Sapientia Podcast - Csíkszeredai Kar

Kánon és kanonizáció

· PT48M39S

Összefoglaló

Ez az epizód az irodalmi kánonról és kanonizációról szól. Kitér a kánon alakítására, a befolyásoló intézményekre, és a kánon változására a különböző korokban. Az epizódban Dr. Pap Levente, Dr. Tapodi Zsuzsa és Dr. Mihály Vilma-Irén beszélgetnek.

Ebben az epizódban

Aki az irodalom közvetítésével foglakozik, akarva vagy sem, a kánon alakítójává válik.

Az antikvitásból, a közel-keleti kultúrákból származó fogalomkör elsősorban a vallási és világi törvények megőrzéséhez kapcsolódik, tágabban a kultúra közvetítéséhez.

Az iskolák, könyvtárak, folyóiratok, egyetemek, könyvkiadás mind a befolyásoló intézmények közé tartoznak.

Az irodalmi kánon alakításának mintája a bibliai szövegek kanonizációja.

Jan Assmann figyelmeztet: a kánon szelektál, alaptörekvése nem csak a szöveggondozás (megőrzés és értelmezés), hanem az elvetés, rostálás, tehát a cenzúra is.

Különböző korokban különböző szempontok szerint alakították a kánont, melynek jellege szorosan összefügg az adott korszak hatalmi viszonyaival.

Az egyes olvasók is kialakíthatják a kedvenc művek egyéni listáját.

A mindenkori irodalom is párbeszédbe kezd az előző korok alkotásaival, ezzel mintegy élővé teszi a hagyományt, megerősíti egy-egy nagy klasszikus kánonbeli pozícióját.

Az a mű, amit nem olvasnak/olvasnak újra, a kánon perifériájára szorul, vagy kihull a kulturális emlékezetből.

Egy olyan irodalmi alkotás viszont, amiből képzőművészek vagy zeneszerzők ihletődnek, esetleg színpadra állítják, aminek témáját és hangulatát filmadaptációk visznik tovább, az biztosan betölti ezt a kanonikus modell-szerepet.

Napjainkban a korábban populáris regiszterbe sorolt műfajok (például a krimi, fantasy) kanonizálódásának lehetünk tanúi.

Pap Levente, egyetemi docens; Dr.

Tapodi Zsuzsa, egyetemi professzor; Dr.

Mihály Vilma-Irén, egyetemi adjunktus.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Több epizód a Sapientia Podcast - Csíkszeredai Kar-ből