Szélsőközép

Modern gondolatolvasók: Mit tudnak rólunk a pszichológusok és mit az agykutatók? | Metszéspont

· PT1H35M41S

Összefoglaló

A Metszéspont podcast 17. adásában Waldman Szabolcs és Várhelyi Zoltán vendége I. Alex, aki pszichológus, egyetemi oktató és kutató. A beszélgetés aneuromítoszokról, különös tekintettel az agy 10%-os kihasználtságára szóló tévhiten. Alex elmagyarázza, miért tűnnek logikusnak…

Röviden

Műsor
Szélsőközép
Megjelenés
2026. 04. 28.
Hossz
1 óra 36 perc
Szereplők, említett nevek
Ilyés Alex, Puzsér Róbert
Témák
neuromítoszok, pszichológia, agykutatás, tévhitek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ha elképzeljük az agyunkat, akkor nyilvánvalóan az egy rövid zárlat lenne, hogyha egyszerre minden max energiafelhasználás mellett működne.

Én erre mindig azt szoktam mondani így akár hallgatóknak is, amikor erről beszélünk, ilyen neuromítuszok akár szóba kerülnek az ilyen kognitív pszichológiai órákon.

És akkor mindig azt mondom h ilyen viccesen kicsit, hogy hogy hát amúgy van olyan, hogy 100%-on működik az agy, és azt úgy hívjuk, hogy epilepsziát rohan.

Értem, hogy miért vannak a neuromítoszok.

Nyilván egyszerűbb, leegyszer, tehát hogy könnyebb és és fogadhatóbb, hogyha egy kicsit leegyszerűsítjük a dolgokat, mert szerintem az összes fiatal kutató meg mondjuk mondjuk PhD-s ember azzal szenved, hogy így hirtelen megnyílik előtte a a tudás mezeje és rájön, hogy te jó ég, hogy ez átláthatatlan információhalmas.

Szóval, hogy így vagy nagyon nehéz organizálni.

Nagyon sok szeretettel köszöntöm a kedves nézőinket, vendégeinket, a hallgatókat a Metzéspont 17. adásában én Waldman Szabolcs vagyok, kollégám pedig Várhelyi Zoltán. >> Sziasztok! >> A vendégünk a mai napon I és Alex. >> Sziasztok! aki doktorjölt pszichológus és az E5-ös Lórán Tudományegyetem egyetemi oktatója, valamint a Hunren Természettudományi Kutatóközpont a képalkotó központjának munkatársa. ezen belül a kutatási területe az emlékezet fejlődés, az emlékezet működés idegtudományi hátterének kutatása.

És hát ez lesz a mai napi témánk, amikor az agyra gondolunk, ugyanis rengeteg mítosz kering így a köreinkben, ugye ki is fogunk rájuk térni, de általában mi azt vesszük észre, hogy az átlagembernek fogalma nincs arról, hogy mennyire sokat tudunk egyébként az agynak a területeiről, működéséről, hogy egy példát mondjak. az egy alapneurológiai bevezető előadássorozat 56 órából áll, tehát van miről beszélni.

A bevezetőben is már 56 órára van szükség.

Tehát ez egy olyan valami, ami a közhiedelemmel ellentétben egy nagyon mélyen ismert és rendkívül érdekes dolog, amivel egyre közelebb és közelebb kerülünk az agyunk megértéséhez és a tudatunk megértéséhez.

Nos, kezdjük is el a legelső neuromítosszal, Alex ami filmekben is szerepel, nagyon jó filmekben szerepel ráadásul, hogy mi csak 10%-át használjuk az agyunknak.

Na, bezzek, hogyha fölérünk a 90%-ra, akkor gondolattal fogunk teremteni.

Erről mi a véleményetek? >> Hát rohadtul ki vagyok, de kérlek, világíts meg.

Tehát, hogy igen, akinek van egy kis konyítása ehhez, ez az egyik, amit ogy le szoktam fejelni. >> Ugyanez.

És emlékszel, és ráadásul ilyen mesékben én emlékszem, hogy a én én 96-os vagyok, és a gyerekkoromat a Cartoon Network rajzfilmek határozták meg, és volt a Dexter laboratórium, ahol szintén volt az assiszem egy ilyen epizód, hogy ő kibontotta ki, hát így unlockolta az agyát, gyakorlatilag hatalmas lett a a feje, ugye, mert a méret az Igen.

És akkor és akkor ő így hirtelen sokkal okosabb lett, és kihasználta azt a teljes agy kapacitását, amire képes, és hirtelen hát nem tudom, mindent feltalált.

Nyilván nincs így, de hogy de hogy ez tök vicces, hogy hogy azért ez így szó, hogy mindegyik azt gondolom, hogy mindegyik ilyen neuromít nagyon érthető és egyébként nagyon logikus.

És hogy én mindig úgy gondolkodom erre az ilyen naiv tudományosságra, hogy hogy amúgy én azt csodálom benne, hogy ez ez tök jó.

Tehát hogy intuitívan valóban ez egy jó gondolat, hogy hogy persze hát hogyha valamiben több energia van, akkor értelemszerűen többet használható. ha a telefonom 10%-os töltöttségem van, akkor nyilván kevesebbet fogom tudni aznap használni, mintogyha 90%-os töltöttségen lenne.

És egyébként olyan szempontból van alapja is, hogy tényleg tehát, hogy e ha elképzeljük az agyunkat, akkor nyilvánvalóan az egy rövid zárlat lenne, hogyha egyszerre minden max energiafelhasználás mellett működne.

Én erre mindig azt szoktam mondani így akár hallgatóknak is, amikor erről beszélünk, ilyen neuromítuszok akár szóba kerülnek az ilyen kognitív pszichológiai órákon.

És akkor mindig azt mondom h ilyen viccesen kicsit, hogy hogy hát amúgy van olyan, hogy 100%-on működik az agy, és azt úgy hívjuk, hogy epilepsziát rohang, és [nevetés] ugye olyankor az a probléma, hogy egyszerre mindegyik idegsejt ugye működik >> kondani. >> Hát igen.

Most nyilván azág >> ez tényleg ez egy ingerületvezetési probléma lenne, hogyha ha és a az evolúciónak meg kell oldani azt, hogy hogy ossza be jól a az erőforrásait arra, hogy hogy ne kelljen folyamatosan teljes fokon működnie. de el tudjon látni egyébként minden feladatot, akár párhuzamosítva is, akár nagyon ilyen adaptív módon.

Tehát, hogy mit tudom én, beszélhetünk itt itt sok mindenről, ami szerintem feljöhet ebből a 10%-os euromíosból, hogy hogy még akár azt is mondhatnánk, hogy oké, elképzelhetően, hogy a 10%-át használod az agyadnak, de hogy akkor abban az esetben az a 10% képes lenne adaptálódni olyan funkciókhoz is, amiket mondjuk egy másik része látna el az agynak.

Ö nyilván ez kicsit túl egyszerűsítő szintén, de hogy de hogy itt itt itt azért sok minden összecsúszik, de nagyon úgymond valahol logikusan csúszik össze, csak a valóság ez nem feltétlenül egyezik.

Ez >> meg ugye az, hogy mit jelent a használat, tehát hogy ugye most azt beszéltük ugye, hogy patomechanizmusokhoz köthető az, hogy egyszerre tűzel az összes neurón.

Ugye nem csak ez, hanem ugye szoktuk a fejfájásoknál is mondani.

Ott is van egy terjedő ugye polarizációs hullám.

Tehát, hogy elkezdenek így hullámokba egy ilyen azt lehet látni, hogy egy ilyen tüzelés az agysejtek aktiválódnak így mondjuk egy körben, vagy hogy mondjam ezt gyűrűben, jól gömben, ugye, mert térben beszélünk, mindegy. >> De hogy a másik pedig az az, hogy van egy funkcionális dolog is, hogy azért valljuk be, az agyunk egy csomó mindent megcsinál úgy, hogy mi nem figyelünk rá, és ez nekünk nettó haszon, ugye, hogy a tudatos működésünknek nem kell a tudattalan, >> például nem fuladunk meg.

Vagy dobog a szívünk úgy, ahogy éppen kell neki.

És ez nem ugye vannak egy hormonális visszajelzése, de a gyorsabb ugye pedig a >> abod >> az idegi. >> Igen.

És hogy ez is érdekes ilyen funkciók szempontjából, hogy hogy ez is egy kicsit így velünk maradt még akár a ez a 900-as évek, sőt még előtte ez a a modularitása az agynak, meg hogy a tudjátok a galton ilyen elmélet, hogy akkor a a koponyán meg az agyban is, hogy vannak helyek, amik megjelölnek egy funkciót.

És egyébként nyilván ez is egy intuitív gondolat.

És egyébként van igazságtartalma, de nem ilyen egyszerűen.

És hogy például mondjuk, amikor azt mondjuk, hogy funkciókat ellátunk és funkciókra mondjuk rátanulunk, ez is tök érdekes, hogy attól, hogy több funkciót végzek egyszerre, nem fog több agyterületen működni, vagy nem fog többet működni, hanem effektíven az is történhet, hogy mondjuk úgy képzeljük el inkább manapság, hogy mondjuk van egy ilyen figyelmi hálózatunk az agyunkban, ami eleve több területnek az együttműködéséből áll, és hogy az a figyelmi hálózat az az úgymond bekerülhet a körbe, ami működik, de hogy attól függ, hogy melyik funkcióz használod a fokozott figyelmet, de attól még az lehet, hogy különböző funkciókhoz ugyanaz a figyelmi hálózat csatlakozik akkor.

És mit tudom én, én most valószínűleg ebben a pillanatban először vagyok ilyen műsor felvett kamerahelyzetben, szóval valószínűleg amúgy ez nem biztos, hogy teljesen igaz, de hogy egy kicsit jobban izgulok, és ezért most nagyon sokat koncentrálok arra, hogy hogy irányítom a hangomat, hogyan gondolkodom.

Nyilván nem is volt szólva, hogy hogy kell beszélniem a mikrofonba, tehát hogy ez pluszban viszi el a figyelmi hálózatomat.

De aztán amikor ebbe belekinem esetle belejövök, attól még ugyanez a figyelmi hálózat át fog shiftelődni valami másik funkcióra, és csatlakozik egy másik funkciónak az ellátásához.

Tehát, hogy ilyen szempontból sem így additív a működés, tehát nem azon így adogatom hozzá, és akkor egyre többet, több területet fedle a működésem.

Ezek is vannak, úgyhogy hát igen, ez abszolút egy egy nem >> De akkor hiába mondja a Lucyban ugye Morgan Freeman ugye Isten hangján, hogy az ember csak 10%-ot használ, akkor ez nem így van ezek szerint. >> Hát nem, nem is mindig baj. >> És egyébként igen, az meg a másik, hogy amúgy adaptív is, hogyha nem használod folyamatosan az erőforrásain. >> Következő neuromítosz.

Te jobb alpejtekés vagy, te matekó vagy, te balféltekés vagy, te művész vagy. >> Egyébként pont fordítva szokták mondani. >> Igen.

Ugye van ez a jobb agyféltekés rajzolás.

Itt rengeteg embert be szoktak húzni ezekre a tanfolyamokra, hogy irányítsd ugye jól az agyadat.

Jól hangzik egyébként, és nyilván ez kicsit olyan szerintem minden tudomány ágnak megvannak a jól hangzó ilyen kifejezései.

Imádom azt is, tudod a minden ezt hozzá lehet rakni, hogy kvantum a fizikából jött és akkor >> ez innentől ilyen izé, de ez ez is olyan jobbféltek és nem tudom és akkor minden bármit el lehet adni. jobbkéntek és kézműves tanfolyam.

É, hogy ez mit jelent, azt nem tudjuk persze.

Vagy hát tudjuk tényleg mitől lesz ugye mitől lesz, >> hogy mitől lesz és igen.

És ez az érdekes, hogy itt a az agyfejtek kapcsán szerintem az egy jó megint csak, hogy valahogy a heurisztikák jók, de hogy valahogy összemosódnak így tartalmak, mert egyébként az tényleg van, hogy a leggyakoribb esetben bizonyos funkciók az agyunkban balra lateralizálódnak.

Ez egy ilyen tipikus találat, hogy mit tudom én, a 10-ből kilenc jobb kezes embernek a bal oldalon van a nyelvi központja ami >> a szívünk is a bal oldalon van.

De most viccen kér >> őszintén nem gondoltam még erre soha. >> Tehát hogy ez azért van, mert oda több >> lehet, hogy megvilágítunk valamit.

A [nevetés] hív a Wmaná >> nem annyira élőadás. >> Soha nem gondoltam még erre az összüggésre, de ez elképesztően jól hangzik egyébként.

Ne nem nem tudni teljesen, hogy ez miért van.

És egyébként mondom 10-ből egynél pedig jobb oldalt van ez a ez a ez a nyelvi központ. >> Van akinek a szíve jobbra húz, >> de egyébként van is egy ilyen betegségnek sajnos [nevetés] >> van olyan fejlődés, hogy a másik oldalra alakulnak ki dolgok. >> Igen. >> Szabolcs, most alkottaál egy neuromitóz.

Gratulálok. >> Remélem átveszik.

Igen. >> És az is vicces, hogy ugye arról is van egy tudásunk, hogy vannak a balkezes emberek a világban.

És hogy egyébként az meg van egy nagyon fura összefüggés ezzel, hogy a balkezeseknél meg azt hiszem sokkal gyakoribb, hogy náluk a 10-ből hat, akinél meg jobb a agyfélteke, a főfélteke, de nem teljes.

Szóval, hogy nem ilyen egyértelmű se az összefüggés, hogy akkor olyan kezes leszel, amilyen az ellenoldali.

És az agyi logikában ez mindig ilyen nagyon vicces ez is, hogy hogy valójában mi úgy gondolkodunk mindig, hogy így tükröz van ez a dolog.

Szóval, hogy mivel létezik egy ilyen szintén egy ilyen evolúciós velünk maradt hangoltság, amiről nem feltétlenül tudjuk, hogy milyenek a célja, de hogy át van kereszteződve az agyunk.

Szóval ez a az idegpályá a na a pá a pályák át vannak kereszteződve.

Tehát felvesszük az ingerületet, felvesszük az érzékelési információt, az elkezd utazni az agyunkba.

De valamiért úgy csinálja meg az agy, meg az evolúció, hogy a jobb kezemmel, amit így tapogatok, azt elősőként a balféltekén fogja feldolgozni.

Ö és onnan kerül át egy ilyen korpuszoszónak nevezett.

Mondjad ez a lényeg, akit akit érdekel, utánaz csomó a a másik területre is a és onnantól már bilaterális minden.

Szóval, hogy hogy itt a neuromitas amúgy azt is összecseréli egy kicsit, hogy hogy ez az ilyen dominancia, ez főleg abban mutatkozik meg, hogy primá módon hol kerül feldolgozásra az információ, meg hogy mondjuk ilyen preferenciája van az agynak, de hogy egyébként szinte minden működés azért azyonban bilaterális, tehát a kommunikáció egyből megindul a két fél között és ki lesz használva, de egyébként én úgy gondolom, hogy ez a nyelvből ered.

Van egy valós ilyen ilyen találat így a így a nem is, de mondjuk azt mondhatnám, hogy a neuropszichológiában, hogy amikor embereknek a balféltekéje megsérül azon a területen, ahol a nyelvértésnek gondoljuk így a központját és errőb ebbe szerintem majd belemegyünk, hogy mennyire moduláris az agy végül is, de vegyük úgy, hogy az a nyelv azt azért eléggé úgy gondoljuk, hogy van egy van egy régió, ami ami elég jelentős a nyelvfunkció ellátásában.

Ö, és hogyha balféltekében sérül ez, akkor a beteg effektíve vagy nem fog beszélni, vagy nem fogja érteni a beszédet, vagy nagyon súlyos esetben egyik sem.

Tehát, hogy így megszűnik a beszéd mint olyan.

Viszont ha jobb félteke sérül, akkor ez nem történik meg, hanem továbbra is működik egész jól a beszédfunkció.

Csak furcsa dolgok kezdenek el történni.

Például, és itt jön szerintem az egész ilyen ez alakult popítosszá, hogy az történik, hogy a a jobbféltek sérült nem fogja érteni a humort, a metaforákat, meg az ilyen indirekt beszédet.

És ebből gondoljuk azt, hogy a jobbfélteke valóban úgy segít be a nyelvhasználatba, hogy a nem konvencionális jelentéseket, vagy az ilyen nem konvencionális nyelvi egységeket dolgozza fel, vagy azokban segít egy ilyen akár egy ilyen egy ilyen jelentésbeli tágítást végez el.

És akkor ez ment át szerintem oda, hogy ja hát akkor minden ami jobb féltek, az kreatív.

És akkor >> ez rendkívül érdekel.

Következő mitos. >> Akinek nagyobb az agya, az okosabb. >> Milyen Dexter? >> Igen. >> Erről mit gondolunk?

Nagy agy, nagy okosság, kisagy, kis okosság.

Gondolok itt akár emberszabásúakra, aknek fizikailag kisebb az agy mondjuk, mint a miénk, vagy akár az ős emberekre, vagy akár az elődeinkre, aknek szintén kisebb agytérfogata volt.

Aztán valamelyiknek meg nem, hanem pont nagyobb. >> Hát de vannak áltatok meg nagyobbakkal is. >> Hát ez az. >> Hát ez az.

Igen, >> hogy ez meg a másik kérdés.

Én mindig szoktam tanítani a a az egyik kedvenc ilyen állatom úgymond, aki kognícióban, bizonyos dolgokban elképesztően tud hasonlítani az emberre. meglepő lesz ezek a méhek, akik a az ilyen kategorizációs…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Modern gondolatolvasók: Mit tudnak rólunk a pszichológusok és mit az agykutatók? | Metszéspont”

Miről szól ez az epizód: „Modern gondolatolvasók: Mit tudnak rólunk a pszichológusok és mit az agykutatók? | Metszéspont”?

A Metszéspont podcast 17. adásában Waldman Szabolcs és Várhelyi Zoltán vendége I. Alex, aki pszichológus, egyetemi oktató és kutató. A beszélgetés aneuromítoszokról, különös tekintettel az agy 10%-os kihasználtságára szóló tévhiten. Alex elmagyarázza, miért tűnnek logikusnak… Az epizód a Szélsőközép című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 28..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Modern gondolatolvasók: Mit tudnak rólunk a pszichológusok és mit az agykutatók? | Metszéspont”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Ilyés Alex, Puzsér Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Modern gondolatolvasók: Mit tudnak rólunk a pszichológusok és mit az agykutatók? | Metszéspont”?

Fő témái: neuromítoszok, pszichológia, agykutatás, tévhitek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Modern gondolatolvasók: Mit tudnak rólunk a pszichológusok és mit az agykutatók? | Metszéspont”?

Megjelenés: 2026. 04. 28.. Hossz: 1 óra 36 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szelsokozep/modern-gondolatolvasok-mit-tudnak-rolunk-a-pszichologusok-es-mit-az-agykutatok-m

Több epizód a Szélsőközép-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból