TheHistoryGeek

A Nagy Szökés és a Stalag Luft III | A nürnbergi perek #11

· PT1H1M35S

Összefoglaló

Az 1945-ben véget ért második világháború után a világ szembesült a háborús bűnökkel, melyeket a nürnbergi perek próbáltak jogi és erkölcsi rendet teremteni. A podcastsorozat 11. részében Oláh András Pál történész-levéltáros és Lengyel Ádám hadtörténész a Stalag Luft III…

Röviden

Műsor
TheHistoryGeek
Megjelenés
2026. 02. 06.
Hossz
1 óra 2 perc
Szereplők, említett nevek
Adam Lengyel
Témák
második világháború, stalag luft iii, nagy szökés, nürnbergi perek, hadifoglyok, háborús bűnök
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

80 év telt el azóta, hogy a második világháború véget ért.

A világ fellélegzett, de a béke nem jött el pusztán a fegyverletétellel.

A német és japán kapituláció lezárta a harcokat, de nem zárta le a múltat.

A világ szemben nézett a soha korábban nem látott bűnökkel, és először a történelemben nemzetközi bíróság elé állította azokat, akik a háború és a népirtás borzalmaiért felelősek voltak.

A Nürbergiperek nem csupán ítéletek sorozata, hanem kísérlet arra, hogy rendet teremtsenek a káosz után, és megfogalmazzák, vannak tettek, amelyekre nincs mentség.

Sorozatunk utolsó két epizódjához érkeztünk, melyben Olá András Pál történész, levéltáros a sorozat ötletgazdajája választott egy számára érdekes és fontos eseményt.

A nürünbergi perek és a mellékperek során előkerült történetek közül, méghozzá nagy szökés történetét, amikor a Stelut három hadifogó táborból szökött pilótákat elfogták és nagy részüket kivégezték Adolf Hitler parancsára.

A nagyszökés című filmet szerintem nagyon sokan látták, láttátok, vagy legalább hallottatok ról és a történetről hallottatok.

Viszont mi ennek az egésznek a történelmi háttere?

Úgyhogy András, ezt kérdezem akkor először, vagy induljunk el innen.

Hát egy kicsikét azért visszafelé nyúlnék még még az időben, h tudniik a nagyszökésnek a a története nem igazán szakítható ki az előzményekből, és egy kicsit átfogóbb képet érdemes erről erről az egész táborról és az egész helyzetről vázolni ahhoz, hogy megértsük magát a nagyszökést, illetve a a az utánnal lévő eseményeket, az utána történt eseményeket.

Ez ez ugye már többször visszaköszönt a a az elmúlt podcastjeinkből.

Itt jeleső gondolok a a légi háborúról szóló podcast sorozatunkról sorozatunkra.

A Stalagluft 3-nak a a az esete.

Ez egy roppant érdekes tábor, több szempontból is tudnélik.

Ö egy kicsit hogy is mondjam érdekes kijelentés ez tőlem, de valójában igaz, hogy ez gyakorlatilag egy koncentrációs tábor volt, hiszen a 1942 áprilisától a az Európa megszelt Európa és Németország fölött lelőtt szövetséges repülőszemélyzeteknek a tiszti, illetve altiszti bizonyos mérték galtiszti katonáit, rangú katonáit ide koncentrálták, ide hozták. >> Bocsánat, megszegítek egy pillanatra.

Erről nem beszéltünk eddig, és ezzem érdekes lehet, hogy ugye most a repülőszemélyzetek általá, tehát a mai hadseregeknél általában tisztek, helikoptereknél van, hogy altisztek. van esetleg alacsonyabb beosztású >> a repülőszemélyzeteknél ez egy ez egy ez egy tendencia volt egy idő után főként egyébként az amerikaiaknál, hogy őrmesternél alacsonyabb rangó beosztott személyzet nem szolgált a repülőgépeken.

Pontosan azért, hogyha fogságba estnek, akkor más elbánásban részesüljetek, mint egy átlagos katona, egy alacsonyabb alacsonyabb rangú katona.

De azért előfordult az a a Royal Air Forceál meg végképp, hogy alacsonyabb brankba is szolgáltak repülőszemélyzet repülőszemélyzetek.

De ez a tábor, amiről most szó van, ez a Stalagluft 3 tábor, ez kimondottan a tisztekre specializálódót, de voltak benne, mint ahogy említettem, raboskodtak ki taltiszti rangú egyének is, de kimondottan ez egy tiszti tábor volt.

Ugye az a tiszteknek a a második lelkháborúban a a hadifogoly kérdést tekintve, a német hadifogóly kérdést tekintve voltak külön táborai a tiszteknek.

Ezek az úgynevezett offlagok voltak, az officer lágér, de ez még ettől is egy egy egy kitűnőbb eset, illetve bocsánat, egy egy más kaliberű eset.

Visszatérve a legelejére, azért, mert a mert a repülőszemélyzetek, a fogságba esett repülőszemélyzeteknek a a sorsát, irányítását és fogságba tartását a a Luftfeffe főnöke, ha szabad így fogalmazni, szabatosan Gőring kimond kimondottan Gőring saját magának tartotta fönn.

Gyakorlatilag állam az államban.

Ha valaki Európában repülőgéppel lezuhan és fogságba esett, az a luftfelhatás körébe essen.

Ez egy ez egy teljesen különálló eset az összes többi hadifogóy hadifogolóhoz képest.

Ugye 1942-től a fogságba esett szövetséges tiszteket sőt nem csak a szövetséges tiszteket, hanem a szövetséges hatalmak tisztjait.

Tehát így benne a az orosz tiszteket is ide koncentrálták.

A történet szempontjából ö kimondottan érdekesek a brit tisztek.

A brit tisztek a különböző a nagy-britanniai és domíniumi légerőbet szolgáló tisztek egy külön csoportot alkottak a táboron belül is.

Sőt, már a nagyszökésnek a a végrehajtása folyamatban volt, amikor amikor a németek a a az amerikai repülőszemélyzetek, repülőtiszteknek a megugró létszáma miatt az amerikaiakat elkülöntötték a a tábornak egy másik részében.

És a britek gyakorlatilag saját maguk koncentrálódtak a tábor egy bizonyos pontján, és ott ott indult indult a szervezkedés.

Azt hozzá kell tenni, hogy a britiszteknek a nagy többsége már évek óta raboskodt a a táborban.

És ugye még egy nagyon-nagyon fontos kérdés, hogy hogy ez ugyan tudtommal sehol nincsen taxatíve leírva, de azért a a szolgáti szabályzatnak megfelelően, illetve a szolgálati rendnek megfelelően a a katona, ha nem is köteles, bár még azt is lehet mondani, sőt mondták is magukról, de de jól felfogott érdekében meg kell kísérelnie a szökést.

Az Európában egyébként egy átláos dolog volt 1941-től, amikor aztán tényleg nagyon nagy mértékben megugrott a a hadifoglyok létszáma.

Sőt, ugye 41-42-től 1942-től a jelentőségük is megugrott, hiszen egyre több német férfinak kellett bevonulnia a a WMba. illetve más harcoló alakulatokba.

Így a munkaerőre, a hadi fogóly munkaerőre egyre nagyobb szükség volt.

Ez ez a nürbergi párbe egyébként többször visszatért különböző vallomásokban, különböző személyek vallomásában, hogy például az oroszoknak a helyzete itt itt gyökeresen megváltozott. 1942 végéig az oroszokat gyakorlatilag, bocsánat a kifejezését csapták, vágták. 42-től viszont már muszáj volt őket alkalmazni munkára fogni, mert nem volt német férfi a a az iparban, illetve a mezőgazdaságban.

Ugye erről az elmúlt két podcast részben Johannával beszélgettünk beszélgettünk már ott ugye előkerült a a az ő kutatásai alapján egyértelműen bizonyítható, hogy hogy igenis nagy mértékben és hirtelen megugrott például a szovjet szovjet hadifoglyok létszáma a mezőgazdaság.

Ez viszont azt eredményezte, hogy egyre több volt a szökés.

Méghozzá olyan mértékben megugrott a szökéseknek a a számaránya, hogy az már nemzetbiztonsági kérdésként lett kezelve 1943 közepétől.

Ez pedig előirányozta azt, hogy a a hadifoglyokkal való bánásmód megváltozik, meg fog változni.

Ö ez egyébként pont a nagyszökés előtti előtt pár hétben kulminálódott egy olyan döntésben, ez az úgynevezett Google parancs, vagy a golyóparancs.

Ö azt azt írta elő, azt hiszem, hogyha jól emlézem, 1944. március 1jén vezették ezbe, hogyha és amennyiben elfognak egy szökött hadifoglyót, kivétel hangsúlyozom a brit és amerikai hadifogoly, akkor azokat el kellett különíteni, el kellett szállítani Mohausenbe, ahol ott aztán nagyon gyorsan mindenféle eljárás és procedúra nélkül megölték őket.

Ez hangsúlyozom még egyszer, a parancs szerint nem vonatkozott a brit és amerikai hadifoglyokra, de majd látni fogjuk, hogy ez valójában azért nem teljesen és minden esetben valósult meg.

Lezárva a ezt a ezt a mondanivalómat, a lényeg az, hogy hogy 1943 környékére a hadifogói kérdésben azért nagyon-nagyon szarkalatos változások állnak be.

Ez eltart 1944 elejéig, és ebben a hangulatban ugye egyre több a szög szökés a hadifoglyok részéről, egyre több a egyre több az idegenmunkás, kényszermunkás, betelepített munkás, akik szintén egyébként nagyon nagy számban szökdőstnek el a birodalomban.

És ugye ez odáig fajul, hogy hogy a a megfelelő nemzetbiztonsági közegek úgy vélik, hogy ez már ez már komoly nemzetbiztonsági kérdés.

Itt, hogyha a hadífoglyok megszűnnek, a munkások megszűnnek, összeállnak a partizánokkal, abból a abból nagyon nagy problémák lehetnek.

És ez olyan döntésekhez vezet, ami ami majd látjuk, hogy hogy hogy aztán nagyelmes bűnöket eredményez.

De ebbe a helyzetben a Stelagluft 3-ban készülő szökés, ez olyan olyan olyan problémát jelentett, illetve olyan hangulatot váltott ki a nácivezetők körében, ami aztán odavezetett, ahova majd vezetni, ami amit majd később ismertetni fogunk. hogy említetted, hogy az amerikaiakat elkülnítették a britektől, hogy ennek mi volt a az oka, vagy ezt mivel indokolták, vagy ezt csak >> bővíteni kellett a tábort, mert a tábor befogadó kapacitása szűköstnek bizonyult a az egyre nagyobb létszámban megjelenő amerikai hadioglyokra tekintettel. nagyjából amit én találtam erre vonatkozóan ilyen profán egyszerűséggel intézték el a dolgot.

Külön külön biztonsági kérdések ebben az ügyben tudtam nem merültek föl.

Egész egyszerűen létszám létszem.

A jot eszem, hogy nyilván, hogy ugye most mindjárt erről beszélünk, hogy ugye voltak más szökések, tehát nem csak a nagy szökés volt, nyilván az a leghíresebb, de hogy akkor nem azzok, hogy a britek amúgy is már régebb óta ott voltak, renitensek voltak, hanem szimplán az, hogy akkor az amerikai pilótákat akkor kvázi másik táborrészbe pakolják. >> Igen. >> Logisztikai egyszerűség címén, mert nyilván amerikai pilótából lőttek le többet, hogy halott előre a háború.

Egyszerűen igen, egyszerűen muszáj volt, hiszen 1943-ra pörgött föl igazából a légiháború, amikor aztán tényleg nagy létszámban repültek amerikai bombázó repülőgépekért bocsánat amerikai repülőgépek Európa egén.

És ennek megfelelően lásd újra visszacsatolva a légi háborús podcast sorozatunkra elég nagy létszámba hullottak alá, tehát elég nagy volt a veszteség és ugye mondjuk egy bombázó repülőgépet nézve 10 10 hős legénység repült egy-egy bombázógépen.

Ez volt a sztenderd hajózó személyzet. ö ennek a megugró létszámnak valahol helyet kellett találni.

És ugye az amerikaiaknál például erről is volt szó, ugye a légi háborús sorozatban sztenderd bombázószemélyzet minimum négy fő tisztet tartalmazott.

Ugye a pilótát, másodpilótát, bombázótisztet és navigátort.

És ugye még a többi, hogyha ha még még közbe jött.

A lényeg az, hogy ugye szintén minimum ugye altisztek, de jó, de akár Igen, igen, de ők ők azért máshol voltak elszállásolva, megugrott egész egyszerűen a hadi fogjuk létszáma.

Visszatérve viszont a kérdésed elejére, még a Staragluft 3-ban is volt ugye ezt megelőző nagyobb létszámú szökési kísérlet.

Jellemzően egyébként sikertelen kísérlet.

Minimum kettőt érdemes megjegyezni. 1943 máj júniusában az úgynevezett tetőirtó csapat próbált meglépni.

Egy 27 fős csoport két németül beszélő őrnek álzott hadifogóy kíséretével. egyszerűen kisétált a táborból tetőirtásra, és ott akkor kapták el, amikor a a helyi repülőtéren el akartak kötni egy repülőgépet.

Egy másik érdekes kísérlet 1943 október 29-én ott több mint 100 napos alagútársás után az úgynevezett faló hadműveletbe vagy műveletben megléptek szövetséges tisztek és közülük hárman elérték Svédországot és hazállították őket Nagy-Britanniába.

Tehát e ez ez a szökési kis például sikeres volt.

Ez viszont azt eredményezti, hogy a németek egyre egyre hogy is mondjam, üldözési mániásabbak lettek és és nagyon érzékenyek érzékenyekké váltak a a kérdés iránt.

Hozzá kell tenni, hogy a Nürnbergit perben tett tanulvallomások alapján minimum 99 alagutatástak a nagyszökést megelőzően.

A nagyszökés a vallomások szerint volt pont a 100 alagútás, ami hozzáteszem, hogy sikeres szökési kísérlet volt.

A szövetséges hadifoglyok megszöktek, de ugye erről később szót.

Ö a szökési kísérletek azért nem voltak ismeretlenek a a Stalaglut 3-mal kapcsolatban.

És akkor rátérve a a az érdemi mondanivalóra, ugye maga a nagy szökés itt a nagy szökés tekintetében még egy kis kitérőt tegyünk, hogy átlássuk az egész szituációt, hogy pontosan hogyan is nézett ki ez a ez a ez az egész történet.

El kell mondani, hogy hogy azért a a Starlagluft 3 a ma Lengyelors Lengyelországba találtó Zagan község mellett feküdt.

Ennek volt egy melléktábora még, de igazából zagen tábor volt történ szempontjából a fontos tábor.

Végül 10000 hadifogói befogás befogadásra alkalmas tábor táborrá fejlesztették. a területe 59 ha hektárt tett ki.

A kerítés hosszabb pedig majdnem 10 km hosszú volt.

Tehát egy óriási gyűjtőtábort kell elképzelni.

A tábor területe egyébként öt felé oszlott, és volt egy középső tábor, egy keleti, egy nyugati, egy északi és egy déli. és a tábor különböző részeinén különböző nemzetiséghez tartozó repülő katonákat különtöttek végül el.

A részünkről az északi tábor lesz a lesz az érdekes.

Innen innen indult a nagy szökés.

És akkor visszatérve most, vagy rátérve most már a lényegi mondanivalóra, nagy szökést igen hosszú előkészület előzte meg.

Már 1943-tól kezdték ásni az alagutakat, mert valójában nem is egy alagutat ástak, hanem hármat egyszerre.

De mint ahogy mondtam, a németek a a az előző évi, 1943 évi szökések miatt egyre inkább figyeltek-e a az eseményekre, és nagyon nagyon pontosan érezték, hogy itt itt itt itt bajok lesznek.

A táborvezetéséről egy pár szót ejtsünk mindenféleképpen.

A ugye mondtam, hogy a ez a ez a tábor ez a Luftfa felügyelete alá tartozott. teljesen különálló igazgatást képviselt az összes többi hadifgoló tábortól.

Ennek megfelelően a luft katonái őrizték, tehát nem nem a Vermacht, nem az SS, hanem a luftf katonái őrizték.

A visszaemlékezések alapján ezt szerintem az előző légiháborús podcastben Mohost Nándi már egy már azért elmondta, hogy nem nem a Luxfa krémjét képező őrszemélyzettel bírt a táboretés.

Viszont >> mondjuk úgy, hogy a a Luftwafffének ugye például a földi hadosztályaival is elég sok volt a probléma. képzettség, fölkészültség, az egy légierő, tehát hogy Igen, igen.

Viszont a parancsnok ebben az időben a parancsnok, akinek a nevét érdemes megjegyezni, Friedrich Wilhelm von Lindeiner Bildao ezredesről van szó.

Ő a szőkésid a Zagani tábor parancsnoka.

Ő egy rendkívül képzett, kemény első világháborús pilóta volt, aki egyébként a visszaemlékezések alapján rendkívül jól beszélt angolul, és nagyon intelligens ember volt.

És a a korabeli nácoszt levetkőzve magáról, ő ő rendkívül emberséges volt a a foglyokkal szemben. azért a beosztottjaik…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A Nagy Szökés és a Stalag Luft III | A nürnbergi perek #11”

Miről szól ez az epizód: „A Nagy Szökés és a Stalag Luft III | A nürnbergi perek #11”?

Az 1945-ben véget ért második világháború után a világ szembesült a háborús bűnökkel, melyeket a nürnbergi perek próbáltak jogi és erkölcsi rendet teremteni. A podcastsorozat 11. részében Oláh András Pál történész-levéltáros és Lengyel Ádám hadtörténész a Stalag Luft III… Az epizód a TheHistoryGeek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A Nagy Szökés és a Stalag Luft III | A nürnbergi perek #11”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Adam Lengyel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A Nagy Szökés és a Stalag Luft III | A nürnbergi perek #11”?

Fő témái: második világháború, stalag luft iii, nagy szökés, nürnbergi perek, hadifoglyok, háborús bűnök.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A Nagy Szökés és a Stalag Luft III | A nürnbergi perek #11”?

Megjelenés: 2026. 02. 06.. Hossz: 1 óra 2 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/thehistorygeek/a-nagy-szokes-es-a-stalag-luft-iii-a-nurnbergi-perek-11-6675a578

Több epizód a TheHistoryGeek-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból