Saját Tőke Podcast

Saját Tőke | 2 milliárdból 25 milliárdos céget venni: a privát tőke kezdetei

· PT38M14S

Összefoglaló

A Saját Tőke Podcast az 1980-as évek végén indult, a KKR 2 milliárd dolláros befektetésével kezdődött privát tőke iparág születését és fejlődését mutatja be. Az LBO-modell, a junk bond piac és a hozamok elemzése mellett kitér a magántőke európai lehetőségeire és magyarországi…

Röviden

Műsor
Saját Tőke Podcast
Megjelenés
2026. 05. 26.
Hossz
38 perc
Szereplők, említett nevek
Orbán Krisztián
Témák
privát tőke, lbo-modell, junk bond piac, magántőke
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Miért magasabb a privát tőke hozama, mint a tőzsdei vállatoké? 00:30 A priváttőke-iparág születése.
  2. — Magántőke, privát tőke és saját tőke 05:00 Az LBO-modell 08:07 A junk bond piac, Michael Milken és az X-alakú asztal 14:
  3. — A piaci ár nem egyenlő az értékkel 18:24 A tulajdonosi szempontok érvényesítése, az LBO fegyelmező ereje 24:05 A privát
  4. — Családi cégek, generációváltás és privát tőke 29:20 Az Oriens klasszikus priváttőke-befektetése, a Profirent 35:59 A pri

Ebben az epizódban

Mi a franctól van jobb hozama a privát tőkének, mint a tőzsdének, ugye?

A pénzügyelmélet azt tanítja, hogy aztán a tőzsde, az aztán minden információt integrál.

Ráadásul ott ilyen szuperszofisztikált befektetők vannak.

Minden, és akkor ott van, hogy ami ár ott van, az mindig a reális ár.

Ez a Saját Tőke podcast, a professzionális tulajdonlás csatornája.

Szeretnék egy olyan témával nyitni, amin gondolkoztam.

Normál esetben szerintem ez az átlag embernek nem mond semmit, viszont hogyha mélyebbre megyünk a befektetések világába, akkor Warren Buffett biztos, de Kohlberg, Kravis és Roberts nem mond semmit.

Szerinted miért van ez, és miért érdekes, miért fontos számunkra?

Hát ugye szerintem azért nem mond semmit, mert még ez az egész privát tőke világa ez nem igazán jutott el Közép-Kelet-Európában úgy a mindennapokba.

Egyébként igazából a legnagyobb piacokon is csak egy olyan 15 éve a mindennapok diskurzusának része.

Tehát azóta van az, hogy mondjuk, hogyha kinyitod az üzleti sajtót, ott egy fontos dolog.

Úgyhogy egész egyszerűen ez egy időzítési dolog.

De azt is látni kell, hogy közben azzal, hogy a privát tőke ennyire gigantikusra nőtt a világban, ezzel együtt az olyanok, az olyan fontos játékosok benne, minta KKR, vagy ahogy az angolok hívják, vagy amerikaiak, KKR.

Nekem közelebb áll a szívemhez a KKR kifejezés, igen.

De hogy nem, igazad van, hívjuk KKR-nek, tehát hogy a KKR, ugye velük kezdődik a privát tőke hivatalos történelme, és ezért olyan nagy szó ez.

Készült könyv, készült film, Barbarians at the Gate címmel.

Szerintem ezek azért, hogyha valaki látta, akkor ezt izgalmasnak találja.

Mindenféleképpen egy olyan történet, ahol látszólag lehetetlenképpen, egy óriás behemótot meg tudott vásárolni.

Egy olyan behemótot, aki a dohánnyal, illetve a Camel cigarettával és az Oreo cookie-val egyszerre foglalkozott.

Így van, így van, Oreo sütivel.

Csak azért, mert Magyarországon...

Ja, persze, és máris fordítottál.

Tehát hogy ja, hát így van, tehát ez az RJR Nabisco, amit megvett annak idején a KKR.

Ez volt ugye, ők ezzel robbantak be a pénzügyi világba, de maga az egész privát tőke ezzel robbant be a pénzügyi világba.

Az egy 25 milliárd dolláros tranzakció volt, amibe ők 2 milliárd dollárt tettek be.

Ez annyira abszurd tőkeáttétel, Igen annyira abszurd tőkeáttétel volt, hogy nem is voltak hajlandóak komolyan venni őket.

És végül azt hiszem, hogy volt valami menedzsment kivásárlási kísérlet is ugyanakkor, és ők azt legyőzték.

Mégpedig azért, mert az igazgatóság azt mondta, hogy mi jobban megbízunk az ő finanszírozásukban, hogy azt a 2 milliárdos saját tőke bázisra rátett 23 milliárd hitelbe jobban hittek, mint abba a pénzbe, amit a menedzsment összeszedett.

Tehát, hogy ezt a 25 milliárdot úgy rántották fel, hogy egy kicsit túlságosan nagy volt ez a céghez képest.

És azt hiszem, hogy 15 év alatt tudtak csak kilépni teljesen belőle, és, egy nullás plusz 1%-os hozama.

Nem nekik, hanem a befektetőknek.

Úgyhogy így nem volt annyira sikersztori, de az, hogy ezt meglépték, meg tudták oldani.

Gyakorlatilag azt szokták mondani, hogy ezzel lett nagykorú ez az egész privát tőke iparág, hogy egy ilyen amerikai és világszinten jelentős céget sikerült megvenni ezzel a technikával.

És szerintem érdemes erről két szót mondani, erről az LBO-nak nevezett leverage buy out-nak nevezett technikáról, ugyanis az egész privát tőke logikának ez a kulcseleme.

Megint érdemes szerintem elmondanunk, hogy van a magántőke.

Az, amit azért hoztunk létre, mert NER-esek vagyunk, és ki akartuk lopni az állami pénzt.

Van a privát tőke, amelyik egy ilyen privát tőke struktúrán belül egy pénzügyi logikát alkalmaz, és van a saját tőke az, amelyik egy privát tőke struktúrán belül egy tulajdonosi logikát alkalmaz.

De ugye ez az egész azzal kezdődött, ahogy mondtuk, hogy a KKR megvette az RJR Nabisco-t, és ezt ezzel az LBO struktúrával csinálták.

Na most az LBO struktúrának az a lényege, hogy kevés tőkét teszek be, kevés saját pénzt teszek bele, és nagyon sok hitelt.

Ez rizikónak tűnik, nem is kicsinek.

Mert azért normál esetben a bank azt mondaná erre, hogy kösz, de nem.

Milyen asset-ek vannak itt, amire szeretnél felvenni hitelt?

Cash flow-ra nem igazán volt jellemző ez az ötlet.

És erről van is egy beszélgetés a Financial Times-ban, talán múlt héten volt itt az alapítókkal, akik azt mondták, hogy ez az egész ügylet ez erről szólt.

Arról szólt, hogy korábban csak eszköz alapú hitelezés volt, és ezzel sikerült ebben a léptékben cash flow, azaz készpénzáram alapú hitelezést megvalósítani.

Hogy egy kicsit érthetőbb legyen.

Adok egy cégnek hitelt, mint bank.

Azt akarom, hogy legyen valami fedezet mögötte.

Hogyha abból indulok ki, hogy bármikor csődbe mehet, akkor azt akarom, hogy legyen mögötte eszköz, mert hogyha csődbe megy a cég, akkor...

Eladom, és ott az eszköz, az enyém, és kész is.

Az alternatíva az az, hogy azt mondom, hogy nem fog csődbe menni, hanem a készpénzből amit megtermel, vissza fogja fizetni.

De hát ugye ez kockázatosabb, mert el kell hinnem, hogy nem fog csődbe menni.

Ahhoz, hogy ilyen hitelt adjon a bank, ehhez a banknak is jobban kell értenie a szakmájához.

Ugye marha egyszerű, hátradőlök, azt mondom, ott van az az eszköz, majd azt megszerzem.

Ehhez képest el kell kezdeni megérteni azt, hogy mit csinál az a cég.

Ez nem egy tradicionális hozzáállás.

Nem egy tradicionális, és nagyon érdekes, hogy Amerikában is, ugye ez a deal mikor volt? 1989 '88 '89.

Tehát hogy 40 évvel ezelőtt, 40 évvel ezelőtt ez egy forradalmi újítás volt, hogy ilyen szinten a készpénz áram alapon adják a hitelt, mert a bankok nagy része nem így akarta.

Na most, hogyha, hogyha megnézzük Közép-Kelet-Európát, itt is azért a hitelek nagy része az egy eszközalapú hitelezés, és akkor vannak bankok, akik kicsit nyitottabbak arra, hogy ilyen készpénz áram vagy cash flow alapú hitelezést adjanak.

És vannak olyanok, akik ezzel kapcsolatban egészen szofisztikáltak, és kifejezetten csak így a készpénz alapján, amit a várható készpénztermelő képessége alapján adjanak hitelt, de azért, azért nem hemzsegnek az ilyen bankok Közép-Kelet-Európában ma sem.

Tehát a köztudatban ez nincs benne, hogy egy ilyen jellegű hitelt fel lehet venni.

A bankok sem hemzsegnek, ahogy mondtad, hogy szeretnének így hitelezni.

Nem önállóan a bankoktól, habár elmondása szerint Kravis az egész világban az összes bankot felkereste, hogy meglegyen a hitel.

Viszont volt egy úgynevezett junk bond jellegű.

A 25-ből kb. 5 milliárd erről szólt.

Ez egy másik könnyebbség, ami Amerikában már létezett.

Igen, igen, és valószínűleg ez nem jött volna enélkül létre.

Ugye a junk bond az igazából az a kötvény, ami a vállalat minden más visszafizetési kötelezettsége mögé van sorolva.

Még mindig a részvény elé, de minden más kölcsön vagy hitel mögé van sorolva.

Ez ilyen klasszikusan semmi fedezet nincs mögötte, csak és kizárólag a jövőbeli készpénzáram.

Na most ez az a rész, amit 40 évvel ezelőtt bankok nem lettek volna hajlandóak megfinanszírozni, és nem is voltak.

Illetve léteztek junk bondok úgy, hogy már a meglévő bondok junk kategóriába sorolták vissza magukat, és akkor ezt így nevezték.

És ugye a junk az azt jelenti, hogy szemét.

Tehát ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ezek a szemétkötvények, nem véletlenül hívták így.

És ugye az történt, hogy volt ez egy, ez egy kicsit külön történet a KKR-től, de a KKR felemelkedéséhez nagy szükség volt rá.

Az történt, hogy egy amerikai nem nagyon ismert befektetési bank, amit úgy hívtak, hogy Drexel Lambert, ők elkezdték promótálni ezeket a junk bondokat, ezeket a szemétkötvényeket.

Ugyanis nagyon jól egy elemzésből indultak ki, ami kimutatta azt, hogy valójában aránytalanul drágák ezek a kötvények, és hogyha valaki ezt olcsóbban veszi meg, még akkor is jól jár.

És hogyha olcsóbban lehet őket kibocsátani, ha nem kell annyit fizetnie a kibocsátónak, akkor nagyobb az esélye annak, hogy ki fogja tudni fizetni.

És ebből a meglátásból indultak.

És emögött van egy ilyen nagyon híres figura Amerikában, úgy hívják, hogy Michael Milken, aki aztán annak rendje és módja szerint töltött is 6 évet börtönben.

Utána nagyon sokat adakozott a megfelelő ügyeknek.

És utána megkapta, utána megkapta az elnöki kegyelmet.

És nagyon érdekes, mert Michael Milkent mindmáig ebben a pénzügyi világban nagyon tisztelik.

A Milken Institute-nak van egy éves konferenciája Bel-Air-ben amelyik mindmáig összegyűjti elsősorban a privát tőkével foglalkozókat.

Ugyanis a privát tőke születéséhez elengedhetetlen volt a junk bond piac, ugyanis ők, a junk bondok biztosították azt az utolsó lépést, amit hogyha sikerült megszerezni, akkor ilyen kicsi tőkével talán nem annyira kicsivel, mint ez az ominózus eset itt a Nabisco kapcsán, de hogy nagyon kicsi tőkével meg lehetett cégeket venni, mert hozzá lehetett tenni a végén még azt az utolsó szintet, ami hiányzott a finanszírozásból.

Na most a junk bond piacot felfuttatta Michael Milken és a Drexel Lambert.

A likviditást biztosította ennek a piacnak.

Ők rengeteg kibocsátás, rengeteg kereslet.

Azért, hogy a történet teljes legyen, ezeknek a...

Ezeknek a kötvényeknek a vevői alapvetően az amerikai takarékszövetkezetek voltak.

Ez az úgynevezett Savings and Loan, Loans Institutions.

Hát 1989 augusztusában megindult a Savings and Loans Crisis, ami amiatt volt, hogy hát egy kicsit túltöltötték magukat ezekből a kockázatos kötvényekből.

Sokszor előfordult már a történelemben.

Volt már néha ilyen, volt néha ilyen.

Gyakorlatilag Michael Milkenék megtalálták azokat a vevőket, akik elég szofisztikálatlanok voltak ahhoz, hogy túltöltsék magukat ebből.

Aztán amikor jött az elkerülhetetlen bezuhanás, akkor zuhant fel ez a takarékszövetkezeti szektor is, ami aztán az amerikai történelem addigi legnagyobb bankmentő csomagjához vezetett.

Magyarul végső soron az adófizetők fizették azt, hogy Michael Milkenék ilyet ipari mennyiségben bocsátottak.

És Milken nem is ezért ment...

Teljesen más, hihetetlen dolog, amikor egy kicsit visszaélt a helyzetével.

Igen igen igen de egyébként nekem volt egy ismerősöm, aki dolgozott Milkennel, és azt mesélte, hogy nyilvánvalóan, tehát az ürge egy kicsit ufó.

Tehát hogy hogy ilyen nagyon- Exoszférában élt?

Igen, igen, egy nagyon extrém attitűdje volt, meg extrém képességei voltak.

Hogy volt egy ilyen X alakú asztala, és így az X belső részében négy monitor egymás mellett bal oldalon és jobb oldalon is, és ott ültek az asszisztensei, és ő ült az X-nek a közepében.

Ott ült az X közepében de ugyanakkor a fejében volt az összes nagy ügyfelének a portfóliója, és csak ült ott az X közepében, és adta ki az utasításokat a nyolc asszisztensnek, hogy mit adjanak el és mit vegyenek.

Tehát biztos, hogy tudott valamit, az is biztos...

Tehát azért ez hozzátartozik a sztorihoz.

Légy szíves nyugtass meg, hogy ez egy bevált módszer.

Nekem is egy X-et kellene valahogy...

Azt gondolom, én azt gondolom, hogy a, az X-hez vezető attitűd és az, hogy végül hat évet ült, ez, ez azért összeköthető.

Tehát amikor, amikor elhiszed magadról, hogy X alakú asztal kell, az, az az első lépés, az az első lépés.

So-- sokszor szoktam, ööö, ezt idézni Arisztotelésztől, hogy minden hanyatlást megelőzi az arrogancia.

Valószínűleg mikor már az X-szel foglalkozott, akkor már ebbe belelépett, és onnan már a hanyatlás következett.

Tehát ez egy, ez egy rendkívül jó sztori.

És, és az van, hogy ez biztosította azt, hogy legyenek nagyon bevállalós hitelezők.

Ezek voltak a junk bondoknak a megvásárlói.

Ez lehetővé tette azt, hogy a KKR meg tudja venni ezt a céget, ami aztán kiderült, hogy nem lett egy jó tranzakció, de azt jelezte az egész világnak hogy megszületett egy újfajta vevő.

És azért, azért arról viszont nagyon jó nagyon jó kimutatások vannak, hogy, hogy behozott valamit ez a vevő, és valami miatt azért hihetetlen hozamokat tudtak termelni a privát tőke, hát első harminc évében mindenképpen.

Egyébként mindmáig, mindmáig hihetetlen hozamok vannak ebben.

Vannak kimutatások, csak bedobnék egy pár számot, ha megengeded.

Tehát az USA-ban mondjuk az S&P 500, az mondjuk- Az a tőzsdeindex.

Az az öt év alatt éves szinten tíz százalék, tíz egész harmincnégyet, tíz év alatt éves szinten 12,24-et hozott.

Ez az elmúlt öt év és az elmúlt tíz év, ugye?

Ehhez képest, mondjuk egy private equity pont ott az USA-ban, tehát hogy szembeállítsuk a kettőt öt év alatt, vagy öt éves hozamaz 16,4, illetve a 10 éves 14,67, ami azt jelenti, hogy azért kenterbe vágtak.

Igen, igen, és ezek nem a legjobb évei a privát tőkének.

Tehát hogy a, a privát tőke legjobb évei azok kilencvenes évek és a 2000-es évek.

Mert akkor azok a piacok kialakulóban voltak.

Akkor még a célpontok közül a zsíros falatokra lehetett menni.

Ott annyira, tehát abban az időszakban szerintem nagyon egyértelmű az, hogy a privát tőke egy olyan funkciót lát el, amire az üzleti életnek nagyon egyértelműen szüksége van.

Tehát hogy koncepcionálisan úgy lehet, hogy mi a franctól van jobb hozama a privát tőkének, mint a tőzsdének, ugye?

A, a pénzügyelmélet azt tanítja, hogy aztán a tőzsde az aztán minden információt integrál, ráadásul ott ilyen szuper szofisztikált befektetők vannak.

Minden, és akkor ott van, hogyha ami ár ott van, az mindig a, reális ár.

Ugye Warren Buffett is ezt mutatja, hogy mégse.

Hogy egyszerűen azt mondja, hogy jó, hát te…

Említett entitások

Témák

  • privát tőke
  • lbo-modell
  • junk bond piac
  • magántőke

Személyek

Szervezetek, cégek

  • KKR

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Saját Tőke | 2 milliárdból 25 milliárdos céget venni: a privát tőke kezdetei”

Miről szól ez az epizód: „Saját Tőke | 2 milliárdból 25 milliárdos céget venni: a privát tőke kezdetei”?

A Saját Tőke Podcast az 1980-as évek végén indult, a KKR 2 milliárd dolláros befektetésével kezdődött privát tőke iparág születését és fejlődését mutatja be. Az LBO-modell, a junk bond piac és a hozamok elemzése mellett kitér a magántőke európai lehetőségeire és magyarországi… Az epizód a Saját Tőke Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Saját Tőke | 2 milliárdból 25 milliárdos céget venni: a privát tőke kezdetei”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Orbán Krisztián.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Saját Tőke | 2 milliárdból 25 milliárdos céget venni: a privát tőke kezdetei”?

Fő témái: privát tőke, lbo-modell, junk bond piac, magántőke.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Saját Tőke | 2 milliárdból 25 milliárdos céget venni: a privát tőke kezdetei”?

Megjelenés: 2026. 05. 26.. Hossz: 38 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/sajat-toke-podcast/sajat-toke-2-milliardbol-25-milliardos-ceget-venni-a-privat-toke-kezdetei-99319989

Több epizód a Saját Tőke Podcast-ből