Random Generátor podcast

Ep.319. BioAI

· PT1H9M4S

Összefoglaló

Az epizód a mesterséges intelligencia fejlődését, a biztonsági kockázatokat és a jelszavak fontosságát tárgyalja. Szó esik a laborban tenyésztett miniagyról, amely képes Doom-ot játszani, a szoftverfrissítésekben rejlő malware fenyegetésekről, valamint a múzeumok biztonsági…

Röviden

Műsor
Random Generátor podcast
Megjelenés
2026. 03. 20.
Hossz
1 óra 9 perc
Témák
mesterséges intelligencia, biztonsági kockázatok, jelszavak
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Kedves hallgatók, nézők, Facebookon véletlenül találtam.

Nem. >> Ja, igen, ezt ezt láttam. >> Nem olyan tartalmat, hanem mást.

Most beráttak egy De miért nem itt >> egy fiat egy Fiat pandába beraktak egy >> Mi volt odaírva? >> Cyber Pandino ha jól lát. >> Aha.

Tehát gyakorlatilag ilyen felézeti infómentet beraknak egy régi Fiat Pandába, ami hát hát mikor ilyen [nevetés] 90-es éve 80-as90-es évekbeli autó 253 éves.

Igen. >> Igen. >> De remélem akkor elektromos hajtást is csinálját neki máskében.

Igen, az jó kérdés. [zene] Lehet, hogy azt is megcsinálták hozzá, >> de az, hogy a dizignn mögötte ott van, hát ezekhez az ötletekhez nem jó az AI.

Ezek ezekhez ember kell, vagy csak simán egy orosz hackkel, bázis ember. >> Na, szóval, hogy igen, vannak ilyenek is, és hogy nem csak ilyen má nem csak más contenteket lehet találni Facebookon.

Ezt talán már keveséztük a múlt héten.

Aki nem hallgatta, annak jár az, annak utána járunk.

Na, én azt mondom, hogy most benyomok egy intrót.

Hát múltkori múltkor kicsit elbénáztuk, mert mindig úgy lesz, hogy majd lesz intro, és végül az elején lett, mert majd úgy vágom meg majd nagyszerű mesteri tervvel.

De most jöjjön az intro, és kezdjük el az adásunkat tüstént. [zene] [zene] Szerok kedves random generátor podkas hallgatók. 319. adás. >> Ja, >> meg van állva a kép. >> Az a lényeg, hogy az vegyen.

Jól van, az de még világít a piros, szóval megy a felvétel.

Kicsit >> rosszul van balanszolva itt a tapsa.

Nézzük meg még egyszer. >> Ah most jó, most már középen van.

Szervusz Nándi. >> Szia Benzsi.

Igen, >> múltati adásban nem jelentkeztünk így be, úgyhogy még egyszer szvusándi.

Szia Benzsi. >> És akkor >> igen, hogyha valaki az előző adást hallotta, akkor így nem fogja tudni, hogy kik vagyunk, de nem is kell igazából >> az elolvassa majd a weboldalon, hogy kik vagyunk, és ugyanúgy nem fog rájönni többre, mint amit egyébként is, ha belőle, mert nem az a lényeg, hogy mi kik vagyunk, hanem hogy mit mondunk.

Vannak híreink. >> Hát van néhány régebbi, igazából átnézhetjük gondolod? >> Kezdjük szerintem ott az elsővel.

Csak te nem látod, hogy melyik az első? >> Nem látom. >> Á, jó, igen, >> jó, jó lesz ő. >> Oké, >> jó.

Ja, majdnem a nem oké, mert ő pulton radtam rá a ké. [nevetés] Szóval mi ez itt?

Mit csinálnak a Kubitnak a frontendesei?

Na, [nevetés] szóval nem tudok benne slideolni, mert akkor [nevetés] bejön valami oldalsáv.

Na, a pang után az a Doommal is megtanult játszani laborató laboratóriumi miniagy.

Szól így a cikk, a kupitnek a cikke. >> Nekem gyanús, hogy egyébként már beszéltünk erről, mert elég érdekes maga a lehet >> a Doomról.

Meg ugye egyébként erről a kutatásról is, már 2022-ben mutatták be a Disrain nevű >> és mi azóta már régen pod már régóta van >> már igen már >> emlékszel emlékszel, hogy >> mennyi minden elhalt, míg mi podcastoztunk? >> Volt volt megértünk kettő megértünk kettő önkormati választást >> megéltünk egy covidot is, neek a bejelentését és >> a Google stádiát túléltük. stadionak a bejelentését majd a halálát is. [nevetés] Szóval >> igen, tehát hogy 2022-st azért viszonylag régen volt, és mi még [nevetés] előtte is még mi mindig bírjuk. >> Igen.

És ők kitalálták, hogy akkor hát teljes, tehát tényleg neurális hálót építek, nem?

Azt a digitális izét, azt a ezt az AI >> de hogy hogy építék, hogy ők például veszik a azt a neurális hálót, amit már digitálisan felépet, és akkor visszacsinálják, vagy mi? >> Revers engineer igaz már rengine engineertek, nem?

Hát ugye rendes emberi agysejtekkel dolgoznak és >> hát gyakorlatilag ott hagyják, hogy a az neurális háró az ugye ki építse saját magát régebben.

Ugye ezek a neuronok, ezek ugyanúgy csatlakoznak, mint ugye az emberi agyban.

Nem, tehát nem gondolkodik meg semmi ilyesmi.

Néhány neuronról van szó igazából pár neuron kapcsolatról.

Ö és valószínűleg még butább is, mint egyébként egy gyík, meg még lehet, hogy még a sőt biztos, hogy jobb benne, hogy sokkal butább.

És 22-ben hát a gyakorlatilag azzal tanították meg, vagy azzal nem azzal kerültek be a hírekb, hogy a pongot kezdte el tanítani.

A pong azért nagyon egyszerű, egyszerű maga a játék, másrészt meg nagyon jól meg lehet csinálni, hogy kontrasztos legyen a kép.

Ugye egy feketefehér lényeg aki külalatlakott volna, javrabalra tud mozogni és akkor a pötty pedig ide odaad.

Igen, >> csak aki nem tudja visszajütni az >> vesz.

És akkor gyakorlatilag ugye meg tudták oldani azt, hogy akkor a két neurális háló az ugye egymás ellen játsz egymás egymás ellen játsz.

Tehát hogy ennyi, mert gyakorlatilag ennyi dolga volt, hogy kövesse a a kis labdának a mozgását és akapóni. >> Hát gyakorlatilag ennyi.

És akkor felfele vagy lefele mozgassa ugye a téglalapot.

Na és akkor most viszont >> már Doomot is lehet rajta futtatni, >> mármint hogy tud domos tud játszani. >> Tud tud játszani.

Igen. >> Mert nem nem ő futta.

Ő futatja, >> ami nem az, vagy ő, vagy nem tudom.

Tehát nem az a ez a laboratóriumű agy, >> hanem akkor ezek szerint >> és miért tud Doom játszani? >> Kellett egy kis trükk hozzá, mert ugye szemod nincsen.

Azt még azt még nem csinált. >> Hát de a pongod akkor látta. >> Igen, egyébként >> van valami interface, ah beérkezik az információ.

Tehát ugye van egy van egy van egy képi feldolgozó egység, egy kamera, és ugye az elektromos hullámokra átalakítja ugye a bejövő képet.

Aztán >> az adunk is így működik.

Igen, csak sokkal több információval.

És a hát gyakorlatilag ezt vették alapul, kellett azért egy kicsit még alakítani ugye magán a rendszeren.

Kellett hozzá azért még jó sokat fejleszteni.

Nyilván azért egy egy fekete-fehér pong versus egy színes Doom azért nem ugyanaz. >> Ühüm. >> Nem egy nem egy súlycsoport.

És ha igen, 200 most jelenleg 200000 élő laborban tenyésztett agysejt játssza a Doomot.

Ugye cikkben írják, ilyen 61 és 99 milliárd az emberi agyban lévő agyssejteknek a száma.

Tehát jóval jóval jóval de egyszerre van ennyi.

Várjál most, hogy van-e itt most 200000 élő laborban tenyzer acit játszik.

Vagy ez összedolgozik? >> Összedolgozik.

Ez a lényege az egésznek, hogy hálózatban tehát ugyanúgy, mint egy egy agynál >> egymást segítve >> ó aha >> tudjanak dolgozni, >> mert így gondolkoztam azon, hogyha most annyi acsét játszik nyilván azért, hogy tanítsák, de hát az nem nem tehát nem nem úgy működik ez a dolog, mint amikor a szoftvereket fortatod, hogy akkor sokat próbálkozik, és akkor na merthogy akkor ott a tudásmegosztás működik ugye a technikai részről.

Tehát az, hogy hogy sok párhuzamosan sok szell tanul, és akkor ugye a tapasztalatokat idézessen most megszák.

De itt a neuron, tehát hogy az agysejtek azok nem tudnak betölteni egy fát, ami alapján. >> Igen.

Meg meg ugye nincs igazán, tehát 200000 az se oké, valamennyi memóriája van, de de nem olyan.

Az a az a kérdés igazából, hogy tud-e x-elni. >> Tud szavazati joga is lehetne. >> Kimondtad.

Jó, hát [nevetés] oké, >> adjunk szavazati jogot a CL1-nek szerintem nagyjából. >> Minek? >> Már ez a neve. >> Ja, cél.

Ó, CL1 aranyos. >> Ez bios számítógép egészen pontosan.

És hát igen, itt gyakorlatilag leírják ugye, hogy hogyan jutották el.

Amúgy meg is nézhetjük a videót.

Ha megosztod a képernyőt, akkor meg még jobban fogják látni majd. >> Ja, bocsánat.

Elmondják azt, hogy hogyan pongozott. >> Igen. [zene] >> Nyilván a >> kommentek, hogy tudjanak doomni.

Nyilvánvalóan az egy >> canite.

És akkor ugye különböző memória területek más-más funkcióját felelnek.

Ugye valamelyik a lövő lövésért felel, tehát mik látja, úgymond látja, hogy mikor kell lőni, hogyha ugye az ellenfél ugye az ellenfél és a cső ugye fegyvernek a csöve ugye pont úgy van.

A másik a mozgásért felel, a harmadik ugye a pályafeldolgozásért felel, tehát hogy merre mehet, merre haladhat.

Tehát hogy így összedolgoznak, és akkor ugye azok meg tudják >> ez magától alakult ki, vagy valamit tettek érte, hogy ez így alakuljon, hogy egyik ezért felel, másik azért. >> Az biztos, hogy fel vannak csoportosítva, tehát hogy a >> tehát van-e affinitásuk az aciteknek, hogy én most ezt akarom csinálni, én most nem azt akarom csinálni.

Tehát ezt szándékosan úgy csoportosít az emberi a chateknél is az van, hogy valamelyik ezt csinálja, valamik azt csinálja. >> Igen, de az olyan természetes úton alakul ki, meg ugye az embereknél eltérő, hogy ugye mekkora egy terület miért felel. >> Ühüm. >> Ilyen általánosan elmondható, hogy ugye mindenkinél ugyanott van, ugyanazzon a területen helyezkednek el, de ugye más-más méretű, más-más alakú.

Ö itt meg azért eléggé behatárolhatá meg azért behatárolható méretű is azért viszonylag 200000 sejt.

Úgyhogy igen, ez egy ez egy érdekes kísérlet meg egy érdekes irány lehet coosan kodozhat is majd.

Nem tudom egyébként, hogy ez mondjuk így a adatfeldolgozás szintjén vagy bármi egyébbre azt hogy lehet majd használni, de ezt majd ők majd biztos ki fogják találni. kutatás szinten amúgy fontos dolog lenne, mert akik mondjuk fogyatékossággal élnek vagy születnek, azoknak az implantátumoknak a gondolom én most csak így kyár kútfőből az implantátumoknak a fejlesztéséhez az, hogy egy esetleg majd mesterségesen létrehozott olyan idegi bigyókat tudjanak majd pótolni, >> amikkel mondjuk a személyek, akik születnek vagy valami baleset őket nem rendelkeznek azokhoz ez igen erős kutatás >> és ez még humánus is ahhoz képest amit még annak idején mondjuk a az oroszok vagy nem tudom a nácik csináltak a két vagyő kutyával >> aha ja igod hogy olyan természetes agyi implantátumot lehetne csinálni ami helyettesítana bizonyos funkciókat amik ugye hiányoznak vagy nem sérültek amúg ez egy ez egy jó elképzelés itt most elég elég sokat beszélnek a a a neuronaktivitásra, tehát az, hogy hogy itt látják meg monitorozták azt, hogy egyébként mit csinál, >> hogyan ad jelet, hogyan vesznek tőle, hogyan adnak irányába jelet, és ezt mondjuk meg tudja valahogy tanulni vagy tud hozzáadaptálódni a az a neuron hálózat.

Tehát az az agyi csoport agyi kis sejtur hálózat.

Igen. >> Ja, és egy érdekes egyébként érdekes projekt, meg érdekes irány, hogy ugye a szilikon alapú szilícium alapú szilikon alapú szilíicium alapú számítógépekből ugye elmenni ebbe a inkább biológiai irányú számítógépeknek az irányába. >> Nem biztos, nyilván nem konzumer használatra, tehát ez teljesen egyértelmű.

Ezt most figyeld, hogy 10 év múlva vagy 20 év múlva egy tök meghatároztó dolog lesz majd >> a bio nem tudom miben.

Tehát akkor, amikor mondjuk az egészségügyről beszélünk és akkor majd ott kell majd >> informatika a kérdés, mennyire lesz majd ez adaptálható technológia, tehát mennyire fogják elfogadni az emberek? >> Neurolink megcsinálták azt valamit, amit használnak vagy nem használnak.

Ezt a vonalat lehet tovább folytatni, nem?

És ez igen, csak ugye ez megint ez meg lehet, hogy egy fokkal még kényelmetlenebb az, hogy hogy emberi agysejtek.

Tehát hogy bár mondjuk, hogy a vérátömlesztést elfogadtuk, lehet, hogy amúgy az is ugyanúgy el fog terjedni és el lesz elfogadott lesz, nem tudom.

Megis ott is csak sejtek vannak.

Tehát ez nem ember attól hogy >> meg attól nem fogsz rosszul xálni, mert 200z a chatbe került még a fejedbe, mert volt korábban már ott. >> Igen. >> Jól van, nem akarok nem akarok shamingelni, de na.

Jaj, >> jó, jó esetben volt korábban, és nem csak annyit kaptál, 200000et. >> Ja.

Azt mondja, ha ne ha a neuronok egy adott mintázatban tüzelnek, a Dungá is tüzel. ha más mint azadban jobbra megy és tovább foglalta össze az egyik fejlesztő a CL egy működését a Borságépp egyelőre elég ügyetlen a játékban, de tanul többször találja el az ellenfelet csak véletlenül tenné ráadásul gyorsabban is utel odáig mint egy hagyományos számítógép biztos az egyik fejlesztője szerint a cél már képes felkutatni az ellenfeleket tud lőni ugrani és már az esetek többségében lelövik mindegyik esetből tanul nyilván nem úgy tanul mintogyha egy mesterséges intelligencia lenne, mert szerintem más a >> a >> nem tudom a mesterséges intelligencia is ugye eléggé a a neuron hálózatra épül épít nagyjából hasonló módon csak itt ugye maga a hardware mondhatjuk azt hogy a hardware meg a szoftver része az ami ami eltér egészségedre igaz bocsánatem >> úgyhogy nagyjából m nagyjából mondhatjuk azt hogy hasonló egyébként a működésel mert egyik a másikróligen >> láot Igen, igen. mond >> azt mondja, hogy ez nem csak a dumrunk szám erre a fontos lépésre, hanem az élő számítógép fejlődése miatt is.

Kettő és fél dimenziós doom, mert jóval nagyobb kihívást jelent, mint a kettődmenziós pong, ami azt jelenti, hogy a neuronokat használó gépek idővel még komplexebb feladatokat is képesek lesznek majd teljesíteni.

Például robotkarokat irányítani, vagy csökkenteni a mesterséges intelligencia hatalmas energiafogyasztását.

Mi van, hogyan majd az AI-t abba az irányba viszik, hogy nem AI lesz, hanem hanem mondjuk majd lesz bio AI?

Az >> és akkor az már mennyi amúgy az másféleképpen lesz mesterséges intelligencia.

Igen, mert az mesterségesen létrehozott agysejteken futó intelligencia lesz.

És akkor majd a majd ilyen [nevetés] kloroformos izé tartályokban, az adatt központokban majd ott fognak lebegni a kis mini aggyak, és majd az lesz majd a neuronus [nevetés] zölden megvilágítva.

Itt a legrosszabb izé skifi horror filmekben.

Nem feltétlen horror, mert ugye nem tudom a máx micsoda, de igazából mi van, ha igen, hogy majd robotok elkapják az embereket, és majd az annak az agyát használják majd fel arra, hogy ilyen modeleket fatáb, és közben azt hiszük, hogy mi futatjuk az AI-t és amúgy már rég és közben már rég az AI már meg a gép már kihasználja az agyunkat, és mi csak egy ilyen álomvilágban vagyunk benne, és azt hiszük, hogy kontroll >> és weboldalfejlesztésen gondolkozunk. [nevetés] Jaj, >> közben sokkal értékesebb…

Említett entitások

Témák

Szervezetek, cégek

  • BioAI

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ep.319. BioAI”

Miről szól ez az epizód: „Ep.319. BioAI”?

Az epizód a mesterséges intelligencia fejlődését, a biztonsági kockázatokat és a jelszavak fontosságát tárgyalja. Szó esik a laborban tenyésztett miniagyról, amely képes Doom-ot játszani, a szoftverfrissítésekben rejlő malware fenyegetésekről, valamint a múzeumok biztonsági… Az epizód a Random Generátor podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 20..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ep.319. BioAI”?

Fő témái: mesterséges intelligencia, biztonsági kockázatok, jelszavak.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ep.319. BioAI”?

Megjelenés: 2026. 03. 20.. Hossz: 1 óra 9 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/random-generator-podcast/ep-319-bioai-34a9206f

Több epizód a Random Generátor podcast-ből

  • Logbook: A technika folyamatos tutujgatása állandó

    A Random Generátor podcast új epizódjában a technikai beállításokat finomhangolták a készítők, különös tekintettel a hangminőségre. A végeredményt a hallgatóságra bízzák, hogy eld…

  • Ep.329. Kérjük, helyezze a terméket a csomagolófelületre

    Az adás a hazai boltláncok önkiszolgáló kasszákkal kapcsolatos tapasztalatait mutatja be. Szó esik a bevezetésről, a vásárlói elfogadásról, a visszaélések elleni védekezésről, és…

  • Ep.328. A minőség ára

    A Random Generátor podcast 328. adása a minőség fontosságát taglalja hallgatói visszajelzések alapján, felvetve az Apple szubjektív minőségfelfogását és a HVG jelentését selejteze…

  • Logbook: Az idők változnak

    Az epizód témája az idő múlása, melyet a "Random Generátor podcast" mutat be.

  • Ep.327. Életünk egy ötórás ablak

    Az AI már nem csak kommunikál, hanem vásárlási tranzakciókat is kezdeményez és adatbázisokat törölhet. Ez az epizód az AI-val való együttélés kockázatait és a gyorsuló technológia…

  • Ep.326. A beauty filteren túl

    A podcast ezen epizódja a digitális képszerkesztés valóságra gyakorolt hatásait vizsgálja. Megemlítik, hogy a túlzottan retusált fotók hogyan nehezíthetik meg egy eltűnt személy k…

  • Logbook: Macbook, a kóbormacska és a patkányok

    A Random Generátor podcast 'Logbook: Macbook, a kóbormacska és a patkányok' című epizódja egy rendhagyó naplót mutat be, amely Macbook, egy kóbormacska és patkányok történetét mes…

  • Ep.325. Most már a WC-zéshez is mobil kell 📱 🙈

    A digitális jövőben a mosdóhasználathoz is mobilalkalmazás és online fiók szükséges, ami adatgyűjtést és frissítési kényszert eredményez. Felvetődik a kérdés, hogy mi lesz a luxus…

  • Ep.324. Programoznod nem kell, de értened kell hozzá

    Ez az epizód a lottó valószínűségét és az AI-designnal kapcsolatos tévhiteket tárgyalja. Felveti a kérdést, hogy az AI vajon tényleg kreatív szabadságot hoz-e, vagy csupán eszköz…

  • Logbook: $~: apt-get dist-upgrade

    Ebben az epizódban a technológiai és közéleti frissítéseket beszélik meg.