StúDió Veszprém

Hiteles információk a fake news korában - lassan százmillió oldalon az Arcanum

· PT2M2S

Összefoglaló

Biszák Sándor, az Arcanum Adatbázis Kiadó Kft. alapítója a digitális tartalomszolgáltatásról és az Arcanum létrejöttéről mesél. A több évtizedes múltra visszatekintő cég könyvek, térképek és folyóiratok digitalizálásával foglalkozik, létrehozva egy olyan adatbázist, amely segíti…

Röviden

Műsor
StúDió Veszprém
Megjelenés
2025. 11. 14.
Hossz
2 perc
Szereplők, említett nevek
Dióssy László, Wéber László
Témák
digitalizálás, adatbázis, fake news, tartalomszolgáltatás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

ö szöveget [zene] állítunk elő, aminek azt gondolom, és hát látjuk a gyakorlatban, nagyon jó a a felismerési aránya [zene] 98-99%-osnak mondhatjuk, mert a célunk az a végén, hogy [zene] minden szót megtaláljunk az adatbázsba.

Keresések nagyon nagy része, 80-90%-a, ahogy te is említetted, a nagypapa nevére, a déd nagypapa [zene] nevére vonatkozik.

És akkor tehát, hogyha most [zene] nyilván egy Kis László nevű nagypapával nagyobb bajunk van, mert nagyon nehéz beazonosítani, és hát ez még ma is azért nagy problémát okoz.

De hát nyilván lehet szűkíteni, hogy melyik megyében, melyik városban, [zene] milyen szakmában dolgozik, tehát a teljes szövegben meg kell tudnunk és megtaláljuk [zene] a nevét.

Így aztán felbukkan a nagypapa az NB3-as eredményekben a tabellán, felbukkan a vadászok között.

A vadászok például nagyon lelkes rajongó.

Nimród Nimród is itt Nród is szerepel, mint vadászok >> természetesen.

És és nagyon sok tehát éppen említeni akartam, hogy a vadászok nagyon lelkesek és [zene] és a Szlovákiában megjelenő két nyelv ugyancsak Nródnak hívják, de az egyik oldalán szlovák, a másik [zene] oldalán magyar, és csak árverésekkel lehet hozzáférni másfél millió Ftért.

És akkor elhozták, akkor azt mondták és Ánor enélkül az adatb semmit [zene] nem ér.

Hát ha nincs benne a Némród, ami szlovák és magyar nyelvű, kétnyelvű folirat, hát tehát tehát ugyanígy a a vadászok, a bridsezők, a bridge, a sakkozók, a sakságok, a modellező repülők, a modellező újságokat.

Hát van egy kör tulajdonképpen, akik már lelkesen hozzák el nekünk azokat a [zene] egyébként nagyon-nagyon nehezen beszerezhető folyatokat.

És természetesen az is működik, és nagyon szeretik [zene] sokan, hogy hogy nagyon gyorsan, könnyen rá lehet keresni egy adott születésnapra, hogy azon a [zene] napon milyen újságok jelentek meg, és milyen újságokból tudunk kinyomtatni a nagypapának, hogy mi történt a a születésnapján a világ. >> Stúdió [zene] Veszprém podcast.

Megkerülhetetlen emberek és történetek Diosi Lászlóval és Véber Lászlóval.

Mi tényleg a valóságról [zene] beszélgetünk. >> Ha most nincs időd végignézni vagy meghallgatni [zene] az epizódot, akkor iratkozz fel csatornánkra, és gyere vissza bármikor, amikor neked alkalmas.

Így nem maradsz le semmiről. >> Kedves nézőink és hallgatóink, mai vendégünk Biszak Sándor, az Árkánum Adatbázis Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója. alapítója, akit szeretettel üdvözlünk a műsorunkban.

Csak egy apró javítás, hogy alapítója.

Alapítója éppen a napokban történt meg a átadása a a cégvezetésnek, úgyhogy most már az ügyvezetéstől megszabadultan maradjunk az alapítónál. >> És valóban úgy gondolom, hogy most egy hihetetlenül izgalmas és érdekes beszélgetésre kerül sor. hiszen ti évtizedek óta különböző kulturális tartalmaknak könyveknek térképeknek folyóiratoknak a a digitalizációjával foglalkoztok, és és egy olyan adatbázist hoztatok létre, amely amely nagyon sokat segíthet azoknak, akik szeretnének felidézni régebben megtörtént eseményeket.

Majd mesélek arról én is, hogy milyen élményeim vannak és voltak ezzel kapcsolatban.

De most kezdjük a KH-nál, hogy valamikor ugye a 80-as években egy BT-vel is, CD romokkal kezdtétek ezt a munkát, és most pedig talán Európa egyik legjelentősebb és meghatározó digitalizációjával foglalkozó hát tartalomszolgáltatók vagytok.

Ez azért egy nagyon szép karrier. >> Igen.

Tehát ez egy most visszanézem már egy 35-40 éves, kimondani is sok útról van szó.

Én 83-ban vegyészként végeztem az LT-n és a Richter gyógyszergyár akkori nevén Kőbány gyógyszerárúgyár könyvtárában egy fantasztikus világ tárult elém.

Akkor már én tárcsás telefonon hívtam a Palo Altó Kaliforniában található hatalmas nagy adatbázisokat a Chemical Abstracttől kezdve a orvosi és gyógyszerészeti adatbázisokig bezárólag.

És ott szerettem én ebbe bele, és hát döbbenetes volt nekem akkor, hogyha magyar adottokat akartunk keresni, akkor is Amerikába kellett mennünk.

És a legelső még a gyógyszergyárral együtt egy magyar szabadalmi adatbá is volt flopi lemezen, amit hát havonta felhasználótól kivittünk.

Aztán a CD rom forradalmasította a dolgokat, a Bibliát adtuk ki, a verstárat, a pallaszlexikont.

Tehát ez egy fantasztikus fejlődés volt két szempontból.

És az egyik, hogy a technológia elkezdett fejlődni, és vele együtt fejlődhettünk mi is, és hát a rendszer is megváltozott. azért nyilván ennek is már szerepe volt, hogy 89-ben alapítottuk meg a döbbenetes utólag visszanézni a szabadalmi hivatallal.

Tehát furcsa egy betéti társaság volt, amikor a szabadalmi hivatal egy asztalt hozott, én meg 5000 Ft-ot, és akkor megalapítottuk a BT-t, >> és akkor nagyon sok több 100 CD-t adtunk ki a szabadalmi a védjegytől kezdve hát Mixált Jókai összesig.

És akkor valamikor a 2000-es évek elején eljutottunk odáig, hogy kiderült, hogy az internet megjelenésével, bár mi nagyon sokáig a DVD-ben, a Blu-rayben hittünk, aztán eljött az idő, amikor az internet mindent átzakított, és így a felhasználóknak láttuk és látjuk azóta is, hogy minden kell, tehát minden a fő tevékenységünk ekkora folyatokra összpontosult.

És hát itt a legnevesebb, leghíresebb napi heti lapok a vasárnatúság, a pesti napló, a népszabadság a magyar nemzet mellett, hát a bőriparosok lapja épp a napokban, az órások lapja és a kőművesek lapja 1912-ből.

Tehát ki gondolná, hogy a kőműveseknek havonta rendszeresen megjelenő hát részben, szakmai részben pedig egyen társaságja, a kőművesek céhe vagy társasága lapját jelentettük meg.

Ma már havonta több mint két millió oldalt dolgozunk fel.

Nagyjából a nagy részén a magyar lapoknak túl vagyunk, ezért aztán most már a környező országok lapjait Románia, Cseszlovákia, Jugoszlávia, most így mondom, mert a a kommunista időszakból származó anyagokat digitalizálunk.

És hát ebben valóban azt merem mondani, hogy Európában piacvezetők vagyunk.

Egyrészt ezzel, hogy nagyon nagy tömegbe digitalizálunk, néhány országban van hasonló, vagy kicsit nagyobb Angliában, Hollandiában, de adatmennyiségben is felvesszük a versenyt.

De hát abban, hogy nálunk most már lassan 15 nyelven a türkménytől kezdve azerin keresztül a román és a bolgár nyelvet, és hát persze időként kínai és koreai nyelvek is felbukkannak különböző dokumentumaikba.

A ti adatbázisotokban biztosan sokat lehet olvasni a Kokom listáról is, de én úgy gyanítom, hogy amikor ti elindultatok, akkor a technológia az nem igazán volt még hozzáférhető.

Ezt hogy oldottátok meg? >> Hát igen, ez egy érdekes, amit mondasz, mert biztos, hogy 35 éve nem ejtettem ki ezt a szót, hogy Kokomlista.

Akkor nem is nagyon pontosan tudtuk, hogy mi a Kokomlista, mert ugye áttört 8687-ben.

Én úgy rémlik nekem, hogy akkor a PC-k azért akkor az IBM PC azért bejöhetett, hogy most listás volt és csempéztük és én B-ben vettem a, hogy mondják a Mária Hilfel Strassin az első AT számítógépet, hogy az most a Kokomista kikerülése volt.

Ezt őszintén szólva nem tudom, tehát így utólag sem tudom.

Tehát ilyen fajta korlátokban mi nem ütköztünk ott.

Talán a nagy gépek, a VAX és az egyéb IBM nagy gépekkel volt a a lehetett a baj.

Bár én az egyetemen IBM gépen írtam a szakdolgozatomat a személy empirikus kvantumkémiai számításokról.

Mndo módszerrel jelentsen ez bármit.

Tehát így ilyen értelemben nem érzéket.

Csak akkora volt a lemaradásunk, hogyha valami átcsurgott, az már nekünk nagy felfedezés volt, és akkor utána áttört a rendszer, ugye 91-ben kettő-ben kiadtuk az első CD-t, és akkor tulajdonképpen nem éreztünk ilyen korlátozást. >> Ugorjunk akkor elegáns mozdulattal 30 évet, vagy mennyit.

És mondjuk el a mi nézőinknek, hallgatóinknak hogyha szeretnék a nagypapának a összekészíteni születésnapra egy kedves kis ajándékot azokból a cikkekből, amelyeket ő megyei fővadászként és MB3-as labdarúgóként élt meg.

Ez csak a mi családunkban van.

Azért mondom. >> Igen, érzékelem.

Akkor a akkor az arkánumra hogyan lehet számítani?

És milyen módszer alkalmas arra, hogy teszem föl a költői kérdést, hogy eljussunk idáig? >> Így van.

Tehát nagyon fontos az, hogy hogy igyekszünk mindent digitalizálni, tehát a az országos napilapokat a ha már az MB3-at említetted, akkor a nemzeti sport természetesen és a képes sport és a a háború másik világháború előtti sporthírlap.

Tehát mindent igyekszünk egyrészt tehát az országos szinten, aztán természetesen megyei szinten, tehát az összes megyei napilapot összegyűjtöttük a megyei és városi újságokat.

Tehát sőt most vol van egy lassan egy éve folyó akciónk, vagy egy próbálkozásunk, hogy a községi lapokat is összegyűjtjük.

Tehát a a városi, kisvárosi vagy már községi önkormányzatoknak írtam is, hát 150-200 helyről érkezett válasz, hogy ez most kevés vagy sok, azt nem tudom megmondani, hogy hány helyen jelentetnek meg lapokat.

Mindenesetre gyékényestől Dunaharasztiig és és Váctól Berényig, Diós Berényig mindenféle újságokat összegyűjtöttünk.

A legeslees legfontosabb és mindenféle szakmákat, ahogy említettem, vagy egy vagy üzemilapokat, például a a MOM, vagy a Rába, most éppen nálunk járt a Rába vagon és gépgyárnak a 340 éves újságjait.

És a a feldolgozás során a legfontosabb ugye, hogy a képből szöveget állítunk elő.

Tehát úgynevezett teljes szövegű adatbázisunk van.

Tehát a a beszkennelt kép, a beszkennelt oldal ugye úgynevezett automatikus szövegfelismerő rendszerekkel, hát tudományos nevén ezt OCR-nek, optical karakter recognitionnek mondják.

Szöveget állítunk elő, aminek azt gondolom, és hát látjuk a gyakorlatban, nagyon jó a a felismerési aránya. 98-99%-osnak mondhatjuk, mert a célunk az a végén, hogy minden szót megtaláljunk az adatbázsba.

Keresések nagyon nagy része, 80-90%-a, ahogy te is említetted, a nagypapa nevére, a déd nagypapa nevére vonatkozik.

És akkor tehát, hogyha most nyilván egy Kis László nevű nagypapával nagyobb bajunk van, mert nagyon nehéz beazonosítani, és hát ez még ma is azért nagy problémát okoz.

De hát nyilván lehet szűkíteni, hogy melyik megyében, melyik városban, milyen szakmában dolgozik.

Tehát a teljes szövegben meg kell tudnunk és megtaláljuk a nevét.

Így aztán felbukkan a a nagypapa az NB3-as eredményekben a tabellán, felbukkan a vadászok között.

A vadászok például nagyon lelkes rajongó.

Nimród Nimród is itt Nród is szeppel, mint vadászok >> természetesen.

És és nagyon sok tát éppen említeni akartam, hogy a vadászok nagyon lelkesek és és a Szlovákiában megjelenő két nyelv ugyancsak Nimródnak hívják, de az egyik oldalán szlovák, a másik oldalán magyar, és csak árverésekel lehet hozzáférni másfél millió Ftért.

És akkor elhozták, akkor azt mondták, és Sárndor enélkül az adatb semmit nem ér.

Tehát ha nincs benne a Némród, ami szlovák és magyar nyelvű, két nyelvű folirat, hát tehát tehát ugyanígy a a vadászok, a bridsezők, a bridge, a sakkozók, a sakkóságok, a modellező repülők, a modellező újságokat.

Tehát van egy kör tulajdonképpen, akik már lelkesen hozzák el nekünk azokat a egyébként nagyon-nagyon nehezen beszerezhető foliratokat.

És természetesen az is működik, és nagyon szeretik sokan, hogy hogy nagyon gyorsan, könnyen rá lehet keresni egy adott születésnapra, hogy azon a napon milyen újságok jelentek meg, és milyen újságokból tudunk kinyomtatni a nagypapának, hogy mi történt a a születésnapján a világban.

Ühüm. >> Én szeretnék még egy élményemet, élményemről beszámolni.

Én a használom a My Heritage programot, amellyel egy fantasztikus családfát sikerült fölállítanom keresztlevelekkel fényképekkel mindenféle dokumentumokkal az 1800-as évek elejéig. >> Ühüm.

Csak azért nem korábbiak, mert a plébános, mert ugy ő volt a levéltár, a plébános már nem tudta elolvasni azokat a azokat a keresztleveleket, amelyeket akkor írtak.

De hát fantasztikus dolog volt.

Na most kipróbáltam az arkánumot, és még újabb és újabb adalékhoz jutottam hozzá olyasmiről, amiről sejtelmem nem volt. egyébként én szeretném, hogy mindenki élje át azt az élményt, aki kutakodik esetleg a felmenői után, hogy azok, hogy a déd nagypapaan jutott ki az Egyesült Államokba, mit csinált kin, jött vissza, és milyen munkát végzett azt követően.

Na, szóval nem akarok reggélni, csak ez egy ilyen családi élmény. >> Igen, de de pont ez az érdekes, hogy mi a az ötletet a Google Bookstól loptuk el, ugye?

Akkoriban, amikor 7000-es évek elején mi indultunk, akkor a gogu Brooks nagyon futott fel, és borzóan nagy szerencsénk van, hogy tulajdonképpen véletlenül nem a könyveket kezdtük el feldolgozni, hanem a folyatokat, mert ezek annyira személyesek, hogy mindenki megtalálja a a az őt érintő anyagokat, hogy had csatlakozok a My Heritage-re meg a Family Searchre, hát nagy örömünkre nálunk jártak a elmúlt hónapokban, és nagyon aktív együttműködést indítottunk a Family Search ugye a jutakbeli mormon >> mormonok >> mormonokal és a herit my heritage is ugye kicsit odatartozik és ők is most ők érdekes módon most kezdik el most látják ezt amit te szerintem nagyon jól megláttál és ezt tapasztaljuk mi is hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy a keresztlevelek is nagyon fontosak meg a családfák de úgynevezett storid sőt van egy olyan cég akivel kapcsolatban vagyunk az a cég neve hogy storid hát én azt mondanám hogy sztorizásüm hogy hogy ők azt mondják, hogy úgy tudjuk életre kerteni az őseinket, hogy az újságokban található híreket találjuk meg, mert a keresztlevélben egy keresztelés van, a házassági, egy házassági, de egy utazás vagy egy vagy egy kitüntetés, vagy egy vagy egy esemény a tűzoltók bálján az életre kelti a a az embereket.

És pont ez az, ami miatt összetalálkoztunk velük, mert nekik nincsenek kelet-európai adataik, ahogy mondtam.

Mi pedig nagyon-nagyon széleskörű merítéssel vagyunk most már egyre nagyobb merítésben így a kelet-európai adatokkal.

És ez a fajta sztorimesélés a a felmenőinkről, ez egyre egyre fontosabbá válik és egyre fontosabb a családtörténet számára.

Úgyhogy itt szerencsésen összetalálkoztunk a világgal is tulajdonképpen bizonyos szempontból.

Igen, amikor én az arkánumról gondolkodom, nem csak most, hanem…

Említett entitások

Témák

  • digitalizálás
  • adatbázis
  • fake news
  • tartalomszolgáltatás

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Arcanum Adatbázis Kiadó Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Hiteles információk a fake news korában - lassan százmillió oldalon az Arcanum”

Miről szól ez az epizód: „Hiteles információk a fake news korában - lassan százmillió oldalon az Arcanum”?

Biszák Sándor, az Arcanum Adatbázis Kiadó Kft. alapítója a digitális tartalomszolgáltatásról és az Arcanum létrejöttéről mesél. A több évtizedes múltra visszatekintő cég könyvek, térképek és folyóiratok digitalizálásával foglalkozik, létrehozva egy olyan adatbázist, amely segíti… Az epizód a StúDió Veszprém című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 14..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Hiteles információk a fake news korában - lassan százmillió oldalon az Arcanum”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Dióssy László, Wéber László.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Hiteles információk a fake news korában - lassan százmillió oldalon az Arcanum”?

Fő témái: digitalizálás, adatbázis, fake news, tartalomszolgáltatás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Hiteles információk a fake news korában - lassan százmillió oldalon az Arcanum”?

Megjelenés: 2025. 11. 14.. Hossz: 2 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/studio-veszprem/hiteles-informaciok-a-fake-news-koraban-lassan-szazmillio-oldalon-az-arcanum-757f21f9

Több epizód a StúDió Veszprém-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból