Zöld Egyenlőség

Hogyan működik a meteorológia?

· PT38M55S

Összefoglaló

Lakatos Mónika, a Hungaromet Zrt éghajlati szakértője Gébert Judittal beszélget a meteorológia működéséről, a klímaváltozás hatásairól és a Párizsi Megállapodás céljairól. Szó esik a 2023-as év rekordhőmérsékletéről, az El Niño jelenségről és a klímamodellekről is.

Ebben az epizódban

Mit jelent a Párizsi Megállapodásban szereplő másfél fokos határ?

Hogyan működik a meteorológia és a klímatudomány?

Mennyiben változtatta meg a meteorológia működését a klímaváltozás?

Lakatos Mónikával, a Hungaromet Zrt éghajlati szakértőjével Gébert Judit beszélget. „A 2023-as év volt a mérések kezdete óta a legmelegebb, globálisan 1,48 °C-kal haladtuk meg az ipari forradalom előtti átlaghőmérsékletet (1850–1900).” De hogyan értsük ezt a mondatot?

Mióta vannak pontos méréseink?

Honnan vannak adataink az ipari forradalom előtti átlaghőmérsékletről?

Más referenciaidőszakok mennyiben vezetnek más eredményhez?

Lakatos Mónikával, a Hungaromet Zrt éghajlati szakértője Gébert Judit beszélget ilyen és ehhez hasonló kérdésekről.

Jelenti-e ez azt, hogy elbuktuk a párizsi célokat?

Mit jelent a másfél és a két fok közötti különbség?

Mit jelent az El Nino jelenség és hogyan befolyásolta a 2023-as eredményeket?

Mikor beszélünk „szélsőséges” időjárásról?

Milyen ok-okozati hatásokon keresztül hat a klímaváltozás a szélsőséges időjárási jelenségekre?

Hogyan tudjuk megkülönböztetni, hogy egy szélsőséges helyzetet a klímaváltozás okozta-e vagy sem?

Mit kezdjünk azzal az érvvel, hogy „a múltban is változott már a klíma”?

Mi a különbség éghajlat és időjárás, meteorológia és klímatudomány között?

Mennyiben változtatta meg a meteorológia működését a klímaváltozás?

Hogyan modellez a meteorológia?

Mitől lesz megbízható egy modell?

Hogyan működnek másképp az előrejelzések egy hétre és több évtizedre?

Mire számíthatunk Magyarországon időjárás tekintetében a közeljövőben?

Említett entitások

Témák

Cégek

Hallgasd meg

Több epizód a Zöld Egyenlőség-ből