ez bekövetkezik, akkor nyilván az a fajta pálya valószínű, amit amit elterveztek, tehát a költségvetési hiány mértékét nézve nem növekvő ez.

Mindig a bruttó hazai termékhez viszonyítjuk, nem növekvő tehát ennélfogva gyakorlatilag az a fajta zuhanás, ami a költségvetést tekintve az amerikai gazdaság pénzügyi egyensúlyát nézve bekövetkezett, az nem romlik tovább.

Tehát ez a 6 százalék körüli költségvetési hiány nem, nem megy föl 7 8 9 akárhány százalékra.

Ettől függetlenül persze nő a költségvetési hiányok által duzzasztott amerikai államadósság, és ez egy nagyon fontos téma lesz.

Ha van időnk, majd érdemes visszatérni.

Úgyhogy ez a vámok helyzete, és még befejezve az előbbi kérdésre a választ, ha ez a mondjuk úgy, hogy viszonylag reális és viszonylag a megcélzott hoz közeli elképzelés megvalósul, akkor a kezdeti ijedtség után mondjuk úgy, hogy a konszolidálódó vámhelyzet az mit teremt a nemzetközi kereskedelmi és pénzügyi rendszerben.

Na most azt ugye szerintem mindenki látja, hogy Trump maga és a körülötte lévő mondjuk úgy, hogy udvartartás egy nagyon tranzakcióonálisan gondolkodó csapat.

Nyilván vannak a háttérben stratégák, meg van egy nagyon profi technokrata réteg, aki aztán ezt a mindennapokra lefordítja.

De van egy ilyen húzd meg, ereszd meg tárgyalási taktika.

Ha valaki átlapoztam a könyvét, akkor nincs semmi meglepő abban, amit és ahogyan csinálja.

Ráadásul ez van egy elképesztően intenzív, a Trust Social en zajló ömlengés, amiben hol dícséret van, hol megrovás, hol fenyegetés.

Azért Washington továbbra is Washington, és van egy egy nagy nagy mechanizmus, ami lassan görög előre.

Ezekből a Trump féle döntésekből, az adminisztráció döntésekből próbálja a lehető legjobbat megvalósítani.

És tulajdonképpen azt gondolom közgazdászként, hogy nem teljesen a valóságtól elrugaszkodott.

Nagyon felborult az a nemzetközi kereskedelmi egyensúly, ami az elmúlt évtizedekben lassan romlott el és jutottunk ide, hatalmas fizetésimérleg hiányokat eredményezett.

Ez elsősorban az Egyesült Államokra igaz, és hatalmas többleteket, ami pedig elsősorban Kínára igaz?

Na most ha kivesszük a többi szereplőt egy pillanatra, hiszen itt kapott hideget meleget Mexikó, Kanada, tehát szövetségesek is, Európa is, ami ráadásul ugye a NATO n keresztül is szövetséges.

Tehát itt sok minden zajlott, ahogy a kérdésben is benne volt az elején, és aztán most úgy tűnik, hogy ez kezd leülepedni a normalitás szintjére.

De a fő, ha úgy tetszik, ellenség az Kína méretében is, geopolitikai kihívóként is.

Tehát ha most egy pillanatra a többiekkel való viszonyt félretesszük, akkor az a cél, hogy a kínai kereskedelmi mérleg egyenleg minimum az USA val szemben pozitív egyenleg csökkenjen, az amerikai negatív egyenleg csökkenjen, és ezt a fajta feszültséget, amennyire lehet, vegyük ki a két ország viszonyából.

Illetve egyáltalán, hiszen ez a két legnagyobb gazdaságról beszélünk.

Ez kihat mindenkire, és ez tulajdonképpen egy a verbalitását nézve.

Hogyha meghallgatjuk a Trump adminisztráció főszereplőit és magát az elnököt, egy ilyen kicsit ódivatú merkantilista logikát követ, hogy nagy vámokkal majd megfékezzük.

Nyilván a vámok egy nagyon hathatós eszköz, és ha megnézzük, hogy tavaly mi történt, a kínai export jelentős része az amerikai piac helyett Európába érkezett.

Majd Magyarország kiemelt szerepére térjünk vissza, mert közben már az jár a fejemben, tehát át lett irányítva a többi térségbe a világon.

És hát az európaiak következő nagy felvevőpiac nem véletlenül azt kapta, ha úgy tetszik, ebből a szempontból nézve a legnagyobb pofont és nyilván ezen belül az európai feldolgozóipar kapta ezen belül is a pofon egy jelentős részét.

És itt kapcsolódik be rögtön Magyarország, ami rá van kötve az európai piacra, és az európai feldolgozóiparnak az egyik nagyon fontos beszállítója. 00:11:32 S1: A pofont most úgy értjük, ugye?

Csak hogy végigmegyünk ezeken a lépcsőkön, hogy azokat a termékeket, amiket Kína a kapacitásaiból fakadóan mindenképpen előállít, nem tudja eladni az USA ba, mert meg van vámolva, és az már túl drága lenne, nem éri meg oda szállítani a saját piacára, nem tudja, vagy nem akarja beforgatni ezekbe jönnek Európába és lenyomják az árakat.

Itt most azt hiszem, hogy elsősorban az autóiparról beszélünk, de valószínűleg másfajta gépiparról. 00:11:55 S2: Elektronikára, de mindenről beszélhetünk. 00:11:57 S1: És ez azt jelenti, hogy emiatt az európai kapacitások állnak nem tudják kihasználni ezt a munkaerőt. 00:12:03 S2: Németország, ami nekünk még fájdalmasabb. 00:12:06 S1: És akkor ezt értjük most pofon alatt. 00:12:08 S2: Így van. 00:12:08 S1: Még mielőtt ezen az úton elindulunk tovább, és akkor egyszer csak megérkezünk Magyarországhoz.

Szeretném még 2 dolgot tisztázni, aztán még a védelemre és a vágyakra is visszatérni, hogy azok ne maradjanak el, mert nagyon érdekesen hangzanak, főleg a vágyak.

Nem tudom, hogy miről lehet szó, hogy ennek ugye két vetülete van, amiről most beszéltünk.

Az egyik az az, hogy a bizalom az USA ban említette, és nagyon magas a költségvetési hiány, vagy legalábbis magyar perspektívából nézve ez a hat. 00:12:31 S2: Év magyar perspektívából nézve. 00:12:33 S1: Is magas.

Nem tudom, hogy mi megtehetnénk ezt, de hát illetve megtesszük, de annak meg is van az ára.

Tehát hogy magas a költségvetési hiány, Trumpnak a kiszámíthatatlannak tűnő döntései, ami mögött talán mégis van egy rendszer, meg mégis van egy profi végrehajtó gárda.

A dollárban sem úgy bíznak már a nemzetközi színtéren, mint mondjuk akár csak tíz évvel ezelőtt.

Pláne nem úgy, mint ötven évvel ezelőtt.

Emiatt a dollár gyengül is, mennek át a befektetők inkább aranyba.

Ebben tehát van egy nagy bizalmatlanság az USA val kapcsolatban.

Hát most Grönlandot már ne is említsük, vagy Venezuelát.

Na ezeket nem is akarom most így nagyon mindent szétszálazni, de azt hiszem, hogy abban egyetértünk, hogy itt egy bizalommal kapcsolatos kérdés is felmerül az USA val kapcsolatban.

Hogy ez meddig tartható, mi ennek az ára az USA ban?

A másik pedig az, hogy mindez, amiről eddig beszéltünk, az hogyan hat a nemzetközi kereskedelmi rendre.

Azt értem, hogy most éppen Kína átpozicionálja magát, de hogy kiszámíthatatlanná teszi e vagy éppen.

És akkor emiatt inkább egy ilyen bezárkózó nemzetközi rendhez fogunk megérkezni, vagy pedig az lesz, hogy hát akkor az USA t ki kell hagyni a buliból, és mindenki megpróbálja a maga kis csatornáit akár a saját régióján belül jobban felépíteni.

Szóval ez a két kérdés merült fel bennem.

Bárhonnan elkezdhetünk. 00:13:45 S2: A bizalom…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Jaksity György

Szervezetek, cégek

  • Concorde Zrt.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Dollárpapa | Jaksity György: 2025 kényszerleszállás volt, nem repülőrajt”

Miről szól ez az epizód: „Dollárpapa | Jaksity György: 2025 kényszerleszállás volt, nem repülőrajt”?

A Qubit Podcast "Dollárpapa" című adásában Jaksity György közgazdász, a Concorde Zrt. igazgatóságának elnöke a 2025-re várható globális folyamatokról és azok magyar gazdaságra gyakorolt hatásairól beszél. Kiemeli a magyar gazdaság stagnálását, a magas inflációt és a… Az epizód a Qubit Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 21..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Dollárpapa | Jaksity György: 2025 kényszerleszállás volt, nem repülőrajt”?

Fő témái: gazdaság, infláció, globális folyamatok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Dollárpapa | Jaksity György: 2025 kényszerleszállás volt, nem repülőrajt”?

Megjelenés: 2026. 01. 21.. Hossz: 58 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/qubit-podcast/dollarpapa-jaksity-gyorgy-2025-kenyszerleszallas-volt-nem-repulorajt

Több epizód a Qubit Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból