Saját Tőke Podcast

Saját Tőke | Egy privát tőkés soha nem fektetne Elon Musk cégeibe

· PT40M28S

Összefoglaló

A Saját Tőke podcast vendégei, Nagy Tamás és Orbán Krisztián a kockázati tőke és a magántőke közötti különbségeket, valamint az Elon Musk-féle SpaceX IPO körüli anomáliákat vitatják meg. Kiemelik, hogy a SpaceX értékelése (1770 milliárd dollár) irreálisan magas a bevételeihez…

Röviden

Műsor
Saját Tőke Podcast
Megjelenés
2026. 06. 09.
Hossz
40 perc
Szereplők, említett nevek
Nagy Tamás, Orbán Krisztián, Elon Musk
Témák
kockázati tőke, magántőke, ipo, spacex
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — A Dotcom-lufi csúcsa 00:34 SpaceX IPO, a valaha volt legnagyobb tőzsdei bevezetés 04:43 Az a kérdés, hogy a befektetők h
  2. — Kockázati tőke, privát tőke és saját tőke 14:13 Miért működik jobban a kockázati tőke Amerikában, mint Európában? 19:22
  3. — Egy magyar szoftvercég sikertörténete - mit csinál máshogy egy saját- és egy kockázati tőkés? 30:13 Hallgatói kérdések T

Ebben az epizódban

Arra gondoltam magamban, hogy értem én, hogy itt vagyunk 300-an, és én ülök körülbelül a közepén az egésznek, és hogy nagyon kínos az egész, és hogy ő valami tiszteletreméltó ember, de én meg nem vagyok teljesen hülye.

Felálltam és elhagytam a termet.

És azt éreztem, hogy a világ megbolondult.

Nem fordítottam le arra, hogy itt jön a dotcom crash, csak azt éreztem, hogy a világ teljesen hülye.

Ez itt a Saját Tőke, a professzionális tulajdonlás podcastje.

Dobjunk be egy témát, ami szerintem nagyon sokat, sok embert foglalkoztat.

SpaceX: IPO részvényeket bocsátanak ki Elon Musknak a cége.

Mondok egy pár statisztikát, egy pár számot, mert ugye Elon Musk egyáltalán nem konvencionális. 555.555.555 részvényt bocsát ki, 135 dollár/részvény.

Ez egy ilyen 75 milliárd dollárnak megfelelő összeg, ami már rendkívüli egyébként.

A probléma az az, hogy ez csak 5%-a az egész cégének az értékének, ami azt feltételezi, hogy 1770 milliárd dollárt kellene, hogy érjen a cége.

Ezt nem tudom, hogy mennyire elfogadható, de csak hogy kontextusba helyezzük ez Magyarország GDP-jének a 6,5-szerese.

Hát figyi, én amit tőled hallottam, még itt, mikor beszélgettünk, hogy ez ráadásul a bevétel 93-szorosa? 93,6-szorosa, így van.

És mínuszos cég természetesen.

Az NVIDIA-nak van ilyen értékelése.

Igen, igen, az viszont rengeteg készpénzt termel.

Azt hiszem, utolsó negyedévben talán 23 milliárd dollárt.

Figyu szerintem nagyon érdekes a jelenség, ugye?

Mi itt nem befektetési tanácsot próbálunk adni.

Ebben az esetben meg aztán különösen.

De neked felajánlották az IPO-t?

Tehát ennek a cégnek, ez a cég nyilvánvalóan a konvencionális számítási módok alapján ennek a töredékét sem éri.

Gyakorlatilag az a sztori, hogy hatalmas lesz a piac, minden AI, minden. 29 ezer milliárd dollárt fog érni.

Na, hát akkor az úgy nagyon jó, akkor már ezt is tudjuk.

Valaki valami Excel táblában kiszámolta, és ha Excel táblában van, akkor biztos igaz.

És, és hogy az a helyzet, hogy, hogy senki nem tudja ezt megindokolni.

Abban kell hinni, hogy majd valahogy odaér.

És ugye van erre azért precedens.

Az Amazon az 20 éven át nem volt készpénz pozitív.

Húsz éven át nem volt képes pozitív készpénz mennyiséget termelni.

Ennek ellenére hittek a befektetők benne.

És nézzük meg, mostanra tényleg önti magából a pénzt.

Ahhoz kellett Jeff Bezos, aki minden évben helytállt, és elmagyarázta befektetőknek, hogy nem kell, hogy pozitív legyen.

És itt szerintem kimondtad a lényeget.

Ezek a történetek, itt a SpaceX is nem a SpaceX-be való befektetésről szólnak, hanem arról szólnak, hogy én hiszek Elon Musknak.

Ugye gondolkodjunk rajta tehát, hogy, hogy, hogy nem, senki nem tudja ezt normálisan levezetni.

Ilyen erővel mondhattak volna 50 ezer milliárdot.

Esetleg ötezer milliárdot, attól függően, hogy éppen mire van szükség.

Ez számtanilag már akkora, hogy az átlagember nem fogja fel.

Átlagember nem fogja fel, de egyébként ugyanígy.

Hát most azt mondom, hogy annyi lesz.

Hát most vagy annyi lesz, vagy nem lesz, ugye?

Úgyhogy az a lényege ezeknek a sztoriknak, hogy valakibe a hitedet teszed.

Ahogyan annak idején Jeff Bezosba tetted, most pedig Elon Muskba teszed.

Marha érdekes szerintem ennek az egész logikája, hogy az emberek elveszítik a hitüket ebben a későmodernitásban.

Elveszítik a hitüket az intézményekben, és helyette emberekben keresik a hitet.

És, és hát ilyen figurákban találják meg, mint Elon Musk.

Úgyhogy úgyhogy ez istenigazából ennek valamifajta, valamifajta megjelenése.

Van egy, egy elég jó kontraszt, mikor azt mondod, hogy emberben bízunk.

Én ugye, mikor a 2000-es években brokerként a Wall Streeten ugyanígy intézményeknek próbáltam eladni IPO-kat secondary-ket tehát ugyanúgy részvényeket bocsátottunk ki.

Volt egy olyan mad scientist karakter, akinek volt egy termék koncepciója, ami egy napelem volt, ami rendkívül hajlékony volt és könnyű, és ezt a repülőgép szárnyaira is akár lehetett függeszteni.

Vele mentem el különféle kockázati tőkékhez, portfólió menedzserekhez, és mondtuk el én a portfólió, bocsánat a prospektus részét, ő pedig azt, hogy mi áll a cégben.

Hát a cégben sok minden nem állt.

Tehát az a 6-9 ember mögötte, a koncepció, nulla bevétel, de sikerült.

Sikerült azt az összeget felrántani.

Tehát ez az 5-7 millió dollár, körülbelül itt állt meg, és hát nem 135 dollár volt per részvény, hanem mondjuk öt.

Ennek ellenére ez, ez ketyegett.

Három, négy éven keresztül hittek az emberek a koncepcióba, de ugye akkor a, napelem volt a sztori, és és az embernek, ennek az embernek ekkora volt a hitelessége, hogy ennyit tudott felrántani, többet nem.

És itt azért kontrasztban van.

Emlékszem, én annak idején hallgattam fúúú, mi volt a neve?

Talán Vertical Net volt a neve.

A 2000-es évek legelején, vagy a kilencvenes évek végén, a dotcom láz idején egy ilyen nagyon befutott cég volt, amelynek a vezérigazgatója jött el hozzánk a suliba Amerikában, és mesélt arról, több milliárd dollárra értékelt cég volt.

Mesélt arról, kérdeztük, hogy ő... hogy ugye a rezüméje alapján nem igazán illeszkedett annak a cégnek az élére.

És ő azt magyarázta nekünk, hogy istenigazából az ő feladata az, hogy fenntartsa a befektetők hitét a cégben.

És az ő édesanyja színész volt, az édesapja producer volt.

És ő nagyon hitelesen adta el azt, hogy miért érdemes hinni benne.

És, és akkor úgy az, az úgy hirtelen az úgy klikkelt, hogy annak a cégnek igen, volt valami terméke is, és valamit csináltak.

Nyilván egyébként ők még nem is csináltak hülyeségeket, a töredékét nem érte hagyományos számítás alapján az a cég annak, amiért értékelték.

Azért, de az volt a lényeg, hogy ez az ürge el tudta adni a hitet.

És ezt látjuk Elon Musknál, és szerintem érdemes azért megjegyezni, hogy, hogy azért ez egy legitim befektetési stratégia is tud lenni, és istenigazából, istenigazából meg is érkezünk egy kicsit a kockázati tőkéhez.

Hát mint említettem, tehát nem magánszemélyeknek próbáltuk ezt sem eladni, hanem, hanem hedge fundoknak, tehát kockázati tőke olyan befektetőknek, akik szétszórták ezt a pénzt.

Tehát volt egy nagy tőkealapuk, és kerestek minimum kilenc darabot, és akkor hátha bejön.

Hát és, és azt hiszem, hogy ez, ez akkor behozunk egy új fogalmat a kockázati tőke.

Mert ugye beszéltünk már magántőkéről magántőkealapokról.

Talán emlékszik mindenki, ők a tolvajok.

Ők elsősorban pénzügyi befektetők, vállalatokat vesznek, pénzügyi befektetőként működnek.

Van a saját tőke az, aki alapvetően tulajdonosi felfogásban vezeti a céget.

És akkor most behozunk egy negyediket.

Ugye a kockázati tőkés az, aki azt az időszakot próbálja megfinanszírozni a cégnél, amikor annak még nincsen üzleti modellje, amikor annak még nincsen elég készpénze arra, hogy a saját növekedését megfelelően finanszírozza.

Sokszor semennyi készpénzt nem termelnek ezek a cégek.

Na most könnyű elképzelni, hogy egy kockázati tőkésnek nagyon máshogy kell dolgoznia, mint mondjuk egy privát tőkésnek, vagy egy saját tőkésnek.

Ez egy, ez egy ugyan, ugyan valami ok miatt a hazai szaksajtóban szeretik ezt a két dolgot összemosni, de hát a kettőnek semmi köze egymáshoz.

Máshogy viszonyulnak a befektetéshez, máshogy viszonyulnak a befektetésben dolgozó emberekhez.

Így van. volt tulajdonosokhoz, vagy éppen aktuális résztulajdonosokhoz.

Teljesen más, más dolgokat követelnek tőlük.

Én úgy szoktam, amikor megpróbálom elmagyarázni azt szoktam hangsúlyozni, hogy ugye a kockázati tőkés az abban a fázisban finanszírozza meg a céget, amikor az még nem képes elég készpénzt termelni, vagy akár valamennyit is.

És ehhez viszont az kell, hogy az a cég folyamatosan fenn tudja tartani a hitet abban, hogy lesz belőle majd valamikor olyan méretű és képességű cég, ami indokolja ezt az értékelést.

Na most ez gyakorlatilag Elon Musk még mindig ebben a fázisban van, és Jeff Bezos is ebben a fázisban volt.

Tehát hogy ez egy nagyon legitim fázisa egy vállalat kialakulásának.

És a kockázati tőkés azok a...

A kockázati tőkés igazából embereket keres.

Ugye te is azt mondtad, hogy Elon Musk meg a Mad scientist.

Az a kérdés, hogy elhiszem-e azt, hogy az ember ebben a fázisban végig tudja vinni ezt a céget, és ez legalább annyira a másokban való hit fenntartásáról szól, mint vállalatépítésről.

Ezért mondják a kockázati tőkések azt, hogy ők, ők elsősorban nem termékbe, egyáltalán nem ötletbe, hanem emberbe fektetnek.

Ugye önállóan az, hogy egy emberre bízod a jövőjét.

Tehát itt nem a cash flow számítás a domináns, hogy azt ki tudod számolni, hogy hova és beépítesz egy olyan menedzsmentet, ami ugye igazából elemei cserélhetők és megbízhatóság van, hanem itt egy olyan jövőt, ami egy koncepció, egy vízió.

És utána annak kell nekimenni, és azt pedig durván nyomod előre, hogy csinálják, és, és a hitet, azt támogatod bennük addig, amíg el nem fogy.

És ugye, ugye ez a bonyolult dolog, vagy hát a...

Én azt gondolom, hogy ez a specialitása a kockázati tőkének.

Ugye a kockázati tőke olyan őrületes kockázattal dolgozik, hogy nem tud mást csinálni, mint nagyon széles portfóliót építeni.

Ő se tudja az elején, hogy melyik fog bejönni a befektetései közül, ezért aztán két dolgot csinál.

Egyrészt sok, nagyon sok vállalatot vásárol, és abban reménykedik, hogy majd az egyik valóban beteljesíti ezt az ígéretet.

A másik, hogy mindenfajta ilyen speciális jogokat tárgyal ki magának, tehát ők, ők nem csak simán részvényt vesznek.

Háttérkondíciók, amiket nem is tudnak.

Így van, és azt gondolom, hogy nagyon sok alapító meg, meg vállalkozó nem is egészen érti azt, hogy mit ír alá néha.

Ők annak örülnek, hogy megkapták a pénzt és mehetnek tovább.

A saját álmuk nem ott halt meg.

És a Social Network című filmre emlékszel?

Ott ugye így szívatták meg azt a társát, azt a brazil fiút.

Mark Zuckerbergnek azt a társát.

Azért ebből nagyon sokat lehet tanulni, de azt kell, hogy mondjam, hogy az én tapasztalatom az az, hogy amikor egy ember a saját álmát próbálja fenntartani, és kap egy, egy ilyen lehetőséget, hogy nagyon kicsi százaléka volt egyébként is, és mehet tovább, bármit képes aláírni.

Hisz ő az, akiben hisz mindenki, és ő saját magában 100%.

Igen, és valószínűleg nehezen tudna mástól pénzt szerezni erre.

Tehát Magyarországon, mi itt a teendő?

Nem, nem, nem, de még egyébként, egyébként Európában is ez egy óriási probléma, és egyébként nekem ami egy ilyen, egy ilyen problémám általában a kockázati tőke logikával, az az, hogy értem, hogy ez miért működik Szilícium-völgyben.

Szilícium-völgyben ez működik, mert gyakorlatilag van egy gigantikus piac.

Ha egyetlen egy céged is bejön, akkor az egész Amerikát le tudja tarolni.

És aki Amerikát kontrollálja, különösen fogyasztói meg szoftverhez kapcsolódó piacokba, az a világ nagy részét tudja kontrollálni utána.

Tehát ha egy cégem bejön abból a harmincból, amibe belefektetek, akkor utána a hozama kompenzálni fogja az előző két fundnak a veszteségét.

Tehát van egy hatalmas felső határ, nagyon magasan van.

Ezzel szemben, ha ezt Európában csinálom, kiválasztok mondjuk valakit, aki Németországban jó esélye van, hogy egy piacon meghatározó legyen.

Jó, de hát ez egy 80 milliós piac.

Az, hogy valaki Németországban meghatározó egy piacon, abból nem következik, hogy Franciaországban is az lesz.

Arról nem is beszélve, hogy utána mihez kezd Olaszországgal.

Tehát hogy ugyan látszólag van egy európai piac, de a valóságban nem nagyon látjuk azokat a történeteket, amikor jön egy európai startup és letarolja az európai piacot.

Ezzel szemben Amerikában ez egy nagyon-nagyon sokszor megismételt sztori.

Úgyhogy, Sőt, szerintem azok, akik tényleg képesek erre, azok nem itt próbálkoznak, hanem egyből odamennek, hisz tudják, hogy ott van lehetőségük azt a tőkét megszerezni, hogy tényleg valami nagyot domborítsanak.

És nagyon sokat is írnak erről, hogy az európai ilyen típusú tehetség megy át Amerikába.

Szerintem nagyon sok az indokolatlan panaszkodás ezzel kapcsolatban.

Én nem hiszem, hogy ez mindenfajta szabályozási probléma lenne elsősorban.

Egész egyszerűen ez egy rettenet, Európa egy rettentően fragmentált piac.

Senki nem fogja tudni azt biztosítani, hogy elkezdek valamit Magyarországon, és akkor utána, miután én kiismertem a magyar piacot, akkor aztán én már marha egyszerűen fogom tudni a portugál piacot mondjuk kezelni.

Nem, hát más kultúra, más nyelv, más szokások.

Egy csomó dolog, ami ezt nagyon-nagyon nehézzé teszi.

Más személyes kapcsolati hálók, mindenfajta kapcsolat nélkül.

Mert egy pici piacra építesz, ugye az nem azt jelenti, az összes piacot meg tudod.

Viszont hogyha már eleve egy óriás piacra lősz és ott már helytálltál, a kicsi piac lehet, hogy igazodik, vagy kis változtatásokkal azokat is, meg fogod tudni fogni.

Emiatt aztán az van, hogy az amerikai kockázati tőkének van egy fantasztikus hozam története, hát az európainak meg nincs.

De megint csak ez nem azért van, mert az európai kockázati tőkebefektetők nem olyan ügyesek, nem olyan okosak.

Hanem egészen egyszerűen azért, mert ez egy nagyon fragmentált piac, ahol ez a típusú rendkívüli kompenzáció ez nem nagyon működik.

Úgyhogy ez azért aztán, azért aztán az európai kockázati…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Saját Tőke | Egy privát tőkés soha nem fektetne Elon Musk cégeibe”

Miről szól ez az epizód: „Saját Tőke | Egy privát tőkés soha nem fektetne Elon Musk cégeibe”?

A Saját Tőke podcast vendégei, Nagy Tamás és Orbán Krisztián a kockázati tőke és a magántőke közötti különbségeket, valamint az Elon Musk-féle SpaceX IPO körüli anomáliákat vitatják meg. Kiemelik, hogy a SpaceX értékelése (1770 milliárd dollár) irreálisan magas a bevételeihez… Az epizód a Saját Tőke Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Saját Tőke | Egy privát tőkés soha nem fektetne Elon Musk cégeibe”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Nagy Tamás, Orbán Krisztián, Elon Musk.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Saját Tőke | Egy privát tőkés soha nem fektetne Elon Musk cégeibe”?

Fő témái: kockázati tőke, magántőke, ipo, spacex.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Saját Tőke | Egy privát tőkés soha nem fektetne Elon Musk cégeibe”?

Megjelenés: 2026. 06. 09.. Hossz: 40 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/sajat-toke-podcast/sajat-toke-egy-privat-tokes-soha-nem-fektetne-elon-musk-cegeibe-01281596

Több epizód a Saját Tőke Podcast-ből