Hihetetlen Történelem Podcast

A magyar származású jogász, aki megálmodta a Nemzetközi Büntetőbíróságot: Ben Ferencz - E104

· PT55M52S

Összefoglaló

Ben Ferenc magyar származású amerikai jogász élete és munkássága a téma, akinek kulcsszerepe volt a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) létrehozásában. Az adás kitér Ferenc életútjára, gyermekkori erdélyi tapasztalataira, az Egyesült Államokba való kivándorlására, jogi…

Röviden

Műsor
Hihetetlen Történelem Podcast
Megjelenés
2025. 04. 09.
Hossz
56 perc
Szereplők, említett nevek
Ben Ferencz
Témák
jogtörténet, háborús bűnök, icc, emberi jogok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ehhez a Hihetetlen Történelem podcast.

Talán ebből a pár szóból már hallhatjátok, hogy én egy kissé meg vagyok fázva, ezért elnézést kérek.

De ezt az adást most egy aktuális hír apropóján készítjük el, úgyhogy nem akartunk addig várni, amíg Andris meggyógyul.

Hát sajnos már ez napok óta húzódik.

Szóval térjünk rá a mai adásra, illetve a mai témánkra.

Ennek az apropóját az adja, hogy a napokban bejelentették, hogy Magyarország ki fog lépni a Nemzetközi Büntetőbíróság szervezetéből.

És ezzel kapcsolatban már volt egy témaötletünk, amit felírtunk a a tmalistánkra.

Ugye ezt már többször hallhattátok tőlünk, hogy van egy nagyon hosszú és folyamatosan csak növekvő témalistánk.

És már régóta rajta van Ben Ferenc, aki egy magyar származású amerikai jogász volt, most már 2023-ban meghalt.

Aki fontos szerepet játszott a Nemzetközi Büntetőbíróság létrejöttében, illetve korábban a Nürnbergi perkben is, úgyhogy hát már korábban be szerettük volna mutatni az ő munkásságát, viszont amikor olvastuk ezt a hírt, akkor úgy éreztük, hogy ez egy megfelelő apropó, hogy előregyük ezt a témát.

Úgyhogy most így soron kívül nem terveztük előre, de így elkészítjük ezt az adást.

Az epizódban Ben Ferenc életútját és munkásságát fogjuk végigvenni.

Különösen azokat a tapasztalatait fogjuk majd kifejteni, amik őt elvezették arra a következtetésre, hogy szükség lenne egy nemzetközi büntetőbíróságra.

Biztosak vagyunk benne, hogy a napokban nagyon sok hírt olvastok. a témában az aktualitásokról szerintem érdemes különböző forrásokból tájékozódni, illetve hát nyilván valószínűleg sok podcast adás is lesz a témában, úgyhogy mi itt kimondottan Ben Ferencre fogunk koncentrálni.

Benjamin Berel Ferenc 1920 márciusában született egy zsidó családba, az erdélyi Nassamkúton.

Ez a település pár hónappal később Trianom miatt már Romániához tartozott.

Még egy éves sem volt, amikor szülei úgy döntöttek, hogy elhagyják az országot és Amerikába folytatják az életüket. ben utólag azt tudta meg ezzel kapcsolatban itt főleg a Magyarországon, vagy hát most már Erdélyhez tartozó rokonoktól utólag úgy értesült, hogy ennek a kivándorlásnak két fő oka volt.

Az egyik a szegénység, a másik pedig az antiszemitizmus, ami akkoriban Romániára és Magyarországra is egyaránt igaz volt.

Az Amerikában kivándorolt családnak nem volt sok lehetősége. napja egy cipész volt, aki vitte is magával a szerszámkészletét, viszont amikor kiérkeztek, akkor szembesült azzal, hogy Amerikában már sokkal modernebb cipőket hordanak, úgyhogy nehéz volt munkát találnia.

A család éveken keresztül anyagi gondokkal küzdött, a kisbent pedig jó ideig iskolába se tudták beiratni, mivel csak magyarul és jidisül beszélt.

Aztán amikor elkezdett iskolába járni, kiderült, hogy jó képességekkel rendelkezik, nagyon szeretett olvasni és rendkívül jó volt a memóriája.

Így történt az, hogy egyik nap benn szüleit behívatta az osztályfőnök, és közölte velük, hogy a fiúk rendkívül tehetsége miatt javasolja, hogy az egyik helyi neves főiskolába jelentkezzen, ahova aztán fel is vették.

Onnan egyenes út vezetett a Harvard jogi karára, ahovaben ösztöndíjal került be a jó tanulmányi eredményei miatt, hiszen ösztöndíj nélkül megsengetette volna magának a család, hogy egy ilyen helyre járjon a fiú.

A diák évéi alatt megtanult több idegennyelvet, ami későbbi pályafutása során nagy segítségére volt.

Valamint ebben az időszakban találkozott későbbi feleségével, Gertruddal is, aki eredetileg Gizella volt, és az ő családja is Erdélyből vándorolt ki az USába.

Az édesapja még 1924-ben, aztán az édesapja a 30-as években visszatért Erdélybe, és akkor már magába vitte a lányát is.

Úgyhogy Gizella 1936-ban költözött ki az USÁba, és ott találkozott Ben Ferenccel, és a két fiatal egymásba szeretett.

Ben első komolyabb munkája rögtön a háborús bűnösök kérdéskörével volt kapcsolatos.

Az történt, hogy még egyetemistaként jelentkezett asszisztensi munkára az egyik oktatójához, aki azonban visszautasította, azonban bennem adta fel, és egy másik oktatónál is jelentkezett, hogy neki szüksége van-e asszisztensre.

Ez az oktató pedig végül maga mellé fogadta bent.

Ez az oktató a Német Háborús Bűnössok témájával foglalkozott az egyetemen.

Így Ben első feladata vagy első munkája lényegében abból állt, hogy a főnöke megbízásából a Harvard könyvtárába járt és a korábbi háborús bűnök kérdéskörével kapcsolatos szakirodalmat jegyzetelte ki.

A Pearl Harbor elleni japán támadás és Amerika belépése a világháborúba sok mindent megváltoztatott.

A fiatalok körében hatalmas volt a felháborodás, és hangoztatták, hogy kiállnak a kormány mellett, és tömegesen ajánlották fel szolgálataikat az amerikai hadseregnél.

Ben egy levélben kereste meg a hadyminisztériumot, arról írt nekik, hogy szerinte ő a titkos szolgálatnál lenne legalkalmasabb, mert jól beszél magyarul, iddisül, németül, spanyol és franciául is.

Ezért ledobhatnák őt az ellenséges vonalak mögött Franciaországban, ahol aztán szabotázs akciókat hajthatna végre.

Ahhoz azonban, hogy valaki ügynök lehessen, 15 évnyi, legalább 15 évnyi amerikai állampolgárság volt szükséges.

Ben pedig csak 1933-ban lett teljes jogú amerikai állampolgár, ezért ezt a kérvényét elutasították.

Bennek később végül megérkezett a behívója 1943-ban. tűzérekhez osztották be, megtartották a kiképzést, és 1943 decemberében az egységével együtt átszállították az Egyesült Királyságba.

Ekkor a szövetségesek már megkezdték a partraszállás tervezését, így egyre több csapatot vontak össze az Egyesült Királyság területén.

Amíg távol volt, folyamatosan tartotta a kapcsolatot levélben Gertruddal.

Ezek a levelek meg is maradtak, úgyhogy az utókor is el tudja olvasni, hogy milyen elkeseredetten nyilatkozott a háború gyötrelmeiről, illetve értelmetlenségéről.

Már ekkor megszületett benne az elhatározás, hogy nem akarja, hogy a gyerekeinek vagy unokáinak bármikor újra háborút kelljen átélniük.

Ben végül nem vett részt a partraszállási akcióban.

Ő egy hónappal a harcok után szállt partra egységeivel az Omaha bécsi partszakaszon.

A csapat, ahova beosztották, mindvégig a frontvonalak mögött látta el a feladatát.

Aztán minden megváltozott, amikor 1944 december 1jén áthelyezték a hadsereg jogi részlegére.

Itt egyébként Ben már többször kérvényezte azt, hogy helyezzék át.

Tehát ő nem érezte jót, jól magát a tüzéreknél, vagy hát gondolom a csapattársaival így jólá volt, de azt érezte, hogy fontosabb feladatokat is el tudna látni, hiszen ő a Harvardnak már egy tehát egy tapasztalt egyetemista volt, úgy végzett diplomás.

És hogy ezt a tudását valahol kamatoztatni szerette volna. ben olyan feladatot kapott, hogy segítenie kellett annak a jogi csapatnak a munkáját, akik azzal foglalkoztak, hogy minél több bizonyítékot szerezzenek a háborús bűnösök ellen, hogy azokat majd a háború lezárását követően felelősségre lehessen vonni. benn így folyamatosan járta a már felszabadított területeket, ahonnan valamilyen jelentés érkezett a háborús bűncselekményekkel kapcsolatban, akkor Ben Jeepbe ült, odautazott, kihallgatta a tanukat és bizonyítékokat gyűjtött, amiben nyilván segítségére volt a nyelv tudása is. hazaírt levelében már ekkor megfogalmazta annak a problémáját, hogy nagyon úgy tűnik, hogy minden felszabadító nemzet csak a saját állampolgárai ellen elkövetett büntetteket szeretné feltérképezni és megtrollni.

De mi van azokkal, akiket nem képvisel senki, akiknek nincsen nemzetük, mint például a zsidók vagy a romák?

Gertrzunnak azt írta, hogy szükség van mindenképpen egy nemzetek fölött álló törvényszékre, ami lehetővé teszi a megfelelő bíráskodást.

Ben egy komoly megbízást kapott, miszerint a Németország területén lezuhant szövetséges pilóták megrindzsaési ügyeit terítse fel.

Sikerült egy olyan tábornoki aláírást megszereznie, ami gyakorlatilag szinte mindenre feljogosította, bármilyen felszabadított ország területére beléphetett.

Az igazolásával igényelhetett benzint, szerelőt és személyzetet az exhumánások elvégzésére.

Egy fotóasszisztens is vele utazott, aki dokumentálta a történéseket.

Ez a feladat nagyon megterhelő volt lelkileg.

Néha a saját kezével ásta ki a holdtesteket, vagy kutatott halottak után, illetve személyesen kereste fel a pár nappal korábban felszabadított koncentrációs táborokat. járt Bohanwaltban, Auschwitzben és Mauthausenben is.

A mahauseni koncentrációs táborban ugye ezt megőrizték, hogy az utókornak egy ilyen emlékhelyeként ez ma is látogatható.

Mi tavaly voltunk az Andrissal és Patreonra készítettünk egy videót és ezt a videót egyébként pont Ben Ferenc mondatával indítottuk, vagy kezdtük, ami így hangzott, hogy Mautusen a legrosszabbak közül való volt.

Az elmém még mindig vonakodik elhinni, amit ott láttam. járt a sasfészekben is, illetve kihallgatta Hitler műkincsrablásait vezető háborús bűnösöket is.

Majd belinkelünk egy videót a leírásba, mert 2018-ban készült egy hát kvázi dokumentumfilm, de igazából ez az ő visszaemlékezése.

Tehát kamera elé ült és elmondta, hogy miket miket tapasztalt, és volt egy pont, ahol ahol nem tudta folytatni, mert mert elsírta magát.

Tehát, hogy nagyon durva dolgokat látott, és nyilván ezek nagy nyomot hagytak a lelkén, és már ekkor ugye megerősödött benne az, hogy hát ugye ezeknek a dolgoknak, ezeknek a szörnyűségeknek nem szabad még egyszer megtörténniük.

A háború végét követően az összegyűjtött bizonyítékokat leadta a háborús bűnöket vizsgáló szervezetnek, majd visszautazott Amerikába.

Nem sokkal később a Pentagon megkereste őt egy állásajánlattal, hogy mi lenne, hogyha visszamenne Németországba és segítene a háborús bűnösöket tárgyaló perk anyagainak összeállításában.

Ben ezt az ajánlatot el is fogadta.

Azonban immáron már nem egyedül utazott vissza Németországba, hanem vele utazott Gertrud is, akit a rövid Amerikában való tartózkodás során feleségül vett.

És így már ketten utaztak először Berlinbe, aztán Nürnbergbe.

Ekkor még nem sejtették, hogy a következő 10 évet ott fogják tölteni, és amikor visszamennek Amerikába, akkor már négy gyerek is velük fog utazni.

A nüübergi persorozat kapcsán fontos kihangsúlyozni, hogy volt egy fő per.

Ugye általában mindenki erre szokott gondolni, amikor a nüübergi perre gondol.

Ekkor a háborús főbűnösöket ítélték el.

Itt 24 vádlat volt, és az eljárást a Nemzetközi Katonai törvényszék vezette le.

Viszont ennek a pernek a lezárultát követően volt még egy 12 perből álló, mondjuk azt, hogy persorozat.

Ez 1946-tól 49-ig tartott, ami az amerikai katonai bíróságok felügyelete alatt zajlott.

Ezeken az utópereken számos magasrangú nemzeti szocialista vezetőt igyekeztek felelősségre vonni az elkövetett bűncselekményekért.

Ezekben a perekben a gyanúsítottak között voltak például a náci orvosok, jogászok, SSZ és rendőrségi vezetők, menedzserek, gyárosok, miniszterek és kormánytisztviselők.

Ben először Berlinbe utazott, ahol bizonyítékok után kutatott a Földig Grombolt város irattáraban.

Végül egyik kollégája akadt rá az Enzac grupp Pék tevékenységéről szóló részletes jelentésekre, amik megdöbbentő bizonyítékai voltak a kegyetlenül végrehajtott mészállásoknak, amit ártatlan civilek ellen hajtottak végre.

Az einzats gruppék gyakorlatilag halálosztagok voltak, vagy kivégző osztagok, akiknek az volt a feladatuk, hogy a német hadcsereg háta mögött a keleti fronton végezzenek minden olyan emberrel, aki a náciémet ország ellenségének számított.

Ez a zsidókat, romákat, szellemi fogyatékosokat, kommunistákat jelentette, de gyakorlatilag szinte mindenkit, akit a rendszer alacsonyabb rendűnek tartott.

Bennek elakadt a lélegzete, amikor ezekre az iratokra rátalált.

Ugyanis ezek a papírok rendkívül történelmi és nyomozati értékkel bírtak.

A jelentések részletesen beszámoltak arról, hogy hol történtek a bűncselekmények, hány áldozatot követeltek ezek a bűncselekmények, hogy melyik egység volt a tettes, és annak ki volt a parancsnoka.

Ben így írta erről visszaemlékezésében: "Kis számológépen adtam össze, hol hány embert gyilkoltak meg.

Amikor elértem az 1 milliót, abbahagytam a számolást.

Azas group brutalitásával kapcsolatban van is egy filmjavaslatunk az 1985-ös Jöjj és Lásd című filme POSZ, ami a háború brutalitását egy 10éves fiú szemszögéből mutatja be a megszállt Belarussia területén.

A filmnéző szinte képtelen elhinni, amit lát.

És egyébként nagyon megrázó nézni ezt a filmet.

Vagy hát mondjuk azt, hogy nehéz nézni nagyon ezt a filmet.

Maga a címe is egyébként, ha jöjj és lásd, az a Jelenések könyvéből ott az apokalipszussal kapcsolatban egy idézet.

Úgyhogy aki csak egy kicsit beleretne tekinteni abba, hogy hogyan működtek ezek a halálosztagok, annak javasoljuk ezt a filmet megtekintésre.

Amikor Ben bemutatta a felettesének a talált anyagot, és kezdeményezte, hogy a főbűnösöknek szintén tartsanak egy tárgyalást, a felettesség anyagi okokra hivatkozva, illetve arra, hogy nincs, aki elvállalja a főügyézi szerepet, mert mindenki elfoglalt, elutasították a kérést.

Ben azonban azt mondta, hogy ebben az esetben ő majd elvállalja a főügyészi feladatokat.

Ez így is lett, és 27 évesen mindenféle komolyabb gyakorlat nélkül főügyész lett a dünbergi perekben.

Komoly nehézséget okozott, hogy hogyan válasszák ki a legfőbb felelősöket, akiket hát ugye felelősségre lehet vonni.

Az Enzat gruppéknak körülbelül 3000 tagja volt.

Ben pedig azt szerette volna, hogyha közülük azokat vádolják meg, akik a legtöbb halálért felelnek, illetve jó családból származtak, és magas fokú végzettséggel rendelkeztek.

Vagyis egyértelműen tisztában kellett lenniük azzal, hogy amit elkövettek, az mekkora nagy bűn volt.

Végül 24 váltattat választottak ki.

Ennek pedig egy elképesztően és hihetetlenül prózai oka volt.

A nüünbergi igazságügyi palotában összesen 24 hely volt csak a vádlattak padján, ezért nem lehetett egyszerre több 100 embert felelősségre vonni, ami szerintem elég furcsa, indoknak hangzik.

Mármint, hogy értem, hogy egyszerre csak 24 embert lehet leültetni, de hát akkor akár több körben is meg lehetett volna ezt tartani, nem?

Hát nyilván ennek megvolt az oka.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A magyar származású jogász, aki megálmodta a Nemzetközi Büntetőbíróságot: Ben Ferencz - E104”

Miről szól ez az epizód: „A magyar származású jogász, aki megálmodta a Nemzetközi Büntetőbíróságot: Ben Ferencz - E104”?

Ben Ferenc magyar származású amerikai jogász élete és munkássága a téma, akinek kulcsszerepe volt a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) létrehozásában. Az adás kitér Ferenc életútjára, gyermekkori erdélyi tapasztalataira, az Egyesült Államokba való kivándorlására, jogi… Az epizód a Hihetetlen Történelem Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A magyar származású jogász, aki megálmodta a Nemzetközi Büntetőbíróságot: Ben Ferencz - E104”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Ben Ferencz.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A magyar származású jogász, aki megálmodta a Nemzetközi Büntetőbíróságot: Ben Ferencz - E104”?

Fő témái: jogtörténet, háborús bűnök, icc, emberi jogok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A magyar származású jogász, aki megálmodta a Nemzetközi Büntetőbíróságot: Ben Ferencz - E104”?

Megjelenés: 2025. 04. 09.. Hossz: 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hihetetlen-tortenelem-podcast/a-magyar-szarmazasu-jogasz-aki-megalmodta-a-nemzetkozi-buntetobirosagot-ben-fere

Több epizód a Hihetetlen Történelem Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból