Szakács Árpád Podcast

Mit csináljanak ebben az őrült világban a gondolkodó emberek?

· PT20M28S

Összefoglaló

Szakács Árpád podcastjának első adásában arról beszél, hogyan találhatják meg az igazságot a gondolkodó emberek, és milyen technikai fejlesztések várhatóak a jövőben, többek között videós tartalmak és új platformok indítása. Hangsúlyozza a kritikus gondolkodás és az öntudatosság…

Röviden

Műsor
Szakács Árpád Podcast
Megjelenés
2025. 02. 16.
Hossz
20 perc
Szereplők, említett nevek
Szakács Árpád
Témák
technikai fejlesztések, kritikus gondolkodás, öntudatosság

Ebben az epizódban

Az elmúlt hónapokban sikerült megoldani azokat a technikai fejlesztéseket, amelyeknek köszönhetően a jövőben videós változatban is jelentkezni fogok különböző témák feldolgozásával kapcsolatban.

Ezen kívül más olyan platformok elindítása is a tervek között szerepel, amelyek segíthetnek utat találni az igazság felé a gondolkodó emberek számára.

Az első podcast adásban elhangzott beszéd szöveges változatát olvashatják is: Kéne nekünk egy ország...

Egy hely, ahol magunknak gyűjtünk szíveket… Körös-körül ugyanolyan népek, kikkel látjuk egymást oly szépnek.

És mindez azért, mert nép ugyan még van, de ország szinte nincs.

A Hungaro zenekar Kéne nekünk egy ország című dala sokunk életérzését kifejezi.

Ezért is gondoltam, hogy ebbe a nem szokványos kezdésbe ennek a számnak a sorait próbálom megidézni.

Ugyanis az elmúlt években sokan sokszor éreztük azt, hogy kéne nekünk egy ország… Sokszor éreztük azt, mintha mi országunkat, a benne lakók döntő többségével elragadta volna valami olyan sötét erő, amit korábban el sem tudtunk volna képzelni.

Mintha életre kelt volna Nagy Szent Antonius jövendölése, aki azt mondta: “Eljön majd az idő, amikor az emberek megőrülnek, és ha meglátnak valakit, aki nem őrült, megtámadják, mondván: Te őrült vagy, nem vagy olyan, mint mi.” Szó szerint őrült világban élünk.

Ahogy az Auróra zenekar megénekelte , “őrült világ forog velem.. őrült világ." Az elmúlt években talán mi, gondolkodó emberek is beleőrültünk volna ebbe az őrült világba, ha nem kezdünk el gondolkozni.

Sokan ismertük fel azt, amit az egykori Szovjetunióban üldözött professzor mondott: „Ahhoz, hogy egy nép szabad legyen és szabad maradjon, mindenkinek fel kell ismernie, hogy önálló gondolkodásra képes egyén, és meg kell tanulnia minden témában kritikusan gondolkodni.” 2020-től kezdve sokan kezdtünk el gondolkozni, sokan ismertük fel egymást, és azt is, hogy mennyire kisebbségben vagyunk.

Mi nem nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozunk, hanem egy szellemi kisebbséghez, a gondolkodó emberek közösségéhez.

Egy olyan világhoz, amelyet a többséget irányító erők el szeretnének törölni a Föld színéről.

És joggal érezzük azt, hogy kéne nekünk egy kis ország és egy kis hely, ahol egymás tudatosságát is erősíteni tudjuk, ahol gondolkodni lehet, ahol valódi problémákkal kapcsolatban valódi kérdéseket lehet feltenni és valódi válaszokat megfogalmazni.

Sokan érzik jogosan azt, hogy ez itt nem a mi hazánk, ez nem a mi országunk.

A mai őrült világban otthont, hazát találni nem egyszerű feladat.

Egy nyelvet beszélünk, régóta ismerjük egymást, rokoni kapcsolatban vagyunk egymással és mégis kiderült, hogy egy mérhetetlenül nagy szakadék választ el embert az embertől.

Valójában semmi közünk egymáshoz.

Semmi nem az, aminek tűnik, senki nem az, aminek látszik.

A gondolkodás képességét sokan teherként élik meg, rengetegen lemondanak erről a kompromisszum, a megalkuvás kedvéért, a kényelem miatt, hogy úgymond elkerüljék a konfliktusokat.

Hallgatunk az igazságról még akkor is, amikor a szőnyeg alatt olyan temérdek hazugság gyülemlik fel, hogy már beverjük a fejünket a plafonba.

Sokan még ekkor is inkább szellemi nyomorékokként görnyedve járnak, minthogy szellemi nagytakarítást végezzenek az életükben.

Sokan teszik fel maguknak a kérdést: miért nem vagyok én olyan, mint a többiek, mint akik nem gondolkoznak?

Sokkal boldogabb lennék, ha nem látnám azt, amit valójában tapasztalok.

Bárgyú mosollyal vagy néma közönnyel tudomásul vennék mindent, nem zavarna semmi...

Hölgyeim és Uraim, egy ilyen világban élni maga lenne a pokol.

Mattias Desmet A totalitarizmus pszichológiája című zseniális művének egyik fő gondolata: “Az igazság kimondása veszélyes, de szükséges.

Bármilyen gyümölcsöző is legyen egy adott pillanatban a hamis társadalmi konszenzus, ha állandósul, egy idő után fullasztó színleléssé és képmutatássá fajul minden, ami körbeveszi az emberiséget.” Egy hazug világban semmi sem emberi, ez valójában egy, az élettel összeegyeztethetetlen állapot: a szellemi zombik világa, ami valójában egy földi pokol.

És ez azoknak is ilyenné válhat, akik gondolkodó emberként egyedül érzik magukat ebben a társadalmi masszában.

Szóval kéne nekünk egy ország, ahol együtt lehetünk mi, gondolkodó emberek.

És én elhatároztam, hogy alapítok egy ilyen országot.

Ezt úgy hívják: Gondolkodó Emberek Országa , aminek szép rövidítése is van: GEO , a bolygónk görög elnevezése, az egykori, szinte minden tudást birtokló, az emberi civilizációra máig hatást gyakorló görög kultúrára emlékezve ezzel is.

A szellemi térben létrehozunk egy tudás szigetét, a Gondolkodó Emberek Országá t.

Ebbe az országba bárki beléphet.

Határvédelemről nem kell gondoskodnunk, mert az illetéktelenek még az utat sem fogják megtalálni, ami ebbe az országba vezet.

Ha véletlenül mégis betéved ide egy-egy nem idevaló ember, magától fog távozni.

Rettegve menekül majd a gondolkodó emberek közösségéből...

Rendfenntartásról sem kell gondoskodnunk, mert minden gondolat és a gondolkodás valójában maga a rendfenntartás.

Itt nem lesznek tisztségviselők, vezetők, politikusok, üzletemberek, járványszakértők, megmondóemberek, véleményformálók, mert itt senkinek nem lehet olyan célja, hogy bármiről is meggyőzzön bárkit.

Alkotmányunk három szóból áll: minden gondolat szabad .

A magam nevében annyit mondhatok, hogy ebben az országban nem akarom semmilyen bűvésztrükkel megnyerni az Önök szimpátiáját, nem fogok kifejezetten olyan dolgokat mondani, amiket hallani szeretnének, nem gyűjtök híveket, szavazókat, és nem szeretnék rózsaszín álmokba ringatni senkit.

Egy mérce lesz, igyekszem nem rakni olyan tudati terheket az Önök vállára, amit nem bírnának el, vagy nincsenek rá felkészülve.

Ennek a kezdeményezésemnek van egy előzménye, mégpedig a saját nevemen futó hírháttér oldal.

A szakacsarpad.com felületet múlt év tavaszán indítottam el.

Egy olyan platformot szerettem volna létrehozni, ahol nem kell megfelelnem semmilyen elvárásnak, ahol csak és kizárólag a hitelesség számít.

És nem azért építettem a nevemre a hírháttér csatornát, mivel sokat szerettem volna hallani ezt, hanem úgy éreztem, ez a hitelességnek egy olyan garanciája, egy olyan pecsétje, ami sokakat elgondolkoztat.

Amikor valaki a nevét, az arcát adja valamihez, annak tétje van.

Különösen a média világában szokatlan, hogy valaki a nevével vállaljon fel egy hírháttér kezdeményezést, a médiának a társadalmi megbecsülése ugyanis eléggé alacsony szinten van.

Sokan érzik és tudják, a média a hazugság világa.

A mai újságírók 99 százaléka a hazugság zsoldosa.

Újságírónak lenni nemcsak azt jelenti, hogy képzett valaki valamiben, jól ír, szellemesen fogalmaz, hanem hogy van bátorsága leírni, elmondani azt, amit más nem.

Tehát hiába profi valaki, ha nem tiszteli az igazságot, akkor valójában az embereket félrevezető propagandista.

Egyáltalán nem kedvelem Elon Muskot, de jól fogalmazott, amikor azt mondta: “A propaganda nemcsak az álhírek gyártásáról szól, hanem a valódi hírek elrejtéséről is.” Majd azért figyeljük meg, komolyan gondolja-e ezt...

A szakacsarpad.com oldalon majdnem 100%-ban olyan információkat osztottam meg az érdeklődőkkel, amelyeket a szövetségben dolgozó hazai jobboldali és baloldalinak nevezett média nem szerette volna, hogy megismerjenek.

Természetesen sokkal több hír van, amit megpróbáltak eltussolni, csak hát a feltárásnál az én kapacitásomba ennyi fért bele.

A szakacsarpad.com oldal létrehozásával a másik célom az volt, hogy bemutassam és megismertessem Önökkel, hogy a mátrixban milyen mély a nyúl ürege, mikor, hogyan és milyen módszerekkel vezetik Önöket félre a fősodratú médiafelületek.

Arra mutattam rá több példán keresztül, hogy nincs jobboldali keresztény és nincs baloldali liberális média.

Csak és kizárólag hazug média van, amelynek egyetlen célja, hogy elrejtse Önök elől az igazságot, félrevezesse Önöket, olyan dolgokra vegye rá Önöket, amiket nem hajtanának végre, ha tisztában lennének az összefüggésekkel.…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mit csináljanak ebben az őrült világban a gondolkodó emberek?”

Miről szól ez az epizód: „Mit csináljanak ebben az őrült világban a gondolkodó emberek?”?

Szakács Árpád podcastjának első adásában arról beszél, hogyan találhatják meg az igazságot a gondolkodó emberek, és milyen technikai fejlesztések várhatóak a jövőben, többek között videós tartalmak és új platformok indítása. Hangsúlyozza a kritikus gondolkodás és az öntudatosság… Az epizód a Szakács Árpád Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 02. 16..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mit csináljanak ebben az őrült világban a gondolkodó emberek?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szakács Árpád.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mit csináljanak ebben az őrült világban a gondolkodó emberek?”?

Fő témái: technikai fejlesztések, kritikus gondolkodás, öntudatosság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mit csináljanak ebben az őrült világban a gondolkodó emberek?”?

Megjelenés: 2025. 02. 16.. Hossz: 20 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szakacs-arpad-podcast/mit-csinaljanak-ebben-az-orult-vilagban-a-gondolkodo-emberek-57250881

Több epizód a Szakács Árpád Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból