Rick's Café Podcast

Rick’s Café Podcast 37: Időutazók, virtuális valóságok és Robert Pattinson tizenhétszer

· PT1H33M15S

Összefoglaló

A Rick's Café Podcast 37. adásában a műsorvezetők (Tomó és Balázs) a sci-fi zsánerét vitatják meg, különös tekintettel a korai és a 2000 után készült filmekre. A beszélgetés során említést tesznek a Star Warsról, a Hold (Moon) című filmről, a klónozásról és a Mickey 17 című…

Röviden

Műsor
Rick's Café Podcast
Megjelenés
2025. 04. 04.
Hossz
1 óra 33 perc
Témák
sci-fi filmek, űrkorszak, virtuális valóság, klónozás, zsáner elemzés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Üdvözlök mindenkit a Rix Café podcast 37. adásában.

Én még mindig itt vagyok, és ebben az adásban a skifikről fogunk beszélni.

Hasonló lesz ahhoz, amit tavaly vagy tavaly előtt csináltunk a horrorfilmekről Halloween alkalmából.

Ugye hozott mindenki kettő skifita, amit ajánl nektek nagy szeretettel, meg azonkon keresztül próbáljuk egy kicsit bemutatni ezt a zsánert.

A magunk módján nyilván tudjuk, hogyha be akarnánk mutatni, akkor 62 napig ülhetnénk itt, és lehet az is kevés lenne, de megpróbálom nektek átadni valamit.

És a végén pedig beszélünk a Migi 17-ről a aktualitása miatt.

Részben az adta ugye az apropóját a Skifis adásnak.

Mondhatnám ezt a frázist, hogy mi az ősélményetek vele?

Én kérdezem, aztán majd én is válaszolok majd a végén.

Hát én gyerekkoromban én azt hittem, hogy csak ilyen űrhajózós izé dolog lehet sifi.

Aztán rá kellett jönnöm, hogy nagyon nem.

Csak hát gyerek korábban az ember az ilyen Star Wars meg ilyenekkel kezdi az útját ebbe a műfajba, de aztán vannak elég elvetem dolgok is, ahogy úgy az évek során rájöttem.

Meg lehet keverni többféle műfajjal.

Teljesen kom ennyibal amúgy olyan, mint a horror.

Hát igazából bármit lehet nagyjából bármibel.

Csak most ez nagyon flexibilis szerintem a science fiction horror az a legjobb dolog a világban.

Hát nekem is így a az talán a Star Wars volt az a legelső, vagy az egyik legelső.

Most nehéz eg egyet kiemelni, de talán a Star Wars mondanám, amibe ha belegondolunk, inkább fantasztikus, mint tudományos.

Így visszagondolva meg majd ha nézzük itt a filmeket, amiket itt hoztunk az szerint az egy fantazi.

Hát igen, sok szif igazából az csak ilyen kamu tudománnyal megtolva.

Hát igen, csak a Star Wars inkább, tehát a Star Wars nem akarja nekünk elmagyarázni.

Most most vegyük a hat filmet, hogy mondjuk, hogy működik a lézerkart, hogy működik a hiberül sebebesség, hanem ez így van és létezik, és természetesnek van véve.

Inkább ugye az inkább ilyen filozófiai kérdéseket veszet, hogyha valamibe bele is ássa magát.

Ö, és akkor inkább a ezért is érdekes, hogy ezt emeljük ki mégis sokunk, mint skifi ős élmény, mert ettől függetlenül nyilván látványban meg meg esztétikájában azért a Szifiknek tök jól megyazott, annak ellenére, hogy nyilván voltak már előtte is.

Ö hát nem tudom még, ami egyébként nekem egy ilyen fiatalabb kori skifi élmény volt, de ami mondjuk már egy kicsit ilyen hardup skify volt, ami nem csak szimplán ilyen popcornozi, az a Dunken and Jonesnak a Hold című filmje.

Nyilván már nagyobb voltam akkor, de még annyira nem faltam a skifiket akkor még, mert azért még mégsem a panakorban voltam, és az jó.

Öt ugye a nyilván a klónozásnak a témáját feszegeti ez a film ami ugye a Star Warsban is benne van, csak egy kicsit más 17ben is benne lesz Mikey 17, hogy mondjuk egyezünk.

Hát a filmben azt mondták Micki.

Ja magyarok vagyunk magyar szában magyar szavak.

Mihaj 17 majd a Mikey Madison játszik a Micki 18-ban. majd akkor 17 miály király oké bocsánat hogy félbe beszakít csak fontos fontosnek kell beszélni igen font úgyhogy egyel egyébként nagyjából ennyi biztos, hogy tudnék még mondani párat ami nyilván még régebben láttam fiatalon skifiket nyilván mátrix is ilyen de talán azt még hamarabb is láttam amúg mint a a hold de a holdat tényleg azért emeltem ki mert az az kerüli azokat a tipikusan bevett látványelemeket, amik a CFICben visszatérnek, hanem egy tényleg kis költségvetés, kisebb költségvetésű, kevés szereplőket, kevés szereplővel bíró skifi, és mégis az is ebbe a műfajba sorolható.

Lesz itt egy nagyon kis költség skifunk majd a mai napon, ami mégis nagyon jó.

Majd kicsiből is lehet látjátok, lehet nagyot csinálni.

Na és hát figyelj, nekem amúgy ez a zsánerel szerintem leginkább közel a szívemhez, úgy mindközül.

Nem tudom, ezzel árultam el nagy titkot.

Fogalmam sincs, mi az ős élményem.

Szerintem ez úgy mindig volt, vagy nem tudom, valahogy úgy mindig a része volt az életemnek a a skifik olvasása is, meg így a nézése is.

Nyilván korán láttam én is a Star Wars-t.

Az a generáció vagyok, aki a előzményt trilógián nőtt fel.

Szóval azok akkor jöttek, hogy a hát ugye Tomi azt megértük, ahogy az az moziba jött.

Az más volt VHS kazettán megérkezett valahonnan.

Na hát ilyen voltak ilyen dolgok.

Ö szerintem a skifi kábé a tényleg ez ilyen legflexibilisebb műfaj, bármivel keverheted.

És szerintem pont ez a jó benne, és azt nagyon sok ilyen híres skifíró elmondta, hogy tulajdonképp ők mindig a jelenlő írnak, csak a jövőt meg az ilyen technikai fejlődést nagyon sokszor metaforáknak használják, és hogy egyébként a skifit egyfajta figyelmeztetésnek is szánják az emberiségnek.

Ezt ezt is nagyon sokan elmondták, hogy Ray Bradburry kb.

Szerintem az egyik legnagyobb létező skiffi író mondta, hogy a skifi nem jóslás, nem figyelmeztetés.

És valahogy én ezt ezt mindig szerettem mondni, hogy nagyon jól meg tudod ismerni belőle az embereket, meg azt a kort, ami bekészült az adott skifi, hogy mi foglalkoztatta őket, mitől féltek, mire kerestek megoldást.

És valahogy így nagyon elrugaszkodott műfaj, de szerintem mégis tök emberi, és ezekre az érzésekre jól reflektál.

És ezt mindig szerettem benne.

Meg hát nyilván a fantáziának kábé nincsen határa benne, és ez mindig közelebb állt hozzám, mint az ilyen rögrealisztikus dolgok.

És próbálják valahogy valami magyarázattal alátámasztani.

Talán ez az, ami a fantasytől így elválasztja, hogy csak izé varázsolunk, nem tudom mit vagyunk törpékelfek.

És az is érdekes, hogy ezt is mennyire a történelmük meghatározta.

Tehát, hogy ha nézzük azt, hogy ott a világháborúk után azért a skifi inkább a szórakoztatást hozta nekünk. akóván a horrorok aztán azes években, ékes években jöttek ezek a mitom én a verne adaptációk, ezek is inkább ilyen családi könnyed filmek voltak, tehát hogy inkább az emberek itt kik akartak kapcsolni, hogyha egy skifek ültek neki.

És a 60-as években jött az megint, hogy hogy meg főleg aztán a 70-es években, hogy egy kicsit komolyabb hangvételt tegyünk ezekhez a skifikhez.

Ö és nyilván a közelmútról meg már hát a közelmúltban már tényleg minden van saját bőrünkön tapasztaljuk.

És mekkornak megvolt az a maga ilyen kis top témája.

Őt tartják az egyik első ilyen nagy írónak.

Meg WST ugye nagyjából a korai klasszikusokból a legtöbb ilyen film az vagy Berny vagy W feldolgozás volt.

De már akkor is inkább ilyen társadalmi kommentárokat írtak, és ilyen ilyen gondolkodtak így a technikáról.

Hát Verne is próbálta megmagyarázni.

Például a van az utazás a Holdba, a könyve a az egy ilyen nagyon hosszú ilyen technikai bla bla bla meg rizsa van benne, hogy azt ő ott a 800-as évek vége fel elképzelte, hogy majd hogy fogunk egy rakétával oda fölmenni és kábé az egész könyv arról szól, hogy leírja az ilyen kis részleteket, szerintem hozzá.

Plusz az emberek ottan pár beszédet folytatnak benne.

És hát utána ugye ahogy Baláz is mondta, ez az 50-es éveg volt szerint az aranykor igazából a Asimovval, Heinennel, Clarkkal, Dickel akkor volt egy ilyen nagy robbanás. azt a világháború hozta magával, mert egyrészt a világháborúok azt a szorongásainkat próbálták szerintem földolgozni, meg hát a technika technikai fejlődés, holdzelles satöbbi, az elég népszerűvé tette ezt.

Meg a 70-es,80-as, 90-es években meg én itt azt láttam, hogy a meg azt tapasztalom, hogy ott meg már jöttek ezek a disztópiák, az AI, a robotika, egyre inkább szerepet kaptak ezek és ez abban a korban meg ugye inkább már ettől kezdtek el félni az emberek.

Ez is megint így visszatükröződik, hogy így jó, a holdat meg meghódítottuk, azzal nagyon nincs dolgunk, akkor most beszéljünk ilyen olyan veszélyekről, amiket mi állítunk elő magunknak.

A mai korban meg tényleg van minden, de szerintem jellemző kezd újra lenni, és ez a Mikibe is erősen benne van ez a poszhumán dolgok, meg a klímaszorongás és a klí meg én én az individualizmust is kiemelném, tehát például akár hogyha haldat lesz alapul vagyok egy csillagok között, tehát hogy az ilyen nagy skifi blockbusterek között is vannak, amik ezt a kérdést, amikor az egyénre szűkül, vagy a feledés ugye Tom Cruiszal, tehát hogy igen, amikor amikor az egyény van a központban, és az kifijez mind csak egy ilyen, de ez asszisztál lényegé, vagy ami felhívja a figyelmet arra, hogy a karakternek milyen drámája van.

De ez ugye nem csak a skipajában érhető tetten, csak itt is azért látszik egy ilyen irány, de biztos lehetne még sokkal több példát mondani.

Persze, de így evolválódott a skifi, ugye?

És mit adtak nekünk a romaiak?

Skifivel kapcsolatban sokszor felmerül ugye, hogy egy csomó technológiát így onnan merítettünk utólag, vagy segítették a technikai fejlődést.

Voltak ilyen önteljesítőslatok vajon?

De ez azt hittem, hogy a filmtechnikában, de hogy nem, hogy a filmtechnikában is, de amúgy a technikába például láttak valamit a filmekben az emberek is, azt mondták, ez jó, ezt meg kéne valósítanunk.

Hát voltak ilyenek, és szerintem ez tök érdekes, hogy a fantázia igazából hat a tudományra konkrétan évekkel később.

Hát a filmtechnikát nézzük, a CGI például egy ilyen ugye ott Lukas Hék azért az elmel elég sok mindent véghezüttek a Star Wars-ban, ami aztán amiből elég sok mindenki nőtt a későbbiekben.

Ha mondjuk viszont mondjuk mint történetmesél eszköz, vagy mint vagy mint ilyen fantaszmagúri, nyilván az is sok mindent így megjósolt, nem tudom.

Tehát akár az AI-jal kapcsolatban, vagy hát lehet lekövetni dolgokat, és már a Oszká is nyert az AI.

Ö de ugye ezt pont adás előtt beszéltük, hogy olyan toposzokat ragadnak meg ezek a fiz ezek a filmek, hogy hát most mennyire lehet ilyen találójóslatnak mondani.

Hát basszus, azt én nem szeretem, amikor azt mondják, hogy ez egy nagy jövől volt, meg ezt, hogy megjósoltam, mert van, hogy pont azokra az írókra, akikre ezt rá szokták húzni, rengeteg könyvet írtak. hogy ez pont az 50-es éveknek az ilyen klasszikusai, Dick Bradbury, Assimob és a kiírták magukból a rengeteg könyvet és novellát, és akkor mondjuk öt bejött, akkor úgy föl tudjuk emelni őket, hogy ah ezt nagyon megmondtad.

De amúgy van egy csomó másik baromság, ami meg hát úgy nem jött be.

Jó, megmarad ilyen retrofuturisztikus ilyen kis finomságnak, de én ezért én szerintem ezeket így én nem nem szoktam nagyon nekem olyan fura, hogy hát hogy megjósolta a jövőt.

Hát hát könyörgöm, most van mondjuk a robotika témája. tegyük föl a most vagy két fére kimenetele lehet vagy leigáznak minket vagy miből használjuk tehát hogy és nyilván miről izgalmasabb megcsinálni az hogyha leigáz azt akartam mondani az é hogy nagyjából két dolog történhet nem vagy átveszi vagy nem igen ja úgyhogy ez szerintem nagyon könnyű skifíróként prófétává válnod hogyha egyszer beletalálsz de mindenképpen szerintem érdekes kísérletek meg nem szerem inkább a jelenről szólnak ezek meg a akkor akkor embernek a érzés világáról.

Például a ha már Bradberry a Marsbry krónikák szerintem kábé az egyik legszebb könyv, amit valaha írtak.

Ki ki vegyük megmutogassuk, hogy lássák majd a végy.

Kulúremberek vagyunk, érint a kezünk könyvet.

Szóval szerintem az kábé az egyik legszebb könyv, amit valaha írtak.

Nem teljesen összefüggő kis novella füzéje az egész.

Nem sok köze van a science részhez.

A fictionhhez se igazán. inkább tényleg ilyen emberi az elején voltak ilyen ilyen kamutechnikai leírások meg mit tudom én ott azért kicsit küzködtem veleigen még ott a könyv elején de aztán beindultak a dolgok és inkább a karakterekre fókuszáltam abszolút szép az egész és ez is inkább szól az emberről így a Marson játszódik de az emberek itteni földi problémáiról szó ugyanúggy szóval én amúgy ezért is szeretem jobban őszintén az ilyen klasszikusabb skifit mint a hard skifit megért Értem, ha valakinek ugye ez a fétise, hogy hú ez ilyen tudományos, olyan tudományos.

Tudom amúgy pisztálni azokat az embereket, akik ennyire hosszan is tudományosan ilyen dolgokat, de vagy ezeket az emberközelib dolgok nekem az tetszett.

Esetleg még valami hozzáfűznivalótok?

Megemlítsük a német expresszionizmust azért tehát nincsen, nem lehet olyan adással, nem említjük meg.

Tehát azért nem lehet nem megemlíteni a Metropolis című filmet Fritól 1927-ben, ami azért a skifek egy világ egyik legjobb.

Igen, ha valamire lehet azt mondani, hogy jós volt, és nem is feltétlenül az üzenetével, de legalábbis esztétikájával és amilyen hatással bírt, aztán akár George Lucasra, akkor az már ez a film.

Tehát, hogy nyilván nem megjósolta konkrétan a jövőket, de a a skifiknek meg ugye a filmkészítésre azért elég durván meghatározta a későbbiekben, hogy milyen plánokat meg milyen háttereket használnak egy grandíző skifi megmutatásában.

Úgyhogy csak azért, hogy legyen itt is egy m 100 éves lesz és amúgy szerintem még mindig totál jól néz ki.

Ez egy dolog, hogy így elmondjuk, hogy milyen jól néz ki mai szemmelő a 2001, de a Metropolis is.

És szerintem van egy kis hasonlóság a mai Miki 17-tel is ennek a filmnek így a a maga hurra optimizmusával, de erről majd akkor beszélünk.

Nagyon érdekel titeket most a végére.

Én meg felvázatta az alapállást a Dr.

Akkor ugye mindenki hozott két filmet.

Ez itt a szabály a mai ülésen.

Egy 2000 előtt itt és egy 2000 utánit.

Ez volt a szabályunk, ha minden igaz a horrorosnál is.

És hát most miért változtassunk azért jól bevett fantasztikus bejáratott dolgokon.

Ezekről most egy kicsit beszélünk nektek.

Hát alá ajánlójelleggel talán picit beszélünk róluk.

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Tomó
  • Balázs

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Rick’s Café Podcast 37: Időutazók, virtuális valóságok és Robert Pattinson tizenhétszer”

Miről szól ez az epizód: „Rick’s Café Podcast 37: Időutazók, virtuális valóságok és Robert Pattinson tizenhétszer”?

A Rick's Café Podcast 37. adásában a műsorvezetők (Tomó és Balázs) a sci-fi zsánerét vitatják meg, különös tekintettel a korai és a 2000 után készült filmekre. A beszélgetés során említést tesznek a Star Warsról, a Hold (Moon) című filmről, a klónozásról és a Mickey 17 című… Az epizód a Rick's Café Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 04..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Rick’s Café Podcast 37: Időutazók, virtuális valóságok és Robert Pattinson tizenhétszer”?

Fő témái: sci-fi filmek, űrkorszak, virtuális valóság, klónozás, zsáner elemzés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Rick’s Café Podcast 37: Időutazók, virtuális valóságok és Robert Pattinson tizenhétszer”?

Megjelenés: 2025. 04. 04.. Hossz: 1 óra 33 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/rick-s-cafe-podcast/rick-s-cafe-podcast-37-idoutazok-virtualis-valosagok-es-robert-pattinson-tizenhe-efd7ba0f

Több epizód a Rick's Café Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból