Rákóczi Kupa Podcast

5. epizód - A sípszó mögött: a Rákóczi Kupa a játékvezető szemével

· PT25M17S

Összefoglaló

A Rákóczi Kupa podcast 5. epizódjában Minda Róbert játékvezető mesél a kupa kulisszatitkairól. A vendég 2005 óta tevékenykedik játékvezetőként, és 2007 óta vesz részt a Rákóci kupán. Szó esik a játékvezetés kezdeteiről, a ranglétrán való előrelépésről, valamint a nagypályás és…

Röviden

Műsor
Rákóczi Kupa Podcast
Megjelenés
2025. 12. 03.
Hossz
25 perc
Témák
játékvezetés, labdarúgás, sport, rákóczi kupa, podcast, interjú
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] [zene] [zene] Rákóci kupa a játék. vezetői szemmel köszöntöm a Rákóci Kupa podcast nézőit és hallgatóit.

A mai napon egy olyan vendég érkezett hozzám be ide a stúdióba, aki évről évre játékvezetőként részt vesz a Rákóci kupán. nagyon-nagyon meghatározó játékvezetői tevékenysége itt Kiskunhalason és környékén, aki valaha labdarúgással foglalkozott itt az elmúlt pár esztendőben, évtizedben is akár biztosan találkozott már az ő nevével.

Mai vendégem mind a Róbert játékvezető.

Köszöntelek itt a stúdióban. >> Szia Tamás!

Én is üdvözlöm a nézőket és a hallgatókat.

Kicsit ugorjunk vissza az időben.

Először arra lennék kíváncsi, hogy neked személyesen hogy jött a játékvezetés.

Mikor kezdted el a sípmesterkedést? >> Ez 2005-ig kell visszamenni.

Akkor vizsgáztam 2005 októberében, tehát idén lesz 20 éve, hogy játékvezetővizsgát tettem.

Előtte hát legalább 18 évet fotballoztam, és kicsi szünet lett ebbe a történetbe.

Aztán pedig úgy hiányzott a hétvégi Pezsgés Zsezsgés, és lehet, hogy többen ismerik Pocsai Károly nevét az ő invitálására.

Ő már akkor több éve játékvezető volt.

Először kicsit hitetlenkedtem, félbe vágtam bele, de eltelt azóta 20 év és itt vagyok.

Most milyen szinten ténykedsz, milyen szinten kezdted, és hogy jutott el odáig, ahol ahol ma tevékenykedsz játékvezetőként? >> Nyilván én is a legalacsonyabb szinten kezdtem.

Akkoriban még nem így jövő voltak a leosztások, mint most.

Még akkor serdülő, ifjúsági és felnőtt bajnokságok voltak.

Nyilván én is serdülő bajnokságokba kezdtem először partjelezni aztán kaptam már sípot is egy idő után szépen lépkedtünk a ranglétrá.

Most jelenleg megye egybe vezetek.

Valamikor régesben még jártam partilezni MB3-ból, most már csak a megyében. >> Mai beszélgetésünk főtémája mindenképpen a Rákóci kupa, és nem véletlenül vagy te is itt a stúdióban, hiszen évről évre láthatunk téged február első hétvégéjén bent a DKN sportcsarnokában.

Te személy szerint hogyan kerültél kapcsolatba a kupával?

Természetesen kijelölés alapján azt hiszem, ha minden igaz, 2007 volt az első év, amikor tehát két évvel a a hátam mögött, játékvezető múltal a hátam mögött vágtam bele a történetbe, mert akkor is kellettek ugye az idősebb játékvezetők mellé fiatalabb játékvezetők, hogy beletanuljunk, hogy majd egyszer mi legyünk az idősebb játékvezetők, és mellettünk legyenek fiatal játékvezők, akik majd reméljük tovább viszik ezt a ezt a történetet.

Aki hallgat és néz minket, bizonyára tudja, hogy a Rákóci kupát bent a DKN sportcsarnokában 402-as pályán játszák a középiskolás fiatalemberek.

De hogyha úgy első blikre arra gondolunk, hogy játékvezetés egyből a nagypálya jut eszembe, meg eszünkbe, azért nagyban különbözik nagypályán fújni, mint mondjuk egy teremlabdarúgó tornán. >> A tematikahz majdnem ugyanaz a mi szemszögünkből.

Annyi talán a változás a teremben, hogy kisebb terület, gyorsabb játék, több kontaktus, nyilván ebből több vitás kérdés is adódhat, amiket nyilván kezelni kell nekünk ott. >> Más a játékszermérete, az a ti munkátokat mennyiben befolyásolja, mert ugye itt négyes labdával játszanak a Rákóci kupán, ami egy futszállabda.

Ugye ezt a hozzáértők tudják, hogy kevésbé pattan, mint mondjuk az ötös játékszer. >> Nyilván pont ez végett is.

Ugye nem kell annyit bíbelődni a labdának az átvételével, mert jobban odasimul az ember lábához, mint a a normál labda.

Nyilván ezzel gyorsabban jobb lényegesen meggyorsítja a játékot.

A ti életetekben is akkor ezt úgy kell elképzelni, hogy van egy őszi szezon, egy őszi nagypályás szezon, amit majdan követ egy tavaszi nagypályás szezon, és a kettő között meg van egy téli szezon, ahol általában legalábbis megyei szinten a labdarúgók bemennek a terembe, és ott rúgják a bőrt hétről hétre.

Nálatok ez egészen pontosan így néz ki? >> Nálunk is ugyanígy van.

Igen, tehát ott a tél és a illetve az ősz és a tavaszi fordulók között ugye mi is megyünk a játékosok után.

Ugye itt Halason van a a városi kupa, illetve ugye Sziládi Kupa, Rákóci Kupa, illetve mi még el szoktunk menni, hogyha olyan meccsek vannak, vagy olyan tornák vannak esetleg Majsára, tehát vidékre is eljárunk besegíteni. >> Akkor azt is nyugodtan mondhatjuk, hogy óriási tapasztalatod van már kispályás játékvezetésben is.

A Rákkóci kupa miben más, mint a többi kispályás bajnokság, a többi kispályás torna?

Mert itt beszélgettünk a a stúdióban az adás előtt, és akkor már említetted, hogy ez mégis valamiért más.

Nyilván azért egy fél évszázados tornáról beszélünk, aminek komoly hagyományai is vannak.

És itt azért minden nap, tehát a három nap, péntek, szombat, vasárnap, itt itt mind a három nap tele van a lelátó.

Tehát itt nem nagyon lehet olyan meccset vezetni, amikor nincs nincs tele a lelátó.

Főleg mikor ugye halasi iskolák, akik egymással ugye rivalizálnak is, ők játszanak egymással, nyilván az ő diákjaik, szurkolóik bejönnek, és 4-500 ember a lelátón azért nekünk is egy kis adrenalint löketet ad. számos játékos elmondta már, és én saját tapasztalatból is tudom mondani, hogy elképesztően nagy élmény ennyi ember előtt, ennyi szurkoló előtt játszani a a Rákóci kupán.

Ez játékvezetőként is nagy élmény? >> Természetesen, főleg főleg főleg esetleg a fiataloknak, mert kint nagypályás bajnokságokon ott már nem jellemző, hogy esetleg 4-500 ember kimegy egy mérkőzésre.

Nekem szerencsére volt még jó pár ilyen rangadó, amit amit amit közel félzer ember előtt vezethettem.

Annak is van egy feelingje, de itt azért a teremben itt még a szurkolók is közelebb vannak az a játékosok játéktérhez, jobban megszorul a hang.

Tehát azért itt egy kicsit jobban átjön a dinamikája szurkolásnak is. >> Mennyire jelent nektek játékvezetőknek kihívást a torna lebonyolítása?

Gondolok itt arra, hogy pénteken délben f:30 környékén elkezdődik.

Szombaton reggel már kezditek.

Estig tart majd aztán vasárnap ismét kezdődik reggel jönnek az elődöntők a bronzmeccs majd a döntő.

És itt nincs olyan meccs, amelyiknek tulajdonképpen nincsen tétje, vagy csak nagyon kevés.

Kevés a játékperc, amit a csapatok a pályán töltenek, és nanszok dönthetnek. egy-egy gól dönthet akár a továbbjutásról, és elképesztően nagy a tét, hiszen a a játékosok ezt úgy élik meg, azt talán egy korábbi adásban már elmondtam, mintogyha ez a Kiskohalas Bajnokok Ligája lenne.

Mindenki itt szeretné megmutatni azt, hogy mekkora a focista, és mindenki itt szeretne igazán megmutatni iskolatársainak, hogy hogy mennyire tud focizni.

Hogyan tudtok ekkora terhelés ennyi meccszám mellett mégis teljesen koncentrálni és koncentráltak lenni végig a torna során? >> Nyilván valamilyen szinten azért hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy terhelés alatt legyünk, hisz kint a nagypályán ott ugye 90 perc alatt dőnek el a dolgok.

Ott ott nagyobb távokat kell befutni, így kisebb távokat kell befutni.

De itt is azért próbálunk mindig akcióközelben maradni.

Nyilván ketten vagyunk, valakinek mindig látni kell a a történéseket.

Nem mondom azt, hogy ugye azért a vasárnapi nap végére, mire eljutunk az eredményhirdetésig, hogy nem fáradunk el, mert mi is elfáradunk nyilván természetesen, vagy egy-egy nap végére, hogyha hogyha úgy alakulnak a mérkőzések, hogy mindegyik nagyon fárasztó tud lenni, akkor nyilván a napvégére is elfáradunk.

Természetesen próbáljuk ezt úgy kiküszöbölni, hogy azért hogyha lehet, akkor jövünk többen, aki ráér, aki aki tud jönni, és akkor esetleg kevesebb terhelésút egy-egy emberre, jobban tud koncentrálni éppen arra a mérkőzésre, amit majd ő vezet. >> Volt-e neked személy szerint olyan mérkőzés, vagy olyan szituáció, ami nagyon-nagyon élénken él az emlékeidben, ami megmaradt a Rákóci kupáról játékvezetői szemmel?

Hát most egy kicsit vissza kell gondolnom itt azért >> akár többet is említhetünk >> talán talán itt itt kapus kifutások azok amik amik úgy megmaradnak az emberben, mert az az mindig mindig egy egy sarkalatos pontja egy mérkőzésnek. hogy az az ritkán nem piros, hogyha a kapus szabálytalankodik, hisz hisz mögötte már nincs olyan játékos, aki kézzel védhetne, és az az általában az piroslap szokott lenni, és ezek azért egy egy ilyen tornán, ahol a piroslap öt perces büntetést v maga után, azért azért az az rányomja a bélyegét egy mérkőzésre.

Tehát ezek ezek amik úgy megmaradtak bennem, mert úgy egy kettő-három úgy úgy az emlékeimben van, amikor ilyen történt, hogy a kapus jött ki és nem sikerült ütembe odaérni.

Neki is piros lap lett a történet vége. >> Minden mérkőzésen két játékvezető fúja a Rákóci kupákon.

Hogyan tudjátok tartani egymással a kontaktust a mérkőzések alatt?

Nyilvánvalóan már a többi játékvezetőtársaddal régóta ismeritek egymást.

Így valamelyest megvan már a korábbiakból valamilyen összefonódás a két játékvezetők között.

Ö de mégis csak azért itt a körülmények mások, mint egy nagypályás mérkőzésen, hiszen hangorkám van, edzői bekiabálások vannak és hát óriási tét.

Nyilván a vidékről is itt nem beszéltünk arról, hogy minden mérkőzés előtt, de nyilván a torna előtt vagy adott nap előtt, hogyha új játékvezető érkezik a csapatba, megbeszéljük azt, hogy hogy fogjuk egymással ezt a a kontaktus tartani.

Mi is használunk ugye testbeszédet, nyilván ezeket a szurkolók nem nagyon veszik észrevissz.

Ezek ilyen diszkrét jelzések, amikor lehet, hogy néha csak egy pillantás van, egy kisebb fejbiccent, amiből amiből mi már tudjuk, hogy az mit jelent, de ez kifelé nem annyira látványos.

Megvannak itt is a praktikák, a taktikák, ahogy a csapatok kidolgozzák a meccsre a taktikájukat, így nekünk is megvan egy-egy mérkőzésre az, hogy mikor mi fog történni.

Nagyjából idősebb játékvezetőjük, hogyha mi működünk együtt, akkor mi már egymás nézéséből fogjuk azt tudni körülbelül, hogy a az az ítélet az most mi lesz.

Bennem is nagyon sok kérdés merül föl, de vélhetően a nézőkben, hallgatókban is, akik ezt az adást nézik majd, az például hogyan dől el, hogy ki vezet egy mérkőzést, mondjuk megvan egy tornára négy vagy öt, hat játékvezető.

Az kidől el, h vagy az, hogy dől el, hogy kifújja mondjuk a a Teko Bibót, vagy éppen a Sárospatak oroshza találkozót?

Ez általában megbeszélés tárgyát képezi közöttünk.

Ha nincs úgy összefonódás, hogy esetleg mit tudom én, adott játékvezető abban az iskolában tanult, aminek éppen vezetnie kellene, akkor akkor egymás közötti megbeszélés tárgyát képezi, hogy hogy éppen hogyha valaki esetleg rosszabb passzban van aznap, akkor nem biztos, hogy bevállalja azt, hogy most vezessen egy tekó bibót, vagy egy egy ilyen komolyabb rangadót, akkor akkor fölvállalja az, aki aki éppen aznap jobb passzban van.

És az, hogy dől el, hogy melyik őtök van a kispadok oldalán, és ki a nézőtér felől? >> Ez >> és ennek milyen jelentősége van? >> Általában az, aki a kispadok felől van, ugye nyilván neki kell úgymond adott esetben konfrontálódni a kispadokkal, ott az edzőkkel, akik azért tudjuk, hogy időnként elég magas hőfokon tudnak égni.

Nekünk ott fel kell vállalni velük is a a a >> párbeszédet. >> A párbeszédet, igen.

Nevezzük így a fegyelmezést adott esetben.

Ez is megbeszélés kérdése, hogy hogy van, aki van, aki jobban szeret azon az oldalon lenni, és inkább konfrontálódik az edzőkkel, a játékosokkal, mint a másik oldalon, ahol meg ugye kapja az ember a hangorkánt.

Adott esetben egy-egy ilyen rangadón elég komoly hangerővel kell ott megbirkózni a nézők előtt, hála Istennek.

Megbeszélés kérdése, hogy kinek melyik oldal fekszik éppen jobban. >> Ti egyébként a nézői bekiabálásokból, ami hozzátok nektek szól, abból abból érzékeltek-e valamit, vagy hallotok-e valamit?

És adott esetben, hogyha hallotok, azt hogy tudjátok kizárni?

Mert nem mindig, sőt azt azért mondjuk el, hogy a játékvezetőket nem mindig dicsérik.

Nyilván ez a ez benne van ebben a szak úgymond szakmában.

Én személy szerint én amennyire lehet én kizárom.

Pont azért, hogy ne befolyásoljon egy-egy bekiabálás, egy-egy nézői reakció.

Nyilván mindent nem lehet 100%-osan elengedni az embernek a füle mellett, de de azért próbáljuk próbáljuk azt, hogy azt ne halljuk meg. adott eset egy-egy szituáción viszont segít a reakció, az amit ö a nézők oldaláról kap az ember, mert mert mert hogyha 150-en láttják azt, hogy kéz, akkor valószínű az az lehet, hogy kéz.

Nem biztos, mert lehet, hogy elfogult az a szurkoló, de azért nagy eséllyel 150 ember egyszerre nem tévedhet szerintem.

Igen, a legnagyobb kérdés és a legnagyobb bekiabálásokat a kéz szabálya, a kéz körüli viták, vagy éppen a becsúszás, nem becsúszás szabálya szokta okozni.

Ezekből szoktak a legnagyobb viták előjönni a rákóci kupákon, és leginkább már a keresztbejátszások során, illetve a az elődöntőkben, majd a bronzmeccsen döntőkben.

Ezeket ti hogy szoktátok kezelni?

Ö mi alapján döntétek el, hogy kéz, nem kéz, vagy éppen becsúszás, nem becsúszás?

Talán most erre is lehetőség van, hogy ezt itt tudjuk tisztázni.

Nyilván a kéz az mindig egy sarkolatos pontja ennek a játéknak.

Nem csak ezen a szinten, nem csak egy rákócik kupán.

Látjuk ezt adott esetben egy Bajnokok Ligájában is, hogy történik egy-egy kezés szituáció, aztán még három percig tanakodnak a a VAR előtt, hogy most ez most hol tartotta, merre tartotta, úgy tartotta, jól tartotta, miért tartotta úgy, kereste a kezelabdát, a labda kereste a kezet.

Tehát ez ez mind egyes sarkalatos pont.

Nekünk ott van körülbelül erre egy egy ezred másodpercünk dönteni, hogy ott most hol volt az a kéz?

Eltartotta a testét, ő megnagyobbította a testét, nem nagyobbította meg a testét.

Ez ez mind ott abb másodpercbe kell, hogy eldőjön a fejünkbe.

És nekünk nincs var, hogy sajnos kimenjünk utána megnézni.

Lehet, hogy rosszul döntünk, lehet, hogy jól döntünk.

Sajnos nagyon benne van a tévedés ebben a a szakmában.

A becsúszás az megint csak egy ilyen érdekes kérdéskör, mert mert mindig az van, hogy a technikai értekezeten megbeszéljük, hogy van becsúszószerelés, vagy nincs becsúszószerelés, mert a…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Minda Róbert
  • Tóth Tamás
  • Pocsai Károly

Szervezetek, cégek

  • Rákóci kupa
  • DKN sportcsarnok

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „5. epizód - A sípszó mögött: a Rákóczi Kupa a játékvezető szemével”

Miről szól ez az epizód: „5. epizód - A sípszó mögött: a Rákóczi Kupa a játékvezető szemével”?

A Rákóczi Kupa podcast 5. epizódjában Minda Róbert játékvezető mesél a kupa kulisszatitkairól. A vendég 2005 óta tevékenykedik játékvezetőként, és 2007 óta vesz részt a Rákóci kupán. Szó esik a játékvezetés kezdeteiről, a ranglétrán való előrelépésről, valamint a nagypályás és… Az epizód a Rákóczi Kupa Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 03..

Milyen témákat érint ez az epizód: „5. epizód - A sípszó mögött: a Rákóczi Kupa a játékvezető szemével”?

Fő témái: játékvezetés, labdarúgás, sport, rákóczi kupa, podcast, interjú.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „5. epizód - A sípszó mögött: a Rákóczi Kupa a játékvezető szemével”?

Megjelenés: 2025. 12. 03.. Hossz: 25 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/rakoczi-kupa-podcast/5-epizod-a-sipszo-mogott-a-rakoczi-kupa-a-jatekvezeto-szemevel

Több epizód a Rákóczi Kupa Podcast-ből

  • 13. epizód - Országos döntőben melegítettünk

    A Rákóczi Kupa Podcast első évadának fináléjában Jáger Levente és Dózsa Zsolt az 52. Rákóczi Kupa előkészületeiről és a csapat Diákolimpia Országos Döntőjén való részvételéről bes…

  • 12. epzód - A legendák összecsapása

    A Rákóczi Kupa Podcast 12. epizódjában Katona Miklós és Dózsa Zsolt idézik fel a torna aranykorának emlékeit. Nosztalgiáznak a régi kupák hangulatáról, a legendás párharcokról, és…

  • 11. epizód - Ráfordultunk a célegyenesre

    Dávid Géza, Jáger Levente és Tóth Tamás az 52. Rákóczi Kupa új szabályrendszerét és a közelgő torna esélyeit vitatják meg. Az epizód elemzi a szabálymódosítások hatását a játékoso…

  • 10. epizód - A kispadról a pályára, a pályáról a kispadra

    Hugyecz János, aki korábban játékosként vett részt a Rákóczi Kupában, most segédedzőként segíti a II. Rákóczi és a TEKÓ-FAKÓ csapatokat. Az epizód bemutatja karrierjét, sérüléseit…

  • 9. epizód – A kapus, aki történelmet írt

    Frittmann Patrik, a II. Rákóczi csapatának egykori kapusa és csapatkapitánya a 45. Rákóczi Kupa 45. góljának megszerzéséről, valamint karrierjének sikereiről és drámáiról beszél.…

  • 8. epizód - „Láttam a kezdetektől”

    Klein Imre, a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium és Technikum egykori igazgatója, a Rákóczi Kupa kezdeti éveiről és fejlődéséről beszél. Az epizód a torna nemzetközi hírűvé vá…

  • 7. epizód – 2/3-ban az erő!?

    Gerner Dániel és Szűcs Patrik, a II. Rákóczi Gimnázium TRÍÓ-jának tagjai, a Rákóczi Kupa Podcast 7. epizódjában arról beszélnek, milyen volt új diákként a kezdőben lenni, hogyan l…

  • 6. epizód – KÉT KAPURA!? - A kapus, aki két csapat színeiben is ismertté vált

    Faddi Dávid, a Rákóczi Kupa ismert kapusa, akiről kiderül, hogy két különböző csapatban is szerepelt a tornán. Az interjú során Dávid a váltásokról, a sportos pillanatokról és a k…

  • 4. epizód - Rákóczi Kupától az NB III-ig

    A Rákóczi Kupa Podcast negyedik epizódjában Lengyel Szabolcs, a Bibó István Gimnázium egykori játékosa és a Rákóczi Kupa többszörös díjazottja mesél élményeiről. Szó esik a legnag…

  • 3. epizód – A Rákóczi Kupa szellemisége, igazgatói szemmel

    Téglás László, a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium és Technikum igazgatója a Rákóczi Kupa podcast vendége. Elmondja, hogyan vált a torna az iskola hagyományának szerves részé…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból