Halló! Itt a test beszél! - testi tünetek, lelki eredetek? | Parafrázis 2026-06-13 20:01

Összefoglaló

A Parafrázis műsor ezen adásában dr. Buda László pszichiáter terapeuta és dr. Hoffman Gergő orvos és terapeuta a test és a lélek kapcsolatát, a testi tünetek lelki eredetét vizsgálják. Buda László a szomatodráma és ultra rövid terápia módszereit dolgozta ki, Hoffman Gergő pedig…

Röviden

Műsor

Szélsőközép

Megjelenés

2026. 06. 13.

Hossz

1 óra 58 perc

Szereplők, említett nevek

Buda László, Farkas Attila Márton, Puzsér Róbert

Témák

test és lélek, testi tünetek, pszichoszomatika, szomatodráma, terápia

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Volt olyan pasi, aki nem beszélt semmit, viszont mindent összegyűjtött a köpenyébe, ilyen csíkos kórházi köpenybe, amit talált.

Addig nem mosakodott, meg csak gyűjtötte a kiflicsücsköt, meg a kávéscsését, vagy amit itt talált.

Volt egy olyan alkalom, hogy az ápolók így elkapták, levetkőztették, mert magától nem volt hajlandó megszabadulni.

Még nem ismertem, hogy az elengedés mekkora komoly dolog mentális egészség szempontjából.

Ott az éjszakai műszakban tapasztalták, hogy kiugrott egy kis élő patkány abból kis mini személyes szemétdomból.

És én erre azt mondom, hogy ez érdekes.

Tehát nem azt, hogy így érdemes élni, de ez ez azért különleges le a kalap. >> Most akkor vagy mindennek van értelme, vagy semminek.

Tehát a azt azt a legnehezebb elfogadni, hogy a létezésben valameddig van értelem, utána meg nincs, mert akkor az két külön univerzumot jelentene.

Márpedig az a két kül külön univerzum egyszerre itt van jelen.

Tehát ez valahogy nem stimmel. >> Na hát jó estét mindenkinek.

Ez itt a parafrázis műsor apottesz felvétele.

Mégpedig a témánk az lesz ezen belül, hogy mit üzen a testünk.

Ennek a szó meg lehetősen egyszerű szó összetételnek a szülő atja is itt ül mellettem, hogyha majd rád mutattam veled kezdem.

Buda László pszichiáter terapeuta.

Másik vendégünk szintén doktor.

Ő Hofman Gergő, orvos és terapeuta.

És mind a kettőjük munkásságában hát elég jelentős részt játszik terápiás munkájukba is és írói munkásságukba is, hogy mire érdemes figyelni testi állapotainkat, egészségünket, betegségünket illetően.

Én Paulinyi Tamás vagyok, már megszokhattatok egy ideje, és mint általában mai beszélgetés is jobban fog hasonlítani egy kis kerekasztal beszélgetés, amit egy klasszikus a moderátor kérdezi a vendégeket, én pedig hát az ilyen para pszichológiai tudat kutatói füleseimet fogom becsempészni a témába.

Éci picit bővebben és majd bemutatkoznak a mesterek alaposabban.

Buda László dolgozta ki az úgynevezett szomatodráma és az ultra rövid terápia módszereit.

Erről nyilván majd érthetően mesélsz nekünk, mert így önmagában talán annyira sokat nem jelent.

És mint említettem, mit üzen a tested, aztán mit üzen a lelked, sőt mit üzen az életed?

Gerg Gergő, nekem csak Gergő, Dr.

Hoffman Gergő, mondjuk akkor legyen így.

Ő a T akadémia alapítója és vezetője.

Orvost Természetgyógyászati pszichológiai terápiás tudást egyesít bizonyos tét akadémiába. ebből fejlesztett ki egy önfejlesztő és tanácsadó rendszert és spirituális egészségtant.

Én azt hiszem, hogy mégse aféle lila ezospirinek néztek elébe, vagy ha erre számítottatok, remélem egy kicsit csalódni fogtok. két doktorűr doktor úr ül itt mellettem, ami azért valamit jelent a tudományosság igényét illetően.

Viszont egy olyan alternatív határvidékén fogunk járkálni a pszichológiának és az orvoslásnak, ami ingoványos terület.

Tehát vannak túlzások rendesen.

Én néha, amikor rám ripakodnak, hogy mit bicegsz, te programoztad, szégyeld magad, fogd fel.

Hát hirtelennek érzem ezt, hogy Steve Hawking jut eszembe a buta izé fizikus, aki ugye túlszárnyalta Einsteint, márpedig a test, hogy mást üzen szóval csak finoman, szépen apránként.

Na, kezdjük akkor az első kicsit, hogy úgy mondjam, bemutatkozó kérdéssel, hogy a mai orvostudomány és pszichológia, azért jól ismeritek ezt nyilván a tudatállapotok és a testi betegségek közt azért eléggé csak alapszintű összefüggéseket lát. klasszikus pszichoszomatikára gondolok placbó majd később előjön, hogy mi a a pszichológia és mondjuk az orvostudomány területén a mai álláspont, hogy milyen nagyságrendben vannak tudati lelki folyamatok hatással.

Kezdjük a a pszichológia oldaláról.

Tehát a pszichológia mit mond erről a testre és mit mond aztán a orvostudomány.

Mi a klasszikus álláspont Laci?

A a >> picit bocsás meg, be is mutatkoz bővebben. >> Szerintem a válaszommal be fog mutatkozni, mert azzal kell kezdjem, hogy nem tudom, hogy mit mond a pszichológia erről.

Nem tudom, hogy valaki egyáltalán tudja-e még, hogy mit mond a pszichológia.

Vannak ilyen ilyen mémek vagy ilyen zanzásított gondolataink arról, hogy mit mondott Freud, mit mondottak a követői, de hogy most valójában jelenleg a pszichológia micsoda pontosan, és hogy arra a kérdésre sikerült-e már válaszolni hogy mi az emberi lélek, ahogy például a biológiát is mindig ezzel vádolják, hogy mindent tud, csak arra az egy dologra nem tud válaszolni, hogy mi az élet, pedig hát ez lenne a nevében.

Ö, így ezek a kérdések mindig egy picit olyan felületessé válnak.

Tehát most olyanokat mondhatok, meg mondok is, hogy sok helyen lehet olvasni, hogy például a háziorvosi rendelőkben a nyilvánvalólag lelki bajjal is összefüggő testi bajok egyre gyakoribbak.

Vannak ilyen százalékok, hogy 50, meg ilyenek, hogy 70, amikkel én találkoztam.

De valójában az első számú dolog, amit szeretnék pontosítani mint orvos, meg mint pszichiáter, meg mint tudományban hívő ember, az az, hogy ennek a vitáknak a nagy része az elképesztően pontatlan még akkor is, amikor tudományos forrásokra hivatkozunk.

Vagy ha nem most pontatlan, akkor 10 év múlva nevetségesen pontatlan lesz. és közben olyan arccal jelentjük ki ezeket, mint aki teljesen azonosul ezzel, mint aki teljesen komolyan gondolja.

És az egyik, amit kifejezetten nyugtalanítónak tartok a jelenlegi orvosi szakma oldaláról, meg a tudomány képviselőinek az oldaláról, ami amúgy én is vagyok mind a kettő, az az a fajta rejtett vagy nyílt arrogancia, amivel megfogalmazzuk a tételeinket, hogy például a pszichoszomatikus betegségek aránya a lakosságban meg a többi. vagy hogy ez igaz, mondja az orvos, de azért figyelembe kell venni azt is, meg amaszt is.

Tehát minden mindig az a szakma, amelyik mainstreamnek számít, vagyis, hogy a társadalom elismeri, hogy náluk van most az igazság.

Sokáig ilyen volt az orvosi szakma, ilyen volt a tudós szakma.

Ugye azért már nagyon régóta omladozik megkérdőjeleződik sőt mi több, egy egy komoly társadalmi trend indult el mind ezzel szemben is.

Tehát, hogy amit egy orvos mondanak, mert nem lehet hinni, vagy amit egy tudós meg mit mond a tudomány, hagyjuk már, mert ez teljesen kötbe tapogatóznak azok is, meg hamisak és egyáltalán nem validak azok a kutatások, amikre alapulnak.

A publikációkat egymásnak írják kábé a tudósok, kinek van több impactfaktora.

És ehhez jön most hozzám még remélem majd elkanyarodunk oda egy picit.

A mindenkinek az új kis kedvenc témája, az AI cunami, amivel kapcsolatban aztán végképp fogalmunk sem lesz, hogy mi az igazság és mi az, ami csak úgy ki van találva.

Úgyhogy végül majd nekünk kell ugye fordulnunk a a parapszichológusok, a spirituális tanítók, a önálló gondolkodók, meg a saját szubjektumunk felé, hogy valaki segítsen már eligazodni, hogy mi az igazság, mit kell tényleg komolyan venni.

Tehát kiindulnék abból a dologból, és aztán utána visszaadom a szót, hogy még azt sem tudjuk, hogy hogyan definiáljuk az emberi testet, hogy az micsoda.

Tehát olyan egymástól eltérő definíciók vannak, mint például, hogy egy biológiai organizmus, ez egy dolog, akkor egy másik, hogy az emberi test az egy energetikai hullámmintázat, tulajdonképpen nem több.

Akkor van egy olyan magyarázat a mély pszichológiában, hogy az emberi test az maga a tudattalan, így a tudattalannak a megnyilvánulása.

Akkor van egy ilyen technológiai definíciója emberi testnek, hogy a az emberi individumnak, mint szellemi létezőnek a térbeli 3D-s printje, akkor van egy olyan testdefiníció, miszerint az ember teste, a megvalósult élettörténete az adott jelen pillanatban biológiai formációban.

Tehát ezek mind, tehát bármelyikből indulunk ki, mindegyik merőben más gondolathoz, igazsághoz, kérdésfelvetéshez vezet.

Úgyhogy most én igyekeztem elegánsan megkerülni az összes kérdést, amit esetleg >> én szerintem lehető legjobb felütés az elejére, hogy például a pszichológia egy ismerten több paradigmás szakma, magyarul egymással szembenő nézetek és annak a 50 összes szürke árnyalata együtt, tehát nem nem lehet igennel, nemmel vagy egyszerű módon ezekre válaszolni.

És jó is, hogyha látjuk a viszonylagosságot.

Márpedig ezt hangsúlyoztatta is. >> Igen.

A viszonylagosságot és a szubjektív tapasztalatnak a a egyre mélyebb és egyre elfogadottabb jelentését.

Tehát ha például valakinek, aki abban hisz, vagy a test elromlik, és egy orvos kell, hogy meggyógyítsa, azt ugye fel fogod bőszíteni egy olyan koncepcióval, hogy te figyelj, nem lehet ám, hogy itt ilyen lelki dolgok vannak, vagy hogy ezt te igazából csinálod magadnak? és fordítva is.

Tehát, hogyha ha valaki valaki mélyen megérti és elfogadja a testlélek közötti nagyon szoros összefüggést, akkor egyszerűen szamárságnak tűnik a egy olyan koncepció, amiből ez ki van vontva úgymond, és életképtelen szinte dühítő úgy gondolni egy emberi testre, mint amit csak egy ilyen gyárban meg kell javítani. >> Hát azt hiszem, hogy itt is a arany középutat érdemes keresni.

Én biztos nem élnék, hogyha az orvostudomány nem lenne ezen a szinten.

Tehát annyi műtétem volt gyakorlatilag életmentető műtét, hogy most karma ide, meg viselkedés oda, meg valóságfélreértés amoda.

Határozottan vannak erényei az orvostudománynak.

Na, doktor úr, orvos úr, kérdés tovább adtánk, hogy te hogy látod azt, hogy mi a talán mi lehet az általános a általánosítható felfogás, hogy hol a határ tudattásra gyakoroltatás, nyilván nem a Lázár feltámasztása. >> Szeretettel köszöntök mindenkit.

Nem fogok általános igazságot mondani, hiszen pont erről beszélt a a Laci is, hogy nincs olyan van, amit általánosan korszakról korszakra elfogadunk igazságként, de hogy ez nem az, tehát hogy ki fog ki fog derülni újra és újra, hogy >> bocsánat, akkor jellemző vagy nem tudom, hogy írjam körül, tehát nem egy egy igazságot próbálok ki csikadni, hanem a a mi a ami jellemző.

Hát abból tudok kiindulni, hogy 2013-ig én dolgoztam több mint 10 évet háziorvosként is, háziorvosi praxisban, és nagyon figyeltem, hogy mikor tudok a pszichoszomatikus szemlélettel kezdeni valamit, hiszen az, amit a Laci is mondott, azt nem lehet, hogy nekirontok a a bejövő pácienseknek már csak azért sem, mert mondjuk jöttek 60-an 4 óra alatt, tehát ez a nekirontás ez eleve reménytelen volt.

Inkább fordítva értem meg ezt időnként. hanem hogy kerestem azt a pillanatot, amikor amikor valaki úgy nyitott rá.

És ezt nem tudom megfogalmazni másképp, mintogy mintogy úgy figyeltem.

És úgy tényleg megvolt rendelésenként az a egy ember, akinél azt éreztem, hogy most óvatosan, nem feltétlenül fedezékbe vonulva a széken mögé, hogy óvatosan elő előhozhatom azt a témát, fölvethetem azt a kérdést, hogy mit gondol arról, hogy az élete, ami őt most körülveszi, az hogyan kapcsolódhat ahhoz a tünethez, betegséghez, amitől éppen most szenved?

És lehet, hogy én voltam bátortalan annak idején, és lehetett volna több esélyt is megragadnom, de akkor az általános megélésem az volt, hogy az emberek döntő többsége, de én is amikor orvoshoz megyek, akkor nem erre várunk.

És akkor itt most már egy olyan dolog is benne van, hogy a a társadalmi elvárás az a szerepekhez is kapcsolódik.

Tehát sokkal több ember nyitott erre, mint a mint ahányan a háziorvosi rendelőben ezzel előjönnek.

De ez a ez a kölcsönös óvatosság megvan, hogy az ember nem feltételezi betegként az orvosáról, az orvos meg lehet, hogy nem feltételezi orvosként a pácienséről, hogy hogy erre nyitott.

És akkor el kell menni egy pódiumbeszélgetésre, hogy ezt kibeszélhessük magunkból adott adott esetben, mert amikor meg ilyen baráti körben bármilyen módon fölmerült a téma, akkor meglepően tapasztaltam, hogy micsoda nyitottság van.

Ugye ott én nem orvosként nyilvánultam meg, hanem ismerősként rokontként barátként és egészen más volt az arány.

És nem gondolom, hogy az én akkori baráti köröm vagy rokonságom az indokolta volna, hogy ekkora különbség legyen, hanem valahogy mindannyiunkbben van az a tudás, hogy azért többek vagyunk, mint a test.

De de azért az az, hogy mibe növünk bele, és tényleg mi az az általános kép, ami körülvesz minket, az meghatározza a gondolkodásmódunkat, és nehéz ebből a meghatározottságból kimozdulni.

Ehhez ehhez bátorság kell, kényelmetlenség vállalása kell, és pláne, hogyha olyan módon vetődik föl, amivel biztos vagyok benne, hogy egyikünk se ért egyet, de nagyon sokszor úgy vető föl a tünet, hogy kvázi hibás az, akinek tünete van, tehát hogy ő elrontott valamit, és azért lett tünete.

Na ezzel a felvetéssel biztos, hogy nem csinálunk kedvet ahhoz, hogy a tágabb értelemben közelítsük meg a pszichoszomatikát, vagy a tüneteket.

Szerintem ugyanarról beszélünk, és talán én próbálom túl beszűkíteni a kört ezzel a jellemző vagy általános hozzáállás megfogalmazással.

Menjünk akkor egyszerűbb terepre, hogy ti munkásságotokba hogy jelent meg ez a a ambíció vagy igény, hogy merőben másképp álljatok ehhez a viszonyhoz.

Laci, neked például itt van a szomato dráma.

Eleve már szószétel egy izgalmas dolog.

Tehát, hogy hogy jött neked az, hogy így a a testtel és a terápiával pszichiátriai vagy pszichológiai vetületben foglalkozol? >> Eleve azt is nehéz megmagyarázni, hogy hogy kerültem az orvosi egyetemre.

Nem volt semmilyen olyan ambícióm, hogy másoknak segítsek 18 évesen.

Viszont mikor megtapasztaltam, hogy mi megy ott, akkor határozottan éreztem a csalódottságot.

És azt, hogy ez egyáltalán nem az a szakma, amivel én szeretnék foglalkozni, mert többek között azért nem merteem, mert annyira lélektelen mechanikus és m bizonyos szempontból beszűkült volt az egész, amit ott kínáltak, hogy egy emberrel hogy kell foglalkozni.

És olyan olyan módon viszonyultak sokan a gyakorlatink is ott az emberekhez, hogy én ezt elrettentőnek találtam egy idő után és ebizonyt tanítónak.

Közben azon is gondolkodtam, hogy hat év alatt megtanultam én bármit arról, hogy egy ember végül is miért betegszik meg, vagy csak inkább arról, hogy hogyan, vagy milyen mechanizmus során, vagy mik a ennek a mi ennek a folyamata, vagy a lépcsői.

Úgyhogy engem ez vitt oda, hogy na jó, én ezt ezt hagyjuk, ezt az egészet.…

Említett entitások

Témák

• test és lélek
• testi tünetek
• pszichoszomatika
• szomatodráma
• terápia

Személyek

• Buda László
• Hoffman Gergő
• Farkas Attila Márton
• Puzsér Róbert

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Halló! Itt a test beszél! - testi tünetek, lelki eredetek? | Parafrázis 2026-06-13 20:01”

Több epizód a Szélsőközép-ből

• Jellinekék letartóztatása; Takács Péter bírsága; Meghalt Deák Bill | Önkényes Mérvadó #1243 2026-09-18
• Jazz - Sok hang, kevés pénz | Szférák Zenéje 2026-09-17
• Elszabadult AI; Gyermekvédelem megerősítése; Alkotmánybíróság újraépítése | Önkényes Mérvadó #1242 2026-09-17
• Hadházy Ákos: Ki ellenőrzi a Tisza-kormányt? | Totem Show 2026-09-16
• Van harmadik út? Vona, Fekete-Győr, Pankotai, Jámbor | Konfrontzóna 2026-09-15
• Takács, Schiffer, Dopeman ragel; Orbán visszatért; Mészáros nem megy el | Önkényes Mérvadó #1241 2026-09-15
• Apu Debrecenben Mohács jelentéséről, Schiffer kiáltványáról, németekről és oroszokról | 2026.09.10. 2026-09-14
• Truman Show | A Hét Mesterlövésze 2026-09-13
• Fradiváros-ügy: ki mer hozzányúlni Kubatov Fradijához? | Totem Show 2026-09-11

  A Fradiváros-ügyet Hrutka János, Murányi András, Egri Viktor és Silverana Noémi elemzi négy szempontból: politikailag az állami finanszírozás és a klub kapcsolatát, jogilag a pénz…

• 911 emlékezete; Transparency és MNB; Fásyék; Orosz-magyar viszony | Önkényes Mérvadó #1240 2026-09-11

  A műsor a 9/11-es terrortámadások emlékével kezdődik, majd a Transparency International és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tevékenységét tárgyalja. Ezt követően a Fásy család szórakoz…