Szakács Árpád Podcast

A Szent László-alagút titka: a valódi izgalom ott kezdődik, ahol a képernyő véget ér

· PT5M53S

Összefoglaló

Fábián Tibor "A Szent László-alagút titka" című ifjúsági regénye egy mai, képernyőfüggő tizenéves fiú, Márkus nyári kalandjait mutatja be vidéki nagyszüleinél. A történet a digitális elszigeteltségből a valóság felfedezése felé fordul, ahogy Márkus egy régi krónika és egy…

Röviden

Műsor
Szakács Árpád Podcast
Megjelenés
2026. 06. 27.
Hossz
6 perc
Szereplők, említett nevek
Szakács Árpád
Témák
ifjúsági regény, digitális elszigeteltség, felfedezés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nem furcsa, hogy ma már természetesnek vesszük azt, ami néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy a gyerekeink szabadidejének jelentős része egy tenyérgyi képernyő mögött telik.

Ott vannak a barátaik, a játékaik, a szórakozásuk, a figyelmük.

Sokszor még akkor is, amikor látszólag velünk vannak.

Szülőként talán mindannyian feltettük már a kérdést, vajon mi az, amiről közben lemaradnak?

De vajon mi történik, ha egy nyári nagyszülői kalandnál elnémulnak az értesítések, és a kijelzők helyét valódi élmények veszik át?

Fábián Tibor a Szent László alagút titka című ifjúsági régészeti kalandregénye átlagos történetnek indul, amely pontosan úgy kezdődik, ahogyan sok mai gyerek számára kezdődnie kellene.

A 13 éves Márkus nem akar a nagyszüleihez menni.

A falut unalmasnak tartja, a régi barátai már elköltöztek.

A napok szürkének és kiszámíthatónak tűnnek.

A városi felpörgött élethez szokott fiú úgy érkezik szentesházára, mintha a fegyházi büntetését tölteni, és már előre számolja hazautazásig hátralévő napokat.

A nagyszülők szeretete, a lassúbb tempó, a csendes nyári délutánok mind kevésnek látszanak ahhoz, hogy felkeltsék az érdeklődését.

Ráadásul egy vihar miatt átmenetileg még áram sincs a faluban.

Tiszta horror és rettegés ez a helyzet. egy mai átlagos városi gyerek számára.

Aztán előkerül egy régi krónika, és ettől kezdve a történet egészen más irányt vesz.

Ahogy megérkezik a környékre egy régész csapat, a könyv lapjairól eltűnt korok alakjai lépnek elő.

Egy legenda titkos alagutakról kezd új életre kelni.

Vajon valóban léteznek azok a föld alatti járatok, amelyek a tatárjárás idején menekülő utat jelentettek a környék lakóinak?

Tényleg ott húzódnak a falu alatt évszázadok óta?

Miért beszélnek róluk még mindig az öregek?

És mi köze lehet mindennek egy elveszett erekéhez?

Márkus nyomozni kezd, kérdez, kutat, beszélget azokkal, akik még emlékeznek a régi történtekre.

Bekapcsolódik a templom körül zajló ásatásba, barátokra talál, olyan helyekre jut el, amelyekről korábban nem is tudott, és miközben egyre mélyebbre ás a múlt titkai között, lassan ő maga is megváltozik.

Olyan kérdést foglalkoztatja, amelyre nincs azonnali válasz. olyan titok után kutat, amelyhez türelem kell.

Beszélgetések, könyvek, megfigyelések és bátorság.

Az a fajta figyelem, amelyet ma egyre ritkábban kérünk számon a gyerekektől.

A történet közben valódi veszélyekkel is szembesül.

A kalan nem marad meg a legendák szintjén.

Menekülések, váratlan fordulatok, föld alatti járatok, történelmi nyomok és olyan helyzetek követik egymást, amelyek újra és újra próbára teszik a szereplőket.

A múlt és a jelen különös módon összekapcsolódik.

A gyerekek pedig olyan döntések elé kerülnek, amelyekben nem lehet újraindítani a játékot.

Közben ott vannak a nagyszülők alakjai is.

Nem tanítani akarják az unokájukat, nem kioktatják, egyszerűen jelen vannak az életükben.

Történetet mesélnek, kérdéseket tesznek fel, hagyják hibázni, hagyják gondolkozni, és talán éppen ezért válnak a könyv legkedvesebb szereplőivé.

Az olvasó hamar ráébredt, hogy a történet valódi kincsei nem csupán a föld alatt rejtőznek, hanem azokban a kapcsolatokban is, amelyek egyre ritkábbak a rohanó világunkban.

A regény egyik legfontosabb üzenete éppen ezért nem a föld alatti járatokban vagy az elveszett kincsekben rejlik, hanem abban a felismerésben, hogy az élet legizgalmasabb történetei gyakran ott kezdődnek, ahol a képernyő véget éér.

Árkus nem azért változik meg, mert valaki tanítani akarja, vagy ezt elvárja tőle.

Nem egy felnőtt magyarázza el neki, hogyan kellene élnie. egyszerűen megtapasztalja, milyen érzés valódi kérdésekre keresni a választ.

Valódi emberekkel találkozni, valódi veszélyeket vállalni és igazi emlékeket gyűjteni.

A könyv olvasása közben óhatatlanul felmerül a kérdés, vajon hány olyan kaland mellett mennek el a mai gyerekek, amelyek ott várnak rájuk a valóságban?

Vajon hány történet maradt felfedezetlenül, mert könnyebb elővenni a telefont, mint elindulni megkeresni a választ.

Hány emlék nem születik meg, azért, mert a figyelmüket másodpercenként új impulzusok szakítják félbe.

Fábián Tibor könyve, a Szent László alagút titka nem a múltba akarja visszavinni a fiatalokat.

Sokkal inkább arra emlékeztet, hogy a kíváncsiság, a bátorság, a barátság és a felfedezés öröme ma is ugyanúgy ott él bennük, mint bármelyik korábbi nemzedékben.

Csak lehetőséget kell adni arra, hogy felszínre kerüljön.

És talán ez a regény legnagyobb értéke.

Miközben egy izgalmas történetet mesél el titkos alagutakról és elveszett erekékről, észrevétlenül feltesz egy egyszerű kérdést minden szülőnek és minden fiatal olvasónak.

Mi vár ránk odakint, ha végre egy időre letesszük a telefont?

A Szent László alagútitka elsősorban kalandregény a 10-14 éves korosztály számára.

Izgalmas, fordulatos, olvastatja magát, de a történet végére valami más is megmarad az olvasóban. annak az érzése, hogy a világ még mindig tele van felfedezésre váró dolgokkal és kalandokkal, hogy a legnagyobb kalandok nem feltétlenül a képernyők mögött történnek, és hogy egy gyerek számára néha elég egyetlen jó történet ahhoz, hogy újra érdekesebbnek találja a valódi világot, mint annak digitális változatát vagy másolatát.

Talán ezért olyan nehéz letenni ezt a könyvet, mert miközben Márkus a múltitkait kutatja, az olvasóban is felébreszt valamit, amit a modern élet zajában könnyű szemelőtt téveszteni, a felfedezés örömét.

Aki pedig a könyv felfedezésének örömét szeretné megtapasztalni, ne habozzon, keresse fel internetes könyves boltunkat a kárpátiastúdio.hu oldalt, ahol minden korosztály megtalálja azokat az élményeket, amelyek emberré tesznek minket.

Igazi kérdésekre igazi válaszokat keresünk, és célunk az az út, amely az igazság felé tart. o

Említett entitások

Témák

  • ifjúsági regény
  • digitális elszigeteltség
  • felfedezés

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A Szent László-alagút titka: a valódi izgalom ott kezdődik, ahol a képernyő véget ér”

Miről szól ez az epizód: „A Szent László-alagút titka: a valódi izgalom ott kezdődik, ahol a képernyő véget ér”?

Fábián Tibor "A Szent László-alagút titka" című ifjúsági regénye egy mai, képernyőfüggő tizenéves fiú, Márkus nyári kalandjait mutatja be vidéki nagyszüleinél. A történet a digitális elszigeteltségből a valóság felfedezése felé fordul, ahogy Márkus egy régi krónika és egy… Az epizód a Szakács Árpád Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A Szent László-alagút titka: a valódi izgalom ott kezdődik, ahol a képernyő véget ér”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szakács Árpád.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A Szent László-alagút titka: a valódi izgalom ott kezdődik, ahol a képernyő véget ér”?

Fő témái: ifjúsági regény, digitális elszigeteltség, felfedezés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A Szent László-alagút titka: a valódi izgalom ott kezdődik, ahol a képernyő véget ér”?

Megjelenés: 2026. 06. 27.. Hossz: 6 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szakacs-arpad-podcast/a-szent-laszlo-alagut-titka-a-valodi-izgalom-ott-kezdodik-ahol-a-kepernyo-veget-03835115

Több epizód a Szakács Árpád Podcast-ből