TheHistoryGeek

A nürnbergi perek hatása: az ICC | A nürnbergi perek #6

· PT39M45S

Összefoglaló

Az ötödik epizódban Lengyel Ádám és Mezey Bence hadtörténészek Dr. Hárs Andrással, az NKE Nemzetközi Jogi Tanszékének munkatársával beszélgetnek a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) létrehozásáról és jogi hátteréről. Kitérnek arra, hogyan jött létre az ICC, miért volt rá szükség…

Röviden

Műsor
TheHistoryGeek
Megjelenés
2026. 01. 01.
Hossz
40 perc
Szereplők, említett nevek
Mezey Bence, Adam Lengyel
Témák
nürnbergi perek, nemzetközi jog, büntetőjog, történelem
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

1948 végére végetértek a Nünberg és tokio perek.

Ám még le sem zárultak a tárgyalások, mire kezdetét vette a hidegháború.

A szovjetamerikai szembenállás alatt nem került sorú újabb nemzetközi büntetőeljárásra háborús bűnösökkel szemben.

Azonban a nürbergi törvényszék és hatáson nem merült feledésbe.

Nem egészen 50 évvel az eredeti perek után a DSL háború, majd a ruandai népiirtás hatására újra nemzetközi büntető törvényszékeket állítottak fel. majd 2002-ben létrejött a nemzetközi büntető bíróság, az ICC.

Podcastünk ötödik epizódjában Lengyel Ádám és Mezei Bence Hadtörténészek beszélgetnek Dr.

Hárs Andrással, az NK Nemzetközi jogi Tanszéke munkatársával, az ICC-ről.

És itt egy érdekes említett az etnikai tisztogatás kérdése.

Ugye a népirtőr beszéltük, hogy ez már a világháború végén megszületik, mint fogalom. '8-tól elfogadják, hogy a népirtás az mint olyan létezik és nemzetközi bűncselekmény.

Gyakorlatilag az etikai tisztogatás az mikor merül föl egyáltalán, mint fogalom, vagy ezt akár Jugoszlávia kapcsán alkotják meg, mint mint elképzelések, koncepció.

Tehát mint koncepciógy ekkor jelenik meg, mert mert a konfliktusa magára ez az, ami a leginkább jellemző, de ennek a mai napig nincs egy olyan egy olyan meghatározott, elkörült fogalma, mintogy lenne mondjuk egy külön háborús bűncselekmény, külön emberni bűncselekmény, külön négyű.

Tehát tehát azt mondjuk, hogy az akart helyzet valahol külön bűncselekmény, valahol be tudják az emberiségelő bűncselekmények egyik kategóriájába.

Az etnikai tisztogatás is is hasonló.

Tehát ma azt mondjuk, hogy ez azért nagy valószínűséggel emberességgel bűncselekmény.

Van olyan ország, amelynek a saját bűtött törvény könyvében ez megjelenik mitől álló bűncselekmény.

De hogyha megnézzük mondjuk a az ICC létrehozó római statúumot, ugye ott sem emelik ki mit mi külön bűncselekmény.

Tehát a nemzetközi bűncselekmények egynek egy nagyon zárt markán négyes köre van.

Abban abban így szó szerint nincs benne az, hogy hogy erő tisztogatás.

Tehát legtöbb esetben van azt mondjuk, hogy hogy ez erői tisztogatás, mint az emberni bűncselekmények egyik formája jelenik meg. >> És a népirtás viszont külön ki van emelve. >> Igen.

Tehát ilyen 48-tól kezdve tudjuk azért a a fogalmát. megjegyzem azért problémát is jelent, hogy ez a fogalom azért 48-ban csontosodik, és azóta nem lehet megváltoztatni.

Tehát ugye akkor akkor volt egy olyan trauma a nemzetközi közösségben, amivel létre tudják hozni a szerződést és és meg tudják határozni a fogalmat, de egy csomó olyan dolgot felvetettek az azóta például, ami ami a ami ebben nincsen benne.

Ugye hát felvetették azt, hogy például amit mondjuk Afganisztánban csináltak a táribok az kulturális népítás hasonló mondjuk a az issel közelkelet a különböző ókori romvárosoknál idézben elpusztította azokat a tárgyi régészeti emlékeket, am a amelyek ott voltak.

Szintén felmerült néhány évvel ezelőtt, hogy az ökocídum, tehát a a környezet károsítása nagyon brutális módon szintén már már népiltásnak lenne tekinthető.

Ezek eddig lepattantak nemzetközi közösség. még hogy persze jogudmány foglalkozik vele, elmozhatolnak egy egy egy kicsit rajta, de ezt a szerződést borzadtó nehéz lenne módosítani.

Éppen ezért nem kerül bele számos ilyen kategória, ami ami esetleg indokolat lehetne, vagy vagy amire el lehetne gondolkodni.

És ha már egyébként emlegetted, akkor a a kulturális népirtás, a kulturális kultúrombolás fogalmát mindközi bűncselekmény.

Ezt kicsit gyárjuk körbe, mert ugye itt van egy az ISIS előtt lefolytatott per is.

Ezzem Almalinak a pere. >> Így van.

Tehát a kultőségel fegyver konfliktusóban védenni kell.

Ez ez egy ez egy tiszta sor. hogy erre van egy külön 54-es hágai egyezmény is, de ez azért bekerül számos statutumban is, hogy a hogy az is háború bűncselménynek számít.

Idéz, hogyha ha egy csepdvéje nem folyik, ugye senkinek nem vágják le semmilyen végtagát, senk erőszakolnak meg, senki nem hal meg, idéz idézőben csak a a kulturális örökséget vanják le.

Tehát most már most már ez is megjelenik, most már ez is ez is bűncselekményként tekinthető.

Azti ügyben arról volt szó, hogy az elkövető Maliban élt és tevékenykedett, és az ott lévő Ancer Dina nevű terrorszervezetben vett részt, gyakorlatilag azt mondanák, hogy hogy középvezetői szinten, tehát ez a middle management rész volt, hogy nem volt egy tervező irányító, de azért parancsokat adott a a saját embereinek és a Malian lévő hatalmas kulturális örökséget, mert azért hogyha hogyha valaki Mali történelmét egy egy picit látta ismer a 14. században Mansus alatt egy olyan hatalmas kulturális virágzás ment végbe, ahol könyvtárak, egyetemek, mauzóleumok satöbbi rendkül érdekes vallási és tudományos tekercsek jöttek létre.

Na most ő a saját vezetői, az vezetői kiadták neki, hogy hogy tessék ezeket módszeresen elpusztítani.

Kezdjük a különböző síremlékekkel és és mazudumokkal, ugye, mert azt mondjuk, hogy ugye ennek ennek két oka volt.

Az egyik az, hogy ugye mi az iszlámnak egy nagyon szélsőséges értelmezését vesszük alapul, ami például az ilyen díszes síreblékeket már-már szentségtölésnek tartja, úgyhogy ezek nem férnek bele a mi olvasatunkba.

A másik viszont ennél még fontosabb az a hatalom.

Tehát ugye szunnita muszlim csoport egy szunnita muszlim országban.

Mi a célja annak, hogy most akkor leromboljuk a a lakosság számára fontos emlékeket?

Tehát én meg tudja mutatni azt, hogy ő bármire képes és bármit meg is tesz, mert ő van hatalmon.

Tehát bárki, aki ellenszül, az az ettől kezdve felejtse el.

Ezek ugye UNESCO világörökségi listán szereplő helyszínek, tehát azért még még egy plusz védelmi rendszer azért azért rajta van.

A a bíróság eljárásban is itt már az ICC-ről van szó.

Úgy merült fel az ügy, hogy hogy háborús bűncselvényt követett el, mert lerombolta ezeket a helyszíneket, tehát parancsot adott rá, és súlyos videó körülmény volt az, hogy ezek Unesco világ hősségi listán is rajta vannak.

Tehát amúgy is lehetőségre mondták volna a háborús bűncseleti miatt idézben csak azért, mert kulturális erőségvédelmi objektumokat rongált meg, semmisített meg.

De az, hogy ezek UNESCO világöbbségi listán voltak, na amiatt még idézőjelben többet kapott, tehát a a böltönműtetés időtartama a súlyosségirányba ment.

Amúgy egy borzasztó egyszerű ügyről van szó.

Az időről beszélgettünk korábban, gyakorlatilag 14 és 16 között zajlott az ügy.

Tehát 12-13-ban követi el a cselekményeket. el ö megy, ha jól tudom, akkor Nigériába menekül, fel is adja magát, tehát jelentkezik önként, ha jól tudom, akkor az amerikai nagykövetségen talán.

Ez is, ez iskén izgalmas, mert ugye Amerika nem vesz részt az ICC rendszerében, de mégis segített abban, hogy egy náluk jelentkező személyt átadjanak. >> Lehet, hogy azért itt adta föl magát, hogy hátha akkor >> Persze.

Tehát [nevetés] több oka is volt rá.

Nem tudom pontosan, hogy hogy elfogják és átadják.

Ez megmondom őszintén, ez ez már egy picit közös, mert mert mert mert régen foglalkoztam az ütjel.

Viszont miután HG-ba került, gyakorlatilag egyrészt beismerő vallomást lesz másrészt ugye megbánást mutat, ami mindazért egyhítő körülménynek számít, ugye kettő seő az úgy részt nem fellebbez, tehát hogy itt csak egy fokoléres, mind a kettő azt mondja, hogy a bíróság jól döntött, nagyjából arányos reális az ügyés és látszódik a az egyel őszinte megbánást mutat. azt mondja, hogy nem kellett volna, sőt ugye sikeresen bizonyítja azt is, hogy az ő cselekményei miatt kevesebb nőmék rongálódik meg, mint amennyit amúgy a a felső vezetés számára célként határozott meg.

Tehát emiatt, hogyha jól emlékszem, akkor talán egy nyolc-kilenc évet kapott, tehát már már ami szabadult is. >> És egyébként ugye most már a ezt emlegettük, ugye ott van például, amit a Isis csinál Palmirában és sok más helyen, viszont hogy lehet meg tehát, hogy ezek ugye olyan szituációk, amikor teljesen egyértelműen a műemlék lerombolása a cél.

Mi van mondjuk egy olyan szituációval, és nyilván akkor ez még erről nem volt szó, mondjuk ugye a Montecasti Kolostornak a bombázása, amikor kvázi katonailag valamilyen módon indokolható célpont, viszont mégis csak műemlék rombolás történik, akár UNESCO örökség műemlékrombolás történik.

Na várjit azért különböző helyzetekről van szó, mert az, hogy mondjuk egy egy ISIS a közelkeleten kulturális örökségelmet rombol, az szerintem nem cél, hanem hanem eszköz.

Tehát a a cél az volt, hogy hogy bebizonyítsák, hogy itt már pedig a jelenlegi rendszer vagy a a muszlim időszámítás elő semmi nem volt.

Tehát idézőjelben a a kollektív tudatot, örökséget, emléket próbálják meg, >> vagy kvázi ami előtte volt az értéktelen kulturálisan bármit, az az akár fölöslegesnek tekinthető. >> Így van.

Tehát a a cél az a a az a naratíva formálás, a kontroll, a hatalom.

Ö Monte Cassinónál ott azért bevették magukat a a ö ö ö német >> besz katonailag indokolható célpontról beszélünk. >> Így van.

És hogyha jól tudom de javít kötő évetek ott azért polgári személyk nem voltak.

Tehát >> nem Montek Montekasszino azért érdekesebb, mert a németek egyébként nem voltak ott a kincseket elszárították meg, amit tudtak, de nem voltak bent az épületben, nem rendezték be erősséggé, amikor a szövetségesek megtámadták.

Viszont amikor az első bombák lehullottak, utána már bementek, mert onnantól már mindegy volt.

Tehát Monte Cassinótólog így a a szövetségesek hozták a nyakukba egyébként, de polgári személyek akkor már nem voltak, mert a a Bencés kolostor ugye Monte Casinó. >> Igen, igen. >> A Bencés szerzeteseket meg a kolostor tárgyi javait már régen evakuálták előtte. >> Ugye attól még a kolostor maga azért szempontból kértéket képvisel. viszont ugye ez a második világháború alatt történik.

A nemzetközi rendszer pedig utána jön létre.

Tehát az UNESCO is a második világhábú utána jön létre.

A hágai szerződés is ugye 54-es.

Tehát azért ezek ezek később jönnek, úgyhogy más kevítés lehetnek.

Ettől függetlenül azonban a a hadiok szabályai tiltják azt, hogy hogy hogyha egy egy kulturális örödelmi kultúrálisan szignifikáns, hogy a polgári objektumot valaki csak azért bombázzon, támadjon, mert az neki nem tetszik, vagy mert a az útjába esik. >> Teszem hozzá a hadiog azt is tiltja, hogy ezeket az ezeket és akár iskolákat is katonai célra használják például vezetési pontként, pont azért, mert ezek védett épületek. viszont onnantól, hogy ezt vezetési pontként elkezdik használni, onnantól viszont legitim célpont.

Tehát ez egy ilyen egyensúlyozás szituáció. >> Az a vicc a vicc egyébként az, bocs, hogy félbeszakítalak, hogy Normandiában például a németek ugyanezt használták a szövetségesek ellen.

Több olyan tüzésségi megfigyelőpont volt a partonalon, amik úgy néztek ki, mint templomok felülről.

Ilyen ilyen templomtornyos kialakítású vasbeton épületek.

És ugye hát templomot nem bántunk, ugye az az alapszabály, csak azok nem templomok voltak, hanem így ázázták őket.

Tehát azért itt mind a minden oldal kihasznált valamilyen szinten minden kiskaput, úgymond ezek az egyezmények megszabtak.

És ezért egy egy nagyon vékony határ mutatkozik aközött, amit ugye úgy hívunk, hogy ez a katonai ugyan rafkóság, tehát az a katonai megtévesztés satöbbi, tehát az a Hannibal féle disznókat szerelt fáklya és és hasonló módszerek azért mindig is taktikán számítanak.

Ugye ma már nem biztos, hogy ez hogy ez megfelelen, mert azért egyéb normák is is vannak.

De például a hadiogban ugye egészen addig megengedő a rendszer, ameddig bármiféle védett jellel nem élnek vissza.

Tehát hogyha mondjuk valaki börös kereszteknek átházza magát és úgy kezd el lövöldözni, vagy fehér zászlót lengetve robbant, na az egyértelműen azért jó lesz.

De hogyha valaki amikor ez egy templomnak látszó objektumot épít, na azért annyira nem egyértelmű, mert mert lehet, hogy ily templomnak tűnt.

Hát szerintetek templomnak tűnt.

Szerintünk csak egy egy magasított lőállás volt az az, amit ti templom tartottak.

Tehát ami ami ami nem egyértelmű, ugye valóban jó volt, azér kicsit szürke zónulás megoldások lesznek, hogy nem egyértelmű azért a szabályzás, sok minden belefér, de ugye ilyenkor kell megnézni az állam gyakorlatot, ilyenkor kell megnézni, hogy akkor ezeket a személyeket amúgy bármiféle akár katonai törvényszék fel lehetőségre mondja el, akár azért amik mondtek szíot felhasználták katonai célra, ugye pedig egy polgárlétesítmény volt, vagy azért megtámadtak egy egy olyan objektumot, ami kulturális jelentőséggel bír Meg ezen hasonló a helyzet, csak csak még egy kicsit extrémebb a a a példa a jelenlegi orosz-ukrán háborúban Zaporizsánál, ugye, mert az egy atomerőmű, amit ugye nem lehet hadicélre használni, de ha valaki hadicélre használ, akkor sem lőhető, mert hogyha ott valami félre megegy, akkor viszont kőköveld magad.

Tehát ez egy ez egy kicsit más logika mentén zajlik, de valóban mind a két oldal hábusén követ el, hogyha ezeket katonai célra használja.

Ha tetszik ez az epizód, jelezd egy lájkkal, oszd meg másokkal és írd meg a véleményed kommentben.

Ha pedig szeretnéd anyagilag is támogatni a csatornát és a műsort, megted a szuper köszönettel, vagy a tagság révén.

És akkor ha már így kerülgettük ezt a dolgot, akkor beszéljünk kicsit az ICC-nek a felállításáról, hogy miért döntött úgy a világ, hogy mégis csak szükség van egy stabil nemzetközi büntető bíróságra, és hogy ez most milyen szerepet tölt be, és mennyire hatékonyan működik.

Hú, nagyon szó beszélni és egy nagyon nagyon szétív témakör, tehát hogy hatékonya vagy nem.

Mindenki általában saját megelőző álláspontja alapján dönti, [nevetés] hogy ez most hatékonya vagy nem. a létrehoáról annyit lehetne ö megemlíteni, hogy 90-es évek elé már felmerült a gondolat, hogy kellene valami állandó jellegű törvényszeret, de ami pont pont a jugoszláviai és a ruandai tapasztalatok azok, amelyek átillenték a nemzetközi közösséget, hogy igen, létrehoztunk két büntetőfórumot, de ezek egy-egy szituációra vannak.

Mi lenne, hogyha nem kéne újra és újra a biztonságítás bevinni ezeket az ügyeket, hanem…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A nürnbergi perek hatása: az ICC | A nürnbergi perek #6”

Miről szól ez az epizód: „A nürnbergi perek hatása: az ICC | A nürnbergi perek #6”?

Az ötödik epizódban Lengyel Ádám és Mezey Bence hadtörténészek Dr. Hárs Andrással, az NKE Nemzetközi Jogi Tanszékének munkatársával beszélgetnek a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) létrehozásáról és jogi hátteréről. Kitérnek arra, hogyan jött létre az ICC, miért volt rá szükség… Az epizód a TheHistoryGeek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A nürnbergi perek hatása: az ICC | A nürnbergi perek #6”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mezey Bence, Adam Lengyel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A nürnbergi perek hatása: az ICC | A nürnbergi perek #6”?

Fő témái: nürnbergi perek, nemzetközi jog, büntetőjog, történelem.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A nürnbergi perek hatása: az ICC | A nürnbergi perek #6”?

Megjelenés: 2026. 01. 01.. Hossz: 40 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/thehistorygeek/a-nurnbergi-perek-hatasa-az-icc-a-nurnbergi-perek-6-1582df55

Több epizód a TheHistoryGeek-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból